Izgalmas kérdés, hogyan alakulnak ki a különböző populációk, hogyan töredezik föl egy egységes faj több, egymástól valamennyire különböző, egymástól többé-kevésbé elzárt csoportra? David B. Lowry és John H. Willis egy Mimulus guttatus nevű virágot vizsgáltak. Ennek a növénykének két ökotípusa ismert, a tengerparton élő (perennial=PE) és a szárazföld belsejében élő (annual=AN). Ezek a maguk élőhelyéhez alkalmazkodtak és különböző időpontban virágoznak. A virágzás ideje azért lényeges, mert a szárazföld belsejében hamarabb köszönt be a forró, száraz nyár, így az AN ökotípusnak korábban kell virágoznia, mint a parti PE ökotípusnak. A korábban virágzó AN ökotípus viszont a nedves tengerparti élőhelyen kerül hátrányba, mert több energiát fordít a szaporodásra, kevesebbet a növekedésre, így nem tudja kihasználni az egész évben rendelkezésére álló nedvességet.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Mutációkról már volt szó korábban is, a mai cikkben azonban azt vizsgálták, hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz a különböző típusú mutációk. Arról már számos adat ismert, hogy ha egy erős a kompetíció, akkor azok a baktériumsejtek kerülnek előnybe, amelyekben több mutáció történik, azonban a ma boncolgatott cikkben Fehér Tamás és munkatársai azt vizsgálták meg, hogyan kompetál egymással két baktériumtörzs, amelyekben két különböző típusú mutáció történik nagy gyakorisággal.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A ma boncolgatott cikk címe kissé szokatlan: “Olivér kromoszómális és mitokonriális DNS elemzése”. Olivér ugyanis egy csimpánz. De miért érdekes annyira, hogy nem csak ilyen alapos vizsgálatoknak vetik alá, de még néven is nevezik? Olivér különbözik a többi csimpánztól, ugyanis többet jár két lábon, mint négyen, egészen emberi testtartással szeret közlekedni. Valamikor a hatvanas években került az USÁba, egészen fiatalon és cirkuszi majomként “dolgozott”, ahol “humanzee” -ként, vagyis ember-csimpánz hibridként reklámozták éppen csimpánztól szokatlan járása miatt. Mivel a korabeli sajtóban felbukkant egy állítólagos kromoszómavizsgálat eredménye, amely szerint Olivérnek 47 kromoszómája van (Egy emberi sejtmagban 46 kromoszóma található, egy csimpánzéban 48, a hibridjüknek 47 kromoszómát kellene hordozniuk.), így a közlemény szerzői újra megvizsgálták Olivért. Az eredmény az ábrán látható, Olivér sejtjeiben 48 kromoszóma található, amelyek egyértelműen megfelelnek a csimpánz kromoszómáknak. Egy szakaszt megszekvenáltak a mitokondriális genomjából is, aminek az eredménye ezek után nem meglepő, a vizsgált szakasz egyértelműen a csimpánz mintákéhoz hasonlít, legjobban egy gaboni csimpánz mintával egyezik, feltehetőleg valahonnan a környékről származik. Olivér egyszerűen egy csimpánz, aki sokat jár két lábon. Videó

Ely JJ, Leland M, Martino M, Swett W, Moore CM (1998): Technical note: chromosomal and mtDNA analysis of Oliver. American journal of physical antropology 105(3): 395-403

“Családfa vizsgálattal nem foglalkozunk” hirdeti a Nagy Gén Diagnosztika honlapja és valószínűleg most kifejezetten verik a fejüket a falba, hogy saját szabályaikat sem képesek betartani.

A pár nappal ezelőtt kipattant botrány a saját “zsidó- és cigánymentes” származását igazolni vágyó jobbikos fiatalemberről, aligha tesz jót a cég renoméjának és jó eséllyel akár etikai megróvásban, vagy a Fogyasztóvédelem részéről súlyos büntetésben végződhet az ügy.

A történet lényegi szála persze az, hogy valaki miért akar a 21. század Magyarországán ilyen papírt, de erre később térünk vissza, mert ez már nem is annyira szakmai, hanem morális kérdés.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Európában a szőke színkomplexió általában világos bőrszínnel jár együtt, de a két jelleg közti kapcsolat nem törvényszerű. Jól mutatja ezt a mai nap megjelent cikk, amely a melanéziai szőkék szőkeségének okát firtatja.

A fekete bőrű melanézek 5-10%-a szőke hajú, amivel Európa után a második legnagyobb arányú világos szőrzetű populációval rendelkeznek. Durván 40-40 darab szőke és fekete hajú melanéz genomjának a feltérképezése révén fény derült arra, hogy a szőkeség oka egy tirozináz-rokon fehérje (TYRP1) 9. kromoszómán levő génjében bekövetkező mutációban keresendő. Utóbbi következtében a 93. pozícióban levő arginin ciszteinné alakul (R93C). Ez egy olyan recesszív mutációt hoz létre, ami feltehetőleg csökkentő a pigmentszintézisben fontos fehérje működését. (Csak csökkenti és nem megszünteti, mert a teljes funkció-kiesés albinizmushoz vezet.)

A tanulmány másik érdekessége, hogy az Óceánián kívüli populációk rendelkezésre álló genom szekvenciáját is átfésülték, hogy máshol milyen gyakoriságú az R93C mutáció. Mint kiderült, kvázi nulla, vagyis a melanéz szőkeség, az európai szőkeségtől gyakorlatilag független módon alakult ki.

Hogy van-e, volt-e valamilyen adaptív vonatkozása a jelleg elterjedésének, vagy mindössze a véletlennek köszönheti a fennmaradását a mutáció, az egy elég fogas kérdés, és sajnos erre még nincs válasz (s nagy kérdés, hogy időgép hiányában valaha lesz-e).

Kenny EE, Timpson NJ, Sikora M, Yee M-C, Moreno-Estrada A, et al. (2012) Melanesian Blond Hair Is Caused by an Amino Acid Change in TYRP1. Science 336: 554.