A “miről írnék, ha épp lenne időm” sorozat újabb darabjához értünk, amit muszáj megemlítenem, még ha mélyebben nem is megyek most bele.
Szóval a nap szenzációja kétségtelenül az ábrán látható kis kék-fehér szelekció. Az ilyesmi minden molekuláris laborban robotoló ember számára unalmasnak tűnhet, de ez esetben nagyon nem az. A jobb bal oldalon levő kék kolónia ugyanis az első szintetikus életforma, teljes nevén “M. mycoides JCVI-syn1.0″. Magyarán Craig Venter “megtalálta” a szintetikus biológia Szent Gráljainak egyikét, és létrehozott egy mesterséges baktériumot.
A dolog szépséghibája persze, hogy mint azt a jószág neve is mutatja, ez azért nem teljesen egy tervezőasztalon készült genomot hordoz, hanem a Mycobacterium mycoides genomját szintetizálták meg apróbb kb 1000 bázispáros drabokból, kisebb (jópofa) módosításokkal (pl. idézeteket és egy email címet kódoltak bele) és vitték be egy rokon baci, M. capricolum genomjába (az eredeti genetikai állományt eltávolították). A bakteriális Frankenstein pedig életrekelt és azóta egy különleges M. mycoides törzsként éli az életét.
A feladat így leírva nagyon egyszerűnek tűnhet, de nem az, kb. 15 év munkája volt ideérni és csak az utolsó lépés (szintetikus kromoszómát bevinni a baciba) 3 évébe telt a világ legjobban felszerelt laborjában dolgozó húsz embernek. (Nem volt eleve triviális ilyen hosszú DNS darabot létrehozni, amit végül élesztő sejtben oldottak meg.) Mindez egyben azt is előrevetíti azt, hogy a végső cél, adott, komplex feladat elvégzésére tervezett speciális szintetikus bacik előállítása még hosszú-hosszú évekre van.
A The Guardian videójában Venter hosszabban is beszél a buktatókról, a genom-szintézis folyamatábrája pedig itt alul található. Ha lesz időm (valszleg nem :-() majd hosszabban is kivesézem a cikket.
Gibson DG, Glass JI, Lartigue C, Noskov VA, Chuang R-Y et al. (2010) Creation of a Bacterial Cell Controlled by a Chemically Synthesized Genome Science doi: 10.1126/science.1190719
Nekem így elsöre annyi látszik, hogy fogtak egy mesterséges DNS darabot amit beleraktak egy baciba. Ezt mifelének transzfekciónak hívják és egy igen alap rutineljárás, Science cikk nemigen lesz belöle.
Persze értem én, hogy nem egy holmi plazmidot hanem teljes DNS-t pakoltak át amit elötte szépen össze is raktak és ez sok munka volt, de azért ez még messze van a mesterséges élettöl. Majd ha lipidekböl meg aminosavakból szintetizálnak egy sejtet és abba tesznek egy DNS darabot, akkor lesz érdemes ezzel foglalkozni szerintem.
Egyébként Craig Venter elég nagy név, és egy ilyen kísérletet tényleg nagyon jól el tud adni.
Transzfekció az, amikor egy plazmidot viszel be egy élő baciba. A plazmidon lehetnek fontos, szelekciós gének, de nem a teljes élet kódolódik azon, a baci fennmaradását elsősorban továbbra is a kromoszómája biztosítja. Venterék most egy teljes _kromoszómát_ hoztak létre (ekkora összefüggő DNS darabot még soha senki nem szintetizált), és csak arról működik az új Mycobacterium. A lipides dolog a következő lépés lesz.
A INFORMÁCIÓ a beültetett DNS-ben ugían nem volt “szintetikus”, de magát a DNS-t szintetizálták, azaz nem kivették a másik baciból.
A technikai bravúron kívül azért ennek van némi filozófiai-tudományos üzenete is. Mégpedig az, hogy egy mesterségesen előállított DNS ugyanolyan, mint az, amely a természetben “készül”. Ez még mindig nem mindenkinek egyértelmű. Azaz nem kellett semmiféle “életerő” a teljesen funkcionális DNS működéséhez.
