2012. december hónap bejegyzései

Budapest Science Meetup – December

Közzétéve Szerző:
2

A félév utolsó Science Meetupján a következő előadásokkal várunk benneteket csütörtökön, este 7-kor a Fogasházban:

Gurul a marsi labor, keresi az ősi életnyomokat
Kereszturi Ákos – Konkoly Tege Miklós MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

A Mars egykori lakhatóságát elemezni küldték a Curiosity rovert a vörös bolygóra. Fő célpontját: a Gale-kráter közepén lévő idős üledékeket még nem érte el, de több érdekes megfigyelést végzett már. Az előadás keretében a küldetés eddigi eredményeit tekintjük át.

Autofágia, a jótékony kisgömböc
Kovács Tibor – ELTE, Genetikai Tanszék, Fejlődésbiológiai kutatócsoport

A hibák felhalmozódása a sejtek számára olyan végzetes következményekkel járhatnak, amelyek szervezeti szinten súlyos betegségek kialakuláshoz vezethetnek, mint a rák, vagy a Parkinson-kór. Az öregedés folyamata is tekinthető hibák által kiváltott folyamatok összességének, amelyek szervi – szervezeti funkciók vesztésével járhatnak és ez túlélőképességünk romlását vonja maga után.

Tehát a sejtnek szüksége van olyan védő folyamatokra, amelyek biztosítják számára a regenerálódást – túlélést. Az eukarióta sejt bizonyos – lebontásra kijelölt – komponensei a lizoszómákba kerülnek, ahol savas hidroláz enzimek által lebontódnak, az ilyen folyamatokat nevezzük autofágiának. Az autofágia esszenciális a sejtek homeosztázisának fenntartásához: a sejt károsodások és felesleges citoplazma komponensek (makromolekulák és sejtszervecskék) eltávolítása nagyrészt autofágiával megy végbe. Különböző stressz reakciók során az autofágia ugyancsak esszenciális a sejtek túléléséhez. Kutatócsoportunkban ezen mechanizmus funkcióját vizsgáljuk, olyan folyamatok kapcsán mint az öregedés, differenciálódás vagy a programozott sejthalál. Előadásomban az autofágia sokoldalúságára szeretnék példákat bemutatni, saját kutatási eredményeinken keresztül: Hogyan hat az élethosszra, vagy az ecetmuslica összetett szemének kialakulására?

Állati elmék, emberi hangok

Közzétéve Szerző:
Válasz

Koshik első pillantásra egy átlagos ázsiai elefántnak tűnhet, de ha megszólal pillanatok alatt nyilvánvalóvá válik különlegessége: emberi szavakat használva “beszél”. Azért csak idézőjelesen, mert nyilván nincs itt szó többről részéről, mint a gondozói utasítások leutánzása, kb. úgy, ahogy mi “utánozzuk” a kutyaugatást, vagy a macska nyávogást, ugyanakkor az utánzás szofisztikáltsága mindenképpen említés érdemel.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Szexdetermináció, avagy örül-e Vincent?

Közzétéve Szerző:
Válasz

Az ivari determináció bonyolult genetikai és fejlődési folyamat, írtunk is már erről korábban, meg nyilván lesz még rá más alkalom is. Most csak a felszínt kapargatnánk meg megint, avagy milyen logika szerint is működik ez a dolog.

Annyi biztos meglesz a nyájas olvasónak, hogy az XY, az genetikailag férfit jelent. Az azonban talán már kevésbe lesz triviális (bár ha jobban belegondolnánk mégis az), hogy a különböző fajokban, ahol XY alapon történik az ivari determináció, nem ugyanaz az X és Y kromoszóma. Az XX és XY amolyan fogalmi keretet jelöl, azt mutatja, hogy a hímekben az ivari kromoszómá különböznek, míg a nőstényekben nem. (Mindez fordítva igaz a ZZ, ZW rendszerre is – pl. madarak -, ahol a hímek hordoznak két egyforma nemi kromoszómát).

De, hogy mit tartalmaznak az adott faj nemi kromoszómái és főképp ezen belül milyen mechanizmussal zajlik le a nem kiválasztása a fejlődés során, a puszta jelölés nem mond el semmit.

Pedig jelentős különbségek is lehetnek: például a muslicákban a nemi kromoszómák és autoszómák aránya lesz a kulcs – ha két X kormoszóma van, akkor elegendő lesz egy kritikus molekulából, hogy beindítsa a nősténnyé válás genetikai programját, ha viszont csak egy, akkor mindez nem következik be (és mindez független az Y kromoszóma tartalmától). Emlősökben, így bennünk is, épp ellenkezőleg: az Y kromoszóma tartalmaz egy kulcsgént, az Sry-t, aminek jelenléte vagy hiánya lesz döntő arra nézve, hogy miképp is alakul a fejlődő embrió identitása.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →