Gyerekkoromban szüleim régi IPM magazin-gyűjteménye igazi kincsnek számitott a benne levő intelligencia-tesztek és sci-fi novellák miatt. Pár hónappal ezelőtt az egyik kollegám egy aktuális IPM-et nyomott a kezembe és néhány percnyi olvasgatás után megállapíthattam, hogy ugyan a tesztek eltűntek, de az új szerkesztőség tudományos fantasztikum iránti vonzalma megmaradt.
És ebből a szempontból kifejezetten erős szám volt a februári, pl. megtalálhatjuk benne Szendi Gábor stílusgyakorlatát egy olyan képzeletbeli világról, ahol az oltások veszélyesek, de mindez nyomába sem ér annak a páros interjúnak, ahol a genetikailag módosított növények apropóján a mi, Dudits Dénes tolmácsolta realitásunk vetődik össze egy párhuzamos valósággal, amit Vetier Márta a Greenpeace magyarországi programigazgatója mutat be.
Mivel esetleg néhány olvasó nem vette észre, hogy Vetier nem a mi valóságunkról beszél (pedig szinte minden mondatában van erre történő utalás), álljon itt egy gyors összevetés a greenpeace-es alternatív univerzum és az általunk belakott között.
“[Ellentétben a hagyományos nemesítéssel kialakult növényekkel, a génmódositott növényekbe] a fajok közötti határokat agresszív módszerekkel átszakítva baktériumok, vírusok génjeit épitik be.“
A mi világunkban a hagyományosan nemesített (sőt, az egyáltalán nem nemesített) növények genomjaiban folyamatos változást okoznak a transzpozonok, retrotranszpozonok és növényi retrovírusok, amelyeknek véletlen és kiszámíthatatlan beilleszkedései, adott esetben kifejezetten hasznos variánsokat hoznak létre. Mind emelett ott vannak a korai endoszimbiózissal a növényi sejtbe került, egykori baktériumok maradványai, a mitokondrium és kloroplasztisz, melyeknek saját (bakteriális jellegű) genomjából folyamatosan épülnek be DNS szakaszok a növényi sejt saját genomjába. Ráadásul klasszikus oltványozáskor akár teljesen idegen fajok is képesek sejtorganellum cserére, ami csak még tovább növeli a lehetséges genommódosulások számát.
“Hiányoznak a tudományos palettáról azok a független szakemberek által végzett kutatások, amelyek ezeknek a génmódositott növényeknek az emberi egészségre gyakorolt hatását vizsgálják.“
Itt teljesen ellentétes a két univerzum tapasztalata, hiszen a miénkben a független szakembereket pont amiatt diszkriminálják, ha leírják véleményüket a génmódosított növények egészségre gyakorolt hatásáról. A teszteket végzőket pedig militáns csoportok vegzálják. S sajnos ez ellen sem a Greenpeace, sem más zöld civil vagy politikai szervezet nem emeli fel a szavát :-(.
“A jelenleg köztermesztésben levő génmódosított növények rovairtó szert termelnek, vagy növényvédő szerrel szemben ellenállók.“
Az elképzelt valóság ez esetben lényegesen szegényebb, mindennapjainkban ennél sokkal diverzebb a génmódosított növények köre. Ugyan a módosított növények többsége valóban ebben a két kategóriában esik bele, de vannak természetes vírusokkal ellenállók is (ennek köszönhető, hogy van még papaya Hawaiin), A-vitamint termelők (az ún. “Arany-rizs“), egy természetes génjüket elvesztők (a később említésre kerülő Amflora krumpli), illetve az érési attribútumaikban megváltoztatottak (paradicsom). Persze azt sem árt észben tartani, hogy a génmódosított növények olyan rovairtó szert termelnek, amely egyébként kifejezetten környezetbarát terméknek számít, így is reklámozzák.
“[Az evolúciós változással és növénynemesitéssel nem jöhettek létre olyan haszonnövények, amelyek károsak az emberi egészségre], hiszen azok már rég kiestek volna az élelmiszercélú felhasználásból. A vadon élő növényekből az emberiség pedig eleve azokat választotta ki étkezésre, nemesitésre, amelyek kiemelkedően hasznosak voltak számunkra.“
Egy ilyen kijelentés a mi valóságunkban legalábbis felvetné annak a lehetőségét, hogy a kimondója a dohány-lobbi zsebében van, talán nem kell részletezni, hogy miért. De természetesen ezen kívül is vannak olyan növényeink, ahol jóval a nemesítés _után_ derült ki, hogy a növény esetleg nem annyira hasznos, mint azt eredetileg gondoltuk, így később kellett a termesztést beszüntetni (lásd a magas pszoralén tartalmú zeller esetét).
