Mire jó a GMO? 24. – Gümőkór

tbc00.jpgA Mycobacterium bovis mint neve is mutatja egy baktérium, eredetileg marhakórokozó, a marhatuberkulózist kiváltó mikróba. Jelentőségét egyrészt az adja, hogy a marhák között komoly károkat okoz, másrészt emberekre is átterjedve ritkán bennük is tuberkulózist, vagy közismertebb nevén TBC -t okozhat (az emberi TBCs megbetegedésekért általában a M. tuberculosis, az emberi TBC kórokozója felelős). A marhatuberkulózis az egész világon elterjedt, igazából még senkinek sem sikerült hatékony módszert találni a kiirtására. Ellenben ismert egy fehérje az egerekben, amit az egér SP110 gén kódol, amely korlátozza az M. bovis baktériumok növekedését a falósejteken belül és a fertőzött sejteket apoptózisba kergetve is gátolja a fertőzés terjedését.

A mai cikkünk szerzői kifejlesztettek egy viszonylag egyszerű módszert, amivel a marha genom egy előre pontosan meghatározott helyére lehet géneket beültetni, ezt felhasználva elsőként az SP110 gént ültették a marha genomba.

Az egér SP110 gént egy olyan promóterrel szerelték föl, ami csak a makrofágokban működik, így az SP110 fehérje is csak makrofágokban termelődött. Ez látható az első ábrán, az A csíkban egy western blot elemzés eredménye látható, ahol a tizenhárom eredetileg létrehozott transzgénikus borjút viszgálták meg, mindegyikük termelte az SP110 fehérjét. A B csíkban az látható, hogy a különböző szöveteik közül egyedül a makrofágok fejezték ki a fehérjét, úgy működött, ahogyan várták.

tbc01.jpg

Az SP110 fehérje megvédte a sejteket a M. bovis fertőzéstől, ez látható a D ábrán, a transzgénikus falósejtekben kevésbé tudtak osztódni. Az E ábra kicsit nehezen látható, mivel nem címkézték föl rendesen, de leírom a lényegét: A M. bovisszal fertőzött falósejtek általában gyulladásos folyamatok során szoktak elpusztulni, vagyis nekrózissal. Ez a baktériumnak jó, mert a gyulladás segít a fertőzésben. Az SP110 kifejező falósejtek viszont gyulladás helyett apoptózissal pusztulnak el, ezt mutatná a három ábra, a bal szélső, kezeletlen falósejtek nem vesznek föl propídium jodidot a környezetükből. Ez egy festék, amely ép sejtmembránon nem jut át, így csak a döglődő sejtek veszik fel. A középső és a jobb szélső ábrán látható baktériummal kezelt falósejtek viszont igen, ezt mutatja, hogy megjelenik egy sejtpopuláció a függőleges tengelyen látható tizes és a százas érték között, akik festődnek a propídium jodiddal, azaz többé nem tudják egyben tartani a membránjukat, láthatóan döglődnek. Viszont a középső, mezei és a jobb oldali SP110 kifejező falósejtek különbözőképpen pusztulnak el, a középsők a nélkül, hogy kifejeznék az Annexin-V nevű fehérjét, amely az apoptózis folymata során jelenik meg: Láthatóan a vízszintes tengelyen, ahol az Annexin-V kifejeződést tüntették fel, a kontroll sejtek a transzgénikusakhoz képest balra helyezkednek el.

Ennél sokkal többet mondanak a fertőzési kísérletek, fogtak három SP110 termelő marhát és három kontroll egyedet, mindükkel M. bovis baktéiumokat lélegeztettek be, majd figyelték, megbetegszenek -e? A kontroll egyedek mind megbetegedtek, a transzgénikus tehenek közül csak egy maradt egészséges, de a többi kettő fertőzése lényegesen enyhébb lefolyású volt, mint a kontroll állatoké, ezt mutatja az első táblázat, az érintett tüdőlebenyek és nyirokcsomók számát hasonlították össze, láthatóan a transzgénikus tehenek jobban teljesítenek.

tbc02.jpg

Amennyire ebből látszik, nem találták meg a szent grált a gümőkór ellen, de ez a transzgén már elég jól működik, érezhető védőhatást fejt ki a betegség ellen. Nyilván el lehet játszani a gondolattal, hogyha egy-két hasonló transzgénnel kombinálnánk, mennyire fokozhatnánk ezt a védelmet.

Viszont ez a cikk számomra a legijesztőbb, amit hosszú idő óta olvastam. Nem a tartalma, hanem a szerzői miatt. Ez a tehén akárhogyan is nézzük csúcstechnológia. A munkát egy kínai állatorvosi egyetemen végezték, tisztán kínaiak, nyugati ember a köszönetnyilvánításba sem fért bele. Ráadásul tisztán kínai állami pályázati pénzekből. Nagyon úgy tűnik, hogy amíg mi az utóbbi húsz évet azzal töltöttük, hogy egyre körmönfontabb törvényi szabályozásokkal akadályoztuk a biotechnológia felhasználását, a kínaiak egyszerűen elhúztak mellettünk. Volt már ilyen a történelemben, ha egy társadalom nem akarta használni az új találmányokat, megtették helyettük mások és hamar a fejükre nőttek. Az utóbbi néhány száz évben szerencsénk volt, a nyugati világ az újítók közé tartozott, de mint látjuk, mindennek vége szakad egyszer.


  Wu, H., Wang, Y., Zhang, Y., Yang, M., Lv, J., Liu, J., & Zhang, Y. (2015). TALE nickase-mediated SP110 knockin endows cattle with increased resistance to tuberculosis. Proceedings of the National Academy of Sciences, 201421587.

19 thoughts on “Mire jó a GMO? 24. – Gümőkór

  1. Komavary

    “A marhatuberkulózis az egész világon elterjedt, igazából még senkinek sem sikerült hatékony módszert találni a kiirtására.”

    Háát, a magyarországi állomány gyakorlatilag 1981 óta gümőkórmentes (viszont még nem kaptuk meg a hivatalos, EUs TBOF minősítést), ahogy az európai országok többsége, Ausztrália, vagy éppen az USA nagy része is.

    (Nem teljes eradikációról van szó, mint mondjuk a keleti marhavésznél, mert vannak más hordozó fajok is, de a szórványos fertőzést jó állategészségügyi rendszerben kontrollálni lehet. )

    Lásd pl.:
    http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16388921
    http://www.efsa.europa.eu/en/search/doc/288e.pdf

    Ennek fényében az utolsó bekezdés értelmezhetetlen: azért nem olvastál ilyen cikket nyugati kutatóktól, mert nyugaton ez már nagyrészt megoldott kérdés. (Vannak helyek, ahol gyakori a más fajokból eredő fertőzés, pl. Délanglia, de itt is csak finomhangolás folyik.)

    Mivel közegészségügyi következménye gyakorlatilag nincs (hisz a tejet pasztőrizáljuk), az esetenkénti fertőzés nem okoz akkora gondot, mint pl. a száj- és körömfájás, ezért a hagyományos védekezés igazából akkor fáj a legjobban, ha kis létszámú tájfajtákat támad meg (hiszen pozitív teszt esetén ezeket az állatokat nem gyógyítják, hanem selejtezik). Ez viszont pont a fenti, kínai GM módszer ellen szól: ezeket a populációkat nem lehet úgy lecserélni génmódosított változatra, hogy ne csökkenjen jelentősen a genetikai sokféleség.

    (Az ázsiai állattartásnál lényegében hasonló a probléma: hogy oldod meg a generációcserét? Hogy véded meg az állomány (és pl. az emberek) jó részét a fertőzéstől, ha a gm marhába csupán enyhébbek a tünetek?)

    Vagyis a fenti módszer megint csak egy olyan (ál)problémára ad működő választ, amire már van egy használható megoldásunk.

    Reply
  2. Sexcomb

    @Komavary:
    Akkor az autógyártás is felesleges, hiszen a Ford T-modell is gurult már, tehát régóta megvan a használható megoldásunk, így minden azóta tervezett személygépkocsi csak egy álproblémára adott válasz, mint ilyen, felesleges.

    Sőt, tovább megyek, a lepra ellen is régi, jól bevált módszer a lepratelepek felállítása, fölösleges is gyógyszert fejleszteni ellene? Ugyanígy ha a HIV fertőzötteket is táborokba zárnánk, megoldható lenne a járvány, tehát minden ilyen irányú kutatás fölösleges?

    De tudod mit, az összes valaha kitalált találmányról uyganez elmondható, kérlek mutass nekem a kőbalta óta feltalált bármit, amire ne lett volna előtte régi, jól bevált megoldásunk, így mint ilyen nem fölösleges, álproblémára adott válasz!

    Volt akinek elég volt a kézzel másolt tekercs, megnyugodott abban, hogy megvan a régi jól bevált megoldás, például az Oszmán Birodalomban 1483 és 1729 között tilos volt a könyvnyomtatás. Le is maradtak pár évszázaddal, amit igazából a mai napig sem sikerült behozniuk. Kínában a földrajzi felfedezések jóval az európai tengeri utak előtt elkezdődtek, de ott is volt, aki betiltotta ezeket, mert hát ugye megvolt a régi jól bevált megoldás a kereskedelemre is. Aztán volt aki elkezdett új találmányokkal is kísérletezni, mint az a Guttenberg, meg az a Tengerész Henrik, azok haladtak előre.

    “Nem teljes eradikációról van szó, mint mondjuk a keleti marhavésznél, mert vannak más hordozó fajok is, de a szórványos fertőzést jó állategészségügyi rendszerben kontrollálni lehet.”

    Pontosan ezt írtam. Vannak reservoirjai, még senki sem jött rá, hogyan lehetne azokból is kiirtani, tehát ha holnap minden beteg marhát kényszervágásra ítélsz, egy adott időpillanatban a teljes marhaállomány gümőkórmentes, akkor sem fogod tudni kiirtani a kórokozót, évente egy-két friss eset mindenképpen előfordul majd.

    “Vannak helyek, ahol gyakori a más fajokból eredő fertőzés, pl. Délanglia, de itt is csak finomhangolás folyik.”

    Mármint “finomhangolás” alatt azt érted, hogy állatorvosok folyamatosan ellenőrzik gyakorlatilag az összes szarvasmarhát és a beteg állatokat azonnal elpusztítják?

    “Az ázsiai állattartásnál lényegében hasonló a probléma: hogy oldod meg a generációcserét?”

    Ezeknek a marháknak utódaik születnek, azok megint borjaznak, stb. A rekombináns DNS technológia előnye éppen az, hogy ezek az élőlények maguktól szaporodnak, nem gyárban készülnek.

    ” Hogy véded meg az állomány (és pl. az emberek) jó részét a fertőzéstől, ha a gm marhába csupán enyhébbek a tünetek?”

    Nem csak enyhébbek a tünetek, ebben a kísérletben például a háromból egy meg sem betegedett, tehát az állomány egy része ellenállóvá válik. E mellett nyilván nem számolható föl az állatorvosi ellenőrzés, ez a transzgén önmagában csak az élelmiszerpazarlást csökkenti, kevesebb marha betegszik meg, így kevesebbet kell kidobni csak azért, mert elkapta a gümőkórt. Kb. mint egy gyenge védőoltás.

    Ezért írtam, hogy ez valószínűleg nem a tökéletes megoldás ez ellen a betegség ellen, de elég komoly lépés. Így működik a kutatás, ez a transzgén mondjuk 30% védelmet ad, de semmi sem zárja ki, hogy mások vagy ugyanezek mellé tegyenek még kettőt. A legtöbb ma használt eszközünk éppen így készült, valakinek volt egy találmánya, aztán más valaki javított rajta, még más valaki hozzátett még valamit, stb. Például a számítógép, amit éppen használsz, sem egy magányos zseni alkotása, aki egyszerre találta föl a villanyáramot, a tranzisztorokat, a műanyagokat, meg a folyadékkristályos kijelzőt, ettől még egészen jól együttműködnek a több helyen, egymástól függetlenül feltalált alkatrészek. Érdekes módon egyedül a biotechnológiával kapcsolatban merül fel igényként, hogy évszázados, kiérlelt technológiákat tegyenek le az asztalra a feltalálók a semmiből.

    “Hogy véded meg az állomány (és pl. az emberek) jó részét a fertőzéstől, ha a gm marhába csupán enyhébbek a tünetek?”

    “Mivel közegészségügyi következménye gyakorlatilag nincs (hisz a tejet pasztőrizáljuk), az esetenkénti fertőzés nem okoz akkora gondot”

    Mitől kell akkor megvédeni? Akkor a teljesen fogékony nem-GM marha tartása semmilyen közegészségügyi következménnyel sem jár, de a részben ellenálló GM-marhától már meg kell védeni a lakosságot?

    Reply
  3. Untermensch4

    @Sexcomb: csak érdekességként: az öntöltő pisztolyok az 1920-as évekre szerkezetileg “kész” lettek, azóta csak finomhangolás és apróbb módosítások folynak (ergonómia, újabb anyagok felhasználása), így nagyrészt álproblémákra adott álválaszokat oldanak meg, korszakos áttörés nélkül. A cél ráadásul mindenképpen emberek halálával/megölésével kapcsolatos tevékenység. Ehhez képest aránytalanul nagy korlátozásnak tűnik a biotechnológia akadályozása.

    Reply
  4. Komavary

    @Sexcomb:
    Még egyszer: volt egy hibás kiindulási alapod: “A marhatuberkulózis az egész világon elterjedt, igazából még senkinek sem sikerült hatékony módszert találni a kiirtására.”

    Ha megnézzük a BT-mentes országok, régiók listáját, ez nem igaz. (nem véletlenül volt az eredeti cikkben ott, hogy “and no effective programs currently exist to eliminate or control the disease in many less-developed areas of Africa and Asia.” )

    És volt egy ebből következő hibás végkövetkeztetésed (hogy mitől ijesztő a cikk).

    Az egész úgy néz ki, mintha ez a cikk lenne az egyetlen forrás, amit a marhák tuberkulózisáról olvastál volna.

    “kérlek mutass nekem a kőbalta óta feltalált bármit, amire ne lett volna előtte régi, jól bevált megoldásunk, így mint ilyen nem fölösleges, álproblémára adott válasz!”

    Itt azt kéne megmutatni, hogy ez a technika hosszú távon jobb megoldás, mint a nyugat által használt módszerek. Ez nagyon különbözik attól, amit maga a cikk állít, nevezetesen hogy előállítottak olyan Holstein marhákat, amelyek egy része immunis.

    “egy adott időpillanatban a teljes marhaállomány gümőkórmentes, akkor sem fogod tudni kiirtani a kórokozót, évente egy-két friss eset mindenképpen előfordul majd. “

    Ez történik akkor is, ha a teljes marhaállomány GMós mentességet kap.

    “Mármint “finomhangolás” alatt azt érted, hogy állatorvosok folyamatosan ellenőrzik gyakorlatilag az összes szarvasmarhát és a beteg állatokat azonnal elpusztítják?”

    Nem, finomhangolás alatt azt értem, hogy van egy pontos akcióterv, és emellett nézik azt, hogy a borzok irtása milyen hatással van, hogy lehet-e megoldás a borzok oltása, vagy éppen hogy pontosan milyen körülmények között teszteljék a vakcinákat, és milyen hosszú távú hatása lehet a vakcinázásnak.

    “Ezeknek a marháknak utódaik születnek, azok megint borjaznak, stb. A rekombináns DNS technológia előnye éppen az, hogy ezek az élőlények maguktól szaporodnak, nem gyárban készülnek.”

    Még egyszer: hogy oldod meg, hogy a kínai paraszt, akinek van két darab nem holstein marhája, x éven belül ugyanúgy munkaképes, GM révén ellenálló marhához jusson?

    A marhaállomány nem egységes, rengeteg helyi fajta van, főleg délkelet ázsiában a zebutól a holsteinig. Hogy cseréled le ezeket? Hogy cseréled le ezeket úgy, hogy megtartod a genetikai változatosságot?

    “Nem csak enyhébbek a tünetek, ebben a kísérletben például a háromból egy meg sem betegedett, tehát az állomány egy része ellenállóvá válik. “

    Ellenálló hordozóvá. Ami akkor főleg akkor baj, ha más fajokkal van együtt tartva (pl. bivaly, vagy akár elefánt), illetve ha elég idő van arra, hogy még így is megfertőzze a hordozót.

    (Az enyhébb tünetek nagyon jók az állatnak, de pozitív tuberkulin próbával ugyanúgy levágják őket.)

    A végén két dolgot keversz: az egyik arról szól, hogy a jelenlegi megoldás (pozitív próba – állat megsemmisítése) akkor fáj a legjobban, ha tájfajtát fertőz.

    A másik egyrészt arról, amit fent írtam a különböző fajokról, másrészt meg arról, hogy Ázsiában sokkal (kb. tízszer) nagyobb a M. bovis okozta megbetegedés aránya az emberekben, ennek tartási/köz- és állategészségügyi okai vannak, ezt egy enyhébb tüneteket produkáló állat nem oldja meg.

    ” Akkor a teljesen fogékony nem-GM marha tartása semmilyen közegészségügyi következménnyel sem jár”

    Dehogynem. Viszont könnyebb észrevenni, kimutatni, eltávolítani.

    Elhiszem, hogy sok mindenre lehet jó ez a technika (vö. “mire jó a GMO”), viszont úgy prezentálni, hogy a kínaiak most feltaláták a spanyolviaszt, a nyugat meg csak önelégülten malmozik, miközben nagyszabású és sikeres eradikációs programokon vagyunk túl, több jelenleg is zajlik, szerintem elég félrevezető.

    (És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy a M. tuberculosis elleni “harcot” is az a fránya nyugat vezeti. Bár lehet, meg kéne várni, míg a kínaiak TB-ellenállóvá módosítják az embereket. :p)

    Reply
  5. Sexcomb

    @Komavary: Itt valami félreértés akad. Szó nem volt konkrétan a tuberkulózis elleni fellépésről, ez mindössze egy példa arra, hogy manapság a biotechnológia csúcsát nem csak az USÁban és Európában művelik, hanem Kínában is fölnőttek komoly műhelyek, amik versengenek a régiekkel. Ettől ijesztő a dolog, akad egy technológia, ami emberi számítás szerint a huszonegyedik század nagy dobása lesz, ezt a nyugati világban találták fel, minden fontos felfedezést itt tettek vele, sőt, mindezt a mi pénzünkből. Ellenben sajnos mire kézzelfogható hasznot tudna hajtani, fölnőtt mellé egy vallási alapú ellenző mozgalom is, amely húsz éve sikeresen akadályozza az alkalmazását. Eddig reménykedhettünk abban, hogy hát ha nem is most, majd tíz év múlva végre belátjuk, hogy ez hülyeség és engedjük kibontakozni, de innentől eléggé úgy tűnik, hogy ha mi nem, majd a kínaiak kihasználják, aztán mi meg siránkozhatunk, hogy már megint a kínai gazdaság nő, a miénk meg zsugorodik.

    Ennek a problémának az egyik megjelenési formája például ez a cikk. Nyugodtan kötheted az ebet a karóhoz, hogy kiirtottuk a M. bovist, de ez egyszerűen nem igaz. A feketehimlőt, azt irtottuk ki, bárhová mész a Földön, egyetlen fertőzöttet sem találsz, sőt, már évtizedek óta nem is oltják ellene az embereket, mégsincsenek új megbetegedések. Tehát a kórokozó eltűnt, az oltás fölöslegessé vált, a figyelőszolgálat fölszámolható, stb. Ez a marha tuberkulózissal nem történt meg, valóban nagyon hatékony járványügyi programot működtetünk, ami gyakorlatilag nullára csökkenti a fertőzött marhák számát, de ha ezt a rendszert felszámolnánk, megszüntetnénk a figyelőszolgálatot, éveken belül újra visszatérne a betegség. Ez a régi jól bevált megoldás, hatékony, de nem végleges megoldás. Az egyik végleges megoldást az jelentené, ha a marhákat teljesen ellenállóvá tennénk a tuberkulózis ellen, ekkor oltások, figyelőrendszer, stb. nélkül sem kellene többet foglalkozni ezzel a kórokozóval. A probléma ott van, hogy ha ez lehetséges (nem tudom biztosan, az is elképzelhető, hogy ez valamiért eleve lehetetlen), akkor ez a megoldás a mi nagyon régi, nagyon jól bevált megoldásunkat egy csapásra fölöslegessé fogja tenni és egy rakás pénzt termel annak, aki kitalálta. Viszont mi vallási okokból nem keressük ezt a megoldást, ha már most a kezünkben lenne, akkor is tiltanánk a használatát, márpedig a megoldást, ha létezik az fogja megtalálni, aki kutatja, aki nem kutat ebben az irányban, az vélhetőleg nem is jut semmilyen eredményre. Ezért írtam, hogy a nyugati világ csak malmozik, nem a tuberkulózis ellen nem lép fel, hanem a biotechnológiát hagyja parlagon heverni, így szükségképpen lemarad majd, ha egy erős versenytárssal kerül szembe. Eddig lazíthattunk, ilyen nem létezett, de úgy tűnik, Kínában ráfeküdtek a dologra.

