Valahogyan mostanában felkapták a “hosszútávú etetési vizsgálatokat”, mint a GM élőlények vizsgálatának szent grálját. Hirtelen minden fórumon megjelent az igény, hogy a termesztésbe vont GM növényeket ilyen vizsgálatokkal értékeljék ki engedélyezés előtt. De hát végeztek -e valaha ilyen vizsgálatokat és ha igen, mi lett az eredményük? Találtam egy összefoglaló jellegű közleményt, amiben éppen ezeket a vizsgálatokat gyűjtötték ki a szakirodalomból.
Az elején kigyűjtöttek néhány kilencven napos etetési vizsgálatot, ezek láthatóak az első képen, nem meglepő módon ezekben nem találták nyomát a GM növények káros hatásának. A második csoportba azokat a vizsgálatokat sorolták, amelyek kilencven napnál tovább tartottak, de egyetlen élőlénynemzedéket öleltek fel, vagyis ahol elkezdtek egy állatot etetni, de az utódait nem vizsgálták meg. Nem meglepő módon ezekben a hosszútávú vizsgálatokban sem találták nyomát annak, hogy a GM takarmány káros hatással lenne a kísérleti állatok egészségére. A talált különbségek aprók és nagyon nehezen magyarázhatóak, például Malatesta és munkatársai 2008 -as közleményében elektronmikroszkópos képeken különbségeket láttak a kísérleti állatok májsejtjeinek a sejtmag alakjában, vagy Sissener és munkatársai 2009 -es cikkében, ahol a GM-takarmánnyal etetett lazacok középbele kisebb tömegűnek bizonyult. Ezeknek a biológiai jelentősége nyilván elhanyagolható. Ezek láthatóak a második ábrán.
A harmadik csoportba sorolták a szerzők a több nemzedéket felölelő vizsgálatokat, ahol a GM-takarmánnyal etetett kísérleti állatok utódait is megvizsgálták. Nyilván főleg az állattenyésztésben használatos jószágokon kísérleteztek, meglepő módon itt sem találták nyomát káros hatásoknak.
Milyen következtetéseket lehet ebből a rengeteg kísérletből levonni? Hosszútávú etetési vizsgálatokat régóta végeznek GM növényekkel, kimutatható káros hatásukat így sem találták. A rengeteg különböző kísérleti rendszerrel azért akadnak gondok:
Egyrészt egy kísérlet nem kísérlet, ha el akarjuk különíteni a szórást a hatástól akkor mégiscsak meg kellene próbálni másik laborban vagy másik csirketelepen újra ugyanezt a kísérletet. Meglepő módon gyakorlatilag egyik vizsgálatot sem ismételték meg azonos feltételek közt, esetleg független laboratóriumokban. Innentől kezdve az eredményekből sem lehet messzemenő következtetéseket levonni.
Másrészt sokszor a kontroll kiválasztásánál meglepő kérdések merülnek föl, például, hogy mi a jó kontrollja egy GM-kukoricának? Mert ugye az oké, hogy az ugyanazokból a szülői törzsekből keresztezett hibrid a transzgén nélkül jó kontroll, de vajon a sima boltban vett kukorica elfogadható -e? Ha ugyanis különböző kukoricafajtákat használnak elég nehéz eldönteni, hogy a különbség az etetett kukoricafajta különbsége az oka, vagy a transzgén. Főleg, hogy minden valaha talált különbség nagyon apró, általában a természetes változékonyságon belüli. A szabályozásbeli különbségek miatt például sok országban elég nehezen megoldható, hogy egy termőhelyen, egymás mellett nevelt GM és nem-GM növényekkel etessék a kísérleti állatokat, ha meg nem egy termőhelyről származnak, hogyan lehet kizárni az olyan különbségeket, mint például hogy a szállítás alatt az egyik terményt rovarirtóval kezelték, vagy egyszerűen megpenészedett?