“A MON863 jelölésű kukorica rovarirtó szert termel. Maga a Monsanto által végzett állatkísérletek adatainak független kutatók által történt újraértékelése során bizonyitást nyert, hogy a kontrollálatokhoz képest eltérések voltak a patkányok vérében, szignifikáns károsodás a májukban és veséjükben.“
Ugyan nem ismerhetjük a Greenpeace univerzumában pontosan milyen hatású a MON863 kukorica, történetesen vannak adataink egy hasonló esetről a mi világunkban. Azért csak hasonló, mert itt szó sincs “független” kutatókról, pontosabban nem úgy, ahogy azokról Vetier Márta mesél. Itt a Greenpeace által pénzelt kísérletekről van szó, amelyekről rendre, mindenki kimutatta, hogy metodológiájukban és következtetéseikben egyaránt tévesek.
“A mesterségesen beépitett gének is átjuthatnak más élő szervezetekbe, ami szintén bizonyított folyamat. Többek közt ezért aggasztó az az ipari célú köztermesztésre és állati fogyasztásra is engedélyezett génmódosított burgonya, amely antibiotikum rezisztencia gént tartalmaz.“
Ez a probléma nem annyira aktuális a mi világunkban, hiszen itt egy olyan antibiotikum-rezisztencia génről van szó, amit eleve akár az emberben is élő baktérium fajból (is) izoláltak, így lényegesen nagyobb veszélye a rezisztenciát hordozó baktérium elterjedésének, a nyakló nélkül szedett antibiotikum, emberben vagy állatban.
“Világviszonyalatban a mezőgazdasági terület 90%-a génmódosítás-mentes. A kisbirtokos vállalkozók elhanyagolható, 0,6%-a választja a génmódositott növényeket.“
Itt a két világ fontos párhuzamokat mutat, hiszen mi valóságunkban a FAO becslése szerint kb 960 millió hektárnyi területen folyik mezőgazdálkodás, ebből, a tavalyi becslések szerint 160 millió hektáron GM növényeket termesztenek. Ez kb. 83.3% génmódosítás mentes területet jelent. Nem ismerem a vetieri világot, azonban a mi univerzumunkban a GM borította területek dinamikusan növekedbek: 1996-ban mindössze 1,7 millió hektáron termeltek ilyen növényeket, azóta pedig Európát kivéve egyenletes növekedés tapasztalható mindenütt a világon. Ami még fontosabb, hogy ezeknek a ma GM-növényekkel fedett területeknek közel fele a fejlődő országokban található, ahogyan a GM növényeket termesztő kisbirtokos vállalkozók kilencven százaléka is, kb 15 millió gazda.
“15 évnyi kutatás után még mindig csak négy fajt érintett a génmódositás: a szóját, a kukoricát, a gyapotot és a repcét. És ezek is mindössze kétféle tulajdonsággal birnak: vegyszernek ellenállók vagy rovarirtó szert termelnek.“
Itt picit zavarba jöttem, mert nehéz eldönteni, hogy most ez valami meta-próbálkozás, fikció a fikcióban, hiszen alig pár sorral korábban még az Amflora krumpliról is beszélt Vetier. A valóság az, hogy minimum tizenegy GM faj van már kereskedelmi forgalomban és még van néhány (rizs, padlizsán) engedélyeztetés alatt (lásd alább). A mi valóságunkban előforduló GM-típusokról pedig már fentebb írtam.
Az interjú végére mindenesetre sokkal megértőbb lettem a Greenpeaces nyilatkozatokkal szemben: hiszen nyilvánvaló, hogy ezek egy nagy szabású performansz elemei, egy globális szerepjátéké, ahol egy más szabályok szerint működő, de számos elemében a miénkre emlékeztető világ bemutatását tűzték ki célul az aktivisták. Csak azt lehet sajnálni, hogy a performansz fikciós jellegére nem kellő intenzitással hívják fel a figyelmet, így annak a kiszúrása a nézők feladata marad.
