A GMO veszélyei 4. – Bt-toxin termelő növények

Azt kár is lenne tagadni, hogy rengeteg féligazság, ferdítés mérgezi a GMO-vitát. Az első típushiba, ami jellemzően megakasztja az eszmecserét az a viszonylagos illetve a tényleges hatások kérdése. Ha például valamilyen Bt-toxint termelő növény környezeti hatására vagyunk kíváncsiak, az első kérdés, amit meg kellene válaszolni, hogy mihez akarjuk hasonlítani? Mondjuk a MON810 kukorica hatását hasonlíthatjuk kezeletlen, permetet sohasem látott kukoricaföldéhez, kukoricát nem tartalmazó gyöngyvirágos-tölgyeséhez vagy éppen rovarirtókkal permetezett kukoricaföldéhez is. Mindhárom összehasonlítás más-más eredményt fog hozni, de az a kérdés, hogy melyiknek van bármi köze a valósághoz?

Miért ilyen fontos ez a szőrszálhasogatás? Két meta-elemzést hoztam ma, amikben éppen erre a kérdésre keresik a választ. Mindkettőben az akkor rendelkezésre álló szakirodalmat tekintették át, arra kerestek választ, hogy a Bt-toxin termelő növények termesztése hogyan hat az ugyanott élő nem célszervezetekre?

A régebbi még 2007 -ből származik, ekkor a szerzők is megjegyzik, hogy a szakirodalomban kétféle kontrollt használnak, a Bt-toxin termelő növényeket vagy hasonló, nem-GM, de rovarölőkkel permetezett vagy nem-GM és rovarölőkkel sem permetezett növényekkel hasonlítják össze. A szerzők a vizsgált cikkekből a nem célzott szervezetek gyakoriságát keresték ki, ezeket hasonlították össze, ezt mutatja az első ábra. A negatív értékek a csökkent gyakoriságot jelentik a GM-növény földjén, a pozitív értékek a megemelkedett gyakoriságot.

Az A ábrán a Cry1Ac termelő gyapoton végzett vizsgálatok eredménye látható, a fehér oszlopok a két minta különbségét mutatják, ha a GM-növényt a nem-GM növényhez hasonlították, úgy, hogy egyik táblát sem permetezték. A szürke oszlopok ugyanezt az összehasonlítást mutatják, ha mindkét táblát rovarirtókkal permetezték, a csíkos oszlop pedig ugyanezt mutatja, ha a GM növényeket nem permetezték, a nem-GM növényeket viszont igen. A B és a C ábra ugyanezt mutatja a Cry1Ab és a Cry3Bb termelő kukoricákra (az oszlopok alatti számok a cikkek számát mutatják, zárójelben az összesített adatsorok száma látható).

Itt máris látszik, hogy miért olyan fontos ez a szőrözés azon, hogy mihez is hasonlítjuk a vizsgálni kívánt növényeket: Ha a GM-gyapotot a nem permetezett nem-GM-gyapothoz hasonlítjuk, akkor a GM-gyapot termesztése láthatóan ennél negatívabb hatással van a termőföldön élő jószágokra. Nem meglepő, azért termesztik, hogy a Cry1Ac toxin megvédje a lepkéktől. Viszont ez az összehasonlítás egy olyan, a mezőgazdaságban elég ritka esetet feltételez, amikor a termőföldeket egyáltalán nem permetezik. Ellenben ha megnézzük a másik összehasonlítást, a Bt-toxin termelő gyapot és a nem-GM, de permetezett gyapot között, rögtön látható a különbség, miszerint a Bt-toxin termelő GM-gyapot bizony környezetkímélő technológia, kevésbé terheli a nem célzott szervezeteket, mint a permetezés. Hasonló hatást mértek a Cry1Ab termelő kukoricában is, a Bt-toxin termelő növények kevésbé terhelték a környezetüket, mint a hagyományos mezőgazdaság. Valamiért ezen az ábrán a MON810 -es kukorica esetében semmi különbséget sem láttak a permetezett kontrollhoz képest, sajnos a cikkben nem adnak rá semmilyen magyarázatot sem, hogy miért. A Cry3Bb termelő kukorica esetén valamiért olyan nagy szórást mértek, hogy nem találtak szignifikáns különbséget a kontrollokhoz képest.

