Címke: biobulvár

A GMO veszélyei 4. – Bt-toxin termelő növények

Közzétéve Szerző:
2

Azt kár is lenne tagadni, hogy rengeteg féligazság, ferdítés mérgezi a GMO-vitát. Az első típushiba, ami jellemzően megakasztja az eszmecserét az a viszonylagos illetve a tényleges hatások kérdése. Ha például valamilyen Bt-toxint termelő növény környezeti hatására vagyunk kíváncsiak, az első kérdés, amit meg kellene válaszolni, hogy mihez akarjuk hasonlítani? Mondjuk a MON810 kukorica hatását hasonlíthatjuk kezeletlen, permetet sohasem látott kukoricaföldéhez, kukoricát nem tartalmazó gyöngyvirágos-tölgyeséhez vagy éppen rovarirtókkal permetezett kukoricaföldéhez is. Mindhárom összehasonlítás más-más eredményt fog hozni, de az a kérdés, hogy melyiknek van bármi köze a valósághoz?

Miért ilyen fontos ez a szőrszálhasogatás? Két meta-elemzést hoztam ma, amikben éppen erre a kérdésre keresik a választ. Mindkettőben az akkor rendelkezésre álló szakirodalmat tekintették át, arra kerestek választ, hogy a Bt-toxin termelő növények termesztése hogyan hat az ugyanott élő nem célszervezetekre?

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Az állat- és emberklónozásról – könyvajánlóval megspékelve

Közzétéve Szerző:
Válasz

December elsején a következő hir járta körbe a világsajtót:

Egy kínai tudós azt állítja, tud embert klónozni

image16.gif

Az index által lehozott cikk igy folytatódik:

“Hszu Hsziaocsun azt mondja, már birtokában van a technológia, hogy embereket klónozzon, csak azért nem használja, mert fél a közvélemény haragjától. Hszu a Boyalife Group vezetője. A cég a partnereivel óriási gyárat épít az észak-kínai Tiencsinben, amelyben hét hónapon belül megkezdik a termelést, és a tervek szerint 2020-ig egymillió szarvasmarhát klónoznának. A gyár képes fajtiszta versenylovak, jó szaglású rendőrkutyák és házi kedvencek klónozására is. A cég a dél-koreai Sooammal és a Kínai Tudományos Akadémiával közösen dolgozik a főemlősklónozás tökéletesítésén is, hogy járványügyi kutatásokhoz hozzanak létre jobb tesztalanyokat. De az emberi klónozás egyelőre nem szerepel a kínálatban.”

Őszintén szólva, amikor mindezt elolvastam, hangosan felnevettem. Na nem azért, mert a Frankenstein-féle etikátlan szönyeteg-gyártó tudós énem előtört belőlem (tudtommal nincs ilyen énem), vagy mert nem hinnék a hirnek. Nem, a felnevetésnek két sokkal prózaibb oka van.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Mire jó a GMO 26. – Moon Parka

Közzétéve Szerző:
10

img_moon_parka_angle.pngA pókselyem fantasztikus anyag, egy fehérjefonál, tehát biológiailag lebontható, mégis erősebb az acélnál. Elég sokoldalúan felhasználható, a sebészetben, golyóálló mellényekben, célzókészülékekben próbálták eddig ki, de nyilván számos más értelmes dologra is jó lenne. Egyetlen aprócska hátránya akad: A pókok elég nehezen tarthatóak ipari körülmények között, így a pókselyem bár elméletileg sokoldalú nyersanyag, igazából sohasem játszott semmilyen komoly szerepet sem.

Azonban úgy tűnik, ez lassacskán megváltozik. A japán Spiber cég nagy dobásra készül: A pókselymet alkotó fehérjét GM-baktériumban termeltették meg és valahogyan fonalat szőttek belőle. Nyilván az egész találmánynak ez a legkényesebb része, erről írnak a legkevesebbet. Viszont az eredmény lenyűgöző: 2016 -ban a boltokba kerül a fenti képeken látható North Face kabát, ami GM-baktériumok által termelt pókselyemből készült. Nyilván én azt remélem, hogy ez legalább akkora forradalmat indít majd el, mint az első baktériumban termelt inzulin az orvostudományban, de majd idővel úgyis elválik. Mindenesetre ha a kedves olvasók jövő karácsonyra ajándékot szeretnének nekem venni, előre szólok, hogy egy Moon Parkánál semminek sem örülnék jobban. 