És mit lehet a mi világunkban mondani a GMO-król? Természetesen elsősorban azt, hogy érdemes őket megfigyelni, hiszen akárcsak egy természetesen nemesített növénynél, itt is akár váratlanul megjelenhetnek káros mellékhatások. Ugyanakkor az is lényeges, hogy nincs a priori ok, ami miatt félnünk kellene tőlük. “Génmentes” növények nem léteznek, csak nagyon ignoráns emberek fejében – amelyik növények pedig géneket tartalmaznak, azok genomja folyamatos változás és újrarendeződés alatt van.
(Az első kép Stanislaw Lem “Éden” c. könyvének angol borítójáról van.)
“pl. megtalálhatjuk benne Szendi Gábor stílusgyakorlatát egy olyan képzeletbeli világról, ahol az oltások veszélyesek, ”
Ez a félmondat azért elég durva. Mármint egyrészt, hogy valaki átfordul egy ilyen anti-orvostudományos álláspontra, másrészt hogy még mindig megjelennek ilyen írások Szenditől egy olvasott lapban.
Ez egyébként egy teljesen önkorlátozó probléma, a történelemben már sok ilyen volt. Például a kínaiak jó harminc-negyven évvel korábban már elkezdték felfedezni Afrikát, de aztán érthetetlen okokból abbahagyták. (en.wikipedia.org/wiki/Zheng_He) Így tették lehetővé az európai gyarmatosítást, ami végül is a jelenleg ismert világ kialakulásához vezetett. Magyarán az 1400 -as években Kína önként lemondott a világ meghódításáról, átengedte azt a fehéreknek.
Ugyanígy fogunk járni mi is, a biotechnológia egyértelműen a jövő tudománya, mi majd szépen lemaradunk, mert az ilyen huhogók khm. “tévedéseinek” adunk hitelt. Egyszerűen félünk az ismeretlentől, éppen azt a kezdeményező készségünket veszítettük el, ami naggyá tette Európát. Nem baj, majd Kína vagy India ebben is az élre tör, mi meg lemaradunk. Meg is érdemeljük.
Ja, a legviccesebb az egészben az, hogy mi kapartuk ki nekik a gesztenyét. A biológia összes nagy felfedezését a mi pénzünkből fizetett kutatók tették, mi fektettük be a tőkét, amikor pedig elkezdene hasznot hajtani, megijedünk és hagyjuk, hogy a hasznot a harmadik világ fölözze le. Jó befektetés volt.
Egy sokfogásos fejedelmi ebédet elkészíteni és illően felszolgálni sokkal nagyobb nagyobb macera, mint feltűnően fintorogva piszkálni a villával, hibát keresni benne, és nagyokat mondani.
Ezekről a grínpíszes sztárokról senki nem tudna, ha normális munkával próbálnának érvényesülni a láncok, magukra szórt kukorica, meg az eltorzított féligazságok demagóg szajkózása helyett.
Erkölcsileg az a legirritálóbb ebben, hogy igen komoly károkat okoznak ezzel nekünk, akiknek a pénzéből élnek.
Le a kalappal. Élvezetes, kristálytiszta, szellemes.
Nagyon jó írás. Viszont ahogy gyanítom, egy sötét/méregzöld aktivistát nem győzne meg az írás. Éa nem csak azért, mert a laikus olvasók számát felezi minden egyes “retrotranszpozon” típusú szakkifejezés. 🙂
A méregzöldek sajnos érzelmi alapon, végletesen közelítik meg a genetikailag módosított és a “hagyományosan” nemesített növények viszonyát. Nem látják az átmenetet, a folytonosságot a két módszer között, a szemükben a hagyományos nemesítés valami eredendően tiszta, míg a genetikai módosítás eleve ördögtől való.
És punktum. Természetes vs. mesterséges.
Paradox módon, a kettő közötti lényeges eltérést sem látják: a génmérnökség irányítottan, tudatosan, ellenőrzötten végzi mindazt, ami a természetes nemesítésben véletlenszerűen, kontrollálatlanul történik.
És ahogy a cikk zseniális példával illusztrálta (a növényekbe a gonosz genetikai módosítással bejuttatott antibiotikum rezisztencia gén a velünk együtt élő milliónyi baktériumban már eleve előfordulhat, akkor mi ellen is tiltakozunk tulajdonképpen): a természet és a GM növények között sincs olyan óriási szakadék. De semmiképpen nem olyan mértékű, mint amit az érzelmi túlfűtöttség, alul tájékozottság mondat a méregzöldekkel.
Egy magyar (orvosi) biotechnológiai vállalkozó előadásában hallottam egy érdekes elméletet a Greenpeace ténykedéséről. Bár nem vagyok híve az összeesküvés-elméleteknek, elgondolkodtató az a feltevés, hogy az olaj- és földgázipar pénzeli őket. Állítólag lehet rendelni tőlük tiltakozó kampányokat mondjuk az atomerőművek vagy genetikai módosítás ellen, utóbbi az alternatív üzemanyagok előállítását gazdaságosabbá teheti. Az elmélet szerint a Greenpeace úgy működik, mint egy multicég, a dúsgazdag vezetőkkel, tulajdonosokkal, természetesen offshore-ban megoldva. Persze az atomerőművekhez magukat kiláncolók, GM kukoricát égetők, stb. csupán szerencsétlen, naív, idealista gyalogkakukkok, akiknek fogalmuk sincs, hogy tkp. egy kőkeményen profitorientált multicég önkéntesei.
“Bár nem vagyok híve az összeesküvés-elméleteknek, elgondolkodtató az a feltevés, hogy az olaj- és földgázipar pénzeli őket.”
A mostani leglátványosabb akciójuk a Shell (és általában, a sarkkörön túli olajkitermelés) elleni.
Akkor az olaj- és földgázipar, mínusz a Shell pénzeli őket? :p
Egyszerűen csak könnyű célpontokat keresnek, amikhez az átlagembernek közvetlen köze nincs.
@Komavary,
Könnyen meglehet, hogy olyan olajcégek finanszírozzák, akiknek nem áll rendelkezésükre sarkkörön túli olajmező. Vagy EZT a kampányt ezek rendelték éppen. 🙂
Sokan ismerik azt az itt nem részletezett okfejtést, hogy a Monsanto-nak milyen jól jön a génmódosítás ellenes kampány, mivel a garázs-cégek sosem fogják tudni kifizetni azokat a bődületes költségeket, amik emiatt egy új termék bevezetésével járnak. Tehát a látszólagos kellemetlenség valójában a verseny kizárásával nagyon jól megtérül.
Lehet, hogy ezek az elméletek túl vadnak tűnnek, de itt túl sok pénz forog kockán ahhoz, hogy bármiféle finomkodásnak helye volna.
A témával kapcsolatban tudtok online is elérhető kutatási anyagokat javasolni?
Szokás szerint jó cikk. Valaki összefoglalná nekem azért egy olyan embernek, aki nem sokat konyít a biológiához, hogy mi a gond a zellerrel? (űgy tudom, hogy mlg termesztik)
@Mindenki
Nem hiszem, hogy összeesküvést kellene látni oda, hol nincs. Egyszerűen a Greenpeace is adományokból él, nyilván a fő bevételi forrása a nyugati világ adományai. Ehhez képest a legnagyobb környezetvédelmi problémák a harmadik világban találhatóak. Magyarul ha azzal akarnak adományokat gyűjteni, hogy Indiában két megyényi területen megakadályozták a talajeróziót, a kutyát sem érdekli. Ha mondjuk megakadályozzák az izland körüli vizek túlhalászását, arra a füle botját se mozdítja a művelt európai közönség, legföljebb az izlandi halászok gurulnak méregbe. Ugyanígy ha sikerül rávenni a bármelyik olajcéget, hogy az ugandai lelőhelyén környezetbarát módszereket használjon, az legföljebb a helyi lakosoknak jó, a fehér ember csak mérgelődik, hogy megint drágább lett a benzin.
Magyarul itt Európában már nem folytatunk olyan mértékű környzetpusztítást, ami az átlegember ingerküszöbét elérné, így a környezetvédők a legfontosabb adományozók körében vesztették el a létjogosultságukat. Nyilván a harmadik világban lakók örülnek a tevékenységüknek, csak éppen nem tudnak adakozni, mert magukat is éppen csak eltartják valahogyan. Ha támogatókat szeretnének, a fehér ember körében népszerű kérdésekben kell mozgolódniuk, például a GMO növények ellen kell fellépniük. Ez sajnos a mozgalom lényegéből következik.