    Ezért tartom ebből a szempontból értelmetlennek a kérdést, hogy az ebben a cikkben leírt módszer jobb -e mint a járványügyi megközelítés? Nem jobb, ezt le is írtam az eredeti bejegyzésben, ez nem a szent grál a tuberkulózis ellen, de valami gyenge védőhatást kifejt ugyan. Ez az első találmány, amit ebben az irányban megalkottak. Te mindenáron egy csoport egyetlen találmányát akarod összehasonlítani ezer csoport ezer találmányával, amik száz év alatt egymásra épülve alkották meg az általunk használt rendszert. Önmagában egyik sem a tökéletes megoldás, együtt adják a jelenlegi, meglehetősen hatékony védelmet. Ha a te példádnál maradunk, megnézhetjük, hogy önmagában, minden más járványügyi intézkedés nélkül csak a borzok oltása semmiképpen sem hatékonyabb megoldás, mint az azelőtti teljes csomag egyben, mint ilyen álproblémára adott válasz, tehát üldözendő. De ha tetszik, összehasonlíthatod a borzok oltását az itt leírt GM-marhával, kérdéses, hogy önmagában melyik a hatékonybb megoldás, mégis csak az egyikre mondod, hogy álmegoldás. Mondok erre egy történelmi példát: Az első gőzgép egy elképesztően kevéssé hatékony találmány, egyedül vizet tudott pumpálni, tulajdonképpen csak szénbányákban mutatott valami hasznot a lovakkal szemben, mert ugye ott a szén ingyen volt, még szállítani sem kellett. A te meghatározásod szerint álproblémára adott válasz, hiszen előtte is voltak bányalovak. Viszont nem tiltották be, így tizennégy hosszú év után, számos új találmány beépítésével sikerült belőle valóban hasznos gőzgépet készíteni, ebből indult ki az ipari forradalom. Szerencsére akkoriban nem működött még gőzgép-ellenes vallás, így nem sikerült már 1698 -ban betiltani a gőzgépet, mint olyat, csak azért, mert az első prototípus rosszabbul működött, mint az akkor rendelkezésre álló régi jó megoldások.

    “Itt azt kéne megmutatni, hogy ez a technika hosszú távon jobb megoldás, mint a nyugat által használt módszerek. “

    Most jött ki a cikk. Mégis honnan kellene tudnom, hogy ez a technika hová fejlődik száz év alatt, húsz új transzgén beépítésével? A te szavaid szerint további “finomhangolással”.

    Reply
  6. Sexcomb

    @Komavary: “Még egyszer: hogy oldod meg, hogy a kínai paraszt, akinek van két darab nem holstein marhája, x éven belül ugyanúgy munkaképes, GM révén ellenálló marhához jusson?”

    Ha megvan az ellenálló GM-marha, odaviszed neki a GM-bikát (küldesz fagysztott spermát a helyi állatorvosnak), meghágja a teheneket, a születő borjainak átadja a génjeit.

    “Ez történik akkor is, ha a teljes marhaállomány GMós mentességet kap.”

    Nem, ha a teljes marhaállomány ellenállóvá válna, akkor bizony a védőoltások/figyelőrendszer/borzok beoltása híján is egészséges maradna az állomány.

    “A marhaállomány nem egységes, rengeteg helyi fajta van, főleg délkelet ázsiában a zebutól a holsteinig. Hogy cseréled le ezeket? Hogy cseréled le ezeket úgy, hogy megtartod a genetikai változatosságot?”

    Ez a biotechnológia legnagyobb előnye. Ugyanazzel az eszköztárral, viszonylag alacsony költséggel korlátlan számú marhafajtába bevihető ugyanez a transzgén. Vagyis ha egy tájfajtát akarsz ellenállóvá tenni, akkor elküldesz belőlük néhányat az állatorvosi egyetemre, ott bejuttatják genomjába a transzgént, majd visszaküldik neked, a genetikai változatosság teljes megőrzésével.

    “Ellenálló hordozóvá. Ami akkor főleg akkor baj, ha más fajokkal van együtt tartva (pl. bivaly, vagy akár elefánt), illetve ha elég idő van arra, hogy még így is megfertőzze a hordozót”

    Ez valóban probléma, erre nem gondoltam. Nyilván itt azért még lehet fejleszteni a módszert, mint ahogy írtam is, ez nem a szent grál, hanem az első eleme egy lehetséges megoldásnak.

    “másrészt meg arról, hogy Ázsiában sokkal (kb. tízszer) nagyobb a M. bovis okozta megbetegedés aránya az emberekben, ennek tartási/köz- és állategészségügyi okai vannak, ezt egy enyhébb tüneteket produkáló állat nem oldja meg. “

    Ezért írtam, hogy ez nem a szent grál a M- bovis ellen.

    “Elhiszem, hogy sok mindenre lehet jó ez a technika (vö. “mire jó a GMO”), viszont úgy prezentálni, hogy a kínaiak most feltaláták a spanyolviaszt, a nyugat meg csak önelégülten malmozik, miközben nagyszabású és sikeres eradikációs programokon vagyunk túl, több jelenleg is zajlik, szerintem elég félrevezető. ”

    A kifogásolt bekezdésben nem is említem a gümőkórt. Egyértelműen a biotechnológiáról szól.

    Reply
  7. degeneral

    Erdekes ez a kinai-felelem… bar vannak holmi rasszizmus-ellenes cikkek errefele, azert sokat elarul az utolso bekezdes a szerzo beidegzodott rasszizmusarol. Mintha a vilag holmi verseny lenne a “keleti” es “nyugati” civilizaciok kozott, ahol az europai szellem kuzd az azsiaival a dominanciaert. Ez nem eppen ennyire egyszeru, es oszinten szolva, meglehetosen nyugtalanito, hogy egy biologus ilyen megjegyzeseket tegyen. (Az europai/amerikai kutatas lemaradasa folott lehet maskepp is keseregni, ami kevesbe, vagy epp egyaltalan nem rasszista.)

    Legalabb annyit erthetne a szerzo, hogy a kutatas nem egy “zero sum” jatek.

    Reply
  8. Sexcomb

    @degeneral: Ebben semmilyen rasszizmus sincs a világon. Ha a következő ipari forradalmat meglovagoló cégek Magyarországon működnek, ide fizetnek adót, az én nyugdíjamat termelik majd meg. Ha Kínában, akkor a kínaiakét. A különbség valami olyasmi lesz majd, mint amikor Angliát az ipari forradalom világbirodalommá tette és vessetek meg érte, de én jobban szeretném, ha a kölköm a konjunktúra haszonélvezői között lenne, mint ha valami távoli, elmaradott régióban punnyadna.

    “ahol az europai szellem kuzd az azsiaival a dominanciaert”

    Semmi hasonlót sem mondtam, éppen abból indulok ki, hogy a kínai kutatók/cégek semmivel sem rosszabbak, mint az Európaiak, jelenleg a haladást a tisztán vallási alapon hozott törvények gátolják. Ahol előbb eltörlik őket, azok fognak meggazdagodni, éppen azért, mert a képességeink egyformák, nem számíthatunk arra, hogy majd a sárgáknak úgysem megy a kutatás.

    “meglehetosen nyugtalanito, hogy egy biologus ilyen megjegyzeseket tegyen.”

    Milyen kijelentéseket? Ugyan mutass már egyetlen rasszista felhangú mondatot az írásomban!

    “Legalabb annyit erthetne a szerzo, hogy a kutatas nem egy “zero sum” jatek. “

    A kutatás nem is, de az alkalmazásról van itt szó, márpedig aki előbb szabadalmaztat egy találmányt, az kizárólagos jogot kap a használatára húsz éven át.

    Reply
  9. degeneral

    @Sexcomb:
    “ez a cikk számomra a legijesztőbb, amit hosszú idő óta olvastam. Nem a tartalma, hanem a szerzői miatt.”

    Ez zsigeri reakciot implikal, es nem holmi racionalis aggodalmat jelez a kieso adobevetelek miatt. (Mintha olyan oriasi lenne a kieses a vilagpiacon; arrol nem is beszelve, hogy ugyebar eddig -es ez utan is- jelentos bevetelekhez jut a “nyugat” a Kinaval szemben elvezett gazdasagi/jogi elonye miatt. Ami, ugy tunik, nalad nem szamit.) Ha pedig adorol beszelunk: az USAban mukodo cegek adoibol nem fogsz latni semmit; azok meg az amerikaiakhoz sem fognak eljutni, nemhogy hozzad. Az Europaban mukodo nagy cegek pedig amugy is Luxemburgban es hasonlo adoparadicsomokban vannak bejelentve, igy nem fizetnek adot. Egyszoval megnyugodhatsz. (Talan nem… Kina lassan lehagyja az USA-t, ha tetszik neked, ha nem. Es akkor jonnek a voros/sarga hordak.)

    http://www.theguardian.com/commentisfree/2014/may/03/world-nothing-fear-us-power-china-economy-democracy

    “Ez a tehén akárhogyan is nézzük csúcstechnológia. A munkát egy kínai állatorvosi egyetemen végezték, tisztán kínaiak, nyugati ember a köszönetnyilvánításba sem fért bele.”

    Megintcsak. “Tisztan kinaiak”, “nyugati ember” meglehetosen rossz konnotaciokat ebreszt az emberben. Pusztan ezek alapjan nyugodtan lehet rasszistanak mondani a bekezdest; elegge egyiranyu kapcsolatnak allitod be a “kelet” es “nyugat” viszonyat. “Tessek, ezek a visszamaradott azsiaiak mar ezt is megcsinaltak, es meg koszonetet sem kellett mondaniuk a nagy feher embernek.” Szerintem pattintsd at ezt a mondatot egy “nyugati” ceg HR-jahoz (mondjuk a Bayer magyarorszagi kepviseletenek), es kerdezd meg oket, mennyire politikailag korrekt ez a mondat. (Sugok: nem az.) Amugy meg nem lattam meg egy pipettan sem, hogy kinaiak kizarolag nyugati segitseggel nyulhatnak hozzajuk. Kepzeld, a tudomanyban nincsenek exkluziv jogok mondjuk a helper T sejtek kutatasahoz. Barki megteheti. Meg egy fekete is Afrikaban.

    “Volt már ilyen a történelemben, ha egy társadalom nem akarta használni az új találmányokat, megtették helyettük mások és hamar a fejükre nőttek.”

    Megintcsak egy olyan mondtat, amivel olyankor szoktak elni, amikor nem lehet nyiltan rasszizmussal elojonni. Nezd meg a “dog whistle” definiciojat.

    “Az utóbbi néhány száz évben szerencsénk volt, a nyugati világ az újítók közé tartozott, de mint látjuk, mindennek vége szakad egyszer.”

    Megintcsak az a franya kutyasip. Olyan ertekrendet implikalsz, ahol a nyugat “jo”, mas nem az, es egy keshegyig meno verseny van a jo es a kevesbe jo eroi kozott, amelyet, ha elvesztunk, akkor jon a siras-rivas, valamint fogaknak csikorgatasa. Magyarul ugyanarrol a civilizaciok harcarol beszelsz, amivel az amerikai neokonzervativok probaltak remisztgetni a voros vesz elmultaval a szavazoikat, es amit Chomsky es Said olyan szepen megsemmisitett a kulonfele kritikaiban. A vilag, szerencsere, nem igy mukodik.

    Ez a felelem amugy meglehetosen szepen el mar jopar evszazada… yellow perilnek hivjak, es manapsag meglehetosen nepszeru az USA konzervativabb koreiben is.

    http://www.amazon.com/The-Yellow-Peril-Manchu-Chinaphobia/dp/0500252076

    inamerica.blogs.cnn.com/2012/02/08/opinion-the-price-of-yellow-peril/

    http://www.theguardian.com/books/2014/oct/30/yellow-peril-dr-fu-manchu-rise-of-chinaphobia-christopher-frayling-review

    “Ugyan mutass már egyetlen rasszista felhangú mondatot az írásomban!”

    Tessek. A felhang ott van; ezert irtam. A gond lehet hogy mindossze az, hogy Magyarorszagon jobban elfogadottak bizonyos dolgok, mint mondjuk nyugaton. Tizennegy eve nem elek otthon, es tenyleg latszodnak a kulonbsegek a nyugati es a magyar hozzaallas kozott. Az teny, hogy eleg sok hajmereszto dolgot olvasni mondjuk “a muzulmanokrol” meg akar a HVG-ben is; olyasmiket, amiket egyetlen komoly nyugati ujsag nem jelentetne meg; az is teny, hogy ujsagok es maganemberek is nyugodtabban mondanak elkepeszto dolgokat a feketekrol (es menekultekrol), peldaul. (Legalabb zsidozni meg ciganyozni nem mernek nyiltan.) Egyszoval lehet, hogy ez az egesz felelem a csunya kis kinaiaktol, akik majd elveszik a nyugdijadat es a fejedre nonek, innen ered; egyszeru lemaradas az ertekrendek teren. Ettol fuggetlenul nagyon kellemetlen rasszista athallasa van az utolso bekezdesnek.

    Ha annyit irsz, hogy “tessek, amig mi itt gatoljuk a fejlodest, masok elhuznak melletunk, es hogy ez micsoda kib”szas”, az teljesen OK. De ez a civilizacios retteges nem az. Ez sajnos rasszizmus. (Es nem a gyermekeid bevetelenek feltese. Ha az lenne, mar reg Brusszelben tuntetnel.)

    Reply
  10. Sexcomb

    @degeneral:
    Azért elég sok mindent belemagyarázol ebbe.

    Elsőként kényelmes abból kiindulni, hogy a cégek úgyis csak Luxemburgban fizetnek adót, de azért ez elég durva egyszerűsítése a világnak, sőt, nekem inkább teljesen falsnak tűnik. Érdekelne, akkor miért küzd az összes Európai ország a cégek odacsábításáért, ha úgysincs belőlük semmi hasznuk?

