Azok a csodálatos gombák – a gombák emesztésére alapuló iparágak

A gombák anyagcseréjéről

 eleszto--kicsi-.jpgA gombák, mint a növények, a tápanyagokat oldott állapotban veszik fel a sejtfalukon keresztül. A növényekkel ellentétben viszont fotoszintézisre nem képesek, vagyis a növekedésükhoz és szaporodásukhoz szükséges anyagokat úgy állitják elő, hogy már meglévő, komplex vegyületeket bontanak le. Ebben amúgy nagyon jók, kevés más élőlény képes például a fák komplex szénhidrátjait, mint pl a lignin és a cellulóz, bontani. Az élő illetve elhalt növényi szöveteken kivül élő és elhalt állati szöveteken, illetve szövetekben és sejtekben telepedhetnek meg gombák. Ahhoz, hogy a tápanyagul szolgáló anyagokat fel tudják venni, az élő vagy elhalt sejtekből, szövetekből különféle enzimekkel fel kell szabaditaniuk ezeket.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Azok a csodálatos gombák – izelitő

vilagit.jpgMániákusan szeretem a gombákat. Varázslatos teremtmények. A sokféleségük egyszerűen bámulatra méltó. De sajnos a csiperkén, gyilkos galócán, Candidán és a lekvárokon növő penészgombákon kivül a többiek nagyon kevés figyelmet kapnak, pedig szinte hihetetlen érdekességekre bukkan az ember, ha belepillant a gombák világába.

Új sorozatomban ezekből az érdekességekből csipegetek témakörök szerint.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Hulladék-tudatosan

borito.jpgTom Szakynak, a TerraCycle magyar származású alapitójának könyve egy pár hete jelent meg magyarul. A Hulladék-tudatosan cimű könyv igazából egy részletes tanulmány, amely rendkivül alaposan és gondosan felépitve ismerteti a szemétkérdést, a hulladékkezelés történetét, az egyéni vásárlók szerepét és a hulladék-probléma potenciális megoldását is. 

A könyvajánló szerint Tom Szaky Budapesten született az 1980-as évek elején, “a nehéz gazdasági helyzetben levő kommunista érában”. Egy lappal később pedig megtudhatjuk, hogy a TerraCycle, ami ma az egyik legnagyobb hulladék-hasznositással foglalkozó multinacionláis cég, 2002-es alapitásakor gilisztákon alapuló szervestrágya-gyárként indult. A gilisztákat élelmiszerhulladékkal etették, majd az ürülékükből főzetet készitettek, és használt üditős palackokba töltve üzeltekben árulták. A könyv magyar kiadása óta több riport is készült alkotójával, amikben nyilatkozott a szemétkérdésen túl arról is, hogy pontosan mi is motiválta arra, hogy egyetemistaként a trágyabizniszbe keveredjen.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Könyvhét 2014 – 1.

Dolphin kérésére lelkesen néztem át az idén magyarul megjelent illetve az ünnepi könyvhétre megjelenő könyvek listáját, és nagy nehezen, de sikerült pár érdekes természettudományos illetve ismeretterjesztő kiadványt találnom Richard Webster Az auralátás gyakorlatának harmadik kiadása, Soma Mamagésa Öngyógyító könyve és Mezei Elvira Paleolit vendégváró falatkák cimű receptgyűjetménye által túlreprezentált könyvpiacon. Mivel az utóbbi majdnem egy évben sok előadást hallgattam és sok szakirodalmat olvastam a tudománykommunikációval és a tudományos újságirással kapcsolatban, az idei illetve a régebben megjelent könyveket a különféle műfajok szerint veszem sorra.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Science debate

A Critical Biomass szerzői is részt vettek az index azon kezdeményezésében, amely az amerikai választások előtt lezajló Science debate mintájára górcső alá veszi a pártok tudománypolitikai stratégiáit. A kétrészes cikk első részét, amelyik a kutatàs-fejlesztéssel, természettudományos oktatással, a GMO-technológiával, a kutatás szabadságával valamint a klímaváltozással kapcsolatos kérdéseket dolgozza fel, itt olvashatjátok.

update:

A védőoltásokkal, alternatív gyógymódokkal, homeopátiával, hulladékgazdálkodással, vadgazdálkodással, természetvédelemmel, fenntartható fejlődéssel és a fosszlis vs atomeredetű energiával foglalkozó rész pedig az alábbi linken található.

Biodizájn – variációk lombikhúsra

knitted_meat_nextnature_lab-530x499.jpgTavaly augusztusban szenzációként járta körbe a világot az a hír, amelyben Mark Post a maastrichti laboratóriumában petri csészében, marha izom-őssejtekből növesztett izomrostokból elkészült az első hamburger. A lombikhúst előállítását propagálók szerint a Föld egyre gyarapodó népességének egyre növekvő húsfogyasztási igényét 2050-re lehetetlenség lesz a ma elfogadott és gyakorolt állattenyésztéssel és húsipari eljárásokkal biztosítani. Az őssejtekből előállított hús, előállítóik szerint, nemcsak az igényt lesz képes fedezni, de számos ökológiai és etikai problémára is megoldást nyújthat, akár az elvi okokból vegetáriánusoknak is a tányérjára kerülhet.