Harmadrészt talán érdemes lenne valahogyan megegyezni abban, hogy körülbelül mit érdemes egyáltalán vizsgálni? Nyilván több tízezernyi mérés elvégezhető egy élőlényen, de nagyon nehéz bármit kezdeni mondjuk a kedvencemmel Tudisco és munkatársainak a 2010 -es cikkéből, ahol azt tapasztalták, hogy a GM-szójával etetett kecskék magzatjaiban a tejsav-dehidrogenáz enzim aktivitása megnőtt a májban és a vesékben, de csökkent a szívben. A vázizmokban pedig bizonyos izoenzimek aktivitása nőtt (LDH1, LDH2) míg másoké csökkent (LDH5). Akkor ez most mit jelent? Ez rossz, vagy jó? Veszélyes, ártalmatlan? Nekem nagyon úgy tűnik, hogy a zajt sikerült kimérni.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy hosszútávú etetési vizsgálatokkal sem találták eddig nyomát a GM-növények veszélyességének.
Snell, C., Bernheim, A., Bergé, J. B., Kuntz, M., Pascal, G., Paris, A., & Ricroch, A. E. (2012). Assessment of the health impact of GM plant diets in long-term and multigenerational animal feeding trials: a literature review. Food and Chemical Toxicology, 50(3), 1134-1148.
“mi a jó kontrollja egy GM-kukoricának?”
esetleg ha több kontrollcsoport többféle “nem-gm” kukoricát eszik. persze a szállítás és a termőtalaj-összetétel is érdekes adat ha ilyen kicsik lehetnek az eltérések
Koszi, nagyon jo, hogy felhivtad ra a figyelmet.
Erdekes: Pusztaiek es Seraliniek munkassagarol szot sem ejtenek. Az anti-GMO liga meg csak azt a ket kutatot ismeri.
@Untermensch4: “”mi a jó kontrollja egy GM-kukoricának?”
esetleg ha több kontrollcsoport többféle “nem-gm” kukoricát eszik. persze a szállítás és a termőtalaj-összetétel is érdekes adat ha ilyen kicsik lehetnek az eltérések”
Az biztos nem jo kontroll, az egyfele GM kukoricaval szemben. Tobbfele GM kukoricat bekeverni meg plane nem lenne jo, teljesen ertekelhetetlen lenne.
Esetleg (lehet, hogy igy gondoltad?) az egy megoldas, hogy tobb kontroll csoportot kepzunk, es mindegyik egyfajta nem GM kukoricat kap… ez megmutatja mi a szorasa az eredmenyeknek a kulonbozo kukoricak kozott (fajta, termohely, szallitas stb miatt), es ebbe a sokfelesegbe hogyan illik be egy konkret GM?
Ha az elteresek olyan kicsik, hat az a valasz meg magaert beszel.
@fordulo_bogyo:
“Erdekes: Pusztaiek es Seraliniek munkassagarol szot sem ejtenek. Az anti-GMO liga meg csak azt a ket kutatot ismeri. “
Tényleg fura, hogy kimaradtak. Mondjuk Séraliniék 2012 -es cikke novemberben jelent meg, ez a közlemény pedig 2011 decemberében, tehát nyilván nem tartalmazhatja a nagy vihart kiváltó Séralini cikket. Bár mondjuk ettől valamelyik régebbi alkotásukat bevehették volna.
Mondjuk nekem nagyon-nagyon furcsa az ügyben, hogy Séralini laborjában minden kísérleti rendszerben azt tapasztalják, hogy kivétel nélkül minden GM növény súlyos károkat okoz, de ezt egyetlen más laborban sem sikerül kimérni. Ők akkor is látják a káros hatást, ha kilencven napig etetik a patkányokat, akkor is, ha két évig. Sőt, sejtvonalakban is azonnal látják a hatást. Érdemes lenne kibogozni, hogy miért viselkedik teljesen másképpen az összes GM növény Séralini laborjában, mint a világon mindenütt máshol.
