Mint azt a szex determinációról pár hónapja született posztban is olvashattuk, egy adott egyedben a nemet meghatározó kromoszómák lehetnek különbözőek (XY), illetve azonosak (XX). Ez utóbbi esetben az emlősöknél fellép egy aprócska probléma: a két X kromoszóma kétszer annyi génterméket eredményez női ivarú egyedekben, mint hímekben. Vagyis csak eredményezne, létezik ugyanis egy igen érdekes jelenség, a dóziskompenzáció, ami az egyik X kromoszómát – génexpressziós szempontból – elnémítja.
Az egyik X kromoszóma kikapcsolása az emlős egyedfejlődés során igencsak korán, pársejtes állapotban minden egyes sejtben külön végbemegy, és ennek a mintázata a soron következő mitózisok során tovább adódik. Mivel a sejtekben véletlenszerűen vagy az apai vagy az anyai X kromoszóma inaktiválódott, ezen sejtek későbbi utódsejtjeiben értelemszerűen vagy az apai vagy az anyai X kromoszómán található génvariánsok fejeződnek ki – esetleges mozaikos mintázatot eredményezve (lásd a teknőctarka macskák esetét).
Az inaktiválás folyamatát, a jelenség hatvanas évekbeli felfedezéze óta igen sokan kutatják. 1991-ben publikálták azt az RNS transzkriptet, amely a majdnem teljesen néma kromoszómáról íródik át – innen a neve: Xi specific transcript, azaz XIST [1]. Számos érdekes információ derült ki azóta róla, többek között hogy ez egy fehérjét nem kódoló hosszú RNS molekula (long noncoding azaz lncRNS – ezeket mostanában nagyon trendi kutatni), ami kvázi beburkolja a kromoszómát, ez beindítja a hiszton-módosító enzimek működését, ami végül az inaktiváláshoz vezet [2].
A legfrissebb Nature Genetics-ben jelent meg egy rövid cikk egy újabb lncRNS-ről, ami ugyanebben a folyamatban játszik fontos szerepet. Az XACT névre keresztelt poliadenilált, főleg a sejtmagban található nukleinsav az aktív X kromoszómáról íródik át, és az RNS FISH kísérletek alapján (lásd az ábra jobb oldalán a kis színes képeket) a XIST-hez hasonlóan körbeveszi az őt kódoló kromoszómát (XACT: X active coating transcript). Érdekes, hogy ez az RNS csak őssejtekben (illetve még indukált pluripotens sejtekben) expresszálódik, egyenlőre úgy tűnik, hogy humán-specifikus, és az átlag lncRNS-ekkel ellentétben nem gátló, hanem aktiváló funkciót lát el [3].
Szóval ha mikroszkopikus szemünkkel egy női embrionális őssejtet néznénk, két X kromoszómát látnánk, amik szépen be vannak öltöztetve egy-egy RNS-burokba, amik meghatározzák, hogy mi lesz adott kromoszóma sorsa – átíródnak-e róla a gének, vagy némák maradnak. Még hogy nem a ruha teszi….
1. Brown, C.J., et al., A gene from the region of the human X inactivation centre is expressed exclusively from the inactive X chromosome. Nature, 1991. 349(6304): p. 38-44.
2. Augui, S., E.P. Nora, and E. Heard, Regulation of X-chromosome inactivation by the X-inactivation centre. Nat Rev Genet. 12(6): p. 429-42.
3. Vallot, C., et al., XACT, a long noncoding transcript coating the active X chromosome in human pluripotent cells. Nat Genet. 45(3): p. 239-41.