Most, hogy a többség már (talán) megbarátkozott a PCR-alapú vírosdiagnosztika mibenlétével, ideje szemügyre vegyük, mit tartogat a jövő.
Hogyan mutathatunk ki még vírusokat?
3
Varga Máté bejegyzései
Csőrmesterek – beszélgetés Rosemary és Peter Granttel
Kivételesen Darwin-naphoz illő tartalommal lepünk meg benneteket kedves olvasók.
Az ember, aki túl gyorsan öregedett
Nobuaki Nagasima Werner-szindrómában szenved, amitől a teste extrém gyorsan öregedik. Erika Hayasaki írása jól bemutatja, hogy ennek a betegségnek a tanulmányozása sokmindent elárul génjeink működéséről. Még az is előfordulhat, hogy a Werner-szindróma megértése segíthet megoldást találni az öregedés lelassítására – vagy akár megállítására is.
Miért vannak vércsoportjaink?
Több mint egy évszázaddal a felfedezésük után még mindig nem igazán tudjuk, mire valók a vércsoportok. Carl Zimmer utánajárt, hogy tényleg olyan fontosak-e?
Fordítva sült el a címadás, működött a szúnyogkísérlet
Pár nappal ezelőtt jelent meg egy új Scientific Reports cikk apropóján az indexen egy cikk, „Fordítva sült el a szúnyogkísérlet, szaporodtak a mutánsok” címmel. A cikket olvasva az egyszeri olvasó azzal a meggyőződésel állhat fel, hogy az Oxitec cég brazíliai kísérlete egyetlen nagy csőd volt, aminek az eredményeképp, ha egyáltalán valami, inkább egy méretes gebasz történt, hiszen a kiengedett szúnyogok még szaporodtak is.
Kicsit jobban megkapargatva a felszínt, azonban kiderül, hogy ez tipikus példája egy jerevánirádiós híradásnak. (Nota bene, tény, hogy nem egyedül az index és nem is csak a magyar sajtó ludas ebben).
A világ legősibb sejtvonala – 2.
Ahogy azt még a blog hajnalán írtam egyszer, a világ legősibb sejtvonala nem valamilyen sztárlabor inkubátorainak mélyén tenyészik Petri-csészékben, hanem hús-vér kutyák segítségével maradt fent, több ezer éven át.
Érzi a ritmust, átveszi az ütemet – 2.
Ha nem is napra pontosan, de azért elég közel tíz évvel ezelőtt volt, hogy Snowball a táncos sárgabóbitás kakadu berobbant a tudomány világába is.
Puha karok
Tintahalakról és polipokról – félretéve a gasztronómiai megfontolásokat – különleges intelligenciájuk és/vagy fantasztikus mimikrijük apropóján szoktunk leggyakrabban beszélni. Épp ezért is különleges Martin Cohn csoportjának az eLife-ban megjelent cikke, ahol a végtagfejlődést vették górcső alá és haosnlították össze más állatcsoportokéval.
Könyvhét – 2019
Ha már látszólag semmi sincs, könyvajánló akkor is van :). Itt vannak a legtémábavágóbb könyvek, amiket tavaly olvastunk.
Lulu és Nana: megszülettek a világ első génszerkesztett gyerekei
Alig néhány órával azután, hogy vasárnap az MIT Technology Review megszellőztette, hogy a shenzeni egyetemhez kapcsolható kínai kutatók már valószínűleg életképes embriókon is végeztek genomszerkesztéses kísérletet, a YouTube-ra felkerült két videó, ahol a kutatócsoport vezetője, Csienkuj Ho bejelentette, a közelmúltban olyan ikerpár látta meg a napvilágot, akiken sikeresen alkalmazták a legújabb, ún. CRISPR-alapú genomszerkesztést.