@Untermensch4:
Csak egy személyes példát tudok erre felhozni, mi ecetmuslicával dolgozunk, annak a tápjába kukoricadara is kell. Ezt mindig ugyanattól a malomtól szerezzük be, hogy minél egyenletesebb minőségű legyen. Viszont az egyik évben sikerült egy olyan eresztést kifogni, amin csak tengődtek a muslicák, a gyengébb törzsek meg megdöglöttek. Soha nem derült ki miért, arra gyanakodtunk, hogy valahol valami rovarirtóval kezelhették, mert az ugyanettől a malomtól rendelt következő adaggal ezt nem tapasztaltuk. Ez nyilván két hagyományos adag kukorica, amik között óriási különbséget láttunk, de hogyan lehetne kinyomozni hogy miben tértek el?
@Sexcomb: Ha rovarirtóra gyanakodtok, nagyon egyszerűen: keressétek meg a legközelebbi toxikológia labort :p
@Komavary:
Ez évekkel ezelőtt történt, meg annyira senkit sem érdekelt a dolog, hogy a kisujját is mozdítsa érte, mert nekünk tiszta kukoricadarára volt szükségünk, nem arra, hogy tudjuk, miért koszos, amit vettünk.
Csak arra hoztam példaként, hogy nem-GM-kukoircából is láttam már olyat, hogy a kísérleti állatok kinyiffantak tőle. Éppen ezért szerintem alapvetően hamis a feltételezés, hogy a nem-GM takarmány egyforma és ártalmatlan. Lehet, érdemes lenne megkérdezni olyanokat, akik jó ideje állattenyésztéssel foglalkoznak, hogy láttak -e már olyat, hogy a jószág megbetegedett a táptól?
@fordulo_bogyo: pont úgy gondoltam 🙂
@Sexcomb: ha teljesen egyenletes minőségű kukoricadarát akarsz akkor indoor kell termeszteni. az a malom hiába tesz meg mindent ha pl egy kicsit belvizesebb évben ua termelő ua fajta ua egyéb körülmények között termesztett kukoricáján pont elszaporodik (sci-fi!) egy talán nem is ismert eetmuslica-élősködő vagy olasmi ami e-musli-ölő toxint termel de z emberi fogyasztást ez nem befolyásolja ezért mindenki csak vakargathatja a fejét. persze a menyiségtől is függ: évente hány kiló kukoricát esznek a muslicáitok?
@Untermensch4:
Éppen erre akartam rávilágítani, hogy a nem-GM-kukorica minősége sem egyenletes, tehát ha egyszerűen különböző forrásokból származó nem-GM-kukoricával etetnénk a jószágot, ennyi különbséget akkor is látnánk. Ezért lenne őrült fontos ezeket a kísérleteket megismételni, mert csak úgy lehet megmondani, hogy a látott apró különbségek egyszerűen a zaj, vagy jelentenek is valamit.
“persze a menyiségtől is függ: évente hány kiló kukoricát esznek a muslicáitok? “
Ha jól tudom egy-kétszáz kiló kukoricadara fogy évente összesen, nem nagy mennyiség, egy hizlaldában ez a reggeli moslékba elmegy.
@Sexcomb: a táplálék adatai nem foglalhatóak jól táblázatba? én arra gondoltam hogy ha a teljesen egyenletes összetételű táplálás nem megoldható, standardizált táblázatba lehetne beírni a táp adatait akkor esetleg több használható adat lenne.
>Összefoglalva elmondhatjuk, hogy hosszútávú
>etetési vizsgálatokkal sem találták eddig nyomát
>a GM-növények veszélyességének.
legalábbis azokban a kutatásokban amelyeket engedtek publikálni.
‘Unfortunately, it is impossible to verify that genetically modified crops perform as advertised. That is because agritech companies have given themselves veto power over the work of independent researchers.’
http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=do-seed-companies-control-gm-crop-research
Amíg még a gyógyszereknél is nagyon nehéz elérni a mellékhatások publikációját http://www.alltrials.net/2013/2338/
addig a GMO kutatásoknál szerintem sokkal rosszabb lehet a helyzet.
írhatnátok egy olyan posztot is, amiben támogatjátok az http://www.alltrials.net/ -t 🙂
Csak hogy kiderüljön – hogy a betegek, vagy az ipar érdekeit képviselitek.
( tudom a válasz a tudományét , de pénzért mindig lehet kutatást és kutatót – vagyis tudományt venni. )
@Karinthy-paradoxon:
“legalábbis azokban a kutatásokban amelyeket engedtek publikálni.”
Mégis mi akadályoz meg valakit abban, hogy a kutatási eredményeit kitegye az internetre?
“írhatnátok egy olyan posztot is, amiben támogatjátok az http://www.alltrials.net/ -t :)”
Már írtunk: criticalbiomass.blog.hu/2013/05/28/kedves_lajos_918
“Csak hogy kiderüljön – hogy a betegek, vagy az ipar érdekeit képviselitek.”
Az én rózsadombi villámat a Monsanto fizette, meg a Rolls-Rollsomat is, úgyhogy nyilvánvaló melyik oldalon állok.
@Sexcomb:
Hoppá, Rolls-Royce, még a nevét sem tudom leírni.
@Karinthy-paradoxon: “>Összefoglalva elmondhatjuk, hogy hosszútávú
>etetési vizsgálatokkal sem találták eddig nyomát
>a GM-növények veszélyességének.
legalábbis azokban a kutatásokban amelyeket engedtek publikálni.”
Arrol nem is beszelve, hogy nem csak a nagy vetomaggyartok kepesek genetikailag modositott elolenyeket eloallitani, hanem (peldaul) meg az egyetemistaim is par het kepzes utan, (az iranyitasommal).
Ha ilyennel akar valaki etetesi vizsgalatot vegezni, ahhoz semmi koze egyik vetomagtermelo cegnek sem. Ha barki ker tolem olyan GM elolenyt, amit en keszitettem, azt elkuldom neki (nem otthonra, de barmelyik fuggetlen laborba), amit mar publikaltam, azt kotelessegem is elkuldeni,
Ugye arrol beszelunk, hogy a GM ugy altaban karos, avagy nem az!
Osszefoglalva: rengeteg GM eloleny van, amivel szabadon lehet kiserletezni.
A kereskedelmi forgalomban es termelesben levo jogvedett GM novenyi termekeket meg meg lehet vasarolni a piacon.
@Karinthy-paradoxon: “That is because agritech companies have given themselves veto power over the work of independent researchers.'”
Viccelni tetszel. Ha en (fuggetlen egyetemi kutato) veszek valamit a boltban, es azzal barmit kutatok, arrol a gyarto ceg akkor fog eloszor tudomast szerezni, amikor nyomtatasban latja az elfogadott cikkemet. Veto? Ne rohogtess.
“To purchase genetically modified seeds, a customer must sign an agreement that limits what can be done with them.” – irja a Sci Am cikke.
Ez a vetomagra vonatkozik.
A vetomagot a farmer megvasarolja, termel vele kukoricat, vagy gyapotot, es eladja.
En meg megvasarolom a farmertol, vagy a boltban a kukoricat… A GM termek megvasarlasakor semmit nem kell alairni. Az epp ugy szabadon vasarolhato, mint a nem GM termek.
Es elsosorban az az erdekes, hogy a piacra kerulo GM termekeknek van-e karos hatasa.
Ennek ellenere egyetertek azzal, hogy jo lenne, ha a vetomaggal is lehetne szabadon kutatni, meg a Microsoft Office-t is meg az IPhone-t is szabadna visszafejteni es modositani. … Je… ilyet csinalnak fuggetnek “kutatok” es publikaljak is az interneten… 😉
Erdekes, ugye?
Beleneztel a publikalt kuatasokba, hogy vetomaggal kiserleteztek, vagy a kesz termennyel?
Szerinted peldalul Seralini csapnivalo munkajat jovahagyta a vetomag jogtulajdonosa?
