A GMO vitában a Monsanto ekézése és a toxin illetve méreg szavak ütemes ismételgetése mellett rendre elsikkadnak azok a találmányok, amik annyira újszerűek, hogy egész iparágakat válthatnának ki, ha egyszer végre engednék őket termeszteni. Ma egy ilyenről lesz szó.
A rotavírus évente 114 millió embert fertőz meg, nagyrészt gyerekeket, akiknek a 80% -a harmadik világbeli országokban él. Évente hatszázezer gyerek bele is hal a fertőzésbe. Jelenleg két védőoltás is felvehető, amelyek megelőzik a rotavírus fertőzést, de elég drágák (Magyarországon kb. 35.000 Ft) és nyilván csak a fertőzés megelőzésére jók, a már beteg gyerekeken nem segítenek. Ráadásul erősen legyengült immunrendszerű emberekben (pl. éhezők) maga a vakcina is betegséget válthat ki. A rotavírus ellen létezik hatékony passzív immunterápia, amelyek során a vírus ellen hatékony ellenanyagokat adnak a betegnek, ám nyilván ez egy elég drága gyógymód, mivel az ellenanyagok előállítása és izolálása is elég költséges, harmadik világbeli országokban szóba sem jöhetnek, ráadásul jelenleg még csak kísérleti eredmények vannak róla, gyógyszerként nem forgalmazzák.
Daisuke Tokuhara és munkatársai éppen ezért valami egészen újjal álltak elő. A láma immunglobulinok nehéz láncain található antigénkötő zsebek (VHH) számos igen előnyös tulajdonsággal rendelkeznek: Kis méretűek, a legkisebb jelenleg ismert antigénkötő domének, ellenállnak a hőnek, a savas közegnek, sőt a pepszinnek is, ezek a tulajdonságaik könnyűvé teszik a rekombináns fehérjeként termelésüket. Már korábban leírtak egy rotavírust felismerő láma VHH -t (ARP1), ami élesztőben termeltetve hatékonyan védte meg egy kísérleti rendszerben az egereket a vírusfertőzés következtében fellépő hasmenéstől. Sőt, egy Bangladesben végzett kísérletben az ARP1 rotavírusfertőzött gyerekek hasmenéses tüneteit is csökkentette. A szerzők a rizs genomjába juttatták az ARP1 fehérjét kódoló gént, mellé pedig beillesztettek egy RNSi kazettát, ami gátolja a prolamin és a glutelin fehérjéket kódoló gének kifejeződését, így a rizs növény az energiáinak nagyobb hányadát fordíthatja az ARP1 fehérje termelésére, hogy a magban egyébként jelenlévő fehérjékből kevesebbet kell előállítania. A rizs (MucoRice-ARP1 -nek nevezték el) valóban nagy mennyiségű ARP1 fehérjét termelt, ami ráadásul vízoldékonynak bizonyult, a rizslisztből egyszerűen szobahőmérsékleten pépet készítve is oldódik. Meglepően sokat termel, magonként 170 μg oldható ARP1 fehérjét mértek, ami a rizs összfehérje tartalmának ~12% -a. Összehasonlításként kipróbálták, hogy RNSi nélkül mennyit termel a növény, csak ennek a tizedét, 14 μg -t. A megtermelt rekombináns ARP1 fehérje erősen kötődött a rotavírus részecskékhez, ráadásul 30 perc főzés után is megmaradt a kötőképességnek a kétharmada. A szobahőn tárolt MucoRice-ARP1 egy évnyi állás után sem veszített a kötőképességéből, úgyhogy kifejezetten jól eltartható.
