Az elmúlt évek egyik nagy fegyverténye a molekuláris biológiában az archaikus DNS vizsgálatok szárnyalása volt, az újgenerációs szekvenálási eljárások (NGS) szította “forradalmi” hangulatban.
Ezeknek a vizsgálatoknak köszönhetően, most már pontosan ismerjük a “legközelebbi” unokatestvérünk, a neandervölgyi ember (Homo neanderthalis) genomját is, és mára azt is sikerült rekonstruálni, hogy miképp hibridizáltak a Közel-Keletre érkező modern Homo sapiens-ek és az akkor már ott élő neandervölgyi emberek, illetve az is látható, hogy a sikeres utódnemzés ellenére a két csoport között minden valószínűség szerint elegenedő különbség volt, hogy külön fajokról beszélhessünk.
Erről és még sok minden ehhez kapcsolódó dologról beszélgettünk Viola Bencével a legutóbbi impakták epizódban, és amiért most billentyűt ragadok az az, hogy az egész beszélgetés apropóját képező cikkről azért néhány dolgot írásban is megörökítsek.
Ez a pár hete megjelent Nature cikk egy romániai lelet archaikus DNS-ének (részleges) megfejtését mutatja be és ennek kapcsán bizonyítja, hogy a neandervölgyi – modern ember keveredés egy viszonylag rendszeres dolog lehetett azokon a területeken, ahol a két populáció egyszerre volt jelen.
A Krassó-Szörény (Caraș-Severin) megyéből, a Stájerlakanina (Anina) település melletti Csontok Barlangjából (Peștera cu Oase) előkerült emberi koponya, már megtalálásakor is sokakat izgalomba hozott, ugyanis pusztán morfológia alapján valószínűsíthető volt, hogy egy hibrid személlyel állunk szemben: mégpedig azért, mert a meglehetősen tipikus, modern H. sapiens arckoponya H. neanderthalis-ra jellemző koponyatetővel és fogakkal rendelkezett (a legelső képen az Oase koponyát (balra) lehet összevetni egy tipikus neandervölgyi koponyával (jobbra)).
Most a Svante Pääbo vezette csoport meghatározott elegendőt a lelet genomi DNS-éből (hogy miért nem az egészet, arról Bence hosszabban is beszél az impaktákban), hogy azt érdemben össze lehessen vetni a már meglevő modern emberi, illetve neandervölgyi genomokkal.
Az eredmény fényesen visszaigazolja a korábbi sejtést: a csont egykori tulajdonosa nem egyszerűen hordozója volt a neandervölgyi DNS-nek (ez nem lenne igazán meglepő, hiszen az Afrikán kívüli modern emberek mind azok), de benne jóval nagyobb mennysiégben van jelen, mint azt korábban bárhol láttuk. Az olyan kromoszóma-régiókat figyelembe véve, ahol az Oase-lelet genomja kizárólag csak neandervölgyi polimorfizmusokat hordozott (ezt az alábbi képen a zöld téglalapok jelölik) nagy biztonsággal kijelenthető, hogy kb. szépapai(anyai) magasságban az illető őse egy neandervölgyi ember kellett legyen.
Ez annyiban nem meglepő, hogy ma azt gondoljuk, hogy a Közel-Keletről érkező modern emberek a Duna alkotta természetes folyosót használták ki Európa kolonizálása során, így természetesnek tűnik, hogy a folyó mentén előkerülnek a már itt élő neandervölgyiek és az újonnan érkező H. sapiens-ek keveredését igazoló leletek. Ugyanakkor az is érdekes, hogy a mitokondriális DNS alapján ez a populáció nem hagyott utódott maga után, valószínűleg utód nélkül kipusztultak (pontosabban ma is élő női leszármazottjuk szinte biztosan nincs).
Akit még bővebben érdekel a történet, annak ajánlom (a podcast mellett :-)) a PBS First Peoples sorozatát, ahol szintén kiemelten foglalkoznak ezzel a lelettel is. Illetve itt találjátok korábbi neandervölgyis posztjainkat.
Fu Q, Hajdinjak M, Moldovan OT, Constantin S, Mallick S, et al. (2015) An early modern human from Romania with a recent Neanderthal ancestor. Nature doi: 10.1038/nature14558.
Trinkaus E, Moldovan O, Milota S, Bîlgăr A, Sarcina L, (2003) An early modern human from the Peştera cu Oase, Romania. <iPNAS 100(20): 11231-6.
Segitenetek, hogy a modern ember-neandervolgyi embert milyen kriteriumok alapjan tekintik ket kulon fajnak, es nem egy faj ket jelentosen eltero populaciojanak?
A klasszikus fej-definicio ugye az, hogy elet- es szaoporodokepes utodokat hoznak letre… ennek alapjan egy fajnak kene oket tekinteni, ugye?
@fordulo_bogyo: Ez bonyolult – van aki nem is tekinti külön fajnak. De hát ugye ez a “biológiai” fajdefiníció azért is nehézkes, mert pl. egy oroszlánnak és tigrisnek is lehet szaporodóképes utódja (igaz, nem bárkivel), pedig ott tuti két fajról van szó. Mindenesetre mai tudásunk szerint biztos nem baj, ha ezek alapján alfajnak tekinted a két embertípust.