Ettől (is) lett ekkora az emberi agy
Gorilla és csimpánz agy organoidokat (“miniagyakat”) vetettek össze emberiekkel, annak a megállapítására, hogy milyen okok állhatnak az emberi agy nagyobb mérete mögött.
Címke: bmp
Kopasznyakú barátaink
Az erdélyi kopasznyakú tyúk ugyan kétségtelenül nem a legmegnyerőbb külsejű tenyészállatok közé tartozik, ugyanakkor haszna kétségbevonhatatlan. Paradox módon jobban bírja a hideget, mint csupatoll rokonai, ráadásul nagyobb és jobb tojástermelő… Read more »
Denevér és egér
Darwin óta a biológia egyik központi kérdése, hogy apró, fokozatos változások során hogyan jönnek létre a nagy küllembeli különbségek. És ugyan az ún. “hopeful-monster” elmélet (amely szerint a nagy és… Read more »
Sejhaj denevér, benned van az egér-vér – 2.
Ahogy egy-egy szó jelentését is nagymértékben befolyásolja a szövegkörnyezet, úgy az egyes fehérjék “jelentését”, funkcióját is nagymértékben befolyásolja, hogy milyen molekuláris milliőbe kerülnek, milyen más fehérjékkel kerülnek kölcsönhatásba. A BMP… Read more »
Hegyescsőrű, mint a pinty
Úgy tűnik, hogy a galapagosi pintyek nehezen megunható kutatási “tárgyat” jelentenek. Alig fél hónappal a Grant házaspár Science cikke után, amelyben egy fontos evolúciós elméletet, a jelleg kiszorítást igazolták ezeken… Read more »
Sejhaj denevér, benned van az egér-vér
Az élővilág változatosságának legfőbb oka az embrionális fejlődés során bekövetkező kisebb-nagyobb változásokban rejlik. Általában minnél közelebbi rokon két faj, ezek a változások annál később válnak nyilvánvalóvá az egyedfejlődés során. Leggyakrabban… Read more »
És miért olyan nagy a szád?
Mint arra a legelső blogbejegyzésben utaltam, az élőlények alakjaiban bekövetkező változások általában egyes gének felhasználási helyének és idejének változására vezethetők vissza, s ezen változások képezik az evolúció egyik hajtóerejét. Az… Read more »