Nemek és igenek: pár gondolat a Khelif-ügy apropóján
Még ha nem is tudunk biztosat mondani a Khelif-ügyben (mert nem tudunk), miben, miről gondolkozik egy biológus, ha hasonló téma kerül terítékre.
Még ha nem is tudunk biztosat mondani a Khelif-ügyben (mert nem tudunk), miben, miről gondolkozik egy biológus, ha hasonló téma kerül terítékre.
Ezúttal mellőzve az ilyenkor kötelező mentegetőzési kört a posztok megritkulása/nemléte okán, csapjunk is bele, miket olvastunk az elmúlt évben:
Az egyik legrégebben futó posztsorozatunk a “Miért jó a GMO?”. Talán ehhez csatlakoztatható a legjobban a Qubitnek pár hete adott interjúm.
Ahogy azt egyszer már pár éve megállapítottam: ha semmi nincs, könyvheti ajánló-poszt akkor is van (na jó, tavaly az is a Könyvfesztiválra csúszott, de az még talán pont belefért). Idén… Read more »
1855-ben John Snow koleratérképe tárta fel a londoni kolerajárvány eredetét, most pedig a wuhani korai megbetegedések pontos térképe tesz világossá, hogy a huanani piac volt a járvány epicentruma.
Egyik hangyász a másikról: Markó Bálint nemszokványos búcsúja Edward Osborne Wilson-tól.
A himlőellenes védőoltások kötelezővé tétele nem volt mentes az ellenállástól, mégis a 19. század magyar közegészségügyének sikertörténete lett, ma is érvényes tanulságokkal.
A mozambiki polgárháborúhoz kapcsoló orvadászat eredményeként a Gorongosa Nemzeti Park gyakorivá vált egy olyan mutáció, ami nemhez-kötött öröklődést mutat és hímekben halált okoz.
Talán Tasi István is meglovagolja a nosztalgiavonatot, s ezzel magyarázható, hogy a Természet IQ-ja című kreacionista pamfletnek van új kiadása, amit fizetett reklámokban hirdet.