(Az alábbi szöveg szerkesztett változata eredetileg a Hírszerzőn jelent meg.)
Jonathon Harrington neve és története aligha mond sokat Magyarországon, pedig bő két évvel ezelőtt az említett úriember nagy figyelmet kapó fricskát nyomott a Walesi Nemzetgyűlés orrára. Harrington, szembemenve az egész politikai osztály akaratával, génmódosított (GM) kukoricamagokat vetett el walesi farmján, megszüntetve ezáltal Wales nem sokkal korábban nagy pátosszal deklarált “GM-mentességét”. Az akcióból anyagi haszon nem származott (az elvetett GM fajok nem szerették nagyon a walesi klímát), de nem is ez volt a cél. Mint azt később maga Harrington is megfogalmazta, egyszerű figyelemfelkeltés volt a szándéka: az emberek figyelmét erre az ügyre irányítani, majd ezt kihasználva rámutatni, hogy a genetikához nem értő, populista politikusok hoznak olyan dolgokról döntéseket, amelyeknek sem a tudományos hátterével, sem következményeivel nincsenek tisztában. Harrington kis akciója senkinek nem okozott kárt, és miután a helyi “mélyzöldek”, a “GM Free Cymru” tagjai kidühöngték magukat (a renegát farmert többször feljelentéssel fenyegetve), az ügy komolyabb következmények nélkül lecsengett.
A dolgok jelen állása szerint, a nem is olyan távoli jövőben Harrington nem úszná meg ennyivel Magyarországon. A magyar politikai elit tagjai ugyanis, hasonlóan walesi társaikhoz, egyértelműen és feltétel nélkül GM ellenesek (bár gyanítható, hogy éppúgy nem rendelkeznek semennyi szakmai ismerettel sem a témáról). Tulajdonképpen az immár alaptörvényi szinten is deklarált génmódosítás-ellenzés az a pont, ahol az Országházban csont nélkül megvalósul a Nemzeti Együttműködés Rendszere, és jelenleg azon folyik a licit, hogy ki tud keményebben fellépni a sötétben bújkáló GM termesztők ellen. Például, ha a szabadságjogokért más kontextusokban egyébként keményen és harcosan fellépő LMP javaslatából törvény lesz, akkor egy magyar Harrington 2-8 év szabadságvesztésnek nézne elébe egy hasonló akciót követően. Hogy megértsük mindennek az abszurditását, előbb olyasmit kell tenni, amit az országgyűlési képviselőink elsöprő többsége a jelek szerint sosem tenne: felmérni, mennyiben jogosak a GM-növény-ellenes érvek.
Az érvek első nagy csoportja a génmódosítás gondolatától való végletes idegenkedést fedi le. Ezek szerint a genetikai beavatkozás természetellenes, és mint ilyen, nyilvánvalóan természetellenes eredményt hoz. A GM növények génmódosítottak, tehát veszélyesek, QED. Ezt a fajta érvelést olvashatjuk a témához semennyit nem konyító bloggerektől, de a témához jobban értő (bár a kérdésben nem elfogulatlan) Darvas Béla is erre utalgat az Élet és Irodalomban megjelent irományában.
Akik ezt az adu ászt veszik elő, azok vagy valóban azt hiszik, hogy a növényi örökítő anyag (genom) egyébként soha nem változik, kvázi sztázisban van, vagy csak úgy tesznek, mintha azt hinnék. Márpedig mi sem áll távolabb a valóságtól. A növények genetikai anyaga, mint minden élőlényé, folyamatosan változik, generációról generációra. Ezek a változások gyakran egészen aprók (a többmilliárd bázispárból álló DNS egy-egy pozícióját érintik csak), gyakran azonban nagyobb genomszakaszok helyváltoztatásával, kitörlődésével, megduplázódásával járnak. Ebben semmi meglepő nincs, sőt. Ez a változékonyság biztosítja azt az alapanyagot, amit a természetes, vagy éppen emberi szelekció kihasznál. Így jelentek meg olyan hasznosnak ítélt jellegek kultúrnövényeinkben, melyeket aztán az ősi földművesek előnyösnek ítélve kiválogattak és elterjesztettek.
Olyannyira fontosak ezek a variánsok, hogy a genetikai anyag kémiai mibenlétének, vagyis az ikonikus DNS kettős spirál felfedezése, ill. a mutációk kialakulásának megértése óta magunk is mindent megteszünk minél több és minél különlegesebb növényvariáns kialakításáért, ha kell, kémiai mutagéneket adunk a magokhoz, ha kell, radioaktív sugárzásnak tesszük ki őket, csak, hogy több változás jelenjen meg a DNS-ükben.
Világszerte körülbelül 1,500, és egyedül Európában több száz, ionizáló sugárzással készült mutáns dísz- és táplálkozási célú növényfajtát hoztak létre és termesztettek az utóbbi harminc évben. Ezeket a növényeket természetes, “organikus” táplálékként vesszük és fogyasztjuk, bár fogalmunk sincs arról, hogy a besugárzás milyen genetikai elváltozást hozott bennük létre (magyarán nincs kezünkben a genom szekvencia minden egyes kultúrnövényfajta esetében), s ezeknek lehet-e hosszú távon mellékhatása. Pedig az ionizáló sugárzás következtében nagyobb gyakorisággal lezajló átrendeződések a genetikai anyag számos pontját érint(het)ik és nagyobb eséllyel hozhatnak lére hibrid, ha úgy tetszik “franken-fehérjéket“ kódoló géneket, amelyeknek funkciójáról fogalmunk sincs, hiszen hasonló nem létezett a nemesítésre kiszemelt ősben. (Az utóbbi évek növényi genomszekvenálásainak egyik hozadéka az volt, hogy megtudtuk: a növények genomja sokkal plasztikusabb, mint az állatoké, egyes kutatók megfogalmazásában, igazi “genomi anarchiáról” van szó esetükben.) Az Európai Unióban ezek a növények mindenféle hosszabb ellenőrzés, teszt-termesztési és hatásvizsgálati huzavona nélkül kerülnek forgalomba, ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint a spontán mutánsokra.
Talán nem árt hangsúlyozni még egyszer: a növényi genetikai anyag spontán, illetve indukált átrendeződése révén akár gének tucatjai változhatnak meg előre nem kiszámítható módon, szemben a GM eljárással, ahol egyetlen, viszonylag rövid és ismert DNS-szakaszt illesztünk be.
A GM növényekről folyatott viták ezen pontján tust húz a (képzeletbeli) zenekar, majd a vitapartnerünk diadalmasan azzal vág vissza, hogy igen, de előre nem tudjuk, hova illeszkedik majd be a bevitt DNS-szakasz és ott milyen mellékhatásai lesznek, ráadásul gyakran idegen, adott növényben nem megtalálható, esetleg – irgalom atyja ne hagyj el! – bakteriális eredetű DNS-ről van szó.
Menjünk szép sorban. Ugyan a klasszikus technológiával valóban nem jósolható meg előre, hova ugrik be a DNS-darabunk, a legújabb transzgénikus eljárásokkal pontosan szabályozható, hogy hova illesztjük be a transzgénünket (Darvas nagyot téved, amikor ennek ellenkezőjét állítja tényként). Ráadásul a növényi genom egyébként is tele van kiszámíthatatlanul ugráló szekvenciákkal, úgynevezett ugráló génekkel, amelyek a legváratlanabb helyekre ugorhatnak be spontán is. Így jött létre például a kedvelt lucullus paradicsomfajta is (ami ellen szintén nem agitál senki).
Mindez még csak nem is a teljes kép. Az utóbbi időben kiderült, hogy növények, ha ritkán is, de a nagyobb rendszertani csoportok határainak keresztülhágásával is képesek géneket cserélni, vagyis nem közeli rokon növény fajok közt is megvalósul a génáramlás. Na és persze minden növényben folyamatosan bombázzák a genetikai anyagot bakteriális eredetű DNS-darabok. Ezek a növényi sejt két alkotóeleméből, ún. sejtszervecskéjéből, az energiaháztartást szabályozó mitokondriumból, valamint a fényenergiát megkötő kloroplasztiszból származnak. A két sejtszervecske a növények evolúciójának hajnalán az ősi növényi sejttel szimbiózisban élő baktériumokból alakult ki, ma is rendelkeznek felismerhetően bakteriális jellegű DNS-szakaszokkal, amelyek gyakran szolgálnak kiindulási pontként a növényi sejtmagba irányuló géntranszfernek.