Kipróbálták, hogy a MucoRice-ARP1 képes-e gátolni a rotavírus fertőzést, ahogy a második ábrán látható, igen, sejtvonalban éppen olyan jól működik, mint az élesztőben termelt ARP1. Ezek után megvizsgálták, hogy a rotavírusfertőzés állati modelljében hogy működik, ez látható a harmadik ábrán, rotavírusfertőzött egerek esetében a hasmenés gyakoriságát és a hasmenés súlyosságát is csökkentette a MucoRice-ARP1 rizspép etetés. Az A ábrán a rotavírusfertőzés előtt kilenc órával megkezdett etetés hatása látható, a B ábrán ugyanez egy éven át szobahőn tárolt rizzsel, a C ábrán pedig a fertőzés után kilenc órával adott MuroRice-ARP1 hatása látható.
Tehát mit is csináltak a szerzők? Kifejlesztettek egy módszert, amivel immunglobulin molekulák antigénkötő zsebeit termeltethetik meg rizsben, aminek a végén vízoldékony rekombináns fehérjét kapnak, ami minden további kezelés vagy változtatás nélkül lisztté őrölve használható. Ez egy olyan gyógyszer, amit gyógyszergyár, patika, orvos, teljes mellőzésével elkészíthető, egyszerűen egy sor rizst kell vetni a falu szélére, és a gyerekkel megetetni a rizspépet. Nem mellesleg a MucoRice-ARP1 a rotívírus fertőzés ellen hat, amire jelenleg semmilyen gyógyszer sem létezik, csak védőoltás. Mindezt elhanyagolható előállítási költséggel, nulla környezetszennyezés mellett. Természetesen a Föld nagy részén tilos lesz majd vetni, mert hát GMO.
Tokuhara, D., Álvarez B., Mejima M., Hiroiwa T., Takahashi Y., Kurokawa S., Kuroda M., Oyama M., Kozuka-Hata H., Nochi T., Sagara H., Aladin F., Marcotte H., Frenken L.G.J., Iturriza-Gómara M., Kiyono H., Hammarström L., Yuki Y., (2013). Rice-based oral antibody fragment prophylaxis and therapy against rotavirus infection. The Journal of clinical investigation, 123(9), 3829.
Ez nagyon jó hír és biztató a jövőre nézve !
(Kár hogy mivel a védőoltás-ellenesek és a GMO-ellenesek között akkora az átfedés – bár nem állítom, hogy ugyanaz a két csoport – ebből az fog lejönni az internetes oldalaikon, hogy 1: Lám-lám, a védőoltások nem jók semmire 2: a gonosz multik már a rizst is megmérgezik azokkal az anyagokkal, amik az autizmust okozzák.)
@Piere de La Croix:
Itt a helyzet az, hogy mivel nem kötelező és elég drága, sokan nem adatják be a rotavírus elleni oltást a gyereküknek itt Magyarországon sem, a soha be sem adott oltás pedig egyáltalán nem véd semmi ellen sem.
@Piere de La Croix: a jövőn merengve az 1 és 2 ponthoz csatolnék egy történelmi klasszikust: a lovak megijednek és megvadulnak tőle, hangos, büdös, akkora sebességnél meghal az ember eddig is megvoltunk nélküle és csak a gazdagok tudják megfizetni, az automobilt…
Hát elég jól hangzik elsőre, de azért felsorolhatná esetleg a szerző az ellenérveket is az ellen, hogy gyógyszereket termesszünk veteményesben vagy szántóföldön. Vagy ilyenek nincsenek?
@G. M. E.:
Kérlek, mik ezek az ellenérvek? Olcsó, hatékony, nem kell hozzá gyógyszergyár, mert egyszerűen fogod a magot és elveted, ahová csak akarod. Semmilyen környezetszennyező mellékterméke sincs, csak föl kell nevelni a rizst. Nem nagy cég terméke. Természetesen a hátránya az, hogy van ez a vallásos mozgalom, akik érthetetlen okokból csípőből elutasítanak minden GM élőlényt, akik valószínűleg ez ellen is tiltakozni fognak, de ennek nincs több értelme, mint amikor a muszlimok tüntetnek a Mohamed-karikatúrák miatt.
