A múltkor már volt szó az Agrobacetriumokról és a T-DNS -ről. A kérdés az, hogy ismerünk -e olyan eseteket, amikor a T-DNS bekerült egy növény csíravonalába is, vagyis amikor a természetben baktérium gének jutottak egy növényi genomba? Tatiana V. Matveeva és munkatársai éppen ezt vizsgálták, Szentpétervár környékén gyűjtöttek kétszikű növényeket, aztán megpróbálták kimutatni a genomjukba épült T-DNS -t. Százhuszonhét mintából egynél jártak sikerrel, egy közönséges gyújtoványfű (Linaria vulgaris) mintában bizony megtalálták a genomba épült T-DNS -t, vagyis olyan baktérium géneket, amik csak úgy a természetben beépültek egy növény genomjába és a növény génekkel együtt öröklődnek. Még szerencse, hogy ez nem számít GMO -nak, mert az biztosan veszélyes volna.
De találhatunk ennél furcsább példákat is a növényvilágban. A dohány elég régen termesztett növényünk, elég jól ismert a ma is termesztett fajok kialakulása, ráadásul már a nyolcvanas évek óta ismert, hogy a Nicotiana glauca genomjában megtalálhatóak Agrobacterium által bejuttatott szekvenciák. A szerzők az ismert negyvenkét dohányfajt vizsgálták végig és arra jutottak, hogy a N. glauca nem egyedi eset, tizenöt különböző dohányfaj tartalmaz Agrobacteriumokból származó szekvenciákat a genomjában, igen, a N. tabacum is. A megtalált baktérium eredetű gének láthatóak az első ábrán. Megvizsgálták, hogy a baktérium eredetű gének kifejeződnek -e a dohánynövényekben, nem meglepő módon azt tapasztalták, hogy némelyikben RNS másolat is készül a genomba került baktérium eredetű génekről. Ez látható a második ábrán. Szerencsére ez nem számít ettől GM-dohánynak, hiszen az biztosan veszélyes volna.
Magyarul ha valaki attól fél, hogy mi lesz, ha baktérium géneket juttatunk növények genomjába, az megnyugodhat, a természetben ilyen növények vesznek minket körül, sőt még a haszonnövényeink közt is akad, amelyet a fene tudja mióta úgy termesztünk, hogy baktérium géneket is tartalmaz az örökítőanyaga. Érdekes módon folyton azt olvasom, hogy a “hagyományos” növénytermesztés során csak közeli rokon fajok közt cserélődnek gének, de mint a mellékelt ábra mutatja ez nem igaz, a “hagyományos” kultúrnövényekben is találni idegen géneket, ha vesszük a fáradtságot, hogy megkeressük őket.
Matveeva, T. V., Bogomaz, D. I., Pavlova, O. A., Nester, E. W., & Lutova, L. A. (2012). Horizontal Gene Transfer from Genus Agrobacterium to the Plant Linaria in Nature. Molecular Plant-Microbe Interactions, 25(12), 1542-1551.
Intrieri, M. C., & Buiatti, M. (2001). The Horizontal Transfer of Agrobacterium rhizogenes Genes and the Evolution of the Genus Nicotiana. Molecular Phylogenetics and evolution, 20(1), 100-110.
Félek, hogy az anti-GMO hívők erre azt válaszolják:
kimutatták, hogy a dohány idegen géneket tartalmaz, s lám a dohány rákot okoz.
Ettől függetlenül is érdekes lenne egy poszt arról, hogy miért okoz rákot a dohány.
@Maria Magdalena: Kb. erre akarom felhívni a figyelmet a cikksorozattal. Ha valaki úgy érzi, hogy az önmagában veszélyes, hogy egy növény genomjába egy baktérium gén kerül, akkor tegyen valamit a környezetébe található ilyen növények ellen. Nyilván nem ez a helyzet, legalábbis sohasem hallottam róla, hogy a Greenpeace dohányültetvényeket dúlt volna fel, sőt, Magyarországon az alkotmány tiltja GM növények termesztését, dohányt pedig szabad ültetni, tehát nyilvánvaló, hogy attól senki sem fél, ha csak úgy a természetben baktérium gének kerülnek egy növénybe.
Akkor viszont ugyan magyarázzák már meg, hogy miért ellenzik ha valaki szándékosan juttat be egy baktérium gént egy növényi genomba? Ha csak úgy véletlen beugrik oda egy ismeretlen gén, azt teljesen rendben van, de ha ellenőrzökk körülmények között teszünk be egy gént pontosan ismert helyre, az már jujj de veszélyes?
@Maria Magdalena: tényleg ilyen egyszerű gondolkodású embereknek gondolod a veled egyet nem értőket?
Eléggé demagóg a cikk, az írója elhallgat néhány dolgot. Ugyanis nem azzal van a legnagyobb baj, hogy új géneket teszünk egy növényi genomba, hanem azzal, hogy mit. Ezt te is tudod, ezért érzem demagógnak a cikket. Ha pedig nem tudod, akkor nem igazán értem, miért írsz blogot ezekről a dolgokról.
De hogy mindenki jól lássa, nézzünk egy létező példát:
A Monsanto amerikai cég kifejleszt egy GMO szóját, aminek a neve RoundUp Ready Soya. Ezeket petúnia génjeivel, és amphicillin antibiotikum-rezisztens jelző génekkel keresztezték, aminek hatására a növény gyomirtó rezisztens lesz – és itt jön a csavar – de csak és kizárólag ugyanezen cég RoundUp nevű, glyphosate alapú gyomirtójával szemben. Így aztán a gazdálkodónak a kettőt együtt kell megvásárolnia, ha élvezni is akarja a GMO szója nyújtotta előnyöket (mivel a roundup gyakorlatilag mindent kiirt, kivéve a rezisztens szóját, így a termés is nagyobb lehet)
Ráadásul ha valaki ilyen szóját akar termeszteni, akkor alá kell írnia a Monsantoval egy szerződést, amiben beleegyezik, hogy nem a saját maga által megtermelt magokat használja, hanem minden vetésnél a Monsanto-tól vásárolt magokat használ.
A Monsanto azzal védekezik, hogy így kevesebb gyomirtót kell használni. Ami annak tükrében, hogy a cég gyomirtóból származó bevételei 1996 első 9 hónapjában 2.7milliárd dollárral megugrottak – igen nagy hazugságnak hangzik.
Ráadásul azt a tényt is elhallgatod, hogy géntranszfer nem csupán egy irányba történhet. Azaz az is könnyen előfordulhat, hogy a növénybe beültetett új gének egy baktérium által átkerülnek egy másik növénybe. Ami beláthatnád, hogy nem túl szerencsés dolog. Főleg azért, mert ami a génbeültetéskor még ellenőrzött körülmény volt, az itt már nem az. Fogalmad sincs – és nem is lehet – mi fog történni utána.
Tehát amíg a genetikai módosítás célja egy már amúgy is mamutvállalat profitjának a maximalizálása, addig bizony NO a GMO-ra.
Az hogy mennyire valós ez a veszély, mi sem bizonyítja jobban, mint az a lobbierő, amivel megpróbálják elérni ezek a nagy cégek (Monsanto, Bayer, Syngenta), az EU-ban, hogy csak és kizárólag gyárak által előállított vetőmagot ültethessen MINDENKI.
Továbbmenve, ráadásul az az elv, amit amerikában alkalmaznak arra hogy megállapítsák egy növényben létrehozott genetikai változtatás a növény “lényegét” megváltoztatja-e (substantial equivalence principle), sok támadásnak van kitéve, joggal, hiszen nem pótolja a terepen végzett vizsgálatokat.
@Zak: Talán érdemes lenne előbb egy kicsit utánaolvasni a dolgoknak, amikről írsz, nem?
-A Roundup ready szója EPSPS génje nem petúniából származik, hanem az Agrobacterium tumefaciens nevű baktériumból, pont abból, amiről ez a bejegyzés is szól. A dohány és az itt bemutatott gyújtoványfű is A. tumefaciens géneket tartalmaz.
-A Roundup szabadalmi joga 2000 -ben lejárt, vagyis jó tizenhárom éve nem csak a Monsanto gyárthatja, hanem bárki, egyáltalán nem kötelező tőlük venni a gyomirtót.
-A Monsantó senkivel sem írat alá olyan szerződést, hogy innentől kezdve minden vetésnél csak az ő magját használja. Ha akar, bárki vethet bármilyen szója magot, egyáltalán nem kötelező neki a Monsantóét megvenni.
-A legtöbb gazda eleve gyári vetőmagot használ, aki nem, az bizony jogdíjat kell hogy fizessen ha egy cég fajtáit használja, ennek semmi köze sincs a GM technológiához, a nem-GM növények esetében ugyanígy működik, fajtaoltalomnak hívják. Ha például veszel egy búza vetőmagot és újra el akarod vetni a következő évben is, akkor bizony neked jogdjat kell fizetned a fajta tulajdonosának, annak ellenére, hogy a mésodik évben nem vettél tőle vetőmagot. ( http://www.fss.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=60&Itemid=220 ) Szóval meglepetés, ez minden növénnyel így működik, semmi köze a GM-terményekhez.
-Elhallgatom? Barátom, az egész bejegyzés arról szólt, hogy egy baktérium génjei csak úgy maguktól, minden emberi segítség nélkül bekerülhetnek egy növénybe. Még két példát is hoztam rá, a dohányt és a gyújtoványfüvet. Külön blogbejegyzést írtam erről. Akkor “hallgathatnám el” ennél kevésbé, ha valamelyik napilapban egészoldalas hirdetést vennék és ott közölném le.
-A GM technológia nem csak a gyártónak hajt hasznot, hanem például a parasztnak is, aki veti. Erre még példát is tudok mutatni, szegény indiai parasztok jövedelmét bizony megnövelte, ha GM-gyapotot vetettek. ( criticalbiomass.blog.hu/2013/07/06/mennyi_a_gmo_gyapot_haszna ) Ezt több különböző országban is kimérték már ( criticalbiomass.blog.hu/2013/08/28/a_gmo_gyapot_haszna ) és ugyanezt találták. Érdekelne, hogy te milyen adatokra alapozod az állításodat?
-“a GMO” nem csak a Roundup Ready szója, egy csomó alkalmazása lehetséges, aminek semmi köze a termésátlaghoz, hanem például betegségek gyógyszere ( Pl: criticalbiomass.blog.hu/2013/11/15/mire_jo_a_gmo_4_a_paradicsom_es_az_erelmeszesedes vagy criticalbiomass.blog.hu/2013/09/18/mire_jo_a_gmo_2_a_rotavirus vagy criticalbiomass.blog.hu/2013/08/24/mire_jo_a_gmo ) esetleg az általad is fogyasztott növényeket teszi egészségesebbé ( Pl: criticalbiomass.blog.hu/2013/10/29/mire_jo_a_gmo_3_a_mikotoxinok ), hiányzó tápanyagokat pótol, mint az aranyrizs, vagy éppen az élelmiszerpazarlást csökkenti, mint a FlavSavr paradicsom ( en.wikipedia.org/wiki/Flavr_Savr ).
-Egyébként a világ összes találmányának a célja a gyártó hasznának a növelése, ez miért bűn?