Fehérló – 3.

      Nincs hozzászólás a(z) Fehérló – 3. bejegyzéshez

Az állatháziasítás szinte soha ki nem meríthető nyersanyaggal látta el a fejlődésgenetikusokat: a kiscsillió mesterségesen kiválasztott tulajdonság, amire aztán a gazdák szelektáltak, általában számos genetikai okot takar. Ezen genetikai okok megtalálása részben új adatokkal gazdagítja embriológiai ismereteinket, részben pedig már meglevő ismereteket támaszt alá, független adatosoraival.

A most következő példa leginkább az utóbbi kategóriába tartozhat. A lovak világos, ill. fehér szőrszínet okozó mutációk közül már jó párat ismerünk, mint ahogy az is tudott, hogy a szőr színét biztosító pigmentsejtek, a melanociták, az úgynevezett velődúc sejtjeiből jönnek létre. Ezen sejtek túlélése nagyon fontos a söté pigmentáció kialakulásakor és elpusztulások fehér szőrszínt okozhat a lovakban (is) – volt erről már szó errefele is.

A melanociták túlélése mellett teljes hiányuk, azaz ki-nem-alakulásuk okozhat még pigmentációs problémát. És ez nem csak elméleti okoskodás (ami a melanociták genetikájának ismeretében megengedhető lenne), hanem nagyon is empirikus következtetés, ugyanis több, kisebb-nagyobb pigmentáció hiányt mutató lófajtánál mutatták ki, hogy mennyire fontos a melanociták identitását biztosító MITF, illetve az azt szabályozó PAX3 gének működése.

Ha a PAX3 fehérje egy olyan aminosavában, ami még gerincetlenekben is konzervált (vagyis nagyon erős szelekciós nyomás van rajta, iszonyú sok ideje, hogy ne változzon meg, hiszen valami fontosat csinál), következik be változás (PAX3C70Y), akkor ennek eredményeképpen, akkor is megjelennek a fehér foltok, ha az allél az állatban heterozigóta formában van jelen, vagyis az allélpárja vad típusú.

Ennek a mutációnak szép párja, a MITF olyan változata, ahol a gén szabályozó szekvenciájában pont a PAX3 kötőhelye romlik el egy inszerció miatt (MITFprom1). Heterozigóta formában ez is hasonló elváltozást produkál, sőt, ha a két mutáns allél egyaránt heterozigóta formában van jelen, az eredmény nem lesz additív, vagyis nem változik meg sok minden.

Lényegesen más a helyzet azonban, ha a PAX3 akár egyetlen mutáns allélja is homozigóta MITF mutánsokban jelenik meg. Egy homozigóta MITFprom1/prom1 mutáns lehet tiszta fehér, vagy tiri-tarka, (feltehetőleg) attól függően, hogy a MITF szabályozásában szerepet játszó többi gén mennyire képes adott egyedben a gén működését fenntartani, illetve mennyire tud a jelen levő PAX3 kapcsolódni az elváltozott kötőhelyéhez. (Ne feledjük, ez egy szabályozó mutáció, vagyis a MITF fehérje teljesen működőképes – ami, mivel sok más szerepe is van az egyedfejlődésben, érthető -, csak nem termelődik belőle elegendő a fehér egyedekben ahhoz, hogy a velődúc sejtjeiből pigmentált melanociták váljanak.

Azonban, ha egy MITFprom1/prom1 egyedekből az egyik PAX3 allélt elvonjuk, habfehér paripákat kapunk (ez egyszersmind utal rá, hogy alacsony hatásfokkal, de a PAX3 képes lehet a mutáns kötőhelyet is használni).

A MITF pigmentáció szabályozó szerepe nem csak lovakra korlátozódik, természetesen. Több kutya fajtában is leírtak hasonló MITF mutációkat, ahol egy rövid ugráló elem (ún. SINE) került bele a szabályozó szekvenciába. Ennek a DNS szakasznak a jelenléte (“ins”) heterozigóta formában pigmentáció világosodást okozott, homozigótaként (“ins/ins”) pedig hasonló fehér szőrszínt eredményez, mint azt a lovaknál is láthattunk.


Hauswirth R, Haase B, Blatter M, Brooks SA, Burger D, et al. (2012) Mutations in MITF and PAX3 Cause “Splashed White” and Other White Spotting Phenotypes in Horses. PLoS Genet 8(4): e1002653. doi:10.1371/journal.pgen.1002653
Schmutz SM, Berryere TG and Dreger DL (2009) MITF and White Spotting in Dogs: A Population Study. J Hered 100 (suppl 1): S66-S74.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.