    ” eddig -es ez utan is- jelentos bevetelekhez jut a “nyugat” a Kinaval szemben elvezett gazdasagi/jogi elonye miatt”

    A gazdasági előnyt nullázná le egy újabb ipari forradalom, ahogy az első is tette.

    “Amugy meg nem lattam meg egy pipettan sem, hogy kinaiak kizarolag nyugati segitseggel nyulhatnak hozzajuk.”

    Ezt már harmadszor teszed. Én azt állítom, hogy a kínaiaknak éppen úgy megy a kutatás, mint nekünk, ha őket nem kötik tovább a vallási törvények, minket meg igen, akkor hamarosan csak a porfelhőt csodálhatjuk majd utánuk. Ebből már megint ki akarod hozni, hogy én valamiért úgy gondolom, hogy a kínaiak kevésbé képesek kutatni, mint az európaiak. Ezt egyedül te magyarázod bele ebbe, én ennek az ellenkezőjét állítom, sőt eredetileg is ezt állítottam.

    Oké, tehát akkor szerinted, ha azt állítom, hogy a poroszok a Habsburgok fejére nőttek, mert hajlandóak voltak hátultöltős puskát használni, míg az oszrtákok nem, az rasszizmus? Nézd, szeretem a polkorrektséget, de te egyszerűen olyasmit magyarázol bele ebbe, ami utalás szintjén sincs ebben benne.

    ” Olyan ertekrendet implikalsz, ahol a nyugat “jo”, mas nem az, es egy keshegyig meno verseny van a jo es a kevesbe jo eroi kozott,”

    Öööö… Ez nagyon szép eszmefuttatás, de a világon semmi köze a valósághoz. Nem tudni, honnan veszed, ilyesmire utalni sem utaltam. Egyszerűen az utóbbi száz-százötven év egyértelműen a tudomány diadalmenete volt, az járt jobban, aki könnyebben fejlesztett. Kb. a hetvenes évekig ez a nyugati világot jelentette, ahol egészen könnyen valósíthattak meg új találmányokat a feltalálók. Általában azok az országok gazdagodtak, ahol több találmányt alkottak meg és vittek a piacra. Ez a környezet megváltozott, például a biotechnológia újításait már vallási törvényekkel tiltjuk be, teljesen megfojtva ezt az iparágat, éppen azokban a országokban, amik a technológiai fejlődésből éltek eddig. Ellenben Kínában éppen központi kampányt indítottak a GMOk elfogadtatásáért, vélhetőleg ők éppen velünk ellentétes irányba indulnak el, amit inkább nekünk is követnünk kellene. Hogy ebből te hogy kerekítettél civilizációk harcát, meg a jó és rossz epikus küzdelmét, az rejtély.

    “Tessek. A felhang ott van; “

    Szerintem ebbe beképzeled.

    Reply
  11. degeneral

    @Sexcomb: Mint mondtam -es amit figyelmen kivul hagysz-, azzal van gond, AHOGY irtal. A nagy gazdasagi magyarazkodas szep, de a szohasznalatod nem hideg, gazdasagi tenyek targyalasarol arulkodik. Es ugy tunik, pont erre nem valaszolsz, hanem ragaszkodsz a gazdasagi vonalhoz… Akkor megismetlem: nem a gazdasagi magyarazatokkal van feltetlenul bajom (amik utolag jottek, mellesleg.) Semmi masra nem reagaltal viszont, marpedig az a kinos, hogy pont azok voltak a lenyeges pontok.

    Amugy meg durva egyszerusites… Igen, mert forum bejegyzesek limitalt karakterszammal a jogi es a tudomanyos szovegek mellett arrol ismertek, hogy tokeletes mediumkent szolgalnak a pontos es reszletes okfejtesekhez. Olvass legyszives utana, mennyi nagy, nemzetkozi biotech es gyogyszerceg operal olyan orszagokban, ahol adomentessegben reszesitik oket (tax break), vagy epp ucsorog a Cayman szigeteken, a Bahamak-on, Hollandiaban es Luxemburgban. (Tax Havens: How Globalization Really Works cimu konyv tokeletes lenne ehhez.)

    Vagy csak ezt
    http://www.ft.com/cms/s/2/f7a2b958-4fc8-11e4-908e-00144feab7de.html#axzz3joT4ENT7

    Amugy meg teljesen ertelmetlen ezen vitatkozni, mert ugy tunik, ugysem hiszel nekem, es nem arra reagalsz, amit irok. Nem a nemzetkozi cegek adozasarol beszeltunk, hanem rasszizmusrol, es rasszista felhangokrol. Ket dolgot kellene tenned.

    1. mint javasoltam is, megkerdezni azoktol, akiknek ez a munkajuk, hogy eldontsek.

    2. elvegezni egy kis behelyettesitest, ami altalaban hasznos ahhoz, hogy eldontsuk, valami rasszista-e vagy sem. Sot, megcsinalnom neked en:

    “Viszont ez a cikk számomra a legijesztőbb, amit hosszú idő óta olvastam. Nem a tartalma, hanem a szerzői miatt. Ez a tehén akárhogyan is nézzük csúcstechnológia. A munkát egy izraeli állatorvosi egyetemen végezték, tisztán izraeliek, nyugati ember a köszönetnyilvánításba sem fért bele. Ráadásul tisztán izraeli állami pályázati pénzekből. Nagyon úgy tűnik, hogy amíg mi az utóbbi húsz évet azzal töltöttük, hogy egyre körmönfontabb törvényi szabályozásokkal akadályoztuk a biotechnológia felhasználását, az izraeliek egyszerűen elhúztak mellettünk. Volt már ilyen a történelemben, ha egy társadalom nem akarta használni az új találmányokat, megtették helyettük mások és hamar a fejükre nőttek. Az utóbbi néhány száz évben szerencsénk volt, a nyugati világ az újítók közé tartozott, de mint látjuk, mindennek vége szakad egyszer.”

    Ha szerinted ez lehozhato barmilyen sajtotermekben anelkul, hogy kisebbfajta nemzetkozi botranyt robbantanal ki, akkor nem rasszista. Ha inkabb a kurucinfo-ba valonak tunik, akkor az.

    Szerinted?

    Reply
  12. pounderstibbons

    @degeneral:
    Simán lehozható lenne a sajtóban a “szatírád” (de szólj, ha érdeklődik az ügyészség az irományod miatt…), a kuruc.info – ba viszont nem férne bele szerintem.

    Főleg azért, mert arról szól, hogy míg mi önerőből kibabrálunk magunkkal, addig izraelben/kínában okosabban járnak el, és sikerrel valósítanak meg olyan tudományos-technológiai csodát, amitől mi magunk zárjuk el magunkat, ahelyett, hogy követnénk a példájukat. De mutass egy erre hasonlító cikket a kuruc.info-ról, ha szerinted ott ilyeneket szoktak írni.

