2016. december hónap bejegyzései

Ezt gondoljátok a genomszerkesztésről

Közzétéve Szerző:
9

hazi_gen.jpg

Régi adósságom, hogy a nyáron készült genomszerkesztéssel/GMO-val kapcsolatos kérdőívet kiértékeljen, de mindennek eljön az ideje, ennek pedig most jött el. Végül egész tisztességes számú, közel 1900 válasz jött össze[1], amiből – bár nyilván ez csak online felmérés, a maga sokfajta hátrányával – valamennyire azért ki lehet már érdekes trendeket kiolvasni. És megkockáztatom, hogy azért sok szégyellnivalónk nincs, hiszen ez az adatsor is van annyira informatív, mint az egyelőre referenciaként használható, tavasszal közölt Twitter-es “nemzetközi” felmérés, illetve a Pew Research nyáron kijött, témában részben idevágó, amerikai anyaga.  (Az elemzett adatsor egyébként július 29-én lett lezárva és a csv fájl a nyers adatokkal innen letölthető.)

Aki csak a “take home message”-ért jött, annak legyen itt elől zanzásítva pár következtetés:

  • a genomszerkesztés megítélése itthon nagyjából a nemzetközi trendeket követi;
  • a megítélés leginkább az életkor és az iskolázottság függvényében változik;
  • az, hogy kinek milyen valódi ismeretei vannak a biotechnológiáról nagyban befolyásolja az új technológia megítélését;
  • általánosságban is elmondható, hogy az emberek jobban megbíznak a genomszerkesztésben, mint a klasszikus génmódosításban;
  • egy abszolút többség támogatja a genomszerkesztés alkalmazását a biotechnológiában és a gyógyászatban (ha az nem jár idegen gének bevitelével);
  • de az esztétikai célú beavatkozásokat kifejezetten ellenzi a közvélemény;
  • az ún. “gene-drive”-ok betegségeket terjesztő fajok esetében inkább támogatottak, ökológiailag invazív élőlények és gazdasági kártevők esetében pedig nem.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Mire jó a GMO? 30. Pókselyem újratöltve

Közzétéve Szerző:
101

6-monster-silk-moths.jpgRégebben írtam már a pókselyemről, ami túlzás nélkül állíthatjuk, hogy egy csodálatos anyag ötször erősebb az acélnál, mivel fehérjéből áll, könnyedén lebontható bármilyen biológiai rendszerben. A pókselyem ipari felhasználására már most elképesztő ötletek keringenek, egyetlen aprócska nehézség akadályozza a pókselyem-forradalmat: A pókokat nagyon nehéz tömegben tartani. Egyrészt ragadozók, tehát leginkább rovarokkal kellene őket etetni, ami eleve nagyban drágítja a póktartást másrészt nem igazán társas lények, ha összeeresztik őket, a legtöbb faj egyedei örömmel zabálják föl egymást is, így a külön-külön tartásuk gyakorlatilag gazdaságtalanná teszi a pókselyem bármilyen nagyüzemi előállítását. Eddig a pókselyem ipari felhasználása olyan elképesztően különleges területeket jelentett, mint például távcsövekben a szálkereszt elkészítése. Hogyan lehetne mégis fölhasználni ezt a rendkívül előnyös tulajdonságú anyagot?

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Mire jó a GMO? 29. A lőszerfaló füvek

Közzétéve Szerző:
Válasz

150px-rdx_3d_ballstick.pngÁltalában a szennyezett talajok megtisztítása eléggé költséges elfoglaltság, nyilván minden megoldás, ami csökkenti ezen megoldások árát, nagy segítség lenne a környezetvédelemnek. Az USÁban található több mint száz lőtér megtisztítása becslések szerint 16-160 milliárd dollárba kerülne. A mai cikk egy egészen különleges szennyezéssel foglalkozik, a lőtereken felhalmozódó robbanóanyagokéval. Eddig nekem fogalmam sem volt erről, de a cikk alapján a robbanóanyagok maradékai kifejezetten nehezen lebomló szennyező anyagként viselkednek a lőtereken, lőszergyárak környékén, illetve a lejárt szavatosságú lőszereket megsemmisítő üzemekben, a hexogén (RDX) és a TNT is károsítja a környezetet és ugye a dolog természetéből fakadóan, egy lőtéren minden esetleges kárelhárítást gátol a terület katonai felhasználása. Ez szép, de mi köze ennek a rekombináns DNS technológiához?