Persze még mindig mondhatjuk, hogy a citoplazmában volt az “életerő”, amely működteti a szintetikus DNS-t.
Vannak azért félelmetes következményei is ennek a dolognak:
http://blogs.discovermagazine.com/notrocketscience/2010/05/20/scientists-create-first-ever-synthetic-bacterium-that-looks-like-craig-venter/
“LUCIFER
Nagyon vénűl az ember, hogyha már
Lombikhoz tér, midőn organizál. –
De hogyha sikerülne is müved,
Mi szörny lesz az, mi szótlan gondolat,
Szerelmi érzés, melynek tárgya nincs,
Lény, mellyet a természet eltagad,
Melyhez nincs ellentét, nincsen rokon,
Ha nem korlátozandja az egyén.
S honnan veendi ennek jellegét,
Elzárva külhatástól, szenvedéstől,
Egy szűk üvegben kelve öntudatra?
TUDÓS
Nézd, nézd, hogyan forr, nézd, miként ragyog,
Itt-ott tünékeny alakok mozognak,
Ezen meleg, e jól elzárt üvegben,
A vegyrokonság és ellenhatás
Mind összevág, és kényszerülve lesz
Engedni az anyag kivánatomnak.
LUCIFER
Bámullak, túdós! még csak azt nem értem,
Tudnád-e tenni, hogy, mi most rokon,
Ne vonja egymást, és ne lökje el
Az ellentét.
TUDÓS
Minő badar beszéd;
Örök törvénye ez az anyagoknak.
LUCIFER
Ah, értem, mondd csak el, min alapul?
TUDÓS
Min alapul? törvény, mert úgy vagyon,
Mutatja nékünk a tapasztalás.
LUCIFER
A természet fűtője vagy tehát csak,
A többit ő magában végezi. –
TUDÓS
De én szabom korlátit az üveggel,
S kivonszolom a rejtélyes homályból.
LUCIFER
Nem látok eddig még életjelet.
TUDÓS
El nem maradhat. Én, ki úgy kilestem
Az organizmus minden titkait,
Ki százszor boncolám az életet –
ÁDÁM
Hullát fogál fel csak mindannyiszor.
A tudomány sántán követi csak
A meglevő ifjú tapasztalást,
S miként bérenc költője a királynak,
Kész kommentálni a nagy tetteket,
De megjósolni hívatása nincs. –
TUDÓS
Mit gúnyolódtok, nem látjátok-é,
Egy szikra kell csak, és életre jő? –
ÁDÁM
De azt a szikrát, azt honnan veszed?
TUDÓS
Csak egy lépés az, ami hátra van.
ÁDÁM
De ezt az egy lépést ki nem tevé:
Az nem tett semmit, nem tud semmit is.
A többi mind künn volt az udvaron,
A legszentebbe épp ez egy vezetne. –
Óh, lesz-e, aki egykor megteszi? –
(Ezalatt a lombik felett lebegő füst sűrűdni kezd s dörög.)
A FÖLD SZELLEMÉNEK SZAVA (a füstből)
Nem lesz soha. – Ez a lombik nekem
Nagyon szűk és nagyon tág. – Hisz te ismersz,
Ádám, ugy-é? – most még nem is gyanítnak.”
MADÁCH IMRE: AZ EMBER TRAGÉDIÁJA, XII. szín
Avatar78: egy értelmezést hozzáfűzhetnél, sosem voltam jó műértő…
Vagy te a Föld Szellemével értesz egyet?
“A jobb oldalon levő kék kolónia ugyanis az első szintetikus életforma,…”
Az en kepernyomon baloldalra kerult a kek kolonia, a szintetikus baci, a jobboldali a vad tipusu. 😉
Az egészben azt nem értem, hogy mi körülötte ez a sajtócirkusz? SZVSZ ez azon kísérletek egyike, ami nagyon-nagyon fontosnak hangzik, de csak olyan csilli-villi gagyi. Jó nagy plazmidot szintetizáltak. Oké, biztos nehéz volt, technikai csoda. Bejuttatták egy baktériumsejtbe. Biztos ez is nehéz volt, de igazából ez is csak technikai dolog. Szóval azon kívül, hogy ez egy technikai bemutató, miért ilyen fontos kísérlet?
