Találni -e adatokat arra, hogy mi az eddig felhasznált GM termények hatása a mezőgazdaságra? Nem meglepő módon sokan foglalkoztak ezzel a kérdéssel, ma egy ilyen cikket vennék elő.
Valószínűleg GM-gyapotot vetnek a legtöbb országban a Földön, 2009 -ben tizenhat millió hektáron vetettek különböző GM fajtákat, általában a rovaroknak ellenálló, valamilyen Bt toxint termelő fajtákat. Ez a terület a világ összes gyapottermőterületének 45% -a, úgyhogy elmondhatjuk, hogy statisztikailag megfelelő méretű mintával dolgozhatunk. A legtöbb termelő a Monsanto Bollgard I vagy Bollgard II technológiáit hordozó fajtáit vetette. Az első táblázat indiai gazdaságok eredményét mutatja három különböző évben. Az átlagos gazdaság mérete öt hektár alatt maradt, úgyhogy döntően kistermelőket vizsgáltak meg. A GM-gyapotot termelő gazdaságokban csökkent a permetezések száma, csökkent a felhasznált rovarirtószerek mennyisége, és mindemellett nőtt a terméshozam, így a haszon is. Gyönyörűen látszik, hogy igaz ugyan, hogy a GM-vetőmag drágább a nem-GM -nél, de azonnal behozza az árát a kevesebb rovarirtókon, így a gazda haszna még mindig több, mint a hagyományos vetőmaggal. Meglepő módon, mivel 2006 -ra a gazdák nagy része már GM-gyapotot vetett, a kártevők is megritkultak, úgyhogy a hagyományos gyapotot termelő gazdáknak is kevesebbet kellett permetezniük. Összesen a három vizsgált évben 40% -kal kevesebb rovarirtót használtak fel a gazdák. A terméshozam 30-40% -kal nőtt a GM-gyapotot vető gazdák telkein. Hasonló eredmények figyelhetőek meg más országokban is, ezt mutatja a második táblázat. Nagyon úgy tűnik, hogy mivel nem eszköz- és anyagigényes, a GM-gyapotból éppen úgy hasznot húz a kisparaszt is, mint a nagybirtok.
Qaim, M. (2010). Benefits of genetically modified crops for the poor: household income, nutrition, and health. New biotechnology, 27(5), 552-557.
Szerintem szép eredmény a kevesebb rovarirtószer, a kevesebb ráfordítás és a több haszon, ami a gazdáknál marad.
Amit hiányolok a cikkből -de ezt persze a hagyományos gazdálkodásnál is figyelni kéne-, hogy a nem célzott rovaroknak a száma hogy alakul, a belőlük táplálkozó állatok helyzete változik-e, segíti-e a gazdákat az új helyzet, hogy visszaforgassák a pénzt a gazdaságuk fejlesztésébe (vegyes kultúra stb.). Szóval kismillió ilyen részlet, amiket figyelembe szoktak ilyenkor venni a különböző szakterületek kutatói.
@vigyüktúlzásbaadolgokat: Meg az is hianyzik, hogy milyen hatassal van a gazdak nemi eletere… 🙂
“segíti-e a gazdákat az új helyzet, hogy visszaforgassák a pénzt a gazdaságuk fejlesztésébe (vegyes kultúra stb.)”
Nyilvan ha valamivel jobban keresnek, akkor annak a profitjabol azt a valamit le fogjak cserelni valami masra, amivel kevesebbet lehet keresni.
@fordulo_bogyo:
Gúnyolódj csak. 🙂
Szerintem nem bántok meg senkit azzal, ha leírom, hogy nekem még jobban tetszene a bővebb statisztika. Pl. ha nemcsak konvencionális, hanem bió/organikus vagy integrált gazdaságok eredményeit is beleveszik az összehasonlításba. Úgy tudom, van már biopamut is. 🙂
“le fogjak cserelni valami masra, amivel kevesebbet lehet keresni.”
A Mitől lesz egy élőlény GMO? topikban említettem a reklámok kapcsán, hogy Európában szerencsések vagyunk, mert nemcsak az olcsóság számít a mezőgazdálkodásban (egyelőre), hanem oda tudunk figyelni az ökológia, egészségügyi stb. szempontokra is. Legalábbis az új agrárpolitikánk az EU-ban ezt tartalmazza:
“A közös agrárpolitikára elkülönített összegek 30%-át a környezetbarát módszereket alkalmazó gazdaságok kapják – ez segíthet ösztönözni a növénytermesztés diverzifikálását, az állandó legelők fenntartását, valamint a természeti területek és a tájak megóvását.”
Érdekelnek az ezzel kapcsolatos hírek, hogy mi újság más földrészek országaiban e téren.
Sexcomb majd megírja, ha szól erről a cikk. Ha nem írtak ilyenről, akkor meg tárgytalannak veszi a kérdésem. Nem hinném, hogy olyan falrengető dolgot írtam volna a kommentemben, amin kiakadna. Végülis erről beszélgetünk egy hete.
@vigyüktúlzásbaadolgokat:
“Szerintem nem bántok meg senkit azzal, ha leírom, hogy nekem még jobban tetszene a bővebb statisztika. Pl. ha nemcsak konvencionális, hanem bió/organikus vagy integrált gazdaságok eredményeit is beleveszik az összehasonlításba.”
Nem tudom, mennyi ilyen működik Indiában. Ott még szegényebbek az emberek. Ha meg a német biogazdával veted össze, nem fogsz értelmezhető eredményt kapni.
@vigyüktúlzásbaadolgokat: “”A közös agrárpolitikára elkülönített összegek 30%-át a környezetbarát módszereket alkalmazó gazdaságok kapják – ez segíthet ösztönözni a növénytermesztés diverzifikálását, az állandó legelők fenntartását, valamint a természeti területek és a tájak megóvását.””
Hany eves vagy kiralyfi? … es meg hiszel a mesekben?
@vigyüktúlzásbaadolgokat: “Szerintem nem bántok meg senkit azzal, ha leírom, hogy nekem még jobban tetszene a bővebb statisztika. Pl. ha nemcsak konvencionális, hanem bió/organikus vagy integrált gazdaságok eredményeit is beleveszik az összehasonlításba. Úgy tudom, van már biopamut is. :)”
Sot, a muszalas textileket is vegyuk be az osszehasonlitasba, meg a nudizmust is.
Tegyuk a kerdest olyan bonyolultta, hogy ne lehessen tisztan latni.
Nekem jobban tetszik az egyszeru kerdes es arra az egyszeru valasz.
Tobb vagy kevesebb hasznot hoz a GMO gyapot? – tobbet; kesz lezarva, az nem erv a GMO ellen, hogy nem hoz eleg hasznot.
Ettol fuggetlen kerdes, hogy erdemes-e gyapotot termelni (barmilyet is) – es itt mar nem kell hatranyosan megkulonboztetni a GMO-t
Masik kerdes, hogy a monokultura vagy a vegyes ultetes (mint nalam a kertben, a bab a paradicsomra kuszik, es alattuk indzik a tok) vagy a vetesforgo a celszeru – de ide sem kell bekeverni a GMO/nem GMO vitat, attol fuggetlen kerdes.
Arra probaltam a magam modjan ramutatni, hogy ha a vita targya az, hogy GMO vs nem GMO, akkor elhomanyositja alatasunkat az ide nem tartozo kerdesek bekeverese, kulonosen ugy, hogy ha a nagyuzemi mezogazdasag osszes letezo problemajat GMO elleni ervkent prezentaljak.
@fordulo_bogyo: “Hany eves vagy kiralyfi? … es meg hiszel a mesekben?”
Nőnek írod, hogy királyfi?
Mesék: Nem sokra tarthatod az EU-t, ha mesének látod az új agrárpolitikáját. Tudod, a remény hal meg utoljára … nekünk nincs más választásunk.
@fordulo_bogyo: “Hany eves vagy kiralyfi? … es meg hiszel a mesekben?”
Nőnek írod, hogy királyfi?
Mesék: Nem sokra tarthatod az EU-t, ha mesének látod az új agrárpolitikáját. Tudod, a remény hal meg utoljára … nekünk nincs más választásunk.
@fordulo_bogyo: “Tobb vagy kevesebb hasznot hoz a GMO gyapot?”
Sexcomb nyitó kérdése: “Találni-e adatokat arra, hogy mi az eddig felhasznált GM termények hatása a mezőgazdaságra? Nem meglepő módon sokan foglalkoztak ezzel a kérdéssel, ma egy ilyen cikket vennék elő.”
Kicsit se látom, hogy Sexcomb megharagudott volna, mert egyéb kutatások iránt is érdeklődtem (kutatások, amik más hatásokat vizsgálnak).
Egyébként érdekes a bevételre vonatkozó kutatás, és tetszett, hogy Sexcomb külön kiemelte, hogy kisgazdaságokról van szó.
@Sexcomb: “Nem tudom, mennyi ilyen működik Indiában. Ott még szegényebbek az emberek.”
Köszi a választ.
Az is érdekes lenne, ha organikus művelésű+GMO vetőmagos gazdaságot vennének bele az összehasonlításba.