@G. M. E.: ellenérvek – nyilván a legjobb a személyre szabott gyógyszergyártás lesz de egy darabig az még túl drága; ha kevesebben halnak meg tovább erősödik a túlnépesedés;
@G. M. E.: Ha van egy gyogyito hatasu noveny (es van, nem is keves, pl kamilla, koromvirad, gyuszuvirag, maszlag… egy konyvet teleirhatnak a felsorolasukkal), akkor erdekes modon senkinek eszebe sem jut az ellenerveket szamonkerni.
Ha csak azt olvastad volna, hogy a rizsnyak meg a narancsfogyasztas ved a rotavirus fertozes ellen, semmi ellenervet nem keresnel.
Ha megejenik egy uj delamerikai gyogynoveny, osi kinai gyogygomba, amikrol semmit sem tudunk, csak a forgalmazo allitja, hogy hazajaban valaki(k) gyogynovenykent hasznalja(k), azt minden tovabbi nelkul elfogadjuk, vesszuk, esszuk.
De mivel ebben az esetben az ember tudatosan es “mestersegesen” keszitette a gyogyito novenyt, igy az ellen ellenerveket keresel. Miert?
Ha nem tudatosan, hanem veletlenul talalta volna, nemesitette volna, akkor jo lenne.
Megvan: vallasi oka lehet a GM ellenzesenek. Hogyan is kepzeli az ember, hogy o is Intelligensen Tervez elolenyeket. Az valaki masnak a privilegiuma (Isten, vagy Netuddki: az intelligens tervezo, akirol nem beszelunk). Nekunk butan kell tantorognunk a sotetben, a tudas az bun.
Ez egy kicsit specifikusabb dolog, mint a gyógynövény. Ha nem tudsz kedves Sexcomb hátrányt felsorolni, egyetlen egyet sem, csak ilyen maszlag dumát, akkor elég sajnálatos.
Én egy normális kérdést kérdeztem, és normális választ várok. Nem arra kell visszakérdezni, hogy miért kérdeztem. Ha választ kapok, akkor esetleg ez is szóba jöhet, de nem ide tartozik. Ahogy az sem, hogy egyébként kínai gombákkal kapcsolatban feltenném-e a kérdést, amiket egyébként nem fogyasztok. A tudományos élet nem úgy folyik, hogy ez a kérdés nem fontos, csak azért mert te kérdezted, vagy mert erről kérdezted és nem másról. Ponthogy ez a félrebeszélés az, ami azt sugallja, hogy a tudomány “vallás”, amit elkerülni szeretnétek.
@G. M. E.:
“Ha nem tudsz kedves Sexcomb hátrányt felsorolni, egyetlen egyet sem, csak ilyen maszlag dumát, akkor elég sajnálatos.”
Miért? Mert neked kognitív disszonanciát okoz?
@G. M. E.: “Ez egy kicsit specifikusabb dolog, mint a gyógynövény.”
igen. annyira specifikus hogy nem kell akár több száz összetevő/hatóanyag hatását-adagolását vizsgálni. könnyű tesztelni mert a rizzsel eléggé gyakorlott az emberiség. az a határ ellenérv-szempontból hogy ami túladagolható hatóanyag abból jó ha csak kezelőorvosán,gyógyszerészén keresztül juthat hozzá az ember. az “immunerősítés” jó dolog, teli a világ ezt kínálókkal, csak az leginkább homeopátia. ez a lámás rizs végül is egy homeopátiás szer, benne van a (genetikai) információ 🙂
Félreértés ne essék, baromi jó dolognak tartom az ilyen innovatív fejlesztéseket. Csak nagyon rossz úton jártok, ha ugyanazt csináljátok, mint a GMO ellenesek, akik csupa ellenérvet sorolnak föl, ti meg csupa pozitívumot tendenciózusan. Lehet, hogy több a pozitívum, de azért érdemes mindkettőt fölsorolni. Ha ez csak egy olyan személyes blogbejegyzés lenne, akkor nem szólnék semmit, de nyíltan a tudomány zászlaját lengetitek, ezért ez elvárható.
