Állati elmék, emberi hangok

Koshik első pillantásra egy átlagos ázsiai elefántnak tűnhet, de ha megszólal pillanatok alatt nyilvánvalóvá válik különlegessége: emberi szavakat használva “beszél”. Azért csak idézőjelesen, mert nyilván nincs itt szó többről részéről, mint a gondozói utasítások leutánzása, kb. úgy, ahogy mi “utánozzuk” a kutyaugatást, vagy a macska nyávogást, ugyanakkor az utánzás szofisztikáltsága mindenképpen említés érdemel.

Koshik első pillantásra egy átlagos ázsiai elefántnak tűnhet, de ha megszólal pillanatok alatt nyilvánvalóvá válik különlegessége: emberi szavakat használva “beszél”. Azért csak idézőjelesen, mert nyilván nincs itt szó többről részéről, mint a gondozói utasítások leutánzása, kb. úgy, ahogy mi “utánozzuk” a kutyaugatást, vagy a macska nyávogást, ugyanakkor az utánzás szofisztikáltsága mindenképpen említés érdemel.

A dél-koreai Everland Zoo lakójaként természetesen a hat szó, amit Koshik ismer mind koreai, ám ezek kiejtése nem lenne feltétlenül triviális egy elefánt torokanatómiájával: hosszabb hangszálai teljesen más frekvenicákra szakosodtak. Hogy a hangutánzás minél élethűbb legyen, hősünk az ormányát “beszéd” közben a szájába teszi, ezzel modulálva a szájüregének akusztikai adottságait. Mint azt a mellékelt spektrogrammok is mutatják, egészen sikeresen. De az igazán meggyőző persze a hangfelvétel (itt, itt, itt és itt), vagy az alábbi filmecske:

A véletlenek különös egybeesése folytán, Koshik esetének publikált dokumentálása alig pár héttel egy másik “beszélő” emlős, a NOC becenévre hallgató beluga történetének felbukkanása után esett.

NOC 1977-ben került a San Diego-i állatkertbe és az elején semmi sem utalt arra, hogy különös hobbija lesz. Aztán 1984-ben az idomárjai különös vokalizációra lettek figyelmesek: ha emberek voltak a környezetében, mintha víz alá beszűrődő emberi hangokat utánzott volna az állat. Hogy mit az sokáig rejtély maradt, de amikor az állatok medencéjében merülő búvárok egyike értetlenkedve feljött, hogy valaki arra szólította fel, hogy jöjjön ki, akkor kiderült, hogy mi is lehet NOC “szavainak” a (részleges) értelme.

Akárcsak Koshik esetében, NOC számára sem volt triviális az emberi hangtartományban való megszólalás. Ehhez az orrain keresztül (a delfinek itt képzik a hangot), a szokásosnál nagyobb nyomással főjta ki a levegőt. Sajnos a viselkedés négy év után nem tisztázott okok miatt abba maradt, és bár NOC továbbra is sokat hangoskodott, többé már nem erőltette a részeg matróz imitációnak tűnő “emberi beszédét”.


Ridgway S, Carder D, Jeffries M, Todd M (2012) Spontaneous human speech mimicry by a cetacean. Curr Biol 22(20): R860-1.
Stoeger AS, Mietchen D, Oh S, de Silva S, Herbst CT, Kwon S, Fitch WT (2012) An asian elephant imitates human speech. Curr Biol 22(22): 2144-8.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.