Természetesen elsősorban… khmm… AZ, vagyis az elsődleges nemi jellegek (a.k.a nemi szervek). De azért nem becsülhető le a szerepe a másodlagos nemi jellegeknek sem, amelyek a nemi szervek által szabályozott hormontermelés eredményeként jelennek meg az évek során (pl. mély hang, arcszőrzet, robusztus testfelépítés).
Emlősökben a nemi determináció genetikai alapú, hiszen az Y kromoszóma jelenléte ill. hiánya határozza meg, hogy a megtermékenyített petesejtből kisfiú vagy kislány váljon. S bár elég sokat tudunk róla, még nem értjük tökéletesen, miképpen alakul ki egyes gének összjátéka során az a bizonyos döntés, mely következtében a kezdeti ún. bipotenciális ivarszervkezdeményből (a fejlődés korai szakaszai teljesen azonosak mindkét nemben) férfi vagy női nem szerv alakul ki.
Mielőtt azonban nekimennénk a probléma genetikai hátterének, fussunk végig, miképpen is zajlik a nemi traktus kialakulása az egyedfejlődés során.
Az ivarszervek fejlődése elválaszthatatlan a kiválasztószervek kialakulásától, hiszen fejlődésük azonos szervkezdeményből indul ki. Amint azt a (Pharynguláról) mellékelt ábra is mutatja, az embrióban először egy csillós tölcsérek jelennek meg, amelyek a testüregből kiszűrt folyadékot az elsődleges húgyvezető be, a Wolff-csőbe továbbítják. Ez az ún. pronephros, amely elég tiszavirágéletű, és hamarosan felváltja a mesonephros, amelyet a Wolff-cső két oldalán kialakuló és végül bele torkolló tölcsérek alkotnak (ezek már szofisztikáltabbak, mint a pronephros tölcsérei, és képesek valódi szürletet létrehozni). A mesonephros is csak ideiglenes képződmény: a valódi vese (metanephros) a Wolff-cső végső szakaszán kialakuló ureterbimbóból jön létre. (Bővebben a kiválasztószervek fejlődéséről.)
Eközben a mesonephros részben maga is degenerálódik és csak azért nem tűnik el (a pronephroshoz hasonlóan) teljesen nyomtalanul, mert a területén a mezoderma sejtjei, valamint a fejlődés korai szakaszában kialakult ősivarsejtek összegyűlnek egy ivarszervkezdeményt hozva létre. Eközben a Wolff-csővel párhuzamosan egy másik vezeték, a Müller-féle cső is kialakul. Végül azonban csak az egyik marad meg: fiúk esetében ez a Wolff-cső, mág lányoknál a Müller-cső – ezekből jön létre az ivarszerv kivezető csatornája -, a másik pedig lassan felszívódik.
Hogyan dől el vajon molekuláris szinten, mi is történjen? Mint oly sokszor a biológia története során, a szex determinációt is furcsa fejlődési rendellenességek segítettek megismerni.
Ugyanis számos olyan esetet jegyzett már korábbanis fel az orvosi irodalom, ahol XY kromoszómájú egyénből nő lett (és itt ne a tesztikuláris feminizációra tessenek gondolni, ahol bár kialakulnak a herék, de az általuk termelt tesztoszteronra nem érzékenyek a sejtek, így nem alakulnak ki a másodlagos nemi jellegek; this is da real thing). Az ilyen személyekben a leggyakrabban az Y kromoszómán található Sry (sex determining region on Y) génben következik be egy mutáció (ez az ún. Swyer szindróma). Az Sry azokban a sejtekben (Sertoli-sejtek) fejeződik, amelyek a spermiumokat “dajkálják”, azok kialakulása során. A gén normális működése elengedhetetlen, de egyben elégséges feltétele is a férfi ivarszervek kialakulásának: ha XX kromoszómájú egerekbe mesterségesen bejuttatják, az egerek fiúkká fejlődnek.