@Sexcomb:
Nem, hanem azért mert olyan nincs, aminek semmi hátránya nincsen. Jó biztos vannak kivételek, de konkrétan ebben az esetben van egy-kettő. És ha te ilyent nem találsz, akkor szegényes a fantáziád, ha meg direkt nem írsz, akkor egyoldalú a tájékoztatás.
@G. M. E.: “Ez egy kicsit specifikusabb dolog, mint a gyógynövény.”
Mit ertesz az alatt, hogy specifikusabb?
Mondjuk hasonlitsd ossze a gyuszuviraggal, amelyiknek az alkaloidja bizonyos szivbetegseg eseten hasznalatos, vagy az aloe veraval amelyik kisebb egesekre, es nap okozta leegesre jo.
Ez is egy noveny, ami egy konkret betegseg ellen ved, gyogyit.
Az egyetlen kulonbseg, amit en latok, hogy ez tudatos, es tervezett emberi beavatkozassal lett pontosan olyan, amilyen.
Visszakerdeznek: amikor a gyuszuviragot sejttenyeszetben nemesitik, majd abbol ujra gyuszuviragot regeneralnak, az ellen ugye semmi kifogas nincs, pedig az is Genetikailag Modositott, epp csak a modositas a veletlen termeke, nem ismerjuk a konkret valtozast.
Ha valaki veletlenul talalna egy olyan osi delamerikai/kinai gombat, vagy teat, aminek ezzel a rizzsel azonos a hatasa, az ellen nem lenne semmi kifogasa a GMO ellenzoknek, ugye?
Az a baj a GMO-val, hogy pontosan tudjuk, mit valtoztatunk?
“Ha nem tudsz kedves Sexcomb hátrányt felsorolni, egyetlen egyet sem, csak ilyen maszlag dumát, akkor elég sajnálatos.”
Miert sajnalatos?
Arrol van szo, hogy Te zsigerbol elutasitod, mert GMO, de erved nincs ellene, hat a vitapartneredtol varod, hogy keressen neked erveket?
OK, itt van egy ellenerv: elveszi az ovos, apolono, pap, siraso munkajanak egy reszet, emeli a munkanelkuleseget.
@Untermensch4: nekem ugy tunik, hogy nem olyan dolog ez, amit tul lehetne adagolni szemben mondjuk a gyuszuviraggal, am tuladagolva komoly bajt tud csinalni. Ez, ha jol gondolom abszolut semmi hatassal nincs az emberi szervezetre, ha a rotavirus nincs jelen.
OK, tuladagolva elhizast okoz, epp ugy, mint a kozonseges rizs.
@G. M. E.:
“de konkrétan ebben az esetben van egy-kettő.”
Na, mik ezek? Ne csak célozgass, mondd el!
@fordulo_bogyo: igen, egyetértünk. a túladagolást mint lehetséges problémát olyan esetre értettem ha olyan hatóanyag-tartalmú gmo-növényről/állatról lenne szó ami túladagolható vagy rosszul adagolható. (ha mondjuk antibiotikum lenne vagy ásványi anyag…). ez egyértelműen nem ilyen… senki nem nevetett a homeopátiás minősítésemen? 🙁
Nem mondom el helyetted. Hagyok rá lehetőséget. Ha nem élsz vele, az a te dolgod.
@G. M. E.:
“Nem mondom el helyetted. Hagyok rá lehetőséget. Ha nem élsz vele, az a te dolgod. “
:-))))))))))))))
@G. M. E.: “Nem mondom el helyetted. Hagyok rá lehetőséget. Ha nem élsz vele, az a te dolgod.”
Nalunk az ovodaban volt szokas igy “ervelni” : Tudom, de nem mondom meg!
MiertSexcomb helyett kene elmondjad? O eloadta a sajat allaspontjat.
Te ezzel mintha nem ertenel egyet. Tamaszd ala ervekkel, hogy miert nem ertesz egyet, vagy mondd azt, hogy “Csak!”, ahogy az oviban szoktuk volt mondani.
De az egyszeruen felhaborit, hogy a vitapartneredtol varod el, hogy bemutassa a te allaspontodat is, hogy te ezalatt semleges kivulallo szerepeben tetszeleghess.
Vagy add elo az ellenvelemenyed, vagy ismert be, hogy nincs ellenerved.
A hallgatas (az ellenerv hianya) beismeres a szememben.
@fordulo_bogyo: “Ha megejenik egy uj delamerikai gyogynoveny, osi kinai gyogygomba, amikrol semmit sem tudunk, csak a forgalmazo allitja, hogy hazajaban valaki(k) gyogynovenykent hasznalja(k), azt minden tovabbi nelkul elfogadjuk, vesszuk, esszuk.”
Sőt, termesztjük.
Oszt’ hogy ‘szökik-e’, vagy, hogy miféle parazitájával/betegségével együtt, miféle természetes kordában tartója nélkül kerül be az új élőhelyére, arra magasról sz@rni rá.
@G. M. E.: “Nem mondom el helyetted. Hagyok rá lehetőséget. Ha nem élsz vele, az a te dolgod. “
segítsek? mondjuk az adott génszakasz növelheti-e a fogékonyságot embernél olyan fertőzésre ami sem láma sem ember esetén nem okozna gondot de az ember-láma-viszonylatban hasonló mutációk történhetnek mint a sertés-madár-ember-influenzánál?
egyébként ez a kulturált gyerekes “érvelésed” jól működhet okkult-vallásos társaságban és élőben, így leírva nem fog hatni.
@Untermensch4:
“mondjuk az adott génszakasz növelheti-e a fogékonyságot embernél olyan fertőzésre ami sem láma sem ember esetén nem okozna gondot de az ember-láma-viszonylatban hasonló mutációk történhetnek mint a sertés-madár-ember-influenzánál?”
Ezt nyugodtan kizárhatjuk, mivel az ember csak a kész fehérjét eszi meg, az azt kódoló génnek a közelébe sem kerül, ahogy a lámáknak sem, csak a rizzsel találkozik.
@Sexcomb: csak segíteni akartam g.m.e.-nek és jobb nem jutott eszembe 🙂
@Sexcomb: “Ezt nyugodtan kizárhatjuk, mivel az ember csak a kész fehérjét eszi meg, az azt kódoló génnek a közelébe sem kerül, ahogy a lámáknak sem, csak a rizzsel találkozik.”
Egy nagyon uj (es szerintem meg megerositesre varo) magyar kutatasi eredmeny szerint a taplalekban (a megevett novenyben) levo genszakaszok kinutathatok az ember verkeringeseben. Azaz a “kozelebe kerul”. 😉
Ez csak apro megjegyzes, mert arrol termeszetesen nincs szo, hogy az esetlegesen szervezetbe kerult genek mukodnenek is es befolyasolnak a szervezet mukodeset, sot egesz biztosan nem mukodnek es nem befolyasolnak.
Csak a pontossag kedveert.
@fordulo_bogyo:
Ne haragudj, de én azt a cikket akkor vagyok hajlandó komolyan venni, ha valaki megmutatja a genomunkban található nagyszámú búza eredetű szekvenciát, vagy ló, esetleg marha eredetű szakaszokat talál. Az utóbbi tízezer évben ugyanis folyamatosan búzán éltünk, ha eddig nem került be a genomunkba egyetlen DNS szakasz sem, akkor ez után sem fog túl gyakran.
@Sexcomb: Nem haragszom, egyetertek.
Nem olvastam azt a cikket, nem tudom mekkora DNS darabokat mutattak ki, de az szamomra is eleg nyilvanvalo, hogy ha ott is van a verben, akkor sem epul be es nem mukodik.
OFF: az egyik leghatekonyabb DNS bevitel emberi szerveztbe (pl genterapias cellal) egyszeruen tisztitott DNS injekciozasa az izomba.
Az jol mukodik. /OFF
@Sexcomb: azért pont ezeket főleg hőkezelés után fogyasztjuk.
