Talán nincs élő ember, aki a biológia iránt érdeklődik és ne hallott volna még az ún. “malária hipotézisről” – még ha ebben a formában esetleg nem is esik le, miről van szó.
Ha azonban egy kicsit bővebben kifejtve, a sarlósejtes vérszegénységről kezdek írni, akkor azonban gondolom, mindenki számára leesik a tantusz: tömören az a lényeg, hogy a maláriával hosszú ideje sújtott területeken olyan, mutációk is képesek fennmaradni és elterjedni, ha védenek a betegség ellen, amelyek egyéb körülmények között kifejezetten károsak. A klasszikus példa a hemoglobin S allélja (HbS), ami homozigóta formába az említett vérszegénységet okozza, heterozigóta formában azonban védettséget nyújt.
Érdekes módon, bár lokálisan már többször tesztelték a malária gyakorisága és a HbS allélgyakoriság közti összefüggést, globálisan nem tették még meg ezt. Pedig néhány érdekes dolog látható, ha megtesszük. Egyrészt, hogy Afrikában hatványozottan igaz az összefüggés (lásd fenti ábra is): minél régebb óta jelen van a malária (azaz, minél inkább endemikus az adott területen), annál gyakoribb a HbS allél előfordulása.
Magyarország területéről induló domináns kultúrkör meghódítja Európa nagy részét. Nem nemzeti fiction ez, de nem is a hagyományos történelemkönyvek része. Mégpedig azért nem, mert egy olyan eseményről van szó, ami kívül esik sok tankönyv által részletesen tárgyalt “történelmi” időszakon.
Trópusi növénytársulások, növényi stressz, gleccserek a Marson és szex a jövőben. 