Az ivarszervek fejlődése során az SRY szerepe a jelek szerint az, hogy olyan (pl. dax1, wnt4) gének funkcióját gátolja, amelyek egyébként maguk is gátló szerepet töltenek be: megakadályozzák a hímivarszerv fejlődését segítő transzkripciós faktorok (SOX9, SF1, WT1) működését. Az SRY hatására aztán utóbbi faktorok (felszabadulva a gátlás alól) elindítják azokat a genetikai programokat, amelyek a herék kialakulásához vezetnek. Ebben a “gátlás-gátlása” játékban a hangsúly az arányokon van: olyan esetekben, ahol a dax1 vagy a wnt4 duplikációja következik be (vagyis a gének termékeiből kétszer annyi van a sejtekben, mint normális esetben), hiába van jelen a működőképes SRY, az embrió kislánnyá fejlődik.
Az Sry által aktivált gének egyike a sox9, amely aztán az AMH-t (Anti-Müllerian Hormone) aktiválja. Utóbbi, mint az nevéből is kikövetkeztethető, a Müller-féle cső degenerálódását okozza. Ha valmilyen okból egy XX kromoszómájú embrióban a sox9 mégis kifejeződik (pl. egy kromoszóma transzlokáció során a papa ivarsejtjében az Sry átkerül egy autoszómára, vagy az X kromoszómára; vagy a sox9 szabályozórégiója megváltozik), akkor az embrióból az Y kromoszóma hiánya ellenére fiú lesz.
Nagyon ritkán olyan mutációkkal is lehet találkozni, amelyek az SRY jelenlététől függetlenül “XX” férfiakat eredményeznek. Most épp a Nature Genetics-ben került közlésre egy tanulmány, amelyben egy olyan dél-olasz családot vizsgáltak meg, ahol négy ilyen fiú is van. A mutáns gén pedig az R-spondin1 (RSPO1), amely valószínűleg a WNT4-el működik együtt a sox9 expresszió szabályozásában.
Parma, P, Radi, O, Vidal, V, Chaboissier, MC, Dellambra, E, Valentini, S, Guerra, L, Schedl, A, Camerino, G (2006) R-spondin1 is essential in sex determination, skin differentiation and malingnancy. Nat Gen doi:10.1038/ng1907
Clarckson, MJ, Harley, VR (2002) Sex with two SOX on: SRY and SOX9 in testis development. Trends Endocrinol Metab 13: 106-111.
Kérdésem: Mi van akkor ha valaki totál lány, és XY kromoszómaképlete van. Lehet-e gyereke stb, lehetne többet tudni erről a szindrómáról?
Köszönettel.
Kedves Zoltán,
elvileg nem a kromoszómaképlet az igazán mérvadó, hanem, hogy ennek ellenére kialakultak-e a funkcionális petefészkek (van-e rendszeres peteérés) és a női ivarutak egyéb szervei. Ha erre igen a válasz (az általam említett példák nem ilyenek), akkor szerintem (de konkrét ilyen esetről nem tudok, a téma egyáltalán nem a szakterületem) elvileg nincs akadálya annak, hogy a megtermékenyítés bekövetkezzen. Illetve egy dolog van, ami említést érdemel: az anya petesejtjeinek fele X, fele pedig Y kromoszómát hordozna ilyen esetben. Ennek az a velejárója, hogy az Y kromoszómás apai spermiumok csak az esetek felében tudnak életképes embriót létrehozni, mert két Y kromoszóma nem életképes kombináció. (Elvileg, az anyai Y és apai X működőképes kombináció, de nem vagyok biztos benne, hogy az ún. imprinting jelenség – amikor az apai illetve anyai genomok egy része nem működőképes az embriogenezis elején – nem befolyásolja-e az ilyen embriók fejlődését.)
Igen, ezt én is így gondoltam. Most fogom vinni a gyereket MR vizsgálatra, mert az UH-n nem látnak egyértelmú dolgokat. Régebben, minden rendben volt. Most nem tudják (?)…
De akkor genetikailag férfi? mert tudom , hogy totál más mint a Morris.
Nagyon szép lány, kicsi a melle, nem menstruált még, 17 éves, szőrzete van, gyér, mert szőke.
FSH magas, ösztrogén nincs, mert még nem indult be a feedbac mechanizmus.
Már semmit sem tudok.
Ha Swyer akkor hány ilyen esetről tudnak, mennyi szülése jut egy ilyen? Ki örökíti át? Vagy a magzati életben a női h haására alakul nővé?
Köszönöm!
Sajnos annal tobbet, mint amit leirtam nem tudok mondani. En biologus vagyok, igy az orvosi vontakozasokba inkabb nem nagyon kontarkodnek bele.
Talan itt van tobb info:
http://www.isna.org/
Köszi a javítást,legyen Zoltán néven! Köszönöm előre is.
Üdv!
Azt szeretném megkérdezni, hogy ebben a szindrómában, ha van méhe az illetőnek, akkor petefészke is van?? Vagy akkor is here lehet ott?
Akit ismerek megvonásra menstruál,a Morrist kizárták és a többit is!
Most akkor ilyenkor mi van?? Létezik ilyen?
Köszönettel: Katy
Szia Katy,
a petefeszek es a meh jelenlete nem feltetlenul jar egyutt. Pl. az emlitett Swyer szindroma eseten a petefeszket leszamitva minden eleme kialakulhat a noi ivarutnak, es ha kulso forrasbol (pl. tabletta) rendszeresen progeszteront kap, akar menstrualni is kepes. Ez azonban – ha jol tudom – a ritkabb, Gyakoribb, hogy a huvely az ilyen rendellenessegek eseten “zsakutcat” alkot.
Mindenesetre a legegyszerubb egy kromoszomavizsgalattal eldonteni, hogy mi a helyzet.
Udv.
Köszönöm! A kromoszóma vizsgálatokat itt Pesten elszúrják.
Ezt tapasztalatból tudom.
Ha van a birtokomban több régebbi Uh, amin le van írva, h van méhe és petefészke, akkor most miért nem találták meg? Nos! Az van, hogy menstruál megvonásra. És ktalálták, hogy here lehet ott, de azt csak akkor modták amikor rossz g jött ki. senki sem tud semmit, csak én, és azt, hogy zavaros az egész. Szerintem kell h legyen ovárium is. Eddig 3 éve is volt.
nem bízom az orvosokban! sajna. nem lehetne, hogy az email címemre írjon?
Ha nem akkor itt is megköszönném.
csak nem akarom, hogy az akiről írok rátaláljon erre az oldalra.
de megérne egy jó cikket az eset.
Köszi!
Elméletileg – gyakorlatilag nem tudom, hogy előfordulhat e – ha az Y kromoszóma inaktiválódik, ahogy a nőknék az egyik X mindig, akkor ugyanaz a helyzet mintha eredetileg is XX lett volna!
Asszem, hogy XIC (X Inactivating Center) regio, es a rajta kodolt Xist RNS nelkul nem inaktivalodhat egy kromoszoma, igy az Y kromoszoma inaktivaciojara csak akkor van esely, hogy ha egy transzlokacio reven rakerult ez a DNS szakasz.
Ide kapcsolódik a cikk az új Nature-ből a cím mindent elmond:
Sex determination involves synergistic action of SRY and SF1 on a specific Sox9 enhancer
Ryohei Sekido & Robin Lovell-Badge
doi:10.1038/nature06944
Üdv! Azt szeretném megkérdeni, hogy a lányomnál XY krom állapítpttak meg, bár a leletett sosem láttam. És azt mondták sosem fog menstruálni, ennek ellenére hormon adására 1 évig rendszeresen vérzett, amióta megvontam a hormont, 3 hónapja nem. Nos ez akkor nem lehet swyer. Én így gondolom. Egyértelmúen van uterus és ovárium.
köszi
Sini,
nagyon szeretnek segiteni, de sajnos nem vagyok klinikus. A legokosabb, amit mondani tudok, hogy ha nem bizol az orvosodban, kerdezz meg egy masik szakembert is. Reszemrol felelotlenseg lenne, barmit is allitani, barmilyen iranyba is.
Pingback: Szexdetermináció, avagy örül-e Vincent? - CriticalBiomass