A kutatás főleg olyan zöldségeket talált, amik közül sokat nyersen/félnyersen is eszünk.
@Komavary:
A tüzet olyan kb. nyolcszázezer éve használjuk csak, ellenben az utolsó ötszázmillió évben biztosan növényeket és állatokat ettünk, főzés nélkül. Hol vannak a genomunkból a sok-sok millió éven át főzés nélkül fogyasztott növényekből származó DNS szakaszok?
@Sexcomb: Leginkább az emberi mikrobiomban.
De a lényeg: az eredeti cikk író semmit nem mondanak arról, mi lesz a sorsa az általuk kimutatott DNS-daraboknak.
Viszont ha beépülést vársz, akkor ne azoktól az élelmiszerektől várjad (búza, ló, marha), amelyet kifejezetten sütve-főzve fogyasztunk.
@Komavary: Mit tesz a hokezeles a DNS-sel?
En rendszeresen PCR-ral szaporitom a DNS-t, egy PCR reakcio soran 30 alkalommal melegitem 95-98C fokra… az eredmeny kivalo bilogiai aktivitasu DNS amit beepitek a kiserleti eloleny (bacival dolgozok) kromoszomajaba es ott mukodik.
Tehat a fott elelmiszerek DNS-e miert ne johetne szoba?
Masfelol megkozelitve: az elolenyek tobbsege masik elolennyel taplalkozik, es az ember kivetelevel mind nyers elolent esznek.
Megsincsen az ismert novenyevok genomjaban novenyi gen, sem a ragadozok gemomjaban predaallat gen.
@fordulo_bogyo: “Masfelol megkozelitve: az elolenyek tobbsege masik elolennyel taplalkozik, es az ember kivetelevel mind nyers elolent esznek.
Megsincsen az ismert novenyevok genomjaban novenyi gen, sem a ragadozok gemomjaban predaallat gen. “
ismered a mondást: “az vagy amit megeszel” 🙂 ősi bölcsességekkel nem lehet vitatkozni 🙂
@Untermensch4:
De komolyan, aki ezzel akar érvelni, az csak két kérdésre adjon valami választ:
1) Az utóbbi ötszázmillió évben folyamatosan növényeket evett az összes ősünk. Ha eddig nem épült be a táplálékunkból semmi a genomunkba, miért épp most tenné?
2) Ha valaki amiatt aggódik, hogy a MON 810 -es kukoricából a transzgén beépül a genomjába, a nem-GMO kukorica kb. húszezer génjének a beépülésétől miért nem fél?
@Sexcomb: “2) Ha valaki amiatt aggódik, hogy a MON 810 -es kukoricából a transzgén beépül a genomjába, a nem-GMO kukorica kb. húszezer génjének a beépülésétől miért nem fél?”
Ha mar felni kell, akkor a kukoricagenektol inkabb felnek, mint a Bth toxingentol. A Bth legrosszabb esetben az engem szurkalo szunyogokat tizedelne (harnyok engem nem ragnak), de a kukoricagenektol akar sarga vagy zold szinuve valtozhatnek, es a hajamrol viragpor hullhatna minden nyar elejen… es lehet, hogy minden osszel elsargas-barnulnak es kiszaradnek 😉
@Untermensch4: “ismered a mondást: “az vagy amit megeszel” 🙂 ősi bölcsességekkel nem lehet vitatkozni :)”
Lattal mar buzaembert, krumliembert, disznoembert, csirkeembert, halembert… stb?
Osi “bolcsessegekkel” felesleges vitatkozni, amikor nyilvanvalona csak kepes beszed, nem komoly allitas.
Amikor disznohust eszel, nem felsz, hogy csak rofogni fogsz, es sarban fetrengeni, ha kenyeret eszel nem felsz, hogy kizoldul a hajat es gyokeret eresztesz, ha halaszlet eszel nem felsz, hogy pikkelyeid lesznek es osszenonek az ujjaid, s csak tatogni fogsz a levegon?
Vagy te sem veszed komolyan az osi bolcsessegeket, csak hegyezed a kormod es hulyesegeket irkalsz (bocs, nem bantanai akarlak, csak utalas egy egerkes-oroszlanos viccre, ha ismerned)?
@fordulo_bogyo: hoppá. ezt az irónia-dolgot még gyakorolnom kell 🙂 viccnekszántam az “ősi bölcsességek”-et. :)))
@Untermensch4: no problem
@fordulo_bogyo: jogos. Mondjuk kérdés, hogy másolás nélkül mi maradna harminc kilencvennyolc fokra melegítés után? (Aminél fél óra főzés is több.)
@Komavary: A DNS vizes oldatban 100C-on stabil, de nyomas alatt mar 90C-on is elkezd degradalodni.
Erdekes.
http://www.researchgate.net/publication/236457118_Thermal_Degradation_of_DN
Itt meg konkretan a fozes hatasat vizsgaltak, 30-60 perc fozes meg nem teszi tonkre a DNS-t, habar a mennyiseg csokken.
http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0308814613006158
Marad belole elegendo, ha belegondolsz, hany peldany van egy falat etelben minden genbol.
@fordulo_bogyo: …és ahogy látom, utána sincs könnyű dolguk…
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/12067423
Mindenesetre aki a főzés után átjut az emésztőnedveken, kicselezi az enzimeket, átjut a gyomorfalon, bemászik a vérbe, utána a sejtbe, az felőlem akár be is épülhet. 🙂
@Komavary: meglepoen sok atjut a cikk szerint…
Kedves “forumitak”!
Segitseget szeretnek kerni. Azert erdeklodom, hogy tudna-e valaki ajanlani valami szabatos, atfogobb tanulmanyt / review-t / online hozzaferheto eloadast, amely a GM novenyek környezeti, ökologiai hatasairol, kockazatairol ad megbizhato attekintest? Sajnos rengeteg az elfogult es/vagy megalapozatlan iras a neten, tehat valami objektiv forras erdekelne (pro-kontra). A szerencses az volna, ha frissebb forrasrol volna szo, esetleg konkret peldakkal.
Biologus vagyok, igy nem feltetlen laikusok szamara keszult anyagokra gondolok elsosorban (bar nem ezzel foglalkozom).
Minden segitseget elore is koszonok!
@RagTiger:
scholar.google.com
“genetically modified organisms ecological”
@Sexcomb:
nagyon koszonom, de ezt a faradtsagot tenyleg megsporolhattad volna magadnak.
A keresem mogotti felteves az volt, hogy mivel itt, a blogon eleg sokat foglalkoztok a temaval, gondoltam, hogy a recens irodalmat is sokkal jobban ismeritek, mint valaki random google-fu-val. Ha pedig igy van, gondoltam, hogy valakinek hatha csuklobol eszebe jut valami _hasznalhato_, es lesz olyan segitokesz hasznalhato nyomvonalat adni az indulashoz, vagy belinkelni ide, pusztan tapasztalatbol.
@RagTiger:
“In this review, several valuable spin-offs of past research into genetically
modified organisms with environmental applications are discussed, along with the
impact of Systems Biology and Synthetic Biology in the future of environmental
biotechnology”
revistes.iec.cat/revistes224/index.php/IM/article/viewFile/4c457c7ccddcf.002/9524
Vagy másra gondoltál?
@gybencsko
Köszönöm, ez hasznosnak bizonyult! Kulonosen, mert eddig foleg novenyi GMO-s irasokkal talalkoztam mindenfele.
Kedves Sexcomb!
A cikked korrekt, a hozzászólásaid arrogánsak. Ezzel a stílussal elveszel és nem hozzáadsz. Ez a “megmondom a tutit” hozzáállás számomra visszatetsző, mert lekezelő – ld scholar utalásod és a többi is. Nyugodtan szállj le a lóról, mert csak úgy lehet beszélgetni. Legjobbakat!
Pingback: Hogyan duplázhatnánk meg a magyar GDP -t? – CriticalBiomass