Gyakran fölmerül a kérdés fórumokon, hogy ha van evolúció, a Csernobili erőműbaleset után miért nem alkalmazkodtak az élőlények a sugárzáshoz? A válasz roppant egyszerű: De igen alkalmazkodtak, csak az alkalmazkodás nem azt jelenti, hogy megelevenedik a Fallout vagy az X-men világa. Igor Kovalchuk és munkatársai éppen ezt vizsgálták, Arabidopsis növénykéket gyűjtöttek a sugárfertőzött területekről, 1986 és 1992 között. A növénykéket metil metán szulfonáttal (MMS) és egy RB nevű szabadgyökképző anyaggal kezelték. Ezek DNS károsodást okoznak, ezzel körülbelül modellezik a radiokatív sugárzás hatásait.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Ma ismerkedjünk meg a Culex pipiens nevű szúnyoggal! Mivel sok városban él, az ember közvetlen környezetében, ráadásul a nyugat nílusi vírust is hordozhatja, viszonylag sok adatunk van róla, rengetegen vizsgálták mindenféle környezetekben. A C. pipiens szúnyogok az esetek túlnyomó töbségében madarak vérét szívják, ritkán fanyalodnak csak emlősökre. Két populációjuk ismert, a Culex pipiens pipiens és a Culex pipiens molestus, amelyek egymástól jellegzetesen különböznek. A pipiens egyedek a felszínen élnek, nagyrészt madarakból táplálkoznak és kizárólag tágas helyeken párzanak és a telet nyugalomban töltik, míg a molestus egyedek a föld alatt élnek nagyobbrészt emlősökből táplálkoznak szűk helyeken párzanak és egész éven át aktívak. A pipiens egyedek a szabadban élnek, a molestus egyedek viszont általában emberkéz alkotta épületekben élnek, különösen kedvelik a metróalagutakat, ahol egész évben azonos hőmérsékleten élhetnek, ráadásul a rengeteg ott található emlős bőséges táplálékot jelent nekik.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kicsit last minute, de itt a januári program:

Baji Béla permakultura.hu

Mi a permakultúra?

Az ausztrál Bill Mollison, a permakultúra fogalmának megteremtője, a következőképpen definiálja ezt a fogalmat: „A permakultúra olyan mezőgazdasági termelő rendszerek tervezése, és működtetése, amelyek rendelkeznek a természetes ökoszisztémák változatosságával, stabilitásával és rugalmasságával. Az emberi közösségek és a természetes táj olyan integrációja, mely lakóinak biztosítani tudja az élelmet, energiát, lakást és egyéb anyagi, és nem anyagi szükségleteit.”
Tehát olyan gazdasági, szociális és egyben ökológiai egységekről van szó, melyekben azok résztvevői, elemei (emberek, állatok, növények, a táj eredeti, és mesterséges úton létrehozott természet-földrajzi adottságai) között azok természete szerint egy kapcsolathálózat alakul ki. A permakultúra olyan mezőgazdasági rendszerek tudatos kiépítése, létrehozása, amely mintegy “maguktól” működnek, és feleslegessé teszi azoknak a ráfordításoknak a túlnyomó részét, amelyek egy konvencionális, vagy “öko” gazdálkodó egység, és a benne dolgozó emberek szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek.
Előadásomban először sematikus ábrákon bemutatnék kétféle ilyen ökölógiai egységet, , a polikultúrás tavat, és az erdőkertet. Majd egy rövid diavetítés keretében néhány képen bemutatnám a maguk valóságában, úgy ahogy sikerült megvalósítanom őket.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →