A génmódosítás egy olyan kérdés, ami körül azonnal magasra csapnak az indulatok és az a terület, ahol az európai közvéleményben teljesen elfogadott egy mélyen tudományellenes álláspont. Sajnos ez világjelenség, 2015 -ben a Pew intézet felmérése szerint az USA lakosságának 37% -a szerint biztonságos a GMO -k fogyasztása, míg az AAAS, egy amerikai tudományos szervezet kutató ugyanerre a kérdésre 88% -ban válaszoltak igennel, vagyis a két csoport között 51 százalékpontnyi különbséget mértek. Egyetlen más kérdésben sem találtak nagyobb eltérést, az USÁ -ban hagyományosan ütközőzónának számító „Az emberek hosszú idő alatt alakultak -e ki az evolúció során?” kérdésre csak 33 százalékpont a különbség a két csoport között (népesség: 65%, AAAS
tagok: 98%), az „Emberek okozzák -e a globális felmelegedést?” kérdésre is 37 százalékpont különbség adódott (népesség: 50%, AAAS tagok: 87%). A „Szükségesek -e a védőoltások?” kérdésben gyakorlatilag egyetért a két csoport (népesség: 68%, AAAS tagok: 86%), a tizennyolc százaléknyi különbség sehol sincs például a GMO -k ügyében tapasztalható eltéréstől. Nem kevesebbre tennék kísérletet, mint hogy körüljárjam ezt a kérdést és megpróbáljam megfejteni, hogyan alakulhatott ki ez a szembeötlő különbség? Ennek során természetesen a tudományos tényekből kell kiindulnunk, de a dolog mesze túlmutat ezeken. Ha a tények számítanának, GMO
vita egyáltalán nem létezne, ebben a kérdésben súlyosan összefonódnak a legkülönbözőbb politikai, ideológiai, üzleti érdekek, nyakonöntve mindenféle emberi érzelmekkel, ezért a megoldás sem lehet pusztán a tények ismertetése.
Címke: ismeretterjesztés
Boldog szülinapot a természetfilmek atyjának!
Gondoltad volna, hogy a mai napig hihetetlenül aktív David Atthenborough május 8.-án lesz 90 éves? Pedig igaz! Sir David Frederick Attenborough 1926. május. 8.-án született Londonban, de gyermekkorát Leicesterben töltötte, ahol apja igazgatóként dolgozott az egyetemen. Három fiúgyerek közül ő a középső. Tanulmányait a Cambrige-i Egyetemen végezte, ahol zoológiát hallgatott, majd katonai szolgálata után a BBC-nél kezdett dolgozni, először rádiósként, és olyan projektjei voltak, mint az „Állat? Növény? Ásvány?” című kvízműsor.
Munkásságát rengetegen méltatják, tulajdonképpen a mai természetfilmek alapjait is ő tette le a BBC Zoo quest című műsorában, ahol eredetileg producerként dolgozott volna, mivel a vezetőség szerint túl nagyok voltak a fogai ahhoz, hogy képernyőn szerepeljen (nem is). De – szerencsére – az eredeti műsorvezető a forgatás kezdete előtt lemondta a megbízást, és mégis képernyőre kerülhetett, így 1954-ben vezette az első olyan műsort, amelyben az állatokat természetes élőhelyükön filmezték. 
Ezt aztán számtalan másik követte az elmúlt 56 évben, és alig van olyan helyszín a bolygón ahol ne járt volna, hogy tanulmányozza és bemutassa a nézőknek az ottani élővilágot.
A motivációja mindig is az volt, hogy meggyőzze az emberiséget, hogy a Föld és minden rajta élő lény csodálatos, és érdemes értük küzdeni, „mert ugyan ki harcolna bármiért, amiről még csak nem is tud?” Az én érdeklődésemet a növényvilág iránt a Növények magánélete című sorozat keltette fel, de szerintem mindannyinyiunknak van róla valamilyen emléke.
Munkásságát nem kisebb személyek méltatták, mint Barack Obama, II. Erzsébet királynő, utóbbi annyira, hogy 1985-ben lovaggá ütötte. Szerintem nem én vagyok az egyetlen, aki úgy gondolja, hogy mindenki boldog lenne, ha találkozhatna vele. A királynő sem szokott ilyen mosolygós lenni.


Obama Elnökkel Sir Attenborough 89. szülinapján egy szép interjút is készített, amiben az egész életét elmeséli, szerintem érdemes megtekinteni:
Igazából az életművéhez három élet is kevés lenne, és ez mindenkinek könnyen elérhető. Így inkább rövidre fognám, és lezárásként:
Boldog Születésnapot Sir Attenborough! A java még hátra van!
(amúgy tudtátok, hogy május 8. egyben a fagylalt napja?)
A poszt a gyakornoki programunkra érkezett pályamunka, melynek szerzője LevendulaPóni.
Ismeretterjesztés és szociális média (cb10)
Szülinapi bulink leghosszabb programján Fábri Györggyel (ELTE), Stöckert Gáborral (index.hu) és Zsiros Lászlóval (Szertár) beszélgettünk arról, hogy tíz éve hogyan láttuk a tudományos ismeretterjesztést, ma hogyan látjuk, és mit gondolunk a szociális média szerepéről a folyamatban. Bő lére eresztett elmélkedés ez, de több nézőpont lett kifejtve hosszan, így ha valakit érdekel a téma, érdekes lehet számára a dolog.



