Amikor öt hét után hazavihették az inkubátorból koraszülött kisfiukat, Phoenix Wilkinson szülei azt hitték, a nehezén már túl vannak. Tévedtek, az igazi gondok csak otthon kezdődtek: a csecsemő súlya nem gyarapodott és testét folyamatosan kiütések borították. Hetekbe telt és konzultációk tucatjaiba, amíg végül egy kaliforniai orvos rájött, mi is áll mindennek a hátterében – a gyerek egy súlyos, kombinált immundefektus (SCID – Severe Combined Immunodeficiency) nevű szindróma áldozata volt, ami nem sok jóval kecsegtetett a jövőre nézve.
- Kombinált immundefektus szindrómával küzdő kisgyerek a franciaországi Lyon egyik kórházában. Itt az elsők között kísérleteztek génterápiával a szindróma kezelésében. (AFP)
A SCID-beteg gyerekek immunsejtjei (pontosabban B- és T-sejtjei) működésképtelenek, amelyek miatt igen fogékonyak a különböző betegségekre, ezért különösen védett körülményeket igényelnek – innen ered a populáris irodalomban jobban elterjedt “buborék gyerek szindróma” kifejezés is. A kezelés legbeváltabb módja a kemoterápiát követő csontvelő-átültetés, amely után a csontvelői eredetű sejtek (így az immunsejtek is) újra tudnak képződni a beültetett csontvelői vérképző őssejtek segítségével. A gond csak a megfelelő donor megtalálásával lehet, hiszen nem mindig könnyű nagyon-nagyon hasonló szöveteket találni (és nem megfelelő donor szöveteit átültetve akár halálos kilökődési reakció is felléphet).
Épp ezért vetették fel az utóbbi időben egyre többen, hogy ilyen helyzetekben talán nem is kellene a donor keresésével vesztegetni az időt, hanem a SCID-betegek esetében a saját vérképző őssejtjeikben kellene kijavítani a SCID kialakulását előidéző mutációt, majd ezeket a “javított” sejteket visszaültetve fel sem merülhet a kilökődés veszélye.
Minderre azért van lehetőség, mert az úgynevezett genomszerkesztési technológiák segítségével egyre egyszerűbben (és nem mellesleg pontosabban) tudunk belenyúlni a legkülönbözőbb szervezetek genetikai állományába.
ZFN, TALEN, CRISPR – a legmodernebb technológiák rövidítései néha tényleg arra emlékeztetnek, mintha összeolvasnánk a betűtésztás zacskóból az asztalra kihulló betűket. Ezekben a különféle genomszerkesztő technológiákban az a közös, hogy valamilyen módon a genom egy (általunk) nagyon jól meghatározott pontjához szállítanak olyan enzimeket (ún. nukleázokat), amelyek hasítják a DNS-t. A ZFN és TALEN alapú technológiák ehhez a célbajuttatáshoz kizárólag DNS-kötő fehérjéket használnak, míg a bakteriális sejtek fágok elleni védekezési mechanizmusából adoptált CRISPR esetében a cél felismerését egy RNS molekula végzi.
- A legelterjedtebb genom-hasítási eljárások működési elve, és a DNS hibajavítás lehetséges eredményei. (via GigaScience)
Az egészséges sejtben a DNS nem töredezett, így az elhasított, kettősszálú DNS a sejten belül hibát jelez, és ezt észlelve a sejt bekapcsolja hibajavító mechanizmusait. A javítás során vagy egyszerűen összekapcsolódik a két egymához közeli DNS vég (ezt nevezi a szakirodalom zsargonja Non-Homologous End Joiningnak – NHEJ), vagy a sejten belüli javító mechanizmusok egy, a hasítás helye körüli szekvenciákat hordozó DNS darabot – optimális esetben a gén másik, sértetlen allélját – használva templátként, ún. homológ rekombinációval (HR) foltozzák be a lyukat.
Számos genom-szerkesztő eljárás az utóbbi jelenséget használja ki, az eredetitől kicsit eltérő szekvenciájú DNS darabot adva másolási templátként, és így a javítás végére az utóbbin jelen levő bázissorend köszön vissza a genomból is. Ez pedig azt jelenti, hogy ha SCID-pozitív sejtekben, a mutáció helyén hasítva, majd egy mesterséges, mutációt nem hordozó “minta” DNS darabot segítségül hívva, kijavítható a hiba. Persze ez a logika mindenféle más olyan betegség esetében is használható, ahol a hiba a vérképző őssejt valamelyik utódsejtjében jelentkezik, így a sarlósejtes vérszegénység, amelynek géneditálás alapú kijavításán már dolgozik egy stanfordi labor.