A másik cikk valamivel frissebb, de hajszálra ugyanezt találták ők is. Amikor a nem-permetezett táblákhoz hasonlították a Bt-toxin termelő táblákat, találtak valami gyenge negatív hatást, ez látható a második ábrán. Mindhárom vizsgált terményre kb. ugyanez igaz, a gyapotra, a kukoricára és a krumplira is. Külön kiemelik, hogy az élősködők között tapasztalt nagy különbség oka, hogy általában a kukoricamoly egyik élősködőjét szokták ilyenkor mérni, egy Macrocentrus grandii nevű jószágot, amire nyilvánvalóan hatnia kell a GM-kukoricának, hiszen az ő gazdaszervezete a Bt-toxin elsődleges célpontja. Ha ezt a jószágot kivették az elemzésből, a hatás rögtön nem-szignifikánsnak bizonyult.

Ellenben ha a permetezett táblákhoz viszonyították a GM-táblákat (harmadik ábra), azt tapasztalták, hogy a GM-táblákon a legtöbb nem-célszervezet sokkal jobban érezte magát. A két negatívan érintett csoport egyike a mindenevők, ebben az esetben a különbségért teljes egészében a hangyák feleltek. Magyarázatként annyit hoznak fel, hogy a cyfluthrin nevű permet különösen hangyabarátnak bizonyult, így a cyfluthrinhoz viszonyítva látható csak ilyen erős hatás, a többi rovarölő megcsapta a hangyákat is.

Azonban úgy tűnik, a törmelékevőkre valóban valami negatív hatást gyakorol a GM-kukorica termesztése, ezért a hatásért felszíni ugróvillások felelősek. A szerzők megemlítik, hogy ebben az esetben számításba kell venni, hogy ha több ragadozó él egy kukoricásban, az bizony negatívan érinti a zsákmányállatokat is, mert egyszerűen többet esznek meg, ezt sugallja a következő ábra, ami szerint a föld alatt élő törmelékevőket nem különösebben zavarja a GM-kukorica termesztése, ellenben a föld fölött élőket eléggé negatívan érinti. Ha a kukoricatőben található Bt toxin lenne felelős ezért a hatásért, azt várnánk, hogy kb. azonos hatást gyakorol mindkét csoportra.

Ezzel a két cikkel lehánthatunk egy réteget a GMO-vitát körülvevő rejtélyekről. Ugyanis elég érthetetlen, miért állítják szavahihető szakemberek, hogy a Bt-toxin termelő növények kíméletes, környezetbarát technológia, és éppen ennyire szavahihető szakemberek, hogy környezetkárosító. Egyik fél sem hazudik, egyszerűen csak más kontrollcsoportot használnak. A Bt-toxin termelő növények egyértelműen kisebb hatást gyakorolnak a környezetükre, mint a szokásos rovarölős permetezés, de nagyobbat, mint egy kezeletlen tábla ugyanabból a terményből. Nyilván egyik sem egyértelműen hibás kontrollcsoport, de mindkettő más és más következtetés levonására alkalmas.

Nyilván nem titok, hogy én melyik kontrollt tartom használhatónak: Ha nem Bt-toxin termelő kukoricát vetünk a földünkbe, akkor nemzeti parkká nyilvánítjuk, és hagyjuk visszavadulni? Alig hihető, így különösebb értelme nincs bármilyen természeti környezethez hasonlítani egy MON810 kukoricatáblát, mert legföljebb nem-GM-kukoricát vetünk helyette, nem nyilvánítjuk nemzeti parkká. Van értelme permetezetlen táblákhoz hasonlítani a hatását? Nem sok, mivel a kukoricaföldek túlnyomó többségét növényvédőszerekkel kezelik. Az egyetlen értelmes összehasonlítás ha a jelenleg a mezőgazdaságban ténylegesen használt technológiához hasonlítjuk a vizsgált megoldást. Azaz a permetezett kukoricaföldet és a Bt-toxin termelő kukoricaföldet érdemes vizsgálni, mivel ez a két lehetőség, amivel számolhatunk, ami tényleg megvalósulhat az adott területen. Vagyis én ezekből azt a következtetést vonom le, hogy a Bt-toxin termelő növények alkalmazása környezetbarát technológia.

Marvier, M., McCreedy, C., Regetz, J., & Kareiva, P. (2007). A meta-analysis of effects of Bt cotton and maize on nontarget invertebrates. science, 316(5830), 1475-1477.
Wolfenbarger, L. L., Naranjo, S. E., Lundgren, J. G., Bitzer, R. J., & Watrud, L. S. (2008). Bt crop effects on functional guilds of non-target arthropods: a meta-analysis. PLoS One, 3(5), e2118.