A hagyományos növénytermesztés veszélyei 6. – Jogvédett növényfajták

260px-Triticum_aestivum_-_Köhler–s_Medizinal-Pflanzen-274.jpgUgye milyen szörnyű lenne, ha minden növényfajtát szabadalommal lehetne védeni? Egy nagy, gonosz cég létrehozna egy új búzafajtát és ahelyett, hogy emberbaráti szeretetből ingyen adna mindenkinek vetőmagot, pénzt kérne érte. Ráadásul, bár a vetőmagból nyugodtan eltehetsz aratáskor és a következő évben, a szemét cég nem átallana jogdíjat szedni ez után a tevékenységed után is, mivel hogy az ő fajtáját használod, aminek a kifejlesztésébe ő súlyos pénzeket ölt. Ugye milyen borzalmas lenne ez a jövő, ahol szabadalom véd minden vetőmagot és a szegény gazdákat megfojta a rengeteg gonosz cég? Meg fogsz lepődni, a jövő elkezdődött. Évtizedekkel ezelőtt.

A növényfajtákat ugyanis nem lehet szabadalmaztatni, mivel a szabadalmi oltalom feltétele, hogy az oltalomkérő mások számára is érthetően leírja, hogyan készítette el a terméket. Ez a legtöbb haszonnövény esetében lehetetlen, minden leírás kb. úgy nézne ki: „Ismeretlen mutáció történt a növényben.” Így a növényfajták védelmét nem szabadalomnak hívják, hanem fajtaoltalomnak, ehhez egyszerűen négy feltételt kell teljesíteniük, a megkülönböztethetőséget, az egyneműséget, az állandóságot, és az újdonságot. Magyarul bármilyen növényfajta, ami valamilyen leírható jellegben különbözik a szülői fajtától (megkülönböztethetőség, újdonság) és törzsbe állítható (egyneműség, állandóság) fajtaoltalom alá helyezhető, ami annyit jelent, hogy a bejegyzés után huszonöt évig (szőlő- és fafajták esetén harminc évig ) a fajtatulajdonos jogdíjat szedhet a fajtát használó termelőktől. Sőt, ha termelő saját vetőmagból vet, de fajtaoltalom alatt álló fajtát, akkor is köteles a fajta tulajdonosának jogdíjat fizetni, mivel a szellemi termékét használja.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Könyvajánló: Zöld GMO-k

1116356_5.jpgA napokban jelent meg Dudits Dénes és Györgyey János új könyve, a Zöld GMO-k. A szerzők nem kisebb feladatra vállalkoztak, mint hogy közérthetően, átlagemberek számára elmagyarázzák, mik is azok a genetikailag módosított élőlények, hogyan készülnek, mire használhatóak és mindezek mellett megpróbálják összefoglalni mi is az a körülöttünk dühöngő GMO-vita.

A könyv meglepően jóra sikerült, nem ragadnak le az elméleteknél, egyszerűen csak rengeteg példán keresztül mutatják be, hogy mik is azok a GM-növények, mennyi mindenre használhatóak.Érdemes elolvasni a könyvet, mert bár elég rövid, rengeteg érdekes megoldást tartalmaz, a legkülönbözőbb GM-növényekről olvashatunk benne, a szárazságtűrőtől a módosított keményítőt termelőig.

Összességében mindenkinek csak ajánlani tudom, aki meg akar ismerkedni a jelenleg rendelkezésünkre álló génmódosított növényekkel.

Séralini vitaposzt

Ha a Retraction Watch blog értesülései pontosak, Gilles-Eric Séralini 2012 -es „Long term toxicity of a Roundup herbicide and a Roundup-tolerant genetically modified maize” című cikkét vissza fogják vonni. Ez önmagában nem meglepő, a számomra mellbevágó a visszavonást kísérő levél közepe felé található, a visszavonás indoklása:

Unequivocally, the Editor-in-Chief found no evidence of fraud or intentional misrepresentation of the data. However, there is legitimate cause for concern regarding both the number of animals in each study group and the particular strain selected. The low number of animals had been identified as a cause for concern during the initial review process, but the peer-review decision ultimately weighed that the work still had merit despite this limitation. A more in-depth look at the raw data revealed that no definitive conclusions can be reached with this small sample size regarding the role of either NK603 or glyphosate in regards to overall mortality or tumor incidence. Given the known high incidence of tumors in the Sprague-Dawley rat, normal variability cannot be excluded as the cause of the higher mortality and incidence observed in the treated groups.

Ultimately, the results presented (while not incorrect) are inconclusive, and therefore do not reach the threshold of publication for Food and Chemical Toxicology. The peer-review process is not perfect, but it does work. The journal is committed to a fair, thorough, and timely peer-review process; sometimes expediency might be sacrificed in order to be as thorough as possible. The time-consuming nature is, at times, required in fairness to both the authors and readers. Likewise, the Letters to the Editor, both pro and con, serve as a post-publication peer review. The back and forth between the readers and the author has a useful and valuable place in our scientific dialog.”

Magyarul semmi nyomát sem találták adathamisításnak, vagy az adatok szándékos félreértelmezésének. A kísérleti állatok alacsony számát már a referálás során is kifogásolták, de akkor úgy döntöttek, hogy ettől még leközlik a vizsgálatot. Miután újra alaposan átvizsgálták az adatokat, arra jutottak, hogy nem zárható ki, hogy a talált különbség egyszerű szórás. Mivel a szerkesztők most mégis úgy gondolják, hogy a cikk nem elég jó a Food and Chemical Toxicology újságba, inkább visszavonatják utólag.

Nem tudom mások, például a blog többi szerkesztője mit gondol erről, csak a saját magánvéleményemet tudom leírni, de nekem ez a dolog egyáltalán nem tetszik. Ha Séralini nem hazudott és a kísérleteket tényleg elvégezte, akkor tulajdonképpen miért kellene visszavonni a cikkét? Nem mondom, hogy jó a cikk, az idétlen kísérlettervezés iskolapéldája, kellő sajtócirkusszal körítve, a legjobb lett volna, ha meg sem jelenik. De ha az újság egyszer már úgy döntött, hogy megüti a mércét náluk, akkor nem igazán értem, hogy utólag hogyan mondhatják, hogy mégsem elég színvonalas. Ez teljesen fölöslegesen erősíti a GMO összeesküvés-elméletet. Ezúttal különösen örülnék, ha a hozzászólások közt minél többen kifejtenék, mit gondolnak a dologról.

Mire jó a GMO? 4. – A paradicsom és az érelmeszesedés

Egyáltalán nem lehetetlen, hogy a génmódosított élőlények körüli vallásos elutasítást egy olyan termék fogja megtörni, ami valamilyen, a fejlett országok lakosait is nagy számban érintő betegségre nyújt valamilyen gyógymódot. A ma bemutatott paradicsom elég jó eséllyel pályázik erre a címre. Az érelmeszesedés a nyugati világban népbetegség, gondolom minden olvasóm ismer olyat, akiben már tüneteket is okoz ez a folyamat.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Mire jó a GMO? 3. – A mikotoxinok

Mik azok a mikotoxinok? Gombák erősen mérgező másodlagos anyagcseretermékei, gyakorlatilag minden gabonafélében megtalálhatóak, olyannyira, hogy egészségügyi határértékeket is megállapítottak, aminél több mikotoxint nem tartalmazhat az emberi vagy állati fogyasztásra szánt élelmiszer, és ezeket a boldogabb országokban folyamatosan ellenőrzik is. Általában mérgezőek és rákkeltőek, de mivel a táplálékunk csak keveset tartalmaz belőlük nálunk a mikotoxinok fogyasztása utáni halálozás elég ritka, de Afrikában elég komoly egészségügyi kockázatot jelent.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A hagyományos növénytermesztés veszélyei 5. – A körülöttünk élő GMO -k

linaria.jpgA múltkor már volt szó az Agrobacetriumokról és a T-DNS -ről. A kérdés az, hogy ismerünk -e olyan eseteket, amikor a T-DNS bekerült egy növény csíravonalába is, vagyis amikor a természetben baktérium gének jutottak egy növényi genomba? Tatiana V. Matveeva és munkatársai éppen ezt vizsgálták, Szentpétervár környékén gyűjtöttek kétszikű növényeket, aztán megpróbálták kimutatni a genomjukba épült T-DNS -t. Százhuszonhét mintából egynél jártak sikerrel, egy közönséges gyújtoványfű (Linaria vulgaris) mintában bizony megtalálták a genomba épült T-DNS -t, vagyis olyan baktérium géneket, amik csak úgy a természetben beépültek egy növény genomjába és a növény génekkel együtt öröklődnek. Még szerencse, hogy ez nem számít GMO -nak, mert az biztosan veszélyes volna.

linaria01.jpgDe találhatunk ennél furcsább példákat is a növényvilágban. A dohány elég régen termesztett növényünk, elég jól ismert a ma is termesztett fajok kialakulása, ráadásul már a nyolcvanas évek óta ismert, hogy a Nicotiana glauca genomjában megtalálhatóak Agrobacterium által bejuttatott szekvenciák. A szerzők az ismert negyvenkét dohányfajt vizsgálták végig és arra jutottak, hogy a N. glauca nem egyedi eset, tizenöt különböző dohányfaj tartalmaz Agrobacteriumokból származó szekvenciákat a genomjában, igen, a N. tabacum is. A megtalált baktérium eredetű gének láthatóak az első ábrán. Megvizsgálták, hogy a baktérium eredetű gének kifejeződnek -e a dohánynövényekben, nem meglepő módon azt tapasztalták, hogy némelyikben RNS másolat is készül a genomba került baktérium eredetű génekről. Ez látható a második ábrán. Szerencsére ez nem számít ettől GM-dohánynak, hiszen az biztosan veszélyes volna.

linaria02.jpg

Magyarul ha valaki attól fél, hogy mi lesz, ha baktérium géneket juttatunk növények genomjába, az megnyugodhat, a természetben ilyen növények vesznek minket körül, sőt még a haszonnövényeink közt is akad, amelyet a fene tudja mióta úgy termesztünk, hogy baktérium géneket is tartalmaz az örökítőanyaga. Érdekes módon folyton azt olvasom, hogy a „hagyományos” növénytermesztés során csak közeli rokon fajok közt cserélődnek gének, de mint a mellékelt ábra mutatja ez nem igaz, a „hagyományos” kultúrnövényekben is találni idegen géneket, ha vesszük a fáradtságot, hogy megkeressük őket.

Matveeva, T. V., Bogomaz, D. I., Pavlova, O. A., Nester, E. W., & Lutova, L. A. (2012). Horizontal Gene Transfer from Genus Agrobacterium to the Plant Linaria in Nature. Molecular Plant-Microbe Interactions, 25(12), 1542-1551.

Intrieri, M. C., & Buiatti, M. (2001). The Horizontal Transfer of Agrobacterium rhizogenes Genes and the Evolution of the Genus Nicotiana. Molecular Phylogenetics and evolution, 20(1), 100-110.

A természetes GMO 2.

Tomato_Hornworm_Parasitized_by_Braconid_Wasp.jpgMa is arra szeretnék egy példát mutatni, hogy a természetben mi minden kerülhet be egy élőlény genomjába csak úgy. Régebben már írtam olyan élősködő darazsakról, amelyek egy szimbionta vírus segítségével fertőzik meg a gazdaszervezetüket, de a ma bemutatott szervezetek kicsit tovább viszik az együttélést. A Brachonideae és az Ichneumonidae családba tartozó mintegy negyvenezer darázsfaj tagjai ugyanis nem egyszerűen egy szimbionta vírust hordoznak magukban, hanem a genomjukba épültek a vírus gének, így a saját kromoszómáikról íródnak át a gazdaállatot megfertőző vírusrészecskéket kódoló gének.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A hagyományos növénytermesztés veszélyei 4. A természetes GM-csirkék

kektojas01.jpgA mai cikket az egyik régebbi bejegyzés hozzászólásai között javasolta Tgr. Ugye általában úgy gondoljuk, hogy az olyan élőlények, amik genomjába a belátható múltban nem-fajtársaikból származó idegen gének jutottak be, azok GM-nek számítanak. Találni -e ilyeneket a jelenleg is tenyésztett állataink között? Meglepő módon igen, Zhepeng Wang és munkatársai azt vizsgálták meg, hogy mi okozza három tyúkfajta jellegzetes tulajdonságait.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Mire jó a GMO? 2. A rotavírus

rotavirus00.jpgA GMO vitában a Monsanto ekézése és a toxin illetve méreg szavak ütemes ismételgetése mellett rendre elsikkadnak azok a találmányok, amik annyira újszerűek, hogy egész iparágakat válthatnának ki, ha egyszer végre engednék őket termeszteni. Ma egy ilyenről lesz szó.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Hosszútávú etetési vizsgálatok GM-növényekkel

hosszutavu01.jpgValahogyan mostanában felkapták a „hosszútávú etetési vizsgálatokat”, mint a GM élőlények vizsgálatának szent grálját. Hirtelen minden fórumon megjelent az igény, hogy a termesztésbe vont GM növényeket ilyen vizsgálatokkal értékeljék ki engedélyezés előtt. De hát végeztek -e valaha ilyen vizsgálatokat és ha igen, mi lett az eredményük? Találtam egy összefoglaló jellegű közleményt, amiben éppen ezeket a vizsgálatokat gyűjtötték ki a szakirodalomból.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….