- A vérképző őssejteket célzó, genom-szerkesztésen alapuló génterápiás eljárások összefoglalója. (via Nature)
Az elsősorban másolási templát hiányában bekövetkező NHEJ nagy gyakorisággal a megcélzott gén működésképtelenségét okozhatja, így a fenti logikával ellentétben az már kicsit kontraintuitívnek tűnhet, hogy ezt is használhatjuk terápiás céllal. Az egyik lehetőség, ami például az AIDS elleni küzdelemben lehet fontos, hogy a HIV vírus otthonául szolgáló T-sejtek felszínéről eltüntethetjük azt a sejtfelszíni molekulát, név szerint egy kemokin-receptort, a CCR5-öt, ami a vírus megkötését is végzi. A CCR5 jelenléte nem létfontosságú, és hiányában egy HIV-hordozó személy testében a vírus koncentráció hamar csökkenni kezdene.
A CCR5 egyébként nem az egyetlen receptor, ami génterápiás beavatkozás célpontja lehet: pár hete, januárban írtak le egy furcsa esetet a Cell-ben, amikor egy WHIM-szindrómás hölgyben spontán gyógyulást észleltek. A WHIM egy CXCR4 nevű kemokin-receptor mutációjából ered és a gyógyulás mögött – mindenki legnagyobb meglepetésére – az állt, hogy egy spontán kromoszómaátrendeződés miatt, a gén (mutációstól) elveszett a vérképző őssejtekben. Márpedig ez tipikusan olyan mutáció, amit ma már mi is indukálni tudnánk a genom-szerkesztő eljárásokkal.
Bár ezekben a kísérletekben aktívan átírnánk az emberi genom egy kis darabját (gyakran csak javítva, amit a természet spontán elrontott), valószínű, hogy nem ütköznek majd nagy társadalmi ellenállásba, hiszen ki ne értene egyet azzal, hogy egy SCID-szindrómás vagy HIV-pozitív kisgyereknek megadjuk az esélyt a boldogabb élethez. Ráadásul itt minden esetben testi sejteket használnánk, vagyis a mutáció nem lenne örökíthető.
A bonyodalmak ott kezdődnek, hogy a technológia arra is tökéletesen alkalmas, hogy az ivarsejtek genomját megváltoztassuk.
Márpedig ez utóbbi etikai szempontból igazi aknamezőnek tűnik. Hiszen egyből felmerül a “dizájner bébik” gyakran megidézett szelleme, vagyis (ahogy az gyakran megfogalmazódik) a gazdag családok kék szemű, jó vágású, nagyon okos gyereket “készíttethetnének” maguknak. Vagy a maradi géndopping helyet a sportelsőségre hajtó csapatok/államok olyan atlétákat “tenyészthetnének”, akik sokkal jobban teljesítenek. És bár ezen félelmek egy része jelenleg nem túl megalapozott (még mindig nagyon-nagyon keveset tudunk nemcsak az intelligencia genetikai hátteréről, de még az olyan hétköznapi dologról is mint a testmagasság), mint azt az Ázsiában mesterségesen eltolt nemi-arány is mutatja, valóban emberek tömegeiben létezik vágy arra, hogy utódaik tulajdonságait az általuk ideálisnak vélt irányba megváltoztassák.
Praktikusabb veszélynek tűnik, hogy bár a genom-szerkesztési technikák (különösen a CRISPR) jelenleg nagyon specifikusnak tűnnek, minden egyes “szerkesztés” magával hordozza annak a veszélyét, hogy nem csak a kívánt helyen hasít majd a nukleáz, hanem a genom egy másik pontján is létrehoz egy nem kívánt DNS törés-mutáció ciklust. Ez etikailag is problematikussá teszi, hogy a beavatkozás mennyire kivitelezhető, mennyire használhatnánk embereket kísérleti nyúlként.
Ráadásul jelenleg a CRISPR adoptálás egyik legfőbb helyszínének számító Amerikában is szinte univerzális elutasítást élvez, az esztétikai célú, vagy intelligencia-javítást célzó génmódosítás – szemben például a terápiás célú beavatkozással, ahol a társadalom már lényegesen megosztottabb képet mutat.
Ennek részben az az oka, hogy sokak szerint ha már az olyan testi őssejtekben, minta vérképző őssejtek, kijavítjuk a SCID-hez hasonló betegségeket okozó mutációkat, miért ne tennénk meg ezt úgy, hogy ez a változás ne csak a kezelt személyben, hanem utódjaiban is jelen legyen, lehessen, vagyis egy bizonyos sejtpopuláció helyett minden sejtet érintsen? Az esetleges nem-kívánt mutációkat, mondják az elgondolás védelmezői, szűrni lehetne, ugyanazokkal a technológiákkal, amelyeket ma a mesterségesen megtermékenyített (IVF) embrióknál használunk.
Pont ez a szűrési-lehetőség azonban az, amibe sok ellenző is belekapaszkodik: minek az egész genomeditálási herce-hurca, ha egyszer az embriókat egyébként is lehetne szűrni, hogy betegek lesznek-e vagy sem? A végső eredmény (egy egészséges gyerek) nem ugyanaz lenne-e?
Ha ezt az érvelést elfogadjuk, akkor hirtelen öncélúnak tűnhet sok támogató érv, ugyanakkor kétségtelen, vannak bizonyos esetek, amikor ez nem működne. Konkrétan, ha a leendő szülők olyan mutációkat hordoznak, amelyek következtében ivarsejtjeik nem lesznek működőképesek, azt nehéz lenne másképp kikerülni, mint a mutációk kijavítása után in vitro (azaz laboratóriumi körülmények között) rábírni a sejtjeiket, hogy működőképes ivarsejteket hozzanak létre (viszont ezáltal örökletes változásokat hozva létre).
Mivel a CRISPR-alapú genomszerkesztés eddig minden egyes vizsgált fajban remekül működött (beleértve majmokban is, egy tavaly januári cikk tanúsága szerint, illetve emberi eredetű sejtvonalakban), azt kevesen kérdőjelezik meg, hogy a technológia bevethető emberi embriókban is.
- A génmódosított majmok létrehozását célzó kísérlet vázlata (balra) és eredményei, a makákó ikrek. (via Cell)
Sőt, bár jelenleg a legtöbb (főleg európai) ország kifejezetten tiltja az emberi embriókon való kísérletezést, több IVF-re specializálódott cég is érdeklődik a téma iránt, ráadásul a szakmában keringő pletykák szerint, mind az IVF embriókon történő módosítás, mind a csíravonal(kezdeményben) való beavatkozás tulajdonképpen már meg is történt.
Előbbi valahol Kínában (hol máshol) és állítólag az erről beszámoló cikk(ek) már elbírálás alatt van(nak). Utóbbi pedig, az Independent beszámolója szerint, a Harvardon, George Church laborjában történhetett (ami tulajdonképpen nem meglepő, hiszen Church az, aki manapság a legnagyobbat mer álmodni, ha genomszerkesztés szóba kerül, legyen szó mamut feltámasztásról, vagy mesterséges genetikai kódot hordozó baktériumokról). Churchék, ha hiszünk az Independent cikkének (ami persze még messze nem ugyanaz, mint egy igazi szakcikk), őspetesejtekben javították ki a mell- és petefészekrák kockázatát jelentősen megnövelő BRCA1 mutációt (valami hasonlót mint ami miatt Angelina Jolie nemrég több műtétnek vetette alá magát, hogy a kockázatos szöveteket eltávolítsa).
Az események ilyen felgyorsulása mellett nem véletlen, hogy az elmúlt napokban mind a Nature, mind a Science, napjaink két legrangosabb tudományos magazinja, olyan véleménycikkeket közölt, amelyek egyrészt legalább ideiglenes moratóriumot hirdetnének az emberi embriókon végzett kísérletek terén, másrészt a társadalmi vita beindítását is célozzák.