(Hely és idő hiányában most megkímélném az olvasót annak boncolgatásától, hogy felmérjük, mennyire volt jogos a zöldmozgalmak két mumusa, a MON810 kukorica, illetve az Amflora krumpli elleni hecckampány, miközben az előbbi hatóanyagát, a Bt-toxint egyébként “zöld rovarölőszerként” árulják országszerte, utóbbi esetében pedig a terjedő kanamycin-rezisztencia forrásai inkább lehetnek a többszörös antibiotikum-rezisztenciát hordozó, vény nélkül kapható probiotikumok, mint egy, a fogyasztásra nem alkalmas burgonyaféle.)
Mindezek ismeretében aligha jelenthető ki, hogy létezik egyfajta a priori genetikai ok, ami miatt a GM növények feltétlenül veszélyesebbek lennének, mint “természetes” úton nemesített társaik – pontosabban, nincs olyan ok, ami miatt az utóbbiakat veszélytelenebbeknek lehetne tekinteni mint GM társaikat. Jó példa erre az elmúlt évek egyik valódi egészségügyi problémát okozó növénye, a magas pszoralén tartalmú zeller, amit természetes úton nemesítettek, hogy távol tartsa a rovarkártevőket. Mind az Egyesült Államokban, mind Izraelben, ahol ilyen típusú zeller forgalomba került, a növénnyel kapcsolatba kerülő munkásokban komoly bőrirritáció alakult ki.
Ez persze nem azt jelenti, hogy nem képzelhető el olyan eset, amikor egy GM növény egészségügyi veszélyforrássá válna, de ennek a kockázatnak nem a tiltás az ellenszere, hanem egy megbízható és kiszámítható teszt- és hatásvizsgálat-rendszer, amelyet az összes kultúrnövényünkre kiterjesztünk.
És az igazi kérdés ez, hogy miért nem egy ehhez hasonló rendszer kidolgozását tűzte ki maga elé az LMP, miért a tudományos tényeket totálisan figyelmen kívül hagyó, populista “nemnemsoha” álláspontot tették magukévá. Természetesen a közvélemény félretájkoztatásáért nem csak ők a felelősek (például a hamarosan életbe lépő Alaptörvény GM-ellenes passzusai más honatyák hozzá nem értésének állítanak mementót), de mégis ez az a párt, amelyik a Parlamentbe kerülésekor a “biológusok pártjaként” is pozicionálta magát, így nem tűnik extrém elvárásnak, hogy biológiai témákban egy biológusok számára is elfogadható álláspont képviseljenek.
Utóbbinak sajnos ma (GM kérdésben) kevés látszata van, ha csak nem arra gondolunk, hogy szakmaibb viták esetén elismerik, megfelelő monitoring rendszer esetében nincs ok a GM növények totális tiltására. Majd persze rögtön előállnak az anti-GM tábor második forbájával, hogy mindez nem tudományos, hanem gazdasági-politikai kérdés, ahol a tét egyenesen a multik veszélyeztette magyar mezőgazdaság fennmaradása.
Nem kell egyszeri Monsanto- vagy Pioneer-lobbistának lenni, hogy belássuk, mennyire abszurd ez. Ha tudományosan nem indokolható a tiltás, akkor értelemszerűen ez egy szabályozási kérdés kellene legyen. Számos más olyan terület van, ahol ugyan időről időre fény derül az egyes piaci szereplők etikátlan magatartására, mégsem állt még elő senki a teljes tiltás gondolatával. Talán a legjobb példa a gyógyszeripar, ahol nagy botrányok (például a Merck által forgalmazott Vioxx esete) ellenére sem vetette még senki fel, hogy tiltsuk be Magyarországon a gyógyszergyártás gyakorlatát. Összességében ugyanis a többség érti, hogy az efajta kilengések ellenére a gyógyszeripar társadalmi haszna megkérdőjelzehetetlen, betiltása hosszútávon felmérhetetlen kárt okozó ostobaság lenne. A helyes reakció a gyógyszergyárak kötelezése, hogy klinikai gyógyszertesztjeik (melyek folyamata már részletesen szabályozott) eredményeit folyamatosan elérhetővé tegyék mindenki számára, elkerülve ezáltal az olyan helyzeteket, hogy azokból egyoldalúan szemezgetve, a kellemetlen eredményeket elhallgatva folyamodjanak jóváhagyásért.