Magát a baci genomot nem változtatták meg, csak lemásolták a már eleve ismert genomot. Ennél kb. százszor hasznosabban Pósfai György kísérletei, ők egy E. coli genomból próbálják kigyomlálni a laborban felesleges szekvenciákat. http://www.medicalonline.hu/cikk/mesterseges_dns_sel__specializalodott_bakteriumok/index.php
A “jobb oldalon levő kék kolónia”
nekem mintha a bal oldalon lenne.
Az mondjuk izgalmas, hogy a bakteriális kromoszóma egészét mesterségesen állították elő, meg vitték be, és ez tényleg nagy macera (még egy “szimpla” BAC-ot is macerás bevinni), de hogy működik, az nem tűnik annyira nagy szenzációnak.
Nekunk, biologusoknak tenyleg nem negy szam, “csak” technikai bravur, de elvileg emmi erdekes nincs benne.
De azoknak, akik az eletben, az elolenyekben valami misztikus-titokzatos teremtett eleterot velnek, talan kicsit valtoztat a felfogasan: kemcsoben is ossze lehet rakni, mukodese nem csoda, hanem az anyagi reszek osszehangolt kemiai reakcioinak sorozata.
“azon kívül, hogy ez egy technikai bemutató, miért ilyen fontos kísérlet?”
“dr. Venter, aki kollégáival azt reméli, hogy előbb-utóbb képesek lesznek megtervezni és megépíteni egy olyan új baktériumot, amit hasznos funkciókkal láthatnak el. “Úgy vélem, egy új ipari forradalmat hoznak majd” – mondta. “Ha tényleg rá tudjuk bírni a sejteket, hogy azt állítsák elő, amire nekünk szükségünk van, akkor segítségünkre lehetnek az olajtól való elszakadásban és a széndioxid megkötésével részben visszafordíthatják a környezet károsodását”
“A kritikusok azonban úgy vélik, a támogatói oldal eltúlozza a szintetikus organizmusok várható előnyeit. A genetikai technológiák fejlődését figyelő brit Genewatch részéről dr. Helen Wallace a veszélyekre igyekszik felhívni a figyelmet. “Többet árthatunk, mint használnánk, ha kiengedjük az új organizmusokat a környezetbe” – nyilatkozott a BBC-nek. “A szennyezett területekre tisztítási céllal kikerült organizmusok könnyen egy új szennyezési forrássá válhatnak. Nem tudjuk hogyan fognak viselkedni ezek az új organizmusok a környezetben”
http://www.sg.hu/cikkek/74561/megszuletett_az_elso_szintetikus_sejt
Ui.
A Madách-idézetről: mókás látni, hogy egy keresztény(?) egy Lucifer sugallta álomra hivatkozik. :))
SexComb!
Mit nem értesz? Ahogy fent le van írva: “De ezt az egy lépést ki nem tevé: Az nem tett semmit, nem tud semmit is.”
Ez valóban nem nagy és új felfedezés, de ez az első ami valóban létezik, nem csak az “őrült tudós fantáziájában”. Erre az is felkapja a fejét aki azt sem tudja mi az hogy kromoszóma.
Már előre kuncogok, hogy az értelmesek, meg egyéb valláskárosultak mit fognak ezen hörögni.
feri:
“Már előre kuncogok, hogy az értelmesek, meg egyéb valláskárosultak mit fognak ezen hörögni.”
Borítékolni tudom a véleményüket. Az egész elméletet ugyanis paradoxonokra építették. Eddig az volt az érv, hogyha magától jött létre az élet, miért nem lehet laborban is élőlényt csinálni? Nyilván azért, mert ehhez már Isten kell, csak úgy magában lehetetlen. Most pedig jön majd a pálfordulás: Ugye hogy élőlényeket tervezni is lehet, ez is mutatja, hogy eredetileg is értelmes tervezéssel jöttek létre, nem csak úgy maguktól.
Az igazán szép ebben az, hogy senkit sem zavar majd, hogy fél évvel korábban még pont az ellenkezőjével érveltek, hiszen minden a tervezést bizonyítja és az ellenkezője is.
Én se vettem mi ebben a nagy szám,csak technikai bravúrként érdekes…
Az lenne az igazán ámulatba ejtő,ha tényleg eddig nem látott baktériumot hoznának létre..
Pl. mesterségesen átszerkesztett genetikai kódja lenne..
+ az emiatt kellő változtatások megeszközölése(géneket átírni etc.)
Létrehozni az első élőlényt aminek genetikai kódja nem univerzális…
De ez sokkal nehezebb dió az biztos…
@csibu & SexComb: Persze biológusként itt a technikai dolog a kiemelhető, de tényleg nem lehet elfelejteni, hogz sokak számára még ma sem triviális, az “élet” csak ennyi és nem több.
Akiknek áttételesen szól,nem fogják megérteni..
Picit utánaolvasnak,vagy megkapják a “papjaiktól” a magyarázatot..
Kutatók egy tökéletesen tervezett DNS genomot lemásoltak,és visszatették egy isten által teremtett sejtbe..
Mi benne a csoda?
ID-s meg csak ezt mondja:”Ugye hogy élőlényeket tervezni is lehet, ez is mutatja, hogy eredetileg is értelmes tervezéssel jöttek létre, nem csak úgy maguktól.” by SexComb
Akik meg értik a kísérletet azok tudják ez csak egy techdemo, nehéz volt kivitekezeni,sokat dolgoztak,de semmi különös nincs benne…
@fain:”Létrehozni az első élőlényt aminek genetikai kódja nem univerzális…”
Ezt a mondatot nem értem. Mi az hogy univerzális genetikai kód?
@fain @fuhur
Tessék: http://www.newscientist.com/article/mg20527482.500-the-scary-business-of-tinkering-with-life.html
Az eredetit most nem volt időm megkeresni.
http://philipball.blogspot.com/2010/05/creation-myths.html
@fuhur:Az ami tetégedet is kódol. (bár akad pár különcködő, de sztem te nem tartozol közéjük). Egyébként én nem igazán tudom elképzelni, az hogy működne. UGA= Met és/vagy Val de néha azért Leu:)? -nem sértésből, csak egy lehetőség
@mondo:”Az ami tetégedet is kódol.”
Ami engemet kódol az szerintem nem univerzális, hiszen csak engem kódol.
“. UGA= Met és/vagy Val de néha azért Leu:)? -nem sértésből, csak egy lehetőség”
Ezt megint nem értem. Persze én csak egy mérnök vagyok 😀
A genetikai kód univerzalitása (van ilyen szó???) azt jelenti, hogy _minden_ egyes élőlényben (legyen az baktérium, cápa, gyilkos galóca, vagy cickafark) ugyanazok a bázishármasok (és ugyanazok a nukleotidok) ugyanazt az aminosavat kódolják.
Ezért lehet baktériumban emberi inzulint termeltetni, pl 🙂
Kis kiegészítés: Bár a kód nagy része tényleg univerzális, azért akadnak kivételek, többek között a saját mitokondriumainkban is 🙂
http://en.wikipedia.org/wiki/Human_mitochondrial_genetics#Genetic_code_variants
http://en.wikipedia.org/wiki/Genetic_code#Variations_to_the_standard_genetic_code
Sziasztok!
A Madách idézethez szándékosan nem fűztem kommentet, kíváncsi voltam, ti hogyan kapcsoljátok össze az idézetet a hírrel.
Érdekes felvetés, hogy az álmot Lucifer sugallja Ádámnak, így a Föld szelleme által elmondottak lehetnek Madách gondolatai is a jövőről, és lehetnek hamis sugallatok, melyeknek célja Ádám motivációjának megtörése.