A cikkeket egy januárban, a kaliforniai Napa-ban tartott összejövetel ihlette, ahol a genomszerkesztés úttörői (köztük Church is) ültek össze megvitatni, hogy mi az, ami jelenleg lehetséges, mi az ami jelenleg kívánatos, és főképp mi az, amit tisztázni kell, mielőtt – főleg az embert érintő kísérletekkel – tovább lépne a tudományos közösség. A klasszikus követendő példa az 1975-ben, egy másik kaliforniai helyszínen, Asilomarban tartott konferencia, amelyet a DNS-t hasító restrikciós enzimek felfedezése után tartottak, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy hamarosan szinte tetszőleges DNS-darabokat össze lehet kapcsolni. Az ott elfogadott ideiglenes moratórium elősegítette, hogy a kutatók jobban megismerjék a rekombináns DNS tulajdonságait, megvizsgálják esetleges kockázatait, és abszolút nem mellesleg a társadalom is nyitottabb legyen, hiszen a kutatók láthatóan felelősségteljesen viselkedtek. Most is erre lenne nagy szükség.
(via Independent, KQED, Nature News, Technology Review)
[A poszt eredetileg a Science Meetup blogjában jelent meg.]
Cox DB, Platt RJ, Zhang F (2015) Therapeutic genome editing: prospects and challenges. Nat Med 21(2):121-31.
Lanphier E, Urnov F, Haecker SE, Werner M, Smolenski J (2015) Don’t edit the human germ line. Nature 519(7544):410-1.
Baltimore D, Berg P, Botchan M, Carroll D, Charo RA,etal. (2015) A prudent path forward for genomic engineering and germline gene modification. Science 348(6230):36-8.
Nagyon érdekes a poszt. Nekem az a problémám az emberi genomszerkesztéssel, hogy nehéz megkülönböztetni a kicsi változtatásokat és a fajunk újratervezését (az egész végeredményeként). Ha létrehozunk inteligensebb, erősebb és agresszív embereket, akkor az emberiségnek lehet befellegzett. Legalábbis ahogy azt ma ismerjük.
Másrészt a Star Trek történelme szerint már véget kellett volna érnie a javítottakkal folytatott háborúnak, szóval engem ez nem lep meg. Ott azután tiltották be az emberi génmanipulációt több mint száz évre, pusztán óvatosságból.
en.memory-alpha.org/wiki/Eugenics_Wars
Kérdés, hogy ismerjük-e száz százalékig a gemonok kódját funkcionalitásra lebontva vagy ez is csak hekkelés szintjén áll?
Gattaca
@Uf: A star trek egy buta gyerekfilm. Te abban élsz? Mert totál úgy beszélsz róla, mintha a valóság része lenne. Ez egy tudományos cikk, nem referencia a star trek.
A homo sapiens kora nem tarthat már sokáig.
Az emberi faj szétszakadhat, az evolúció felgyorsul. Több különféle genetikai módosulás fog elterjedni, és aki lemarad, nem tudja felvenni a versenyt a fejlettebb, okosabb, strapabíróbb emberekkel, hát még a gépekkel.
Míg a nyugati világban különféle moratóriumok és tiltások vannak, Kína gőzerővel fejleszt, és talán titokban más országok is.
@Uf: Szerintem kötelességünk az emberi faj tökéletesítése. Amúgy mindegy, hogy ki mit gondol, mert a kínaiak eltökélt szándéka a génsebészet által intelligensebb emberek létrehozása.
Star trek? Na ne viccelj! Az ottani “javítottak” inkább hasonlítottak egy betanított majomhoz, mint emberfeletti lényekhez. Szvsz. ha ilyen emberek léteznének és “gonoszak” lennének, akkor úgy irtanák ki a világot, hogy mi észre sem vennénk, és az utolsó utáni pillanatban ocsúdnánk fel, mint a megbolydult hangyaboly. Egyébként is mi értelme lenne kiirtani az emberiséget?
“hiszen ki ne értene egyet azzal, hogy egy SCID-szindrómás vagy HIV-pozitív kisgyereknek megadjuk az esélyt a boldogabb élethez. Ráadásul itt minden esetben testi sejteket használnánk, vagyis a mutáció nem lenne örökíthető.
A bonyodalmak ott kezdődnek, hogy a technológia arra is tökéletesen alkalmas, hogy az ivarsejtek genomját megváltoztassuk.”