Bár az anti-GM aktivisták mindent megtesznek, hogy a GM-vitákban kizárólag a technológia esetleges árnyoldalairól essen szó, ha elfogadjuk, hogy a klímaváltozás hamarosan jelentős kihívásokat állít az európai mezőgazdaság elé is, luxusnak tűnik komolyabb vizsgálat nélkül lemondani a körvonalazódó problémák egyik lehetséges megoldásáról. A GM növények új generációja ugyanis túllép a gyom- és rovarirtók elleni rezisztencia biztosításán és a hozamnövelést, a kultúrnövények kívánatos jellegeinek megerősítését, extrém körülményekhez való alkalmazkodását tűzi ki célul.
A gyógyszeriparéval analóg monitoring-rendszer kidolgozása egyértelműen megoldást jelenthetne a GM-ipar vélt és valós veszélyforrásainak ellenőrzésére is. Arról nem is beszélve, hogy egy átlátható és kiszámítható rendszer lehetővé, illetve kifizetődővé tenné a GM-fejlesztést mind az állami kutatóintézetekben dolgozók számára (hiszen biztosíthatná az effajta kutatások költségvetési támogatását), mind olyan kisebb (akár magyar) biotechnológiai cégek számára is, amelyeket a teljes kiszámíthatatlanság ma elriaszt ettől a területtől. Vagyis épp a “multik” dominanciáját lehetne tovább gyengíteni vele.
Sajnos azonban úgy tűnik, hogy ma Magyarországon hiányzik a politikai akarat és bátorság az évek óta gondosan hiszterizált közvéleménnyel szembemenni. A (kényelmetlen) igazságért síkra szálló politikusok hiányában pedig egy magyar Harringtonra vár majd a feladat, hogy a zsigeri GM-ellenesség bástyáit bevegye.
Ronald P (2011) Plant genetics, sustainable agriculture and global food security. Genetics 188(1): 11-20.
Tait J and Barker G (2011) Global food security and the governance of modern biotechnologies. EMBO Teports 12: 763 – 768.
Pennisi E. (2011) Plant biology. Green genomes. Science 2011 332: 1372-5.
Shukla VK, Doyon Y, Miller JC, DeKelver RC, Moehle EA, et al. (2011) Precise genome modification in the crop species Zea mays using zinc-finger nucleases. Nature 459: 437-41.
Darvastól szerintem ezt is érdemes elolvasni:
http://www.bdarvas.hu/publicisztika/genetikai_biztonsag/idn6026#
A GM termékekkel kommunikációs hiba van. A fenti levezetés érdekes, azonban a választók nagy része nem érti, vagy nincs ideje átgondolni. Ellenben a “GM=rossz” gondolat gyorsan megemészthető, és emellett az emberek amúgy is szeretnek félni attól, amit nem értenek, azaz az üzenet könnyen befogadásra kerül. Ezt használják a GM-mel szemben álló érdekekkel rendelkező csoportok.
Valójában a GM cégeknek arra volna szükségük, hogy nagyon finom, visszafogott kommunikációval megértessék az emberekkel a munkájuk lényegét, természetét. Ha ugyanis nem lehet a termékekkel szemben fennálló ellenérzésekre játszani, a politikusok leállnak vele.
A GMO növényekkel nem az a baj, hogy ártalmasak, hanem az, hogy az alkalmazásuk a kifejlesztő cég licenszéhez kötött, emiatt a gazdáknak minden évben meg kell vásárolniuk a vetőmagot a kifejlesztő cégtől, ez viszont a mezőgazdaságot, és ezen keresztül az ország élelmezését függővé teszi a GMO növényeket kifejlesztő cégektől.
@Tamás: A nem-GMO hibridkukorica-magot (amit egyébként ugyanúgy a Pioneer gyárt…) nem kell megvenni?
@Tamás: Senkinek nem KELL GMOt vetnie. A gazdák nyilván megnéznék, hogy a GMO növény nagyobb ellenálló képessége/terméshozama/stb behozná-e a drágább vetőmag költségét. Ha nem, minden maradhatna a régiben.