Boross Péter illúziója

Közzétéve Szerző:
62

skin_colors.jpg

Boross Péter aggódik. Aggódik, mert “az európaiaktól eltérő bőrszínű emberek érkeznek milliószámra Európába“, ráadásul ezeknek az embereknek másak “a biológiai, genetikai adottságaik is“. Sok minden miatt lehet okkal aggasztónak találni a napi többezer menekült érkezését (tegyük hozzá, ez ráadásul nem kor és hely specifikus probléma: nagy menekülthullámok érkezésekor a fogadó országokban mindig voltak feszültségek), de a Boross által kiemelt bőrszín és genetikai adottság aligha tartozik ide. Ráadásul sajnos az ilyen, szalonrasszizmusba hajló, irracionális félelmeket tápláló nézetek egész biztosan nem visznek közelebb a probléma megoldásához, csak nehezítik azt. 

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Mire jó a GMO? 24. – Gümőkór

Közzétéve Szerző:
19

tbc00.jpgA Mycobacterium bovis mint neve is mutatja egy baktérium, eredetileg marhakórokozó, a marhatuberkulózist kiváltó mikróba. Jelentőségét egyrészt az adja, hogy a marhák között komoly károkat okoz, másrészt emberekre is átterjedve ritkán bennük is tuberkulózist, vagy közismertebb nevén TBC -t okozhat (az emberi TBCs megbetegedésekért általában a M. tuberculosis, az emberi TBC kórokozója felelős). A marhatuberkulózis az egész világon elterjedt, igazából még senkinek sem sikerült hatékony módszert találni a kiirtására. Ellenben ismert egy fehérje az egerekben, amit az egér SP110 gén kódol, amely korlátozza az M. bovis baktériumok növekedését a falósejteken belül és a fertőzött sejteket apoptózisba kergetve is gátolja a fertőzés terjedését.

A mai cikkünk szerzői kifejlesztettek egy viszonylag egyszerű módszert, amivel a marha genom egy előre pontosan meghatározott helyére lehet géneket beültetni, ezt felhasználva elsőként az SP110 gént ültették a marha genomba.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Az oltás-paradoxonról tudománykommunikátor szemmel 1. A bizalom

Közzétéve Szerző:
46

amerika_kanyaro_1.jpg

Kalifornia, Berlin, Kanada, Mexikó. Az utóbbi hónapokban egyre több helyről jelentenek kanyarójárványt. Ez egy olyan betegség, amely ellen már igencsak hatékonyan felvette az emberiség a küzdelmet: a legyengitett kórokózót tartalmazó oltóanyag segitségével (itt olvasható egy bejegyzés arról, hogy hogy is alakul ki az oltás után az immunológiai memóra).

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Amikor még tényleg nem tudták, hogyan működnek a nemi szervek

Közzétéve Szerző:
Válasz

leonardo_intercourse_large.jpgA női emésztő és reproduktív rendszerek közt nem létező kapcsolatban hívő idahoi törvényhozó, Vito Bariberi kapcsán a legérdekesebb nem is arról beszélni, hogy mennyire ostoba, hanem hogy mit gondoltak az emberek akkor, amikor még tényleg nem értették miként is működnek ezek a rendszerek.

Ez persze egy külön disszertáció anyaga lenne, ha teljes egészében fel akarnánk dolgozni, így maradjunk csak egyetlen esetnél, Leonardo da Vinci egyik klasszikus, korai anatómiai vázlatánál, ahol szexuális aktus közben mutat egy párt.

A kép még bizonyíthatóan egy olyan korszakban készült, amikor Leonardo maga még nem boncolt saját kezőleg, így anatómiai tudása kizárólag a korábbi ismeretekre, az arisztotelészi tanokra támaszkodott. Ezek, pedig meglehetősen sommásak voltak.

Ahogy egy 1986-os cikkben írják az ábráról:

“Egy rövid pillantás is feltárja, milyen fantasztikus belső “csővezetéket” tervezett Leonardo, hogy leírja az arisztotelészi fiziológiát. A péniszbe két vezeték tart, az alsó a húgycsőn keresztül kapcsolódik az urogenitális rendszerhez, míg a felső a gerincvelőbe fut, három éren keresztül. […] Az ókori görögök szerint a magzat “esszenciáját” a férfi “univerzális maganyaga” adta. Ez a szaporodási hozzávaló az izomműködéshez is szükséges élettani elemből, az úgynevezett “animális szellemből” (animal spirit) származott. Ez az artériás vérből keletkezett az agyalapnál és az idegeken keresztül jutott el a test különböző részeihez. Ezért kapcsolta da Vinci a gerincvelőt a péniszhez is. Arisztotelész szerint a herék nem játszottak szerepet a szaporodásban, csak nyál szerű anyagot biztosítottak, hogy síkosítsák a vaginát a közösülés során. Leonardo, úgy tűnik, nem értett ezzel egyet, ezért egy nagy érrel kötötte össze a szívet és a heréket, ezzel arra a galénoszi nézetre utalva, hogy a hímivarsejtek a vérből keletkeznek.”