A mai cikkünk szerzői elég kézenfekvő megoldást találtak erre a problémára: fogtak két közönséges füvet egy Panicum virgatum és egy Agrostis stolonifera nevűt és három transzgént juttattak a genomjukba. Ugyanis a növények általában maguktól fölveszik a hexogént, de nagyon lassan bontják le, míg a TNT fölvételét eleve gátolja, hogy a növények számára erősen mérgező. Viszont ismert egy Rhodococcus rhodochrous nevű baktériumtörzs, amelyik a hexogént nitrogénforrásként is felhasználja (=eszi), ehhez két gén szükséges az xplA és xplB nevűek, illetve a róluk átíródó fehérjék. Egy Enterobacter cloacae nevű baktériumban pedig azonosítottak egy nfsl nevű gént, aminek a terméke a TNT bomlását katalizálja. Ezt a három gént tették be egy kazettába, amit be is juttattak a fentebb említett két fű genomjába.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Mire jó a GMO 28. A fotoszintézis és a hozam

Közzétéve Szerző:
7

fotoszint01.jpgA haszonnövények hozamának a növelése egyértelműen kiemelten fontos feladat lenne. Ennek egyik legegyszerűbb módja lehetne a fotoszintézis hatékonyságának az emelése. Ezen a területen még beláthatatlan mértékben fejlődhetünk, a növények a beérkező fotonok 1-2% -t hasznosítják jelenleg. A címből már könnyedén kitalálhattátok, hogy ma egy olyan GM-találmányt fogok bemutatni, ami a fotoszintézis hatékonyságát emelik. A meglepetés annyi, hogy nem egyet, hanem kettőt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Mire jó a GMO? 27. Rizs és metán

Közzétéve Szerző:
13

fig1.jpgA metán a globális fölmelegedés szempontjából lényeges gáz, a jelenlegi felmelegedés 20% -áért a légkörbe juttatott metán felelős. Jelentős metánkibocsájtó a mezőgazdaság, ezen belül is az árasztásos rizstermesztés, az összes metánkibocsájtás 7-17% -a származik rizsföldekről. Kézenfekvő megoldás lenne a rizsföldek metánkibocsájtásának a visszaszorítása, de eddig ezen a vonalon nem sok eredményt mutatott fel a hagyományos nemesítés.

Viszont a mai cikkünk szerzői teljesen más úton indultak el. A rizs metánkibocsájtásáért nagyrészt a gyökerein élő mikróbák felelősek, a szerzők arra gondoltak, hogyha a növény energiáit átirányítnák a keményítőkészítésre, a gyökerei között élő mikróbáknak is kevesebb tápanyag marad, így kevesebb metánt termelnek majd. Már előttük leírtak egy transzkripciós faktort árpából, a SUSIBA2 -t, amelynek magas szintje az árpában a magas keményítőtartalommal párosul. No, a szerzők ezt a fehérjét kódoló gént juttatták be a rizs genomba ezzel túltermeltették a fehérjét rizsben, ezt a GM-rizst nevezték el SUSIBA2-77 -nek. Nem gatyáztak vele, el is ültették Kínában egy kísérleti telepen, egymástól ötszáz kilométernyire és megmérték a metánkibocsájtásukat. Az eredmény látható az első A ábrán, a rizs virágzása előtt csak 90% -kal csökkent a SUSIBA2-77 metántermelése a kontroll rizshez (Nipponbare) képest, a virágzás után 99,7% kal. Az első B ábrán egy autofluoreszcens kép látható, elméletileg a „Nipp” képen látható fényes pontok a kontroll rizs gyökerén élő metántermelő baktériumokat jelzik, amelyek ibolyántúli fényben világítanak, láthatóan a másik képen ezek mennyisége csökkent, ebből arra következtettek, hogy a gyökéren élő metántermelő baktériumok mennyisége csökkent a beavatkozástól. A C ábrán ugyanez a csökkenés látható, itt a talajban grammonként található, az egyes baktériumcsoportokra jellemző gének kópiaszámát tüntették föl (Mst=Methanosaetaceae; MET=metanogének; Msc=Methanosarcinaceae; MBT=Methanobacteriales; MMB=Methanomicrobiales; ARC=archea;), láthatóan csökken ezeknek a mikróbáknak a mennyisége a talajban.