Az egészben a legnyomorultabb érzés éppen az, hogy tulajdonképpen ez a helyzet a Greenpeace és a hasonló környzetvédő servezetek munkája nyomán állt elő. Nekünk már nem kell küzdeni a DDT betiltásáért, vagy a freon használatának visszaszorításáért, az is magától értetődő, hogy a szennyvizet nem csak úgy engedjük a tavakba-folyókba, nem mérgezzük le a Balatont műtrágyákkal és még sorolhatnám. Ezek a környezetvédelem vitathatatlan eredményei, amik nem jöttek volna létre soha, ha nem mozgósítják a társadalmat, mert amíg választók tömegei nem követelnek valamit, addig úgysem változik meg semmi.
Viszont ehhez szükségesek olyan emberek, akik az egészből mit sem értő tömegeket tudnak fanatizálni viszonylag egyszerű jelszavakkal, mert máskülönben nem lehet változást elérni ezekben a társadalamkban. Viszont éppen az nincs meg ebben a kétségtelenül hatékony rendszerben, hogy ha a hangadók véletlen tévednek, akkor azt valahogy kezelhetnék. Tökéletes példa erre a GMO növények, vagy az atomerőművek. Sajnos valahogyan hiányzik ezekből a mozgalmakból a tévedés beismerésének a képessége. Ha egyszer kimondták, hogy az atomerőmű az ördögtől való, akkor is tartani fogják magukat hozzá, ha ott állunk a klímaváltozás küszöbén és az atomenergia lenne az egyetlen esélyünk, hogy szén-dioxid termelés nélkül áramhoz jussunk. Ugyanígy egyszer valamiért a sátán gyermekének minősítették a GMO növényeket, ezért örökké uszítani fognak ellenük.
Szóval szerintem semmilyen összeesküvés nincs a háttérben, egyszerűen csak a Greenpeace is téved néha. A probléma csak az, hogy ahelyett, hogy belátnák a tévedésüket, vallásos dühvel erőltetik továbbra is a régi jelszavakat.
Sexcomb:
2012. 08. 02. 20:32
a megoldás az emberi tényező keltette problémára (g.peace vallási jellegű működése) a “tűz ellen tűzzel” módszer: másokat mozgósítani/fanatizálni képes illetőknek egy racionálisabb sci-fi beütésű (a tömegek érzelmi igényére való tekintettel) vallási jellegű mozgalmat kell létrehozni. az alapdogmák közé mindjárt fel is vehetjük hogy a g.p. is csak egy multicég (ez egyszerű, könnyen megjegyezhető és csak növelik a gyanút a magyarázkodással… xD)
a nagy GMO-mentességet meg egyetlen teherautóval meg lehet szüntetni ha van rá egy barkácsolt permetezőnk és gps (össz-vissz kb 250e ft) és némi pollenünk génmódosított növényekből…
@Pierre:
Önmagában az zellerrel semmi baj, fogyaszd nyugodtan, magam is azt teszem.
Amire Dolphin az írásában utalt, az egy balul sikerült zellernemesítési irányzat volt: abszolút hagyományos, klasszikus nemesítési módszerekkel előállítottak olyan zellerfajtákat, amik jobban védték magukat a kártevőkkel szemben, mint a korábbiak. Tették mindezt azzal, hogy 1-2 nagyságrenddel több pszoralént termeltek önvédelemre, mint a többi. Szép, mutatós, piacon jól eladható zellereket lehetett így termelni, csak épp egy idő múlva a zellerrel dolgozóknak jó kis bőrproblémáik lettek a sok pszoraléntől…
A történet 2-3 évtizede zajlott, azóta ilyen fajtákat nem termesztenek, és ellenőrzik az új fajták pszoralén-termelését. Viszont egyike a kiváló példáknak arra, hogy hagyományos nemesítéssel is lehet bakot lőni.
“a nagy GMO-mentességet meg egyetlen teherautóval meg lehet szüntetni ha van rá egy barkácsolt permetezőnk és gps (össz-vissz kb 250e ft) és némi pollenünk génmódosított növényekből…”
Ezt hívják úgy, hogy bioterrorizmus. Azt meg hagyjuk meg a Greenpeacenek.
