No, tegyük föl a kérdést magunknak, szabad -e Magyarországon gyomirtóknak ellenálló növényeket termeszteni? Hát hogyne szabadna, ismerkedjünk meg a Clearfield technológiával!
Mivel egy új gyomirtó vezérmolekula kifejlesztése hihetetlenül idő- és pénzigényes feladat, ezért kifejezetten költségkímélő megoldásnak számít régebbi molekulák újrahasznosítása. No de hogyan lehetséges ez egyáltalán? A dolog 1992 -ben kezdődött, ekkor került forgalomba az első Clearfield kukorica, ami egy ALS gátló gyomirtónak (imidazolin) áll ellen. Roppant egyszerűen készült, az ALS enzimnek ugyanis számos mutáns változata ismert, amelyet nem gátolnak az imidazolin gyomirtók. Egészen pontosan a 122, 197, 205, 574, aminosavak mutációja teszi az ALS enzimet érzéketlenné az imidazolinokra, egy másik mutáció, a 653. aminosav cseréje viszont az imidazolinokra ellenállóvá teszi az enzimet, de érzékeny marad az összes többi ALS gátló gyomirtóra.
Genetikusok már kitalálhatták ennyiből is, hogyan készült a Clearfield kukorica: Kukoricasejteket tartottak szövetkultúrában, amihez imazakint adtak, majd a túlélőkből növénykéket regeneráltak, ezek már ellenállónak bizonyultak erre a gyomirtóra, nyilván megtörtént bennük a fentebb felsorolt pontmutációk valamelyike. Repcéből is hasonlóan (mutáció-szelekció) készült Clearfield változat, de kapni Clearfield rizst, búzát és napraforgót is.
Ezek a növények pontosan úgy működnek, mint a RoundupReady növények, a termény maga ellenálló a gyomirtóra, így nyugodtan lepermetezhető imidazolinokkal, ami gátolja a gyomok növekedését, de nem károsítja a vetést, így egyszerűbben, olcsóbban megoldható a gyomirtás. Magukat a fajtákat egy nagy cég árulja, a BASF, ami jogdíjat szed a vetőmag után, egy termelő csak akkor tehet magának félre vetőmagot a saját terméséből, ha jogdíjat fizet a cégnek, azaz minden, de minden szokásos „szörnyűség” elmondható a Clearfield technológiáról, ami a RoundupReadyről. Egy valami hiányzik: Mivel nem génmódosítással készültek, a környezetvédők semmilyen lépést sem tesznek ellenük. Senki sem tüntet a Clearfield növények ellen, gyakorlatilag senki sem kutatja a környezeti hatásaikat, fogadni mernék rá, hogy soha senki nem is hallotta a Clearfield nevet. Mert hiszen ha nem GMO, nem is lehet veszélyes, így a Clearfield növények teljesen szabadon forgalmazhatóak az EU teljes területén, többek között Magyarországon is.
(A kép az agronaplo.hu oldalról származik.)
Tan, S., Evans, R. R., Dahmer, M. L., Singh, B. K., & Shaner, D. L. (2005). Imidazolinone‐tolerant crops: history, current status and future. Pest management science, 61(3), 246-257.