Néhány hete a “génszennyezett” kukorica cirkusszal kapcsolatban jutott eszembe, mi lett volna, ha az ókori egyiptomiak is így tiltották volna a GMO növényeket, amit képregény formájában meg is örökítettem:
http://blogs.nature.com/strippedscience/2011/07/13/no-gmo-cartoon
@Tamás: Ez épp a politikusok felelőssége, hogy az ilyen gazdasági taktikázást ellehetetlenítsék. Csak megfelelő törvényeket kell hozni.
Amúgy eddig egyetelen érvet találtam a GM-ellenesség mellett. Amíg a fejlett világban dívik GM-free mánia, addig az ország számára hasznot hoz, ha közismerten GM-mentes termékeket állít elő. Ezeket drágábban lehet eladni külföldön. Legalábbis ez a megérzésem, nem tudom, hogy tényleg így van-e.
A szakértésről csak annyit hogy a ti a dohánygyárak szakértőinek is elhinnétek hogy a cigi nem káros …
addig is egy kis házi feladat , persze csak ha bírjátok a szakmai kritikát…:
http://www.youtube.com/watch?v=IMiuh-UnqbE&feature=player_embedded
Amíg elsőgenerációs GM-növényeket akar ránk erőltetni a biotech cégek sokasága, addig fenn kell tartani a tilalmat. Hazugság a nagy terméshozam, a változó klímának megfelelő vetőmag. Mérget termelő és méregnek ellenállóak ezek a fajták.
Amíg ilyen gáz a GM-növények európai engedélyezési eljárása, addig kell a tilalom.
Amíg a génmódosított növény vetőmagját nem adja független kutatóintézetnek a Monsanto és csak az etetett tudósok véleményét tudhatjuk egy GM-növényen eü-i, környezeti hatásairól, addig kell a tilalom.
Amíg a lakosság döntő része elutasítja a GMO-t, addig kell a tilalom.
Nem segíti a GM-növények elfogadtatását, hogy ilyenek a terjesztőik, főbb lobbistáik: http://www.youtube.com/watch?v=IMiuh-UnqbE
A génmódosított növények a vegyszer- és olajhasználatban, nagymértékben gépesített, intenzív, monokulturás gazdálkodásra vannak kitalálva.
Ez pedig egyre világosabb, hogy zsákutca a talaj termőrétegének pusztulása, az olajkészletek fogyása, a vidék elnéptelenedése (és így túlzsúfolt, erősen szennyezett és szennyező megapoliszok kialakulása) miatt.
Az szerintem is nagyon punk, ha egy referált cikkekkel alátámasztott mondanivalót egy moorei objektivitású “dokumentumfilmmel” kontráztok! ;-))
Tamás: szerintem bízzuk a gazdákra azt, hogy a hamarabb vagy később tönkremenő traktort veszi-e meg, és ne akarjuk törvénnyel szabályozni! Hasonlóan a GM magvaknál is bízzuk rá, hogy mi éri meg neki, és mi nem. Nem tervgazdálkodásos gazdaságban élünk, vagy miafene.
“A génmódosított növények a vegyszer- és olajhasználatban, nagymértékben gépesített, intenzív, monokulturás gazdálkodásra vannak kitalálva. ”
Ha jól tudom, akkor sokszor éppen a kevesebb vegyszerre vannak kitalálva. A többi szempont meg nem GM függő. A mezőgazdaság intenzív irányba fejlődik. Ez teszi lehetővé, hogy te itt kommentezgessél, és ne a földet kapáld, mint a középkorban!:)
Math, hogy biztosított egy olyan gazdánál, aki nem GMet akar termeszteni, a GM mentességet? Ha már rábízzuk.
A teszteket ki fizeti? Aki bevállalja a GMet, az állam, vagy a Gm-menetes termelő?
“A mezőgazdaság intenzív irányba fejlődik.”
Ez nem ennyire egyértelmű.
Elgondolkodtató a cikk hangvétele: azzal vádolja a GM ellenzőit, hogy csak az ellenérveket fogadják el. A velük szembeni hihetetlenül lenéző hangnem nem vall úriemberre. Semmi jele, hogy a cikkíróban felmerülne: az övéről eltérő véleményekben lehet esetleg megfontolnivaló. Pedig elég sokan vannak. És nemcsak okos emberek vannak köztük, hanem olyanok is, akiknek szívük is van, valamint viszonyuk a természethez.
@dolphin: a Monsanto nem kívánt megszólalni a dokumentumfilmben. Amit nem ő kontrollál, ott nem szólal meg – úgy tűnik a médiaszereplésnél is így van, nemcsak a független tudományos kutatóintézetek elől rejtegeti GM-növényei magját, hogy nehogy a környezeti-, egészségügyi hatásokat vizsgálni tudják és valami negatívat találjanak….
Köszi, hogy az egészre reflektáltál!
@math: Azt akarod mondani, hogy szabadpiac van, döntsön a gazda, hogy mit vet? Nem megvalósítható az együttgazdálkodás bio, hagyományos és GM-vetőmagokat használó, egymás közelében gazdálkodók esetében (sem).
@math: “Ha jól tudom, akkor sokszor éppen a kevesebb vegyszerre vannak kitalálva.” Szerintem rosszul. Nő. http://www.springerimages.com/Images/Environment/1-10.1007_s10668-007-9133-0-5 Ha az ábra 2000 utáni adatot is tartalmazna, akkor már az egekben lenne a glifozát-hatóanyagú gyomirtók használata.
@math: “A mezőgazdaság intenzív irányba fejlődik. Ez teszi lehetővé, hogy te itt kommentezgessél, és ne a földet kapáld, mint a középkorban!:)”
Szerintem nem intenzív irányban fejlődik. Ez egy átmeneti periodós volt, amíg az emberek fel nem ismerték, hogy a természeti erőforrásokkal nem lehet ilyen pazarló módon bánni. Lehet itt az is punk, ha a Jövő farmját javaslom Neked, de sebaj: http://lmv.hu/node/6680
Ha pedig azt akarod elsütni nekem, hogy aki nem GMO-ban gondolkozik, az menjen vissza a barlangokba, de legalább a középkorba, akkor gyenge a kísérlet! Inkább érzem a vegyszer- és olajhasználatban, nagymértékben gépesített, intenzív, monokulturás gazdálkodást a megváltozatni kívánt jelennek, helyenként a múltnak.
Rob: “Amíg a lakosság döntő része elutasítja a GMO-t, addig kell a tilalom.”
A lakosság döntő többsége évente kevesebb, mint egy könyvet olvas, vagy úgy is mondhatnám elutasítja az olvasást. Én jobb szeretem, ha valamit nem szubjektív, fülüknél előrángatott érvekkel, hanem objektív érvekkel támasztunk alá.
@Jó-a-GMO-a DDT-is-az-volt:
Elgondolkodtató a kommented hangvétele, de legfőképpen az, hogy valódi ellenérvet nem voltál képes írni egyet se.
“Amíg a lakosság döntő része elutasítja a GMO-t, addig kell a tilalom.”
Ez nem érv. A lakosság többsége elutasította a mobilt is a terjedése elején (v.ö. bunkofon és hasonló elnevezések), milyen kár, hogy nem tiltottuk be, amikor még lehetett volna! És így tovább.
Inkább a biogazdálkodás felé kéne elmennünk. Több embert foglalkoztat, drágábban lehet eladni, stb, rengeteg előnye van.
A GMO-val kapcsolatban pedig a legnagyobb ellenérzést az okozza, hogy ha az ország egyszer elvesztette a “GMO szüzességét” azt soha nem szerzi vissza. Ez visszafordíthatatlan.
@hirokin:
Nem tudom, hogy mennyire gondolod komolyan, amit az első mondatodban állítottál. Ha nem, akkor ne vedd magadra, amit írok.
Ha valamilyen termék előállításához több ember kell és maga a termék is drágább, akkor az önmagában semmi mást nem jelent, mint azt, hogy az előállítási mód, amit használunk kevésbe hatékony, mint más, olcsóbb és kevesebb munkaérőt igénylő módszerek. Példa: ha egy kőműves brigád úgy dönt, hogy ezentúl fejen állva falaz, akkor egy ház felépítéséhez több emberre lesz szükség és/vagy drágább lesz a végtermék. Természetesen senki sem fog munkát adni ennek a brigádnak kivéve ha azt gondolja, hogy az így létrejövő épület valamiért jobb vagy természetesebb . A cikk pontosan arról szól, hogy nem feltétlenül jobb a GMO mentes, illetve bio gazdálkodással előállított élelmiszer, tehát butaság lemondani a priori azokról a hatékonyságbeli előnyökről, amelyeket a GMO nyújt.