De miért is kellene egy teljesen újfajta terméknek egy, már meglevőt imitálnia? Miért pont hamburger készült a lombikhúsból? A húspótlónak szánt szójának is van értelmesebb elkészítési módja, mint a szójapörkölt. Az Eindhoveni Technikai Egyetem in vitro étkezés (Eating in vitro) projektjének keretén belül különböző dizájnerek engedték szabadon fantáziájukat. A jövő húsfogyasztásával kapcsolatos ötleteikből lássunk most pár ízelítőt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Őssejtek STAP by STAP

A Nature című hetilap múltheti számában olvasható egy olyan módszerről szóló publikáció, ami forradalmasítja az őssejtek normál testi sejtekből való előállítását. A módszer hátterében egy szinte hihetetlen felismerés áll: bizonyos külső ingerek (mint pl átmeneti pH-csökkenés) hatására egyes normál sejtek pluripotenssé, vagyis őssejt-szerűvé válnak (a módszer neve ezért stimulus-triggered acquisition of pluripotency -STAP).

1a.jpg

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Biodizájn – élőlények az építőiparban

architecturetoday.jpgA biodizájnról pár hónapja már volt szó a polisztirolt potenciálisan kiváltó, gombafonalakból készült csomagolóanyag kapcsán, most lássunk néhány példát élőlények építőipari felhasználására.

Nem kell különösen otthonosan mozogni a különböző nagyipari ágazatokban ahhoz, hogy tisztában legyünk vele, manapság egyre nagyobb hangsúlyt kap az ipari fejlesztésekben a fenntarthatóság: az alapanyagok és a termékek környezettudatos előállításának, a termékek lebonthatóságának fejlesztése, az előállítás, működés és lebontás során az energiafelhasználás és a szennyezőanyag-kibocsájtás minimalizálása.

Az építőipar sem marad ki ebből a vonalból. Az urbanizálódás, valamint az ezzel együtt járó környezeti terhelés, a természetes élőhelyek és a biodiverzitás csökkenése komoly problémát jelent a Föld számos országában. A nagyvárosok vasbeton- és üveg-kolosszusai nem igazán keltik a fenntarthatóság vagy akár a természetközeliség képzetét.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Azt sem tudom, hol áll a fejem!

Nyakunkon a Halloween és a Mindenszentek, a boszorkák, kísértetek, szellemek és halottak ünnepei. Ilyenkor kedélyesen töklámpást farag a jónép, a tökfejek félelmetesen világítanak a sötétben, miközben a meleg szobában a fejetlen lovas legendájára borzong boldog-boldogtalan. Hogy mekkora valóságalapja lehet egy ilyen történetnek, amiben egy ember fejvesztve lovagol, vagyis inkább a hóna alatt szorongatva a fejét, ne firtassuk, de az bizonyos, hogy egy Mike nevű fiatal kakas fej nélkül élte le élete utolsó másfél évét.

A folytatás csak erős idegzetűeknek ajánlott!

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Biodizájn – Gombából műanyag

Az alkalmazott kutatás nagy általánosságban az alapkutatások eredményeit felhasználó projektek gyűjtőfogalma. Van azonban egy olyan új alkalmazási területe a biológiának, ami ennek a kategóriának eléggé a határesete; a biodizájn, vagyis valamilyen élőlény (mikroorganizmus vagy növény) felhasználása használati tárgyak előállításához.

William Myers, a Biodesign című könyv szerzője és a rotterdami Het Nieuwe Institute (Új Intézet) Biodesign kiállításának kurátora hihetetlen sok építészeti és iparművészeti projektet szedett össze egy csokorba, amelyek mindegyike valamilyen élőlény felhasználásával készült. A színes papírdarabokat megrágcsáló, majd azokat különböző színes művészeti alkotásként kiürítő csigáktól kezdve, a változatos alakú tárolóedényekben növesztett, majd bioüzemanyagként eltüzelt szobaalgákon át, a növényi gyökerekkel kombinált légszűrő berendezésekig számos érdekes projektet lehet megszemlélni a kiállításon. Egy-kettő közülük igencsak érdekes, sőt akár reális megoldás lehet számos jelenlegi gazdasági vagy ökológiai problémára.

Közéjük tartozik a EcoCradle nevű csomagolóanyag, ami a hungarocell valós, már piacon levő alternatívája. A különböző elektronikai termékek illetve üvegek csomagolására használt anyag gombafonalak szövedéke. A gomba az adott formába öntött, szerves hulladékból álló forgácsot kb 5 nap alatt szövi be, majd hőkezelés után közvetlenül használható is. Használat után a csomagolóanyag pedig szerves hulladékként komposztálható, teljes mértékben lebomlik.

A jövő úgy tűnik elkezdődött, a szerves anyagokból készülő és teljesen lebontható műanyagok térnyerése már csak idő kérdése.