Gyerekkoromban szüleim régi IPM magazin-gyűjteménye igazi kincsnek számitott a benne levő intelligencia-tesztek és sci-fi novellák miatt. Pár hónappal ezelőtt az egyik kollegám egy aktuális IPM-et nyomott a kezembe és néhány percnyi olvasgatás után megállapíthattam, hogy ugyan a tesztek eltűntek, de az új szerkesztőség tudományos fantasztikum iránti vonzalma megmaradt.
És ebből a szempontból kifejezetten erős szám volt a februári, pl. megtalálhatjuk benne Szendi Gábor stílusgyakorlatát egy olyan képzeletbeli világról, ahol az oltások veszélyesek, de mindez nyomába sem ér annak a páros interjúnak, ahol a genetikailag módosított növények apropóján a mi, Dudits Dénes tolmácsolta realitásunk vetődik össze egy párhuzamos valósággal, amit Vetier Márta a Greenpeace magyarországi programigazgatója mutat be.
Mivel esetleg néhány olvasó nem vette észre, hogy Vetier nem a mi valóságunkról beszél (pedig szinte minden mondatában van erre történő utalás), álljon itt egy gyors összevetés a greenpeace-es alternatív univerzum és az általunk belakott között.
És ha már konvergens evolúció, akkor itt egy másik remekbe szabott példa is – pontosabban csak részben új, hiszen, valami nagyon hasonlóról 
A biológiában a nagyon hasonló formák (legyenek azok akár testrészek, akár genetikai hálózatok, akár sejtalkotók) jelenléte két szervezetben nagyon jó eséllyel közös eredetre utalnak.
A fenti címmel indított a 
Legutóbb is