Mégegyszer, az állításod közgazdaságtani tartalmával van problémám. Ha igaz lenne, amit írsz, akkor minden gazdasági problémát meg lehetne úgy oldani, hogy egyszerűen rossz módszerekkel termelünk, így több ember kellene ugyanannyi termék létrehozásához és drágább is lenne.
hirokin:
Inkább a biogazdálkodás felé kéne elmennünk. Több embert foglalkoztat, drágábban lehet eladni, stb, rengeteg előnye van.
Biogazdálkodással az ország területén úgy 3,5-4 millió embert lehetne élelemmel ellátni. Ehhez kellene 2,5 millió mezőgazdasági munkás. Az ebből fakadó következményeket mérd fel magad.
Bazsi:
Óriási különbség van aközött, hogy valaki egy vállalkozásban akarja maximalizálni a profitot, vagy egy térséget, egy országot akar fenntartani.
Jelenleg a GMO-mentes termékek magasabb áron értékesíthetőek,és a jelenlegi GMOknál nincs számottevő terméshozam-bővülés. (máson, pl. növényvédőszerek lehet spórolni.)
Ugyanakkor a (bio)gazdálkodás, egyáltalán, a kisgazdálkodás újraélesztése visszaszoríthatja a munkanélküliséget, munkahelyeket teremt, közösséget épít. Az első cél, az önelláttás már önmagában óriási eredmény lenne, a helyi piacok kialakításáról nem is szólva.
(Ott van pl. az igrici uborka példája – annak ellenére, hogy nem bio. http://www.youtube.com/watch?v=fOYiUHbCiGA )
Ez – a kis falvak újraszervezése, a munkahelyteremtés, az önellátás növelése – nagyobb nyereség, mint amennyit egy nagytermelő profitnyeresége hozhat a GMO miatt.
(Itt fontos a méret, mert a nagyüzem bioból és hagyományosból is nagyüzem.)
Ráadásul az nem működik, hogy a szomszéd Józsi bácsi gmo-menteset termel, mi meg GMOsat, és mindketten jól járunk – ha jelen van a GMO, akkor Józsi bácsi rosszabbul jár.
Erről szólna a moratórium. (Hogy ebből alaptörvény lett, az kínos.)
És érdemes nem elfelejteni, hogy vele párhuzamosan ott van pl. a Nyúlunk a munkáért program, a készülő Tanyaprogram, stb.
“Ha igaz lenne, amit írsz, akkor minden gazdasági problémát meg lehetne úgy oldani, hogy egyszerűen rossz módszerekkel termelünk,”
Most az a probléma, hogy rossz módszerekkel termelünk :p
kékmedve:
Honnan vannak ezek az adatok?
És mennyit segítene ezen pl. a GMO-s Amflora krumpli? A GMOs energianövények? A tápkukorica? Egyáltalán, a külföldre exportált kukorica?
Ha megnézzük a jól működő biotermelőket (a biodinamikusoktól kezdve a permakultúrán át a biofalvakig, a krisnásokig), akkor ennél sokkal jobb arányt láthatunk.
Ezek csak a hazai minták, de ott vannak a nemzetközi példák is: a polyface farmok, az erdőkertek (ez pl. nem is biztos, hogy adaptálható), a városi biotermelés.
Komavary:
Az adatok természetesen becsültek, egy szakértő ismerősömtől származnak. Kb. 3 éves adat, akkor vizsgálták.
Biogazdálkodás néhány gabonától eltekintve nem lehetséges nagyüzemi módon. Ezért van az extrém magas élőmunkaigény és a kis termésmennyiség.
Visszatérve az eredeti témára, semmilyen tudományos (!) bizonyíték nincs a GMO növények veszélyességére, mint ahogy itt a posztban is elhangzott. Azonban a GMO tiltását elfogadhatónak látom ha valós indokkal teszik. Ez az lenne hogy gazdaságilag (!) megéri ha az ország GMO mentes. De ehhez pontos gazdasági számítások kellenének, tudtommal ilyenek nincsenek.