Szerintem eleve bonyodalmat okoz: ha csak a szomatikus mutációt javítod ki, megszünteted a szelekciós nyomást, mely a hibás allél fennmaradása ellen dolgozik SCID-ben. A HIV esete több szempontból is más, de az sem egyszerűbb.
Bocsánat, de ha valakinek van egy súlyos örökletes betegsége, az nem ilyen elegáns, akadémikus stílusban érvel. Az egyszerűen szeretne nem meghalni, és vérlázítónak tartja, amikor fennkölt módon vitáznak arról, hogy akkor ő most kaphasson-e esélyt a gyógyulásra… Oké, ne kapjon, de akkor dobjuk ki az antibiotikumokat is, mert az is beavatkozás a természet rendjébe. Legyenek egyenlőek az esélyek!
@Alick:
“Kérdés, hogy ismerjük-e száz százalékig a gemonok kódját funkcionalitásra lebontva vagy ez is csak hekkelés szintjén áll? “
a genom kb. 10%-a (!!!) meg nincs megszekvenalva. Ez joreszt repetitiv DNS, ami a szabalyozasert felelos. Ez legalabb olyan fontos lenne mint a genek helyenek meghatarozasa, ami szinten nem befejezett.
@retrovírus:
Ha te pontosabban ismered a jövőbeli embereket hallgatlak. A leginkább utópista jövőképek egyikét hoztam föl példaként, de te tudod.
@Weishaupt:
Ha egy betanított majom megöl 20 felfegyverzett katonát egyesével puszta kézzel, akkor lehet. Amúgy én nem ellenzem a szuperemberek létrehozását. Mivel tisztában vagyok azzal, hogy először meg kell égetned magad, hogy tanulj belőle.
Hadd legyek egy kissé “bornírt”, jó?
Egy: rossz célok és rossz emberek mindig is voltak, lesznek is, nekik semmiféle tiltás nem lesz elegendő.
Kettő: az emberiség mára “isten segedelmével” kellőképp “elrohasztotta” genetikai állományát eleve már azzal is, hogy a természetes (!) szelekciót kiiktattuk mind a születéskor (*), mind a halálkor (egy ideig), és különösen a nemzőképesség (~telenség) mentén.
(*) Magam ne is kellene, hogy éljek, 7 hónapra 1600 grammal és egy olyan sor problémával “lettem kint”, amennyivel akármilyen szép 🙂 és okos (!) vagyok is, nem vagyok meggyőződve arról, jogosan tartózkodom, még 48 évvel később is, a Föld nevű bioszférában…
Három: a világszerte a népesség döntő (!) többségét sújtó, gyakorlatilag globális éhezés, az újabb 70-100 éve, folyamatosan dúló háborúságok, és különösen az emberiesség elleni folytatólagos és igen rettenetes (az ENSZ-t, érdemében legalábbis, mégsem érdeklő) bűnsorozatok, a szó szerinti értelemben lezajlott és lezajló (és ezután is zömmel háborítatlanul majd lezajló) genocidumok, álláspontom szerint sokkal súlyosabban érintik az emberiséget akár a fenotípusok túlélése, akár a genotípusok sokfélesége terén, tehát sokkal jobban károsítják az Emberiség genetikai állományát, mint a legelvetemültebb genetikai kísérletek vagy (majdan) gyakorlat tehetné;
Négy. a jelentős különbségek élet- és kulturális színvonalban, életminőségben, sőt a túlélhetőségben, már így is olyan aszimmetrikus állapotokat tart fenn, hogy ehhez képest egy “génmódosított emberi alfaj” megteremtődése akár el is törpülhet;
Összefoglalva: mivel az előrevezető út inkább ez, így az aktív genetikai-orvoslás, a kutatások és praxis körül inkább a szabad és teljes hozzáférhetőségen és nem a tiltáson lenne a megfelelő hangsúly annak érdekében, hogy a Föld nevű bolygón élő ember-állat az maradhasson ami.
Utóirat: a Föld nevű bolygó kismillió egyéb állatait és a növényeit sem kellene elfelejteni, ott is lenne megmentési feladat.
Mindenkinek kellemes Húsvéti ünnepeket és sok boldogságot, jólétet kívánok!
Szeretettel:
Maus Róbert Péter s.k.