Ez egy elég jó bemutatója annak, hogy mire jó a rekombináns DNS technológia: Villámgyorsan és hatékonyan nemesíthetőek vele olyan jellegek, amik más módszerekkel nehezen megközelíthetőek lennének, ha ismert valamilyen, a folyamatot szabályozó gén.

Su, J., Hu, C., Yan, X., Jin, Y., Chen, Z., Guan, Q., … & Schnürer, A. (2015). Expression of barley SUSIBA2 transcription factor yields high-starch low-methane rice. Nature

A hagyományos növénytermesztés veszélyei 13. Clearfield növények a másik oldalról

Közzétéve Szerző:
Válasz

330px-canolablooms.JPGÁltalában nem foglalkozok hírekkel, de azt hiszem pár napja megtörtént a legeslegfurcsább eset a GMO ellenes mozgalom eddigi történetében: November 27. -én Dijon mellett GMO ellenes aktivisták letaroltak két repcetáblát, mert GM-repcét vetettek. A bibi ezzel annyi, hogy Franciaországban is teljes a GMO tilalom, egyáltalán nem szabad arrafelé GMOkat vetni. Nem is vetettek. Minden jel szerint az a bizonyos repce a már általam is piszkált Clearfield növények egyike lehetett, ami bizony nem számít GMOnak, mivel hogy hagyományos nemesítéssel készült, mutagenezissel, vagyis véletlenszerű mutációkat hoztak létre a genomjában.

 

A GLP híre szerint ez nem akadályozta meg a derék aktivistákat, ők maguk ki is jelentették, hogy: „A mutagenezissel készült GMOk pont olyan veszélyesek, mint a transzgenikus GMOk, a növény gyomirtószivaccsá válik” Ezzel azért akad néhány nagyon súlyos probléma, például hogy ez alapján minden élőlény GMOnak számít, egy újszülött embergyerek is több tucat olyan mutációt tartalmaz, amelyiket nem a szüleitől örökölt, hanem benne jelent meg újonnan. Mégsem válik ettől „gyomirtószivaccsá” vagy veszélyessé. Szóval ahogy elnézem a derék aktivistáknak sem egészen tiszta már a „GMO” kifejezés jelentése, általános szitokszóként használják.

 

De részletesebben is elmagyarázzák az álláspontjukat: „mutagenezissel készített GMOkat is vetnek, amelyeket az ED 2001-18 -as irányelve alapján GMO -nak számítanának, de kivették a hatálya alól” Na most ez szép, de ha megkeressük ezt a bizonyos irányelvet, ott ennyi áll: „“GMO” olyan szervezet, az ember kivételével, amelyben a genetikai anyagot olyan módon változtatták meg, amely nem fordulna elő a természetben párosodás, illetve természetes rekombináció útján.” Szóval ez tök jó, csak ez alapján minden jelenleg élő jószág GMOnak számít. Ahhoz, hogy ez az irányelv bármilyen módon alkalmazható legyen, ne jelentse az összes élőlény azonnali kiirtásának a kötelezettségét, mégiscsak kivételeket kellett bele tenni. Például az embereket, ugyanis ettől minden újszülött GMOnak minősül, hiszen olyan mutációkat hordoz a genomjában, amelyek nem párosodás illetve rekombináció útján kerültek oda, hanem kőkemény mutációk termékei. Ennyi erővel az összes repcét, búzát, kukoricát, krumplit, embert, marhát, sertést kiirthatnák ugyanilyen hévvel, mindegyikről elmondható, hogy a 2001-18 -as irányelv hatálya alá került volna, de kivételt tettek vele.

 

Erről már korábban is lamentáltam, hogy teljesen értelmetlen a GMO és nem-GMO alapon felosztani vagy szabályozni a vetett fajtákat, mivel az, hogy a genomjukba juttatott idegen DNS -t előtte tartották -e fenn egy plazmidon a világon semmit sem mond az adott élőlény tulajdonságairól. Úgy tűnik a GMO ellenes mozgalom sikeresen átvágta a gordiuszi csomót: Nem, nem látták be, hogy a GMO ellenes boszorkányüldözés értelmetlen. Hanem miután sikerült például Franciaországból is kitiltani minden GMOt, most valamilyen ismeretlen okból GMOvá avatnak nem-GM fajtákat, amik valamiért nem tetszenek nekik.