Ha fanyar az agyar
A mozambiki polgárháborúhoz kapcsoló orvadászat eredményeként a Gorongosa Nemzeti Park gyakorivá vált egy olyan mutáció, ami nemhez-kötött öröklődést mutat és hímekben halált okoz.
A mozambiki polgárháborúhoz kapcsoló orvadászat eredményeként a Gorongosa Nemzeti Park gyakorivá vált egy olyan mutáció, ami nemhez-kötött öröklődést mutat és hímekben halált okoz.
Ugyan még mindig nem teljesen világos, milyen evolúciós előnye van az emberszabásúak faroktalanságának, de úgy tűnik a jelenségért egy túlbuzgó transzpozon a felelős.
Hogyan lett az egyszerű szirti galambból az a morfológiai kavalkád, amit a lelkes galambtenyésztők gyűjteményében találunk? Már Darwint is nagyon izgatta a kérdés, de csak most kerültünk közelebb a megválaszolásához.
Milyen lépések vezethetnek egy repülőhal megnyúlt úszójának a kialakuláshoz? Genomok és zebrahal mutánsok együttes vizsgálata adhat választ a kérdésre.
Miért néz ki annyira másképp egy zsiráf, mint egy okapi? Ha a teljes választ nem is tudjuk, de részválaszokat adhatunk.
Közel félmilliárd évvel ezelőttig a földi élet a vizekre szorítkozott. Ekkor azonban a növények, majd őket követve az ízeltlábúak (őket követve pedig még később a gerincesek) is kiléptek a szárazföldre…. Read more »
A bogarak rendje (Coleoptera) az egyik legnagyobb az élővilágban és a bennük fellelhető fantasztikus diverzitás eredete már évtizedek óta lenyűgözi a kutatókat.
A szorgalmas tenyésztők mesterséges szelekciója számos, tudományos szempontból érdekes hibridet hozott létre. Ezek egyike a mozaikos kanári.
Beszélgetés Rosemary és Peter Grant-el a falapagosi pintyekkel kapcsolatos munkájukról, ami mára az evolúcióbiológia egyik alapműve lett.
Tintahalakról és polipokról – félretéve a gasztronómiai megfontolásokat – különleges intelligenciájuk és/vagy fantasztikus mimikrijük apropóján szoktunk leggyakrabban beszélni. Épp ezért is különleges Martin Cohn csoportjának az eLife-ban megjelent cikke, ahol… Read more »