    Ha Sexcomb a “háttérhatalom” (értsd: izraeliek/kínaiak) által szándékosan visszatartott törzsökös magyar GMO-mozgalom ellehetetlenítéséről írna, amit a maoista-cionista ügynökök által mozgatott Földművelésügyi Minisztérium és EU szervek hajtanak végre, akkor igazad lenne esetleg a kurucos hasonlatod, (de még talán az se lenne rasszista, csak konteós).

    De ilyen tartalmat valamiért csak te látsz a cikkben szerintem.

    Reply
  13. Sexcomb

    @degeneral: @degeneral:
    “Mint mondtam -es amit figyelmen kivul hagysz-, azzal van gond, AHOGY irtal.”

    Te nem a volt feleségem vagy véletlenül?

    ” A nagy gazdasagi magyarazkodas szep, de a szohasznalatod nem hideg, gazdasagi tenyek targyalasarol arulkodik.

    A szóhasználatom? Barátom én itt arról írok cikksorozatot, hogy a GMOk talán nem a sátán művei. Ennél kevesebbért rúgtak már ki Magyarországon embert az állásából ( http://www.szabadfold.hu/gazdanet/kirugtak_poppot_mert_nem_tagadta_meg_a_gmot ), könnyen lehet, hogy már én is feketelistára kerültem. Szóval gerillaújságírón, aki ingyen kockáztatja a saját nyakát a jó ügyért elég fölösleges érzelemmentes hozzáállást számon kérni.

    “Es ugy tunik, pont erre nem valaszolsz, hanem ragaszkodsz a gazdasagi vonalhoz…”

    Azért, mert nem vagyok tizenhat éves lány, hogy a lehetséges érzéseimről beszélgessek egy bögre kakaó mellett. Természetesen nyilván lényeges kérdés, hogy a szóhasználatom milyen érzéseket kavart fel benned, ezek mennyire egyeznek az enyéimmel, mindezt hogy értékelné egy HRes, de ez inkább az irodalom órán annyit gyakorolt “mire gondolt a költő” kezdetű, soha véget nem érő játékra hasonlít. Aminek nincs megoldása, az Anyám tyúkjába is bele lehet magyarázni, hogy a szerző a sátánista grottó elhagyásának a fájdalmát fejezte ki a verssel.

    “Semmi masra nem reagaltal viszont, marpedig az a kinos, hogy pont azok voltak a lenyeges pontok.”

    Egyesével végigmentem minden általad kifogásolt ponton. Mit hagytam ki, ami szerinted lényeges? Mert ezek szerint az írásod 90% -a pont nem volt fontos.

    “Igen, mert forum bejegyzesek limitalt karakterszammal a jogi es a tudomanyos szovegek mellett arrol ismertek, hogy tokeletes mediumkent szolgalnak a pontos es reszletes okfejtesekhez.”

    Ha azt állítod, hogy az adóbevételek nem függnek az adott országban előállított termékek és szolgáltatások értékétől, akkor erre azért valami egészen komoly magyarázatot kellene adnod, mert ez annyira szembemegy az általánosan elfogadott tényekkel. Ez feltételezi, hogy alkalmazottaik sincsenek, akik jövedelemadót fizetnének meg ÁFÁt, nem bérelnek telephelyet, nem építenek székházat, nem fizetnek adót a beszerzéseik után, stb.

    “Amugy meg teljesen ertelmetlen ezen vitatkozni, mert ugy tunik, ugysem hiszel nekem, es nem arra reagalsz, amit irok.”

    Egy tök egyszerű kérdést tettem föl neked: “Érdekelne, akkor miért küzd az összes Európai ország a cégek odacsábításáért, ha úgysincs belőlük semmi hasznuk?” Sajnos erre semmilyen módon sem válaszoltál, csak lököd tovább a “biotech cégek nem fizetnek adót” szöveget. Tehát akkor vagy az a helyzet, hogy az EU összes vezetője botor módon ennyire nem ért a gazdasághoz és a mai napig azért küzd, hogy mindenféle cégek az ő országukba települjenek, amikor ez egy teljesen fölösleges dolog, hiszen semmi hasznuk sincs belőle, vagy te esetleg kissé alulbecsülöd a belőlük származó adóbevételeket. Melyik?

    Például érdekes módon te sem válaszoltál semmit sem az én kérdésemre: “Oké, tehát akkor szerinted, ha azt állítom, hogy a poroszok a Habsburgok fejére nőttek, mert hajlandóak voltak hátultöltős puskát használni, míg az oszrtákok nem, az rasszizmus?” Megkérdezném tisztelettel, te miért nem arra válaszolsz, amit írok? Ha két kaukázusi rasszba tartozó populációról teszek hajszálra ugyanilyen összehasonlítást akkor az már nem rasszizmus?

    Természetesen el lehet játszani a behelyettesítéssel, de a kérdés ugyanaz marad: Mi a frászért rasszizmus azt mondani, hogy a kínaiak/izraeliek úgy tűnik valamit nagyon jól csinálnak és ha nem kötjük föl a gatyát, hamar lehagynak minket, aztán kesereghetünk majd a régmúlt dicsőségén mint… hát, mint Magyarország?

    “Ha szerinted ez lehozhato barmilyen sajtotermekben anelkul, hogy kisebbfajta nemzetkozi botranyt robbantanal ki, akkor nem rasszista.”

    Ez egy elég szemét kérdés. Ugyanis Izraelben is teljes GMO tilalmat hirdettek, tehát ha ezt így lehozná egy újság, az izraeli konzul valószínűleg tiltakozna, mivel durván valótlan állítást tartalmaz az országáról, azt hogy ott lehetne a mezőgazdaságban GMOkat használni, amikor valójában ezt ott tilos. Ha ezt az állítást megfordítanád, akkor igaz lenne, csak az egész bekezdés egy nagy önellentmondássá válna, a szerkesztő kivágná egy “mi ez a hülyeség” felkiáltással. Szóval most mire válaszoljak? Hogy a mai világban így lehozható lenne -e vagy hogy egy alternatív valóságban, ahol Izraelben GM-búzamezők ringanak és GM-csirkék kapirgálnak?

    Reply
  14. degeneral

    @Sexcomb: He, megerkeztunk a sertegeto, szemelyeskedo fazisba -gratulalok. Akkor a te stilusodban folytatjuk tovabb.

    1. A kozponti kerdes az, hogy rasszista volt-e az utolso bekezdes. Mint irtam, ha gazdasagi aggodalmaid vannak, akkor nem ilyen szohasznalattal elsz. (Az Economist-ban eleg keves hasonlo hangvetelu cikket olvastam erosodo/gyengulo gazdasagokrol, meg akkor is, amikor a felemelkedo Kinarol, vagy a hanyatlo USArol volt szo.) Magyarul ebbe az iranyba inkabb nem vinnem el a “beszelgetest”, barmennyire is szeretned elteriteni. Nem a gazdasagrol beszelunk, nem fogok belemenni gazdasagi temakba. Adtam linkeket, ha erdekel, olvasgass. DE NEM EZ A TEMA. Mint ahogy itt nem fogok mondjuk a jegesmedvek okologiai szereperol sem ertekezni, vagy a balnavadaszat etikussagarol. Mivel ezeknek semmi koze a mondandomhoz, ezekhez nem is voltam hajlando hozzanyulni, mert csak kisiklatjak az egeszet – ami szerintem a celod is (de informaciot kuldtem, amit ugy tunik, nem olvastal el).