@fordulo_bogyo:
“Beleneztel a publikalt kuatasokba, hogy vetomaggal kiserleteztek, vagy a kesz termennyel?”
Mondjuk nem vagyok termelő, de mibe telne fogni egy hajléktalant, adni neki száz dollárt, elmenni a vetőmagboltba, aláíratni vele a szerződést, aztán azt csinálni a vetőmaggal, amit csak akarunk, a cég meg perelje a hajléktalant? Vagy nem lenne erre akár száz önként jelentkező is?
Ez az egész nekem ugyanattól bűzlik, mint az értelmes tervezés mozgalom, ők is állandóan azzal jönnek, hogy hát kérem vannak bizonyítékok az evolúció ellen, de az evolucionisták nem engedik leközölni őket. Ez uyganarra a kaptafára megy, természetesen vannak bizonyítékok a GMOk káros hatásaira, de a nagy cégek nem engedik leközölni őket. De ha nem veszik be újságokba, azért a Greenpeace honlapjára csak ki lehetne tenni ezeket a nagyon meggyőző bizonyítékokat, nem? Vagy azt is cenzúrázza a Monsanto?
A kecskékkel kapcsolatban mondanám, hogy az valóban kérdés, hogy vagy rossz, az viszont már nem kérdés, hogy az étellel bevitt gének hatásokat fejthetnek ki. Kiderült, hogy a vérbe is bejutnak DNS darabkák, ott pedig elég sokféle hatásuk lehet. A természetes paradicsom géndarabkáinak persze ugyanúgy hatása van az emberi vérben, mint a GMO paradicsoménak, hogy jobb-e vagy rosszabb nem tudjuk, de éppen ezért kéne megvizsgálni előbb, főleg azért, mert arra eddig nem is gondoltak, hogy a vérbe kerülhet. Meg van a lehetősége a rossz hatásnak, és ha lenne ilyen, akkor az súlyos emberi felelősség. És már eddig is az volt, amíg nem gondoltak rá.
@G. M. E.:
Teljesen igazad van, fölkelsz reggel, eszel egy lekváros kenyeret (búza: 96.000 gén, barack: 28.000 gén, szarvasmarha: 22.000 gén), iszol hozzá egy teát (~55.000 gén). Ebédre eszel egy lencselevest (lencse: 25.000 gén, sertés: 22.000 gén, répa: 25.000 gén), hozzá csirkét krumplival (csirke: ~20.000 gén, krumpli: 39.000 gén). Ekkor déli tizenkettőig már 2,8 millió különböző gén kering majd a véredben, amikről semmit sem tudsz. De természetesen ettől nem félsz, de ha ebédig 2800000 helyett 2800001 gént eszel meg akkor az már nagyon veszélyes és meg kell vizsgálni és tiltani kell. Mert ugye az első 2,8 millió génnek nem lehet “rossz hatása”, csak annak az egynek.
@G. M. E.: “az viszont már nem kérdés, hogy az étellel bevitt gének hatásokat fejthetnek ki.”
Nem, ilyen hatasrol (meg?) nem tudunk.
“Kiderült, hogy a vérbe is bejutnak DNS darabkák,”
Igen, vagy egy ilyen kutatasi eredmeny
“ott pedig elég sokféle hatásuk lehet” – errol nem tudunk semmit, sokkal valoszinubb, hogy semmifele hatasuk nincs. Gondolj bele mennyi ideje, az ember megjelenese ota folyamatosan eszunk elolenyeket. Ismert az emberi gennom, nincsenek benne novenyi genek. Egy sincs.
@Sexcomb: egyetertek
@fordulo_bogyo:
“az viszont már nem kérdés, hogy az étellel bevitt gének hatásokat fejthetnek ki.”
A következő Pókember film úgy kezdődik majd, hogy Peter Parker álmában lenyel egy közönséges pókot. A következő Btaman fil elejét meg le sem kell majd forgatmi, elég ha a helyére bevágnak egy régi Ozzie Osborn koncerfelvételt.