Sexcomb:
2012. 08. 02. 20:32
“…nem mérgezzük le a Balatont műtrágyákkal…”
Jujj, ez fájt!
A “lemérgez” még hagyján, de ny. agrármérnökként hadd javasoljak egy valamivel korrektebb megfogalmazást:
Nem _DÚSÍTJUK TÚL_ az élővizeinket N és P műtrágyákkal.
Sziasztok!
Az itt leírtakról mi a véleményetek?:
http://www.antalffy-tibor.hu/?p=941
“Mivel több, mint százezer emberi fehérjét ismerünk, a tudósok azt jósolták, hogy az emberi genom is kb. százezer génből áll.”
Csak ehhez szeretnék hozzászólni.
Lehet, hogy rosszul tudom, de mintha “csak” huszonpárezer emberi fehérjét ismernénk.
Ill. a gének számát mintha sohasem az ismert fehérjék alapján becsülték volna.
Plusz már fél évszázada is elég pontos becslések voltak:
http://johnhawks.net/weblog/topics/history/genetics/spuhler-gene-number-2010.html
@Sexcomb
Ha jól tudom a kínaiak azért hagyták abba a világ felfedezését mert túl sokba került a Kincses flotta fenntartása.
@Avatar78: irodalmi mű, amely megtörtént eseteket vesz alapul, de a szerző maximálisan kihasználja az alkotói szabadságot.
Pusztai csapata egy kísérletben (a körülmények eltérnek a cikkben állítottaktól, de nem is túl lényegesek) azt találta, hogy egy genetikailag módosított, rovarirtó fehérjét termelő krumplival etetett patkányoknak vastagabb lett a gyomornyálkahártyája, mint azoknak, amiket hagyományos krumpliba utólag kevert rovarirtóval etettek. Pusztai, még mielőtt az eredményeket publikálták volna, adott erről egy némileg szenzacionalista nyilatkozatot az egyik tévének; ez egy elég súlyos etikai kihágásnak számít, és rövid úton ki is rúgták érte (ebben nyilván az is közrejátszott, hogy az ügy hatalmas médiavitát robbantott ki). Utóbb elég sok vita volt róla pro és kontra, hogy mennyire megbízhatóak, illetve mennyire relevánsak az eredmények, (amennyire én meg tudom ítélni) világos eredmény nélkül.
Irina Ermakova esete hasonló (szenzacionalista nyilatkozatok, a kutatás részleteit nem publikálta), azzal a különbséggel, hogy az ő kutatása eleve sokkal kétesebb volt
(Pusztai egy jó nevű intézetben végezte a kísérleteit, Ermakova házilag), és a nyilvánosságra hozott részletek eléggé gyanúsak (pl. nem világos, mitől halt meg a nem GMO-val etetett patkányoknak is egy jelentős része), úgyhogy általában nem veszik komolyan. Ráadásul hasonló kísérletek jóval megbízhatóbb körülmények között, jóval nagyobb mintán nem találtak semmi különöset.
Amit Ignacio Chapeláról ír, az szimplán nem igaz (az eredményei vitatottak, és semmilyen retorzió nem érte miattuk).
A Darvasról szóló rész teljesen zavaros – hogy állapíthatta volna meg egy Magyarországon nem is forgalmazható növényről, hogy veszélyezteti a hagyományos kukoricát?
Az olvashatatlan kék izé a végén szerintem logikátlan: a végkövetkeztetését az támasztaná alá, ha több gén kódol egy fehérjét, nem az, ha egy gén több fehérjét.
Végre jó helyre mennek a greenpeacenek gyűjtött adományok:
index.hu/gazdasag/2014/06/16/a_greenpeace-nel_eltozsdeztek_az_adakozok_penzet/
“A Greenpeace International amszterdami központjában a pénzügyi osztály egy munkatársa az euró gyengülésére építő határidős ügyleteket kötött a tagszervezetektől származó támogatói adományok felhasználásával, de az euró erősödött, és így végül 3,8 millió eurót bukott az üzleten. A Greenpeace International megerősítette a Spiegel értesülését.
A szervezet bocsánatot kért az eset miatt, munkatársukat elbocsátották. Az esetben szerepe volt a belső ellenőrzés hiányosságainak is, amelyeket azonban időközben pótoltak – tették hozzá. Korrupció vagy hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúja nem merült fel.”