Komavary:
egyetértek bazsival. Ha valamit drágábban lehet eladni, az a piacon hátrány, kivéve ha a minősége jobb, és van aki hajlandó drágábban megvenni. Másrészt hiába lehet drágábban eladni, ha az előállítása is drágább.
Másrészt nekem az a bajom a GMO-ellenességgel, hogy a GMO egy gyüjtőnév, ami különböző modern molekuláris biológiai módszereket, ill. ezzel előállított fajtákat takar. Lehet hogy ezek közül a növények közül van olyan, amelynek a termesztésbe vitele kockázatos. De ettől még nem kéne leírni egy egész tudományágat, amiben óriási lehetőségek rejlenek (és mellesleg magyar kutatóknak is vannak világszínvonalú eredményeik e téren). Most az történik, hogy kiöntjük a fürdővízzel együtt a gyereket is, és ebben is lemaradunk a világ többi részétől. Az hogy az Alkotmányban deklaráljuk a GMO-mentességet, sőt, hogy újabban bűncselekménnyé akarják nyilvánítani ha valaki ilyen vetőmagot használ, az egyenesen röhej. Megyünk vissza a sötét középkorba.
Ehelyett egységes vizsgálati rendszer kellene a termesztésbe venni kívánt új növényfajtákra, akár GM módszerekkel, akár “síma” nemesítéssel állították elő őket. Kockázatok ugyanis az utóbbiaknál is felmerülhetnek, felmerülnek.
@Komovary:
Kérlek, nézz vissza a cikkre egy-két nap múlva. Szeretnék válaszolni arra, amit írtál, de azt hiszem hosszú lesz és most nincs elég időm.
Előre is köszi
Kékmedve:
“Biogazdálkodás néhány gabonától eltekintve nem lehetséges nagyüzemi módon. ”
De kisüzemi módon igen, és a szabályozás is errefelé halad.
(Vágóhídi szabályozás változása, piacra juttatás megkönnyítése stb.)
Az élőmunkaigény nem extrém magas, és a termékmenniység peidg a nagyüzeméhez mérhető – csak nem monokultúrás.
“De ehhez pontos gazdasági számítások kellenének, tudtommal ilyenek nincsenek.”
És így érdemes megtenni egy visszafordíthatatlan lépést?
Fekkento: szerintem a drágábban lehet eladni pont azt jelenti, hogy van, aki drágábban megveszi.
“Az hogy az Alkotmányban deklaráljuk a GMO-mentességet, sőt, hogy újabban bűncselekménnyé akarják nyilvánítani ha valaki ilyen vetőmagot használ, az egyenesen röhej. ”
Ezzel egyetértek.
Bazsi: OK!
Engem az a traktoros példa zavart. Igen, a gazdálkodó azt a traktort választja amelyik tovább bírja, vagy amelyik jelentősen olcsóbb. Más megközelítésben felszántja és besózza a cukorrépaföldet, ha ezért pénzt adnak érte. Más megközelítésben ha étkezési kukoricáért többet kap ha eladja bioüzemanyagnak, akkor eladja.
Nem hiszem, hogy a gazdák döntéseinek statisztikai átlaga figyelembe venne akár csak középtávú megfontolásokat is, nem hogy hosszú távúakat.
http://www.foodsafetynews.com/2011/08/safe-organic-animal-foods-too-expensive-eat-less/
Ezt ide beteszem, mert jól mutatja azt a gondolatsort, hogy az olcsóbb nem egyenlő a haladással, a jobbal. (Plusz az írás az USÁra van kihegyezve, de ugyanígy működik Európára és Magyarországra is.)
Sziasztok!
Nem olvastam végig mindent, de ezt gondoltam belinkelem, hátha valamelyik elvakolt GM-ellenző fanatistának is leesik idővel, ami Moore-nak lesett. Aki nem ismeri, a hőn ajnározott Greenpesce egyik alapító atyjáról van szó. És íme a cikk:
http://www.biotech-now.org/food-and-agriculture/2012/02/greenpeace-founder-biotech-opposition-is-crime-against-humanity
Kiemelném, hogy: “Moore says this is a crime against humanity because they are preventing the curing of people who are dying by the hundreds of thousands a year due to vitamin A deficiency.”