    2. rasszista lehet egy megjegyzes anelkul is, hogy kimondanad, hogy budos cigany. Nagyon sok szep rasszista felhangja lehet egy mondatnak, anelkul, hogy barmilyen konkret szoba bele lehetne kotni. (Lasd Cameron/Viktorka megnyilvanulasait a menekultekkel kapcsolatban, az amerikai muzulman/feketeellenes sajtot, vagy epp az utobbi ket amerikai elnokvalasztas alatti republikanus megnyilvanulasokat.) Ugy tenni, mintha ez nem igy lenne vagy naivitas, vagy szandekos vaksag. Ezt lehet elviccelni idiota poenokkal, de meglehetosen ostoba dolog. Mar emlitettem a kutyasipot- amire termeszetesen nem reagaltal, pedig EZ AZ EGYETLEN DOLOG, AMIROL BESZELEK. Itt nem az en erzekeny kis lelkemrol van szo. Itt rasszista felhangokrol van szo, amit a vilag kulturaltabb helyein elegge komolyan vesznek. Gondoltam, szolok, hogy egy biologiaval foglalkozo blogon ne legyenek ilyen megnyilvanulasok akar szandeokosak voltak, akar nem. Sokan -kulonosen Magyarorszagon, ugy tunik- ugy nyomjak a rasszista szovegeiket, hogy kozben liberalis baloldalinak tartjak magukat. Tota W Arpad az egyik legjobb pelda erre, amikor az arabokrol beszel. Attol, hogy szerinted valami, amit mondasz, nem rasszista, attol meg az lehet; meg akkor is, ha vannak zsido/fekete/cigany barataid. Aztan jonnek az angol es ir ismeroseim otthonrol, es huledeznek, hogy mindenki mennyire rasszista. Ha meg annyira sem vagy hajlando, hogy vegiggondold a dolgot, az elegge arulkodo.

    4. Ha azt hiszed hogy a GMO melletti kiallasodert a munkadat kockaztatod, egyfajta hosies anonim gerillakent a neten, akkor fogadd elismeresem. Biztos vagyok benne, hogy a Kormany es Szeretett Vezerunk ezt a beszelgetest is nyomon koveti (valszeg az NSA, az MI6 es a Stasi segitsegevel), es holnaputan majd kopognak a borkabatosok az ajton. Majd kuldok kenyerbe sutott reszelot.

    3. Te teljesen felreertetted az izraeli ugyet. Vagy azert, mert nem ertetted meg, mirol van szo, vagy azert, mert szandekosan nem akarod megerteni. Akkor elmagyarazom. Antiszemita szovegeket konnyebben megismersz, mivel azokkal nagyobb tapasztalatod van/erzekenyebb ra a fuled (tortenelmi okokbol kifolyolag). Ha tehat atalakitjuk kerdeses mondatot, akkor megfelelo litmusz-teszttel rendelkezunk annak eldontesehez, mi hangzik rasszistanak. Es ehhez semmi koze ahhoz, hogy Izraelben ki mit csinal eppen; ebbol a szempontbol lenyegtelen, hogy Bibinek milyen GMO politikaja van. Ha ezt az egyszeru konceptciot nem erted meg, akkor komoly gondok vannak. Kuldd el a Szombat kiadojanak a bekezdest atalakitva, es kerdezd meg toluk, mi rola a velemenyuk. (Ezt komolyan mondom. Ha van egy csoppnyi gerinced is, akkor megteszed.)

    Evvan. En elmagyaraztam, mit tartottam gondnak es miert; te a gunyoros megjegyzeseken kivul semmire nem voltal hajlando. Annyit kellett volna tenned, hogy kersz egy masodik velemenyt egy partatlan forrasbol, de ez ugy tunik, tul sok. Mindenben tokeletesen biztos vagy, es semmiben sem tevedhetsz -szerintem te hangzol ugy, mint a feleseged. 😉

    A magam reszerol itt leteszem a pennat. Barmit mondok, barmilyen linket kuldok, elolvasni es vegiggondolni ugysem fogod; innentol kezdve csak az idonket vesztegetjuk. (Erdekes modon, meg sem vagy hajlando engendi annak a lehetoseget, hogy igazam van; a parbeszed inkabb hasonlit egy klimavaltozas-tagadoval folytatott beszelgetesre.)

    Reply
  15. pounderstibbons

    Vicces, hogy Sexcombot vádolod azzal, hogy nem válaszolt egy random szavadra többezer karakterből, de az én kommentemre nem válaszolsz.

    És közben zavartalanul rúgod magadnak az öngólokat.
    pl:
    “Nagyon sok szep rasszista felhangja lehet egy mondatnak, anelkul, hogy barmilyen konkret szoba bele lehetne kotni. (Lasd Cameron/Viktorka megnyilvanulasait a menekultekkel kapcsolatban”

    “Aztan jonnek az angol es ir ismeroseim otthonrol, es huledeznek, hogy mindenki mennyire rasszista. “

    Tessék mondani, ez a sok angol ismerős idejön hüledezni egy GMO-ról szóló “rasszista felhangú” íráson, mert náluk ilyen nem fordulhat elő. Nem hallgatják ezek szerint a saját miniszterelnöküket?
    🙂

    Különben a raszista tesztedet próbáld ki te, küldd be a Szombat-ba és kérdezd meg, zavarná-e őket (már ha igaz lenne…). Láttam én már ott jóval különbet is. Legutóbb pl. a Gerő-Frőlich vitában kb. az jelent meg, hogy a hagyományos zsidó felfogás a zsidóság örökletességéről határos a náci fajelmélettel. (linket nem adok, mert úgyse olvasod el, ami ritka okos hozzááállásnak tűnik)
    És leközölték. Van aki vitába szállt vele, de mintha nem akasztotta volna ki a náciszenzorukat. Biztos nem a tiéd túlérzékeny?

    Szerintem nem kiáltanának akkor se rasszizmust, ha valaki azzal “vádolná” Izraelt, hogy más, irracionálisan elzárkózó országokat megelőzve tör előre géntechnológiai téren.

    Reply
  16. Komavary

    Megjegyzem, szerintem is van igazság degeneral hozzászólásában. Hol máshol volt ennyire kiemelve, hogy ki fia-borja (sic!) az adott cikk szerzője? Pláne (alap)kutatásban nincs nyugati világ vs. “mások” (legalábbis innen legkeletebbről nézve. :p).

    Hogy az alapvitától eltérjek, de USA vs. Kína GMO témánál maradjak: http://www.newrepublic.com/article/122441/corn-wars

    Vagyis van miről beszélni, de ez már nem kutatás, hanem politika.

    Ha megjelennek a legelőkön a gümőkormentes marhák, akkor érdemes beszélni nyugatról és keletről (és a történelmi különbségekről), de az már nem tudományról fog szólni, hanem politikáról.

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.