Tele-Maus Nonprofit Consulting*
http://www.tele-maus.hu
(* mint természetes személy magánszemély)
@doktorkotász – Orbánné dr. Kotász Viktor a piktor: Mint ” szakértő
jogi asszisztencia”, nagyban növelné a hitelességét ha az “emberiség elleni bűncselekményt” a magyar jogi szaknyelv gyakorlatának megfelelően használná, nem pedig a bulvár-igénytelen tükörfordítását a más nyelvekben használatos, azonos jogi tényállásra alkalmazandó kifejezésnek. Leszámítva hogy ilyen apró formai hibák vétése kártérítési igények kitermelését okozhatja a munkája során, a kifejezés nem véletlenül és nem szabadon variálhatóan létezik jogi értelemben.
“az emberiség mára “isten segedelmével” kellőképp “elrohasztotta” genetikai állományát eleve már azzal is, hogy a természetes (!) szelekciót kiiktattuk mind a születéskor (*), mind a halálkor (egy ideig), és különösen a nemzőképesség (~telenség) mentén.”
Ott a pont.
VAJH ANGELINA JOLIKÁT MÉR NEM TUGGYÁK MÓDOSÍTANI ???
1 NEVES RÁKSZAGÉRTŐ MONDTA: …HA RÁKRA VALÓ HAJLAMA VAN VALAKINEK GENETIKAILAG, BÁRMIT CSINÁLHATNAK VELE, DE A RÁK VALAMERRE UTAT TÖR MAGÁNAK A SZERVEZETÉBEN…
Jó dolog az etika, de ennél is ugyanaz lesz a gond, mint ami a fentebbi tehén/gümőkór cikk végén előkerül: amíg a nyugat etikáról vitatkozva tilt, addig valaki nagyon durván be fog előzni.
Nem annyira Star Trek, ha már, hanem inkább Neurománc: a tehetős nyugati megy keletre zugklinikára gerontológiai kezelésre, vagy az eljövendő gyereke genomját felpatchelni.
(Ahogy a klf. nyugaton nem engedélyezett vagy kísérleti, esetleg áltudományos csoda- kezelések esetén már most is szokásban van.)
Etikai oldalról: nem tudom, mennyi ebben a tényleges etikai háttér, és mennyi a verseny reflexszerű korlátozása. De azt gyanítom, hogy amint láthatóvá válik, hogy a korlátozás reménytelen, visszatekintve már érthetetlenné fog válni, hogy tkp. miféle etika vezetett a tiltáshoz. Sz’al valahol a (női?) egyenjogúsági mozgalmak történetéhez hasonló változásra számítok.
Elsősorban az agyilag módosított embereket kellene inkább erőltetni, mert amíg a civilizációnkat alkotó populációk nagy százaléka szisztematikusan b.ssza tönkre a közös életterünket a pénzhajhászás és a fejlődés égisze alatt, tulajdonképpen nem nagyon számít, hogy ezt természetes vagy gmo üzemmódban teszik.
Amúgy a gmo a jövő (még ha csak a távoli is, és nem az, amit ma annak neveznek), ha az ember nem reagál a változásokra, akkor megy a süllyesztőbe, ahogy ez a természetben évmilliárdok óta működik.
Ha társadalmi vita lett volna, most is a fán ülnénk. Az emberiségnek (és algemeine a Földnek) úgy is reszeltek. Csak akkor élhetünk túl, ha belakjuk a világegyetemet.
Az emberiségnek mai formájában, és általában az egész Földnek úgy is reszeltek. Csak akkor maradhat meg belőlünk valami, ha belakjuk a világegyetemet.
Amúgy meg az emberiség két fajra való szétválását már Wells megírta 110 évvel ezelőtt Az Időgépben.
A dolog amúgy is elkezdődött. A gazdagok szebbek, egészségesebbek, és nagyobbak mint a pórnép. A gond ott van, hogy az alja sem hal ki.
@Untermensch4:
a már-már pofátlanságszámba menő névtelen kioktatását köszönöm, de előbb tessen megtanulni olvasni, ok?
“különösen az emberiesség elleni folytatólagos”
mrp
@Dream_walker:
Üdv!
Nono, az agy/értelem v.s. érzelem mentén komoly filozófiai viták után sem lehet kijelenteni sem az egyik, sem a másik egyedi létjogosultságát, ám a túl erős értelem sokkal jobban elnyomja (szerintem) az érzelmeket mintsem fordítva . .
