Cut it out

Játékrovatunk újabb taggal bővül, ezúttal a New England Biolabs által készített Cut it out című logikai feladványt ajánlanám röviden. A játék célja, hogy restrikciós endonukleázok hasítóhelyeit rakjuk ki a táblán, ugyanis minden egyes enzimkártyánkon szereplő hasítóhelyért pontokat ad a játék. A témaválasztás nem igazán meglepő, a New England Biolabs a restrikciós endonukleázok egyik legnagyobb gyártója, de hogy mi a céljuk a játékkal, az rejtély. Mindenesetre szórakoztató, érdemes kipróbálni nem csak molekuláris biológusoknak.

“Miért indult homeopátiás rovat a Weborvoson?”

Nyilván senkit nem hagyott nyugodni a kérdés, de nyugalom, már itt a válasz, amely az “egymillió légy nem tévedhet” érvrendszer kikezdhetetlen logikájával közelíti meg a kérdést:

“A homeopátiás kezelés hatásosságát számos vizsgálat igazolja. A nyugati orvoslás által előírt feltételeknek e vizsgálatok egy része nem felel meg. Ennek oka a homeopátia azon sajátosságában rejlik, hogy a gyógyszer kiválasztása egyénre szabott, nem betegségre, így ugyanazon panaszra, tünetcsoportra más és más homeopátiás szert alkalmazunk. A nyugati orvoslás (egy csoport egy szer, másik csoport placebo) vizsgálati kritériumát a homeopátiás kezeléseknél legtöbbször nem lehet kivitelezni. […] Legjobb bizonyítékot [a homeopátia hatékonyságára] a páciensek sokasága szolgáltatja, akik évek óta jó eredménnyel használják a homeopátiás szereket, még akkor is, ha ennek a kezelésnek a pontos hatásmechanizmusa ma még nem ismert. Az a módszer, ami több mint 200 éve, a támadások ellenére fenn maradt, és egyre népszerűbb, elterjedtebb, az a módszer tud valamit.”

Ha jól értem, ezek szerint a Boiron sem ért rendesen a homeopátiához, hiszen számos terméküket “terápiás területek” szerint osztályozzák. Hát hol marad így, a személyreszabott orvoslás, kérem?!?

Fehérló – 3.

Az állatháziasítás szinte soha ki nem meríthető nyersanyaggal látta el a fejlődésgenetikusokat: a kiscsillió mesterségesen kiválasztott tulajdonság, amire aztán a gazdák szelektáltak, általában számos genetikai okot takar. Ezen genetikai okok megtalálása részben új adatokkal gazdagítja embriológiai ismereteinket, részben pedig már meglevő ismereteket támaszt alá, független adatosoraival.

A most következő példa leginkább az utóbbi kategóriába tartozhat. A lovak világos, ill. fehér szőrszínet okozó mutációk közül már jó párat ismerünk, mint ahogy az is tudott, hogy a szőr színét biztosító pigmentsejtek, a melanociták, az úgynevezett velődúc sejtjeiből jönnek létre. Ezen sejtek túlélése nagyon fontos a söté pigmentáció kialakulásakor és elpusztulások fehér szőrszínt okozhat a lovakban (is) – volt erről már szó errefele is.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Nem értik 13. – Mi az igazság?

Nemrég jelent meg Szedmák András „Mi az igazság? Az evolúció mint biológiai képtelenség” című könyve (Agapé kiadó). A szerző, állítása szerint, “természettudományos és teológiai” szempontból szeretné bemutatni az evolúció “képtelenségét”. Gyorsan beszereztem egy példányt és most megpróbálom elemezni ezeket a bizonyos természettudományos érveket. A vallásos érveket természetesen nem bolygatnám, de igazán felcsigázott a szerző állítása, miszerint: “A tudományos kérdésekhez való hozzáállásunkban alapjaiban objektívek kívánunk maradni.” (9. old) Lássuk, mennyire teljesíti a szerző saját vállalását! Az apraját a végére tettem, annak, aki esetleg szeretné bogarászni, mit találtam olvasás közben. (Mielőtt valaki megkérdezni, szándékosan hoztam Wikipediás hivatkozásokat ahol csak tudtam, nehogy azzal lehessen vádolni, hogy a kívülállók számára hozzáférhetetlen anyagokból dolgozok.)

Egy kattintás ide a folytatáshoz….