Mit szólnál, ha azt mondanám neked, hogy olyan növényt termesztünk és fogyasztunk nap mint nap, amely halálos mérget tartalmaz? Mit szólnál, ha azt mondanám, hogy ennek ellenére senki sem követeli a termesztésének a tiltását, szabályozását, de még csak a méreg hosszú távú hatásairól végzett vizsgálatokat, vagy éppen kockázatelemzést sem, de még arra sem gondol senki, hogy legalább a csecsemőknek szánt ételekből kitiltsák? Mit szólnál, ha azt mondanám, hogy ebből a növényből hagyományos keresztezéssel, teljesen véletlenül a szokásos méregmennyiség sokszorosát előállító változatok is előállíthatóak, amelyek már könnyen mérgezést is okozhatnak, ennek ellenére e növény vetéséhez-aratásához semmilyen különleges engedély sem kell? Mit szólnál, ha azt mondanám, hogy a méreg mennyisége évről-évre, termőhelyről termőhelyre változik, a tárolás során is nő, úgyhogy sohasem lehetsz biztos benne, hogy mennyi mérget is eszel meg napjában?
Karinthy-paradoxon kérte, hogy írjunk az élelmiszerbiztonságról és a junk-DNS -ről, úgyhogy bár már írtam régebben a cms-T citotípusról, azért külön bejegyzést is szentelek neki.
Ha csak szóba kerül bármilyen GMO élőlény, azonnal magasra csapnak az indulatok és általában a legképtelenebb érvek kerülnek elő a GMO élőlények felhasználása ellen. A mai cikk egy tökéletesen gyakorlati kérdést igyekszik megválaszolni: Mire is jók a jelenleg a mezőgazdaságban használatos GMO növények? A tavalyi évben (2012) a Földön rendelkezésre álló mezőgazdasági terület 12% -án GMO növényeket termesztettek, számszerűleg százhetven millió hektáron, nagyrészt gyapotot, szóját kukoricát és repcét, ám a termés nagy részét nem közvetlen emberi fogyasztásra szánták. A GMO vetésterület fele fejlődő országokban található, a szerzőket az érdekelte különösen, hogy a szegény parasztok életminőségét, a birtokuk jövedelmezőségét hogyan befolyásolja a GMO technológia? Egészen pontosan a Bacillus thuringiensis baktériumból származó egyik Bt toxint termelő gyapotnövényt vizsgálták, mivel ezt körülbelül tizenötmillió kisparaszt is termeszti Indiában, Kínában és Pakisztánban. A szóban forgó gyapotnövény egy fehérjetermészetű mérget termel, amely megöli a növényt elfogyasztó lepkéket, ám emberekre nézve ártalmatlan, főleg, hogy nagyon kevés gyapotot szoktunk enni.
Mostanra talán mindenkihez
Gyerekkoromban szüleim régi IPM magazin-gyűjteménye igazi kincsnek számitott a benne levő intelligencia-tesztek és sci-fi novellák miatt. Pár hónappal ezelőtt az egyik kollegám egy aktuális IPM-et nyomott a kezembe és néhány percnyi olvasgatás után megállapíthattam, hogy ugyan a tesztek eltűntek, de az új szerkesztőség tudományos fantasztikum iránti vonzalma megmaradt.
A “kloroplasztisz zsákmányolás” (chloroplast capture) egyszerre bosszantó és érdekes jelenség. Bosszantó, mert alaposan képes megkavarni a törzsfákat, viszont pont ezért érdekes is.
A genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) kapcsán való álláspontunknak, ill. a Greenpeace-el való egyetnermértésünket