Én mindenesetre örülök, hogy egy újabb “az ember sosem lesz képes” (repülni/holdra lépni/életet létrehozni/stb) dogma dőlt meg, az persze rajtunk múlik, hogy a tudásunkat milyen célra használjuk fel.
Számomra igazából az érdekes a kérdésben, hogy ha az össze-tetriszezett baci minden eleme élettelen volt, viszont a műveletsor végén élő bacit kaptunk, akkor hol a határ élő és élettelen között, mitől vált élővé?
Az életerő, a lélek, az isteni szikra hiányzott a lombikból, de akkor mi van helyettük?
@Felagund Köszönöm ezt értem. De ha nem úgy működne akkor ahhoz egy új biokémiát kellene feltalálni, nem?
@Avatar78:”Az életerő, a lélek, az isteni szikra hiányzott a lombikból, de akkor mi van helyettük?”
Semmi, mint ahogy egyéb élő anyagban sincs ilyesmi. A megfelelő módon “össze-tetriszezett” anyag a fizikai, meg kémia törvények által leírt módon viselkedik. Ezt mi élőnek hívjuk.
Na most sincs időm, de azért kikerestem a megfelelő cikkeket fairi korábbi felvetése nyomán (“Létrehozni az első élőlényt aminek genetikai kódja nem univerzális”).
Az egyik arról szól, hogy elérték, hogy az élesztő a TAG stop kodon helyett egy nem természetes aminosavat építsen be (1).
A másikban meg azt a problémát orvosolják, hogy csak 3 stop kodon van, és ez behatárolja a lehetséges új aminosavak számát. Itt ugyanis kiterjesztették a genetikai kódot 4 kodonra. (2)
Az már más kérdés, hogy valóban szükség van-e az extra aminosavakra, mivel a természetes 20 (22?) a kémiai tulajdonságok elég széles skáláját lefedi.
1. http://www.sciencemag.org/cgi/content/short/301/5635/964
2. http://www.pnas.org/content/101/20/7566.full
Koopac: azert hoztak letre ilyen rendszereket(4 kodonos aminosav plussz hozza megfelelo riboszomat) hogy a feherjelancba be tudjanak epiteni modositott aminosavakat amikkel pl feherjeszerkezetetet lehet konyebben vizsgalni.
fuhur, Avatar78:
Az egész inkább arra utal, hogy az “életerőt” nem a minél kisebb elemekben lehet megtalálni, hanem az elemek rendkívül bonyolult összefüggésrendszere biztosít új információt, ott van az élet titka.
Persze az összefüggésrendszer a molekuláris kölcsönhatásoktól a bioszféráig tart, vagy mégtovább. Nem egyszerű a helyzet.
Eleve az életfunkciók egy adott környezetben nyernek értelmet, nem önmagukban, mint ahogy a fenti baktérium is a kutatók laborjában.
Azért majdhogynem vicces, hogy a legtöbb ember mennyire nem tudja elképzelni hogy egy egyszerű elemekből, ismert szabályszerűségek alapján összeillesztett rendszer mennyi érdekes dolgot tud produkálni. Például azt amit életnek hívunk, meg annak az összes tulajdonságát. Muszáj mögé képzelnie valami varázslatszerűt…
fuhur: én inkább úgy fogalmaznék, hogy más biokémiai folyamatok, illetve anyagok hoznák létre a nagyjából ugyanolyan hatást (ami jelen esetben az információtárolás)
fuhur
http://www.radnoti.hu/panem/115-2/kodsz.htm
A genetikai kód az egész élővilágban egységes, ami azt jelenti, hogy az élő szervezetekben ugyanaz a bázishármas ugyanazt az aminosavat jelöli. Ez a legfőbb bizonyítéka az élőlények közös származásának. A genetikai kód leolvasása a fehérjeszintézis során átfedés és kihagyás nélkül, folyamatosan történik. Az mRNS bázishármasainak jelentését a kódszótár foglalja össze.
vagyis teljesen eltérő genetikai kód létrehozása..