Ennek ellenére a kiindulási tétellel magam is egyet kel értsek, sőt!
Szeretettel:
Robi
@David Bowman:
Jujj! Szegény Világegyetem! Őket is megkérdezték, akik ott élnek már? :)))
A fán maradva viszont egészen jó létünk lenne, nem?
r.
“@David Bowman:
“A gazdagok szebbek, egészségesebbek, és nagyobbak mint a pórnép. A gond ott van, hogy az alja sem hal ki.”
ez ugye csak irónia akart lenni?
@doktorkotász – Orbánné dr. Kotász Viktor a piktor:
Eddig nem jelentkezett a világegyetemért senki. Úgy látszik, jogtisztán a miénk.
@doktorkotász – Orbánné dr. Kotász Viktor a piktor:
Nem. Az aljának ki kellene halnia.
@doktorkotász – Orbánné dr. Kotász Viktor a piktor:
Az értelem vs érzelem kérdést még csak nem is érintettem, szóval nem tudom, hogy ez mennyiben befolyásolja azt, hogy jelenleg egyiket sem használja megfelelően a humán populáció, ennek az eredményét pedig a bőrünkön érezzük.
Amúgy az, hogy komoly filozófiai viták után sem lehet sorrendet állítani a kettő között, azért van, mert tényleg nem lehet, ugyanis nincsen sorrend. Mindkettő kell, ahogy az egészséges embernek a jobb és a bal keze is kell, mert ha nincs neki valamelyik akkor nem egészséges, hanem nyomorék.
Értelem és érzelem között fontossági sorrendet csak szubjektív, egy, vagy legfeljebb néhány tényezős skála mentén lehet felállítani, az élet meg a filozófusok legnagyobb sajnálatára úgy működik, hogy egyszerre van milliónyi skála, és mindegyik működik.
Azt meg vitatom, hogy az értelem jobban el tudná nyomni az érzelmet, mint fordítva, ehhez elég megnézni azt, hogy milyen a keze nyoma azoknak, akiknek “a lelkét megmérgezte a pusztítás szelleme”.
@doktorkotász – Orbánné dr. Kotász Viktor a piktor: Gondosabb tanulmányozás után arra jutottam hogy a kérdéses hozzászólásban az “emberiesség elleni” kifejezés két módon értelmezhető:
1) A szövegkörnyezettel együttesen az “emberiség elleni” csereszabatos párjaként (a genocidiumon, mint komplett népirtáson kívül mást is lefed a kategória)
2) Iróniaként, utalva az emberiség morális züllésére amihez jó lenne az induló állapot és nélkülözhetetlen az “emberiesség” definíciójának ismerete.
A 2 ponthoz egy-egy kiegészítő megjegyzést is fűznék. A másodikhoz kapcsolódóan: csimpánzoknál is megfigyelték hogy csoportba verődve, magukat felhergelve átmennek más csimpánzok területére és ha egy magányos egyedbe botlanak akkor szadista jelleggel meglincselik. Az “emberies” és “állatias” szétválasztása nem magától értetődő.
Az elsőhöz: Ön sajnos nem olvasta azt a vitát egy másik bejegyzés hozzászólásai között amit egyetlen vessző elhelyezése indukált. Nyelvtanilag pont jó helyen volt ám sajnálatos módon élő szóban a hangsúly nem azonos a leírással, így a “jó” helyre rakott vessző “rossz” hangsúlyt idézett elő az olvasóban és a félreértés kiteljesedett vala.
(23 April, 2015)
“Huang kutatócsoportja 86 “megsemmisítésre szánt” embrión végzett kísérleteket, és csak 28-nál, azaz mintegy 30 százalékuknál járt sikerrel a génmódosítás. Más aggasztó jelenséggel is találkoztak: a génhasítási technológia (CRISPR) gyakran elvéti a kiválasztott gént, ezen kívül a kezelés után az embriókon mutációk is jelentkeztek.”
http://www.medicalonline.hu/tudomany/cikk/eloszor_modositottak_human_embrio_genjeit_kinai_tudosok
“Erkölcsös-e belenyúlni egy embrió génjeibe?”
