Kivételesen Darwin-naphoz illő tartalommal lepünk meg benneteket kedves olvasók.
Csőrmesterek – beszélgetés Rosemary és Peter Granttel
Válasz
impakták kategória bejegyzései
Szegény ördögök – ragályos rák a tasmán ördögben (és máshol)
„Rákról” mint betegségről beszélni nem egyszerű, hiszen tulajdonképpen nem egyetlen betegségről van szó, hanem olyan mutáció-együttesek százairól, amelyek adott kombinációban az érintett sejtek kontroll nélküli osztódását, súlyosabb esetekben a szervezetben szabadon való terjedését (áttétképzést) teszik lehetővé. Ugyanakkor egy dolog azért mindig elmondható: a rák, ha kialakult, nem ragályos. Nem kell attól tartani, hogy a beteggel érintkezők, vagy őt ápolók elkapják. Léteznek ugyan olyan családon belül öröklődő mutációk, vagy ragályos vírusok (pl. HPV), amelyek jelentősen megnövelik a rák kialakulásának kockázatát, de itt is kockázatokról beszélünk, és nem arról, hogy egy rosszindulatú daganatos sejtvonal új gazdát keres magának, ui. utóbbi, ha meg is történne az új szervezet egyszerűen idegenként ismerné fel a rákos sejtet és kilökné/elpusztítaná.
De mennyire természetes ez, illetve van-e olyan természetes „rák”, ami képes fertőző betegség módjára terjedni? Erről beszélgetünk a mostani impaktákban Újvári Beával, az ausztráliai Deakin University kutatójával.
Ha nem értjük hogyan és miért osztódnak a sejtek, semmi mást nem érthetünk meg az életről
Tim Hunt 2001-ben, Paul Nurse-szel és Leland Hartwell-lel közösen kapta meg az orvosi Nobel-díjat „a sejtciklus kulcsszabályozóinak felderítéséért”. Itthon valószínűleg a legtöbben mégsem ezért ismerik a nevét, hanem a nyár elején, a koreai World Conference of Science Journalists egyik fogadásán tett megjegyzése miatt, amit, ma már úgy tűnik, akkor kontextusából kiragadtak, hogy Huntot nőgyűlölő macsóként tüntessék fel.
Hunt szeptember 3-án az ELTE-n adott elő a Szent-Györgyi Albert Előadássorozat meghívottjaként és a szervezők lehetővé tették, hogy az előadás előtt leüljünk vele beszélgetni. Az interjúban főleg a kutatásairól esik szó, de azért a botrány is szóba került. Mivel a beszélgetés angolul folyt, annak enyhén szerkesztett, fordított átiratát is közzé tesszük alább.
Impakták – mea culpa
Nem voltam elég jó reklámozója saját termékemnek így már több hónapos lemaradást kell most gyorsan pótolnom, de akkor legyenek azért itt is meg:
– két hónappal ezelőtt Szummer Csabával beszégettem a pszichedelikus szerek hatásairól és történetükről…:
Sörélesztő-evolúció és Impakták VII.
A februári Impakták második interjújában a sörkészítésről beszélünk és ennek apropóján van két érdekesség, ami nem fért bele az interjúba, de azért érdemes róla egy kicsit beszélni.
Balkáni csigák és regeneráció – Impakták VI.
Mi az a malakológia és miért foglalkozik vele valaki? Pótolható lesz-e egyszer a sérült emberi végtag? Mit árulnak el a csigák a fajképződésről és a szalamandrák a regenerációról? A januári Impaktákban Fehér Zoltán, a bécsi Természettudományi Múzeum múzeológusa osztja meg velünk expedíciós élményeit és Simon András, a Karolinska Intézet kutatója mesél a regeneráció-kutatásról.
Nobel-díj átadó és Mars-kutatás – Impakták V.
Hogy kerül egy gimis diák a Nobel-díj átadóra? Tudjuk-e már végre, hogy tényleg volt-e élet a Marson, és mikor lesz már végre kolóniánk a vörös bolygón? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ a decemberi Impaktákban.
Oltástörténet és pszichiátria – Impakták – IV.
Oltások és járványok a hidegháború idején, pszichoaktív szerek vélt és valós hatása felnőttekben és gyerekekben ma. Itt a novemberi Impakták.
Startupok és mikroRNS-ek – Impakták III.
Önt is kirázza a hideg a Startup szótól? Vagy szívesen izzadna egy startup szaunában? Rajong a mikroRNS-ekért, vagy retteg tőlük? Önnek szól az Impakták új adása.
Impakták – II.
Kicsit megkésve, de elkészült a szeptemberi Impakták is, ahol a jövő orvoslása mellett szót ejtettünk a Human Brain Project-ről és az emberi konnektómáról is. Hallgassátok :-).