.
triplet marad meg nem alapjaiban másra helyezni az egészet,mert az elképesztően nehéz lenne..
hanem kódszótárt átvariálni megvalósítható mértékben…pl.:GG* nem a glicint hanem az alanint kódolna..stb.
persze utána lenne egy kis munka az aminoacil-tRNS szintetázokal hogy az új kódot ismerjék fel..
persze a gének kódoló részét is megfelelően átírni,és nagyjából teljes lenen a dolog…
persze pár egyéb meló..
ha ez a kreált baktérium osztódna tényleg nagy szám lenne…
persze itt is egy ma élő fajból indulnánk ki…
eredmény egy teljesen más élőlény,aminek DNS szekvenciája eltér teljesen a kiindulási fajtól..
@fuhur: Ezt gyakorlatilag meg tudják csinálni a Venter-féle technológiával. A trns-t kódoló genomi kódban átírni a kód bázishármasokat, majd az összes ORF-et megfelelően módosítani. Ezt in silico természetesen. Aztán megszintetizálni és összerakni a bacit ahogy ezt most tették. Elvileg működnie kéne. Ha meg nem, akkor lenne min törni a fejünket.
Amúgy szerintem ez a legnagyobb haszna az ilyen projekteknek. Sokan tépik a szájukat, hogy nem nagy szám, csak techdemo. Viszont a) csináld utána, b) 15 évig próbálkoztak, szóval nem volt ez egyszerű. Ez alatt rengeteg problémával szembesültek, sok közülük új felfedezéseket eredményezett az élőlények működésével kapcsolatban. Szóval egyáltalán nem lebecsülendő, amit elértek eddig.
De a genetikai kód megváltoztatásával mi a célja a kutatóknak? Én azt olvastam, hogy az aminosavak és a bázishármasok megfeleltetése, vagyis a kódszótár mintázata nem véletlenszerűen alakult, hanem szelekció alá esett és ez a mintázat csökkenti a mutációs terhet és a transzlációs hibák negatív következményeit. Elvileg a kanonikus kódnál nem lehet létrehozni „jobbat”, nem? Vagy azt szeretnék megérteni, hogy hogyan evolválódott a kódszótár?
Az igazi nagy eredmény (amit valóban megsüvegelek) majd az lesz, hogyha ők válogatják össze a géneket is a baciba.
Jelenleg ezt úgy tudnám hasonlítani, hogy fogtak egy – mondjuk – BMW motort, szétszedték, megvizsgálták, lemásolták, majd belerakták egy – teszem azt – Audi kasztniba, és lám, működik (úgy, ahogy)
(mielőtt megvádolnátok, nem vagyok egyik autógyártó fizetett alkalmazottja sem :D)
>>>” A trns-t kódoló genomi kódban átírni a kód bázishármasokat, majd az összes ORF-et megfelelően módosítani. Ezt in silico természetesen. Aztán megszintetizálni és összerakni a bacit ahogy ezt most tették. Elvileg működnie kéne.”
Nem eleg, a tRNS-eket aminosavhoz kapcsolo enzimeket is modositani kene hozza, eleg osszetett szabalyok alapjan valasztjak ki, hogy melyik tRNS-ra milyen aminosav kerul.
>>>” Elvileg a kanonikus kódnál nem lehet létrehozni „jobbat”, nem? ”
Nem tudok arrol, hogy a genetikai kod optimalis lenne, en inkabb veletlenszerunek tartom, hogy epp ezek a tripletek epp azt kodoljak, amit. Persze lehet, hogy csak nem tudjuk, hogy miert epp ilyen.
Annyiban “optimális” talán, hogy a gyakoribb aminosavakat több (3-4) triplet is kódolja, így általában a harmadik “betűnél” megengedett némi “lötyögés”, vagyis ha itt következik be mutáció, az a készülő fehérje aminosavsorrendjét nem befolyásolja a változás.
agyf@$zt kapok a baci szótól, annyira szőkenős, ráadásul a bacilus szó rövidítése, ami meg =/= a baktériummal.
mindazonáltal nagyon jó és élvezetes a blog, sokat tanultam, amióta olvasom. csak így tovább!