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Mire jó a GMO? 23. – Arctic alma

Közzétéve Szerző:
6

arctic_granny_and_golden-300x250.pngAz USA Földművelésügyi Minisztériuma (USDA – US Department of Agriculture) pénteken nagy jelentőségű bejelentést tett: Két új, GM-almafajtát teljesen szabadon termeszthetővé nyilvánított, ezek Arctic Granny és Arctic Golden néven kerülnek majd forgalomba. Számunkra ez a hír több okból is érdekes, ugyanis elég jól rávilágít a jelenlegi GM-szabályozás idióta voltára.

Az Arctic találmány pofonegyszerű, ha megsértesz egy almát, egy polifenol oxidáz (PPO) nevű enzim elbontja a sérülés helyén található polifenolokat, így védekezik a növény a sérülésen keresztül bejutó mikróbák ellen, de közben megbarnul. Ezzel egyetlen probléma akad, a barna almát már a kutya sem veszi meg, így évente jelentős mennyiségű almát egyszerűen kidobunk, mert ugyebár a fogyasztók fehéret szeretnének, senki sem vesz pénzért csökkent minőségű almát. Ezen elég könnyű segíteni, az alma barnulását okozó polifenol oxidázt kódoló gén ismert, egy egyszerű eljárással a genomba juttatható egy új gén, ami ennek a génnek egy szakaszáról termel kettősszálú RNSt a sejtben, ami csökkenti az almában eleve meglővő gén kifejeződését is, PPO hiányában pedig nem barnul meg az alma, tovább eladható, vagyis kevesebbet kell belőle kidobni, csökken az álelmiszerpazarlás, ezzel az almatermelés környezeti terhelése, nő a fenntarthatósága. Ezt géncsendesítésnek, vagy RNS inhibíciónak nevezik, teljesen általános jelenség az élővilágban. Mondhatni a tudományos oldala egyszerű, unalmas.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Hogyan “klónozunk” “mamutot”

Közzétéve Szerző:
26

church_elephant.jpg

Nem romlott el a billentyűzetem, nem véletlen a sok idézőjel, hanem csak azt próbálom jelölni, hogy nem a szó klasszikus értelmében vett “klónozásról” lesz itt szó, s így a folyamat végén nem is igazi mamutot lelünk majd.

Az egész téma azért került most elő, mert pár hete került fel az Inquiring Minds podcastjei közé egy interjú George Church-csel, a Mikulás kinézetű, néha kicsit őrült tudós attitűdű harvardi professzorral, ahol sok egyéb dolog mellett hosszan szó esik Church egyik legújabb kedvenc vesszőparipájáról, a kihalt élőlények “felélesztéséről”, a deextinkcióról is.

És ellentétben a közel két évvel ezelőtti nagy vihart kavart Spiegel interjúval, amikor Church kicsit szabadjára engedve a fantáziáját meglebegtette (racionális célokat meg sem jelölve) a neandervölgyiek potenciális klónozását, ezúttal kifezetten összeszedetten érvelt nem csak amellett, hogy miért lenne kívánatos a mamut-szerű nagytestű és hidegtűrő vastagbőrű élőlények visszahozása, de egy kifejezetten racionálisnak tűnő kutatási tervet is felvázol, ami -mint az a beszélgetésből kiderül – tulajdonképpen már megvalósítás alatt van.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A dongó és az aerodinamika

Közzétéve Szerző:
1

dongo.jpg“A mérnökök szerint a dongó nem képes repülni, a dongó erről nem tud és vígan repül.” Biztosan mindenki találkozott már ezzel a szellemes mondással, amit nem ritkán valami kifejezetten megkérdőjelezhető dolog igazolásához használnak fel. A dongó esete hol a tudományos igazság relativizálására, hol pedig az önbizalom fontosságára kellene, hogy felhívja a figyelmet.

A baj az, hogy a mondás nem igaz. Helyesebben hangzana így: “Szerintünk a mérnökök azt mondják, hogy a dongó nem tud repülni, a mérnökök erről nem tudnak és vígan mérnökösködnek.” 

Nem könnyű megtalálni az idézet forrását, 1934-ben egy  Antoine Magnan nevű entomológus (rovarász) írta le, hogy a feszített szárnyara alkalmazott aerodinamika nem magyarázza meg a rovarok repülését. Megfogalmazása szerint az adott számítások alapján a rovarok nem repülhetnének, de rögtön maga is hozzá teszi, hogy ez csak azt bizonyítja, hogy a rovarok esetében más erők is szerepet játszhatnak. 2008-ban a republikánus elnökjelöltségért kampányoló Mike Huckabee emlegette fel a dongó repülését, a multilevel marketing guru Mary Kay pedig ezzel a példával biztatgatja az ügynököket az eladásra. Legutóbb a magyar gazdaságról derült ki, hogy dongó.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →