2016. május hónap bejegyzései

Miért hosszú a zsiráf nyaka?

Közzétéve Szerző:
8

giraffe-lamarck_darwin.jpgHa van szó szerint tankönyvi példája a darwini evolúciónak, akkor az természetesen a zsiráfok kialakulása lenne. Hiszen ez az a folyamat, amivel leggyakrabban szemlélteni szokták a lamarcki és darwini evolúciós szemlélet közti különbségeket: míg a lamarcki nézet szerint a nyakát nyújtogató, okapi-szerű ős szorgalmas edzése vezetett a meghosszabbodott nyakhoz, addig a darwini nézet szerint a fajon belüli variancia azoknak az egyedeknek nyújtott szelekciós előnyt, akik hosszabb nyakkal rendelkeztek, ami hosszú generációk alatt az ő hosszú-nyakat biztosító génjeik elterjedését és így a faj/populáció általános nyakhosszabbodását okozta.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Előnyös elevenszülés

Közzétéve Szerző:
1

guppy.jpgBár laikusok számára a halak kifejezetten unalmas jószágoknak is tűnhetnek, egy biológus számára megunhatatlan tárházát nyújtják az érdekességeknek. Mégpedig azért, mert a gerinces fajok kb. fele hal, ennek megfelelően elképesztő forma-, életmód- és viselkedésgazdagságot rejt ez a csoport.

Jó példa erre a szaporodási stratégiák sokasága – mert bár sokaknak a halakról esetleg csak az ikra jut eszébe, de a valóság az, hogy halak közt nemcsak külső megtermékenyítéssel találkozunk, hanem placentához hasonló képlet kialakulását feltételező elevenszüléssel, vagy épp álelevenszüléssel is (amikor tk. az embrió csak a szülőben fejlődik ki, de nincs placenta, vagy más képlet, ami a szülővel összekötné).

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Leszarvazva

Közzétéve Szerző:
3

polled.pngVan az úgy (nem is ritkán), hogy az evolúció által egykor favorizált jelleg és a háziasítás során az emberi preferencia nem egyezik, és ilyenkor bizony általában az utóbbi jön ki győztesen a dologból, ha másképp nem, erővel.

A szarvasmarhák esetében ez azt jelenti, hogy számos, tejért tartott fajta (pl. Holstein) egyedeit mesterségesen szabadítják meg a szarvaiktól, hogy az állatok egymásra, no meg az emberekre is kevésbé veszélyesek legyenek. A procedúra nem túl kellemes az állatoknak sem, ráadásul rengeteg időt és energiát igényel, hogy évi sok millió szarvasmarháról lefűrészeljék a szarvakat.

Pedig létezik “biológiai megoldása” is a dolognak, hiszen számos húsáért tartott fajta esetében már évekkel ezelőtt izoláltak olyan mutációkat, amelyek természetes úton is a szarvképződés elmaradását okozták. A gond csak az, hogy egy ilyen mutációt átvinni a tejelő fajtákba sok-sok éven (optimista becslések szerint is kb. 20) és sok-sok generáción át tartana, és ezeknek a “köztes” fajtáknak sem a tejük, sem a húsuk nem lenne annyira jó, mint a szülőknek (onnan is tudjuk, hogy már próbálták).

Viszont, mivel mára már a szarvatlanságot okozó ún. POLLED mutációk közül kettőt is jól ismerünk (mind a kettő az első kromoszómán egy-egy duplikációs eseményt jelent), a biotechnológia jelen állása szerint lehetővé vált, hogy az egyik ilyen változatot génszerkesztéssel bevigyék egyenesen egy jól tejelő fajta genomjába. A mutációt először egyszerű sejtvonalban hozták létre, majd klasszikus klónozással (á la Dolly, a birka) új egyedeket készítettek belőlük. Az eredmény pedig magáért beszél: olyan borjúk születtek, akik nemcsak a POLLED allélt hordozták, de fenotipikusan maguk is szarvatlanok lettek.

Egy érdekes kérdés egy, a GMO-kérdésre rácsavarodott helyről nézve mindezt, hogy ezek most akkor “természetes”, vagy “mesterséges” állatok? Teljes genomszekvenálások igazolták, hogy ezek a kisborjúk csak és kizárólag a bevitt allélban különböznek az eredeti sejtvonalat adó tehéntől, és, mint azt az előbb írtam, maga az allél egy másik fajtában természetes úton jött létre. A szimpla logika azt mondatná, hogy ezekre az állatokra semmiképpen sem húzható rá az európai GMO jelző (ti., a beavatkozás eredményeképpen “idegen” DNS-t hordoznak), de persze mikor volt ebben a kérdésben utoljára, hogy a józan ész győzött…?   

Carlson DF, Lancto CA, Zang B, Kim ES, Walton M, et al. (2016) Production of hornless dairy cattle from genome-edited cell lines. Nat Biotechnol 34(5): 479-81.

Boldog szülinapot a természetfilmek atyjának!

Közzétéve Szerző:
Válasz

Gondoltad volna, hogy a mai napig hihetetlenül aktív David Atthenborough május 8.-án lesz 90 éves? Pedig igaz! Sir David Frederick Attenborough 1926. május. 8.-án született Londonban, de gyermekkorát Leicesterben töltötte, ahol apja igazgatóként dolgozott az egyetemen. Három fiúgyerek közül ő a középső. Tanulmányait a Cambrige-i Egyetemen végezte, ahol zoológiát hallgatott, majd katonai szolgálata után a BBC-nél kezdett dolgozni, először rádiósként, és olyan projektjei voltak, mint az „Állat? Növény? Ásvány?” című kvízműsor.

Munkásságát rengetegen méltatják, tulajdonképpen a mai természetfilmek alapjait is ő tette le a BBC Zoo quest című műsorában, ahol eredetileg producerként dolgozott volna, mivel a vezetőség szerint túl nagyok voltak a fogai ahhoz, hogy képernyőn szerepeljen (nem is). De – szerencsére – az eredeti műsorvezető a forgatás kezdete előtt lemondta a megbízást, és mégis képernyőre kerülhetett, így 1954-ben vezette az első olyan műsort, amelyben az állatokat természetes élőhelyükön filmezték. attenborough1.jpg

 Ezt aztán számtalan másik követte az elmúlt 56 évben, és alig van olyan helyszín a bolygón ahol ne járt volna, hogy tanulmányozza és bemutassa a nézőknek az ottani élővilágot.

 A motivációja mindig is az volt, hogy meggyőzze az emberiséget, hogy a Föld és minden rajta élő lény csodálatos, és érdemes értük küzdeni, „mert ugyan ki harcolna bármiért, amiről még csak nem is tud?” Az én érdeklődésemet a növényvilág iránt a Növények magánélete című sorozat keltette fel, de szerintem mindannyinyiunknak van róla valamilyen emléke.

Munkásságát nem kisebb személyek méltatták, mint Barack Obama, II. Erzsébet királynő, utóbbi annyira, hogy 1985-ben lovaggá ütötte. Szerintem nem én vagyok az egyetlen, aki úgy gondolja, hogy mindenki boldog lenne, ha találkozhatna vele. A királynő sem szokott ilyen mosolygós lenni.

attenborough6.jpg

attenborough7.jpg

 Obama Elnökkel Sir Attenborough 89. szülinapján egy szép interjút is készített, amiben az egész életét elmeséli, szerintem érdemes megtekinteni:

Igazából az életművéhez három élet is kevés lenne, és ez mindenkinek könnyen elérhető. Így inkább rövidre fognám, és lezárásként:

Boldog Születésnapot Sir Attenborough! A java még hátra van!

(amúgy tudtátok, hogy május 8. egyben a fagylalt napja?)

A poszt a gyakornoki programunkra érkezett pályamunka, melynek szerzője LevendulaPóni.

A hagyományos növénytermesztés veszélyei 12. – Clearfield növények

Közzétéve Szerző:
Válasz

clearfield1.jpgNo, tegyük föl a kérdést magunknak, szabad -e Magyarországon gyomirtóknak ellenálló növényeket termeszteni? Hát hogyne szabadna, ismerkedjünk meg a Clearfield technológiával!

Mivel egy új gyomirtó vezérmolekula kifejlesztése hihetetlenül idő- és pénzigényes feladat, ezért kifejezetten költségkímélő megoldásnak számít régebbi molekulák újrahasznosítása. No de hogyan lehetséges ez egyáltalán? A dolog 1992 -ben kezdődött, ekkor került forgalomba az első Clearfield kukorica, ami egy ALS gátló gyomirtónak (imidazolin) áll ellen. Roppant egyszerűen készült, az ALS enzimnek ugyanis számos mutáns változata ismert, amelyet nem gátolnak az imidazolin gyomirtók. Egészen pontosan a 122, 197, 205, 574, aminosavak mutációja teszi az ALS enzimet érzéketlenné az imidazolinokra, egy másik mutáció, a 653. aminosav cseréje viszont az imidazolinokra ellenállóvá teszi az enzimet, de érzékeny marad az összes többi ALS gátló gyomirtóra.

Genetikusok már kitalálhatták ennyiből is, hogyan készült a Clearfield kukorica: Kukoricasejteket tartottak szövetkultúrában, amihez imazakint adtak, majd a túlélőkből növénykéket regeneráltak, ezek már ellenállónak bizonyultak erre a gyomirtóra, nyilván megtörtént bennük a fentebb felsorolt pontmutációk valamelyike. Repcéből is hasonlóan (mutáció-szelekció) készült Clearfield változat, de kapni Clearfield rizst, búzát és napraforgót is.

Ezek a növények pontosan úgy működnek, mint a RoundupReady növények, a termény maga ellenálló a gyomirtóra, így nyugodtan lepermetezhető imidazolinokkal, ami gátolja a gyomok növekedését, de nem károsítja a vetést, így egyszerűbben, olcsóbban megoldható a gyomirtás. Magukat a fajtákat egy nagy cég árulja, a BASF, ami jogdíjat szed a vetőmag után, egy termelő csak akkor tehet magának félre vetőmagot a saját terméséből, ha jogdíjat fizet a cégnek, azaz minden, de minden szokásos „szörnyűség” elmondható a Clearfield technológiáról, ami a RoundupReadyről. Egy valami hiányzik: Mivel nem génmódosítással készültek, a környezetvédők semmilyen lépést sem tesznek ellenük. Senki sem tüntet a Clearfield növények ellen, gyakorlatilag senki sem kutatja a környezeti hatásaikat, fogadni mernék rá, hogy soha senki nem is hallotta a Clearfield nevet. Mert hiszen ha nem GMO, nem is lehet veszélyes, így a Clearfield növények teljesen szabadon forgalmazhatóak az EU teljes területén, többek között Magyarországon is.

(A kép az agronaplo.hu oldalról származik.)

Tan, S., Evans, R. R., Dahmer, M. L., Singh, B. K., & Shaner, D. L. (2005). Imidazolinone‐tolerant crops: history, current status and future. Pest management science, 61(3), 246-257.