http://www.origo.hu/egeszseg/20150418-erkolcsos-e-belenyulni-egy-embrio-genjeibe.html
és a bulváros című:
“Kínai kutatók döbbenetes beismerése: emberi embriókat manipuláltak”
http://www.origo.hu/egeszseg/20150423-kinai-kutatok-dobbenetes-beismerese-emberi-embriokat-manipulaltak.html
@Karinthy-paradoxon: “olyan örökletes betegségek ellen vehetjük fel a harcot, amelyekkel szemben eddig tehetetlenek voltunk. Mások azonban úgy érvelnek, hogy az embriók DNS-ének manipulálásával erkölcsi Rubicont lépnénk át, hiszen bármilyen változtatást eszközlünk is a korai embrión, az a továbbiakban átadódhat az utódnemzedékekbe.”
Az utódnemzedékekben a rosszul sikerült változtatás korrekciója lehetetlen lenne talán? Vagy csak elromlott a csúsztatás-receptorom?
“A szerzők arra figyelmeztetnek, hogy az e téren végzett bárminemű munka könnyen „nem terápiás célú manipulációkba” – tegyük fel, a születendő gyermek szeme színének megváltoztatásába – torkollhat, s egy ilyesfajta „etikai kihágás” olyan széles körű felháborodást váltana ki, hogy a közvélemény egyhamar a testi sejtek génmódosításának tilalmát is kikövetelné. Ez pedig senkinek nem áll érdekében, aki ezen a területen dolgozik.”
Féljetek a butáktól mert sokan vannak.
“„Szinte mindig akad alternatív megoldás” – utal arra Lanphier, hogy egy effajta embrió-válogatás helyettesíthetné a végleges genetikai módosítást.”
A “hibás” embrió elpusztítása erkölcsösebb mint a “meggyógyítása”?
Azt megnézném hogy a nagy erkölcsvédelemben hogyan akadályoznák meg hogy valaki teljesen hagyományos módszerrel szőke, kék szemű partnerekkel bizalmaskodjon abban a reményben hogy szőke, kék szemű utódokat nemz…
A bulváros címet a manipuláló zöldeknek köszönhetjük.
phenomena.nationalgeographic.com/2015/04/22/editing-human-embryos-so-this-happened/
Jennifer Doudna:
“Although it has attracted a lot of attention, the study simply underscores the point that the technology is not ready for clinical application in the human germline. And that application of the technology needs to be on hold pending a broader societal discussion of the scientific and ethical issues surrounding such use.”
Egyáltalán tudja valaki, hogy milyen szabályozás vonatkozik erre? Az EU meghatározás szerint ugyanis az emberek nem számítanak oragnizmusnak, így nem lehetnek GMOk sem, vagyis a GMO szabályozás nem vonatkozik rájuk.
@Sexcomb: Szerintem (IANAL :p):
net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0200006.TV
“IV. Fejezet
13. Cikk
Beavatkozások az emberi génállományon
Olyan beavatkozás, amelynek tárgya az emberi génállomány megváltoztatása csak megelőzési, kórismézési vagy gyógyítási indokból hajtható végre és csak akkor, ha nem célja a leszármazottak genetikai állományának megváltoztatása.”
Ill. a hasonló kutatásokat nem támogatja az EU (és gondolom a tagországok sem):
eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/HTML/?uri=CELEX:32013R1291&rid=4#ntc21-L_2013347EN.01010401-E0021
(Article 19. / 3)
@Sexcomb:
>Egyáltalán tudja valaki, hogy milyen szabályozás vonatkozik erre?
rengeteg cikk foglalkozik most az etikai oldalával megemlitve a jogi szabályozást:
http://www.nature.com/nature/archive/subject.html?code=179
pl.
nature:”Don’t edit the human germ line”
see “Legal case”
…
“This consensus is most visible in western Europe, where 15 of 22 nations prohibit the modification of the germ line” …
http://www.nature.com/news/don-t-edit-the-human-germ-line-1.17111
vagy: “Legal restrictions” rész
http://www.nature.com/news/nih-reiterates-ban-on-editing-human-embryo-dna-1.17452
Illetve rákeresve még ezt is elődobta a gugli:
kozjogiszemle.hu/korabbiszamok/category/17-2011.-vi-iii.-szm.html?download=173%3Anavratyil-zoltn-az-ember-reproduktv-klnozsnak-jogi-perspektvi