Sokféle gondolatot generáló cikk:
Egy nemrégiben felfedezett mikrobafaj gyakorlatilag eltüntette a BP olajkútjából kifolyt, Manhattan nagyságú, víz alatti olajfoltot
http://index.hu/tudomany/2010/08/25/mikrobak_faltak_fel_a_bp-kutbol_kiomlott_olajat/
Info még
http://berkeley.edu/news/in_news/archives/20100824.shtml.
3 New microbe discovered eating oil spill in Gulf…
This story appeared in more than 100 sources nationwide…
Ön/ök szerint lehetséges, h a több százmillió liter nyersolajat a tengerből mára teljesen eltüntette egy (proteo)baktérium törzs? Természetesen a fizikai eliminációs erőfeszítésekkel együtt.
És ha igen, akkor mi lesz a folytatás/következmény?
PS: tudom, h kérdésem közvetlenül nem kapcsolódik a Szintetikus élet 1.0 c cikkhez, de sajna nem találtam alkalmasabb megoldást kérdésem felvetéséhez.
@shindo:
Az olajfolt feszínen levő részét a rászórt vegyszerek aprózták fel, és valamennyit már biztosan feldolgoztak a baktériumok, de nehezen hinném, hogy az egészet. De még van jópár a víz mélyén lebegő, több km-es “olajfelhő”, amivel nem tudjuk mi lesz. Korábban többen aggódtak, hogy nem lesz elég oxigén a környezetben a lebontásához, de igazából ez sem több, mint találgatás. Most úgy tűnik, hogy a olajfaló baktériumok felfedezték az oljafoltokat, de hogy meg tudjuk mondani, mennyire hatékonyan bontják, az még néhány hétbe bele fog kerülni.
Egy lehetséges következmény 🙁
http://vilagkor.blog.hu/2010/09/16/mit_visz_a_mississipi_orszagut_doglott_halakbol
“Úgy fest, mintha egy út kanyarogna a békés nyári messzeségbe. Tökéletesen úgy fest. Az igazság ezzel szemben az, hogy egy louisianai vízi út felszínére látunk, amelyet milliónyi döglött hal, tarisznyarák, angolna, sőt egy bálna teteme alkot. Rémálomba illő útburkolat.
Az ilyen tömeges halpusztulás nem ritka a Mexikói-öbölben és a környező vizekben, ahol számos, a halakra nézve végzetes, úgynevezett “dead-zone” található, különösen a Mississippi torkolatának közelében. Ezeken a néha összefüggő, néha szakadozott területeken az elégtelen oxigén veszélyezteti a tenger élővilágát. Eddig azonban még sohasem fordult elő, hogy nem csupán egy bizonyos faj egyedei estek volna áldozatul, jelesül azok, amelyek élettere az oxigénnel szűkösen ellátott területekkel érintkezett . Tucatnyi faj érintett ugyanis: a fenti tömör massza sügérek, lepényhalak, pisztrángok elegye – a helyiek még egy bálnát is megfigyeltek.
Többen arra gyanakodnak, hogy a British Petrol közelmúltbéli olajkatasztrófája érezteti a hatását. Nem múlt el nyomtalanul – alaposan összezavarta a helyi ökoszisztéma finom szerkezetét. Ezen a véleményen van Billy Nungesser is, a képek alkotója.
Tudományos körökben is hasonló a vélekedés: előfordulhat ugyanis, hogy a vízbe juttatott olajfaló baktériumoknak köszönhetően megnőhet a hasonló zónák száma az öbölben. Az olajfolt felszámolására tett kétségbeesett kísérletek során ez a módszer ígéretesnek tűnt, az organizmusok azonban elképesztő mennyiségű oxigént igényeltek és vettek fel a vízből az olaj átalakítása során. Bár nincs egyértelmű bizonyíték az összefüggésre, abban mindenki egyetért: a látvány döbbenetes.”