Magyarország területéről induló domináns kultúrkör meghódítja Európa nagy részét. Nem nemzeti fiction ez, de nem is a hagyományos történelemkönyvek része. Mégpedig azért nem, mert egy olyan eseményről van szó, ami kívül esik sok tankönyv által részletesen tárgyalt “történelmi” időszakon.
Kb. 7400 évvel ezelőtt, a mai Magyarország területén egy olyan kultúra jelent meg, ami később a kontinens nagyobb részét “meghódította” és mai ismereteink szerint az a nem elhanyagolható szerepe volt a térség fejlődésében, hogy a földművelés, ill. állattenyésztés európai meghonosítását jelentette. Ezt, a kor jellegzetes díszítési formája alapján, a vonaldíszes kerámia kultúrának (Linear Pottery Culture, Linienbandkeramik Kultur – LBK) nevezzük.
A mezőgazdaság európai megjelenése annak közel-keleti kialakulása után datálható és attól nem független. Azonban arról kemény viták dúlnak ma is, hogy a mezőgazdasági technikák átvétele pusztán a rendkívül sikeres mém expanziója volt-e, vagy egyszersmind az azt kitaláló populáció genetikai expanziója is. Kizárólag a napjainkban is élő populációk genetikai vizsgálatával ezt eddig nem lehetett egyértelműen eldönteni, de az egyre inkább elérhetővé váló neolitikus DNS minták lassan, de biztosan élesítik a képet.
42 LBK-kori DNS minta alapján (amiből 22 a németországi Derenburg mellől került elő) most úgy tűnik, hogy a mezőgazdasági know-how-val számottevő “vérfirssítés” is érkezett az anatóliai fennsíkról az Újkőkor során. Az LBK genotípusoknak ugyanis van egy igen hangsúlyos közel-keleti komponense, ami nem található meg a hasonló korú, de nem LBK-hoz tartozó, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató populációk genetikai anyagában. Azaz a hét-nyolcezer évvel ezelőtt megjelenő anatóliai bevándorlók sikeresen telepedtek meg a Duna mentén és kezdtek mezőgazdasági tevékenységbe, amire aztán épülve megjelent az LBK. Mindehhez olyan genetikai változások is csatlakoztak, mint pl. a tej jobb hasznosítását lehetővé tevő laktáz-perzisztencia allél megjelenése. (A mellékelt térkép az LBK minták és a jelenkori populációk közti genetikai távolságot mutatja, mitokondriális DNS alapján. A zöld a legnagyobb, a narancssárga a legkisebb hasonlóságot jelenti.)
Érdemes még megemlíteni, hogy az adatok szerint sem az egykori LBK képviselők, sem a vadász közösségek tagjai, illetve a jelenkori közép-európai populációk közt nem lelünk tökéletes folytonosságot. Ez azt jelenti, hogy bár térségünk genetikai térképét elsősorban a poszt-glaciális után, a balkáni refugiumokból kiáramló populációk, és az újkőkor alatt megjelenő közel-keleti földművesek keveredése alakíthatta ki, a mai állapot eléréséhez még számos poszt-neolitikus esemény nagyban közrejátszott.
Haak W, Balanovsky O, Sanchez JJ, Koshel S, Zaporozhchenko V, et al. (2010) Ancient DNA from European Early Neolithic Farmers Reveals Their Near Eastern Affinities. PLoS Biol 8(11): e1000536. doi:10.1371/journal.pbio.1000536
Hahó!
“Mindehhez olyan genetikai változások is csatlakoztak, mint pl. a tej jobb hasznosítását lehetővé tevő laktáz-perzisztencia allél megjelenése.”
Ez azt jelenti, hogy Európában jelent meg és az akkori anatóliai populációban még nem volt jelen?
Köszi
Az Európában leggyakoribb laktáz perzisztencia allél (-13,910 C/T) ma eléggé specifikus a kontinensre (http://www.biomedcentral.com/1471-2148/10/36), így lehet, hogy eleve itt jelent meg.
De, hogy volt-e néhány bevándorló akiben már jelent volt az allél, és az terjedt el aztán az LBK kereti közt, azt szerintem kvázi lehetetlen ma már megmondani.
Köszi!
Csak azért kérdeztem, mert úgy tudom, hogy a szarvasmarhát pont valahol Kis-Ázsiában háziasították. Azt gondolnám, hogy ha megjelenik, akkor ott gyorsan el is terjed a megfelelő allél.
A fő kérdés az, hogy a szarvasmarha tejének fogyasztását és feldolgozását az ember hol és mikor kezdte el. Háziasítására ugyanis a húsa miatt került sor (lásd a birka és gyapjának felhasaználásának hasonló esetét).
Jó lett volna valami jelmagyarázat a térképhez, főleg, hogy a forrás nincs belinkelve. Persze van rá “célzás”, de az angolul nem tudó olvasók nem fognak tudni utána menni.
A forráscikk szerint a fekete pöttyök a modernkori összehasonlító minták forráshelyei. Ennek alapján kell némi fantázia a színátmenetek felrajzolásához vagy inkább a számítógép szimuláció mindent elbír.
Különösen vicces, hogy 3 színnel besávozták Izlandot, miközben csak Reykjavíkből van minta, és ennyi erővel az is lehet, hogy az északi rész lakossága “vonaldíszesebb” területről vándorolt be.
Az is érdekes, hogy Párizs miért lóg ki ennyire. Gyanúm szerint belekerülhetett az ottani mintába pár régi örmény bevándorló család, és elvitte az egészet. 😛
OK, kötözködöm. Ez egy nagyon elnagyolt térkép, ami inkább dekoráció. Viszont egy jelmagyarázat elfért volna alá, ha már betettétek a cikkbe.