Egy hónap csúszással ugyan, de felkerült a szeptemberi Meetup videó anyaga, illetve az én előadásom is.
Egy hónap csúszással ugyan, de felkerült a szeptemberi Meetup videó anyaga, illetve az én előadásom is.
Egy hónap csúszással ugyan, de felkerült a szeptemberi Meetup videó anyaga, illetve az én előadásom is.
Egy hónap csúszással ugyan, de felkerült a szeptemberi Meetup videó anyaga, illetve az én előadásom is.
Eközben érik Séralini prof vetése: http://mtvsz.blog.hu/2012/10/30/genmodositott_kukorica_es_roundup_gyomirto_a_hosszu_tavu_allatkiserletek_ovatossagra_intenek
Érdekes volt a beszélgetés.
Mondjuk minek ide vitaest, ha lehet belőle roadshow is 🙂
http://gmo.kormany.hu/roadshow-2012-november-december
Az a baj, hogy ez már meg sem lep… 🙁
icipici szigorítás .. felemelték a GMO tesztek minimum hosszát 90 napra. Lesz az még 2 év is …
http://www.europolitics.info/sectorial-policies/member-states-back-90-day-gm-feed-trials-art348700-11.html
@Karinthy-paradoxon:
“The change will raise the current minimum level from 17 days, although in practice over 75% of toxicity tests in applications for licences to sell GM food and feed last for at least 90 days. Corinne Lepage (ALDE), a leading French MEP on GMOs, criticised the decision, arguing that the evaluation of GMO risks should last for two years. Meanwhile, the animal welfare NGO Eurogroup for Animals slammed the mandatory use of animal tests.
The decision goes against the Commission’s policy of reducing animal testing where possible, they added.”
Teljesen jogos hosszabb teszt megkovetelese, annak ellenere, hogy a jelenlegi tesztek 75 %-a mar eleve legalabb ilyen hosszu.
Meg fontosabb ez a hirbol:
“The two-year study by French Professor Gilles-Eric Séralini, published on September 18 last year, was widely criticised by food safety bodies for its “inadequate” design and methodology. The paper was of “insufficient scientific quality to be considered valid for risk assessment,” the European Food Safety Authority said. But ANSES responded by demanding more rigorous rules for EU feed trials.”
Azaz a hosszabb teszteket egy modszertanilag nem megfelelo, tudomanyosan nem kielegito minosegu, nem komolyan veendo cikk miatt hataroztak el.
Hogy azutan kesobb lesz ket ev is, vagy egyaltalan nem lesz teszteles allatokon… meglatjuk.
Mas (nem GM) anyagoknal milyen idotartamu tesztet irnak elo? Peldaul egy uj vagy epp ujrafelfedezett, osi, reg nem hasznalt termeszetgyogyasz szernel?
Remelem, ugyanaennyit.
@fordulo_bogyo: az egyébként megvan, hogy a Séraliniék által kritizált eredeti vizsgálat éppen 90 napos volt?
@Tgr: Ha jol tudom, az egy ket eves vizsgalat volt.
@fordulo_bogyo: Nem jól. A Roundup-toleráns kukorica engedélyeztetési eljárásának részeként egy 90 napos toxicitás-vizsgálatot végeztek el (elő is volt írva, hogy annyi ideig kell tartania). Séraliniék ezt azért kritizálták, mert szerintük ilyen rövid idő alatt nem mutatkozik meg az ártalmas hatás, ezt bizonyítandó csináltak is egy kétéves kísérletet egy olyan egérfajtával, aminek az egyedei átlagosan egy év után elkdezdenek meghalni rákban. (És láss csodát, a kísérlet második évében az egerek elkezdtek meghalni rákban!) Most meg, ha jól értem, az EU megerősítette, hogy a 90 nap egy toxicitás-vizsgálat normális időtartama, és a híveik ezt megpróbálják eladni győzelemként…
@Tgr: Igazad van, felreertettem a kerdesedet (Te helyesen irtad, en olvastam felre, figyelmetlen voltam), azt hittem azt kerdezed, hogy Séraliniék vizsgalata volt-e 90 napos.
Elnezest!
Egyebkent Séraliniék kiserlete egyszeruen rohely, az a kovetkeztetes is levonhato belole, hogy a GM es vegyszer ved a rak ellen, mert ugye volt olyan kezelt csoport is, amelyikben a kezeletlen kontrollhoz kepest tobb rakos elvaltozas fordult elo, es rovidebb ideig eltek. Csak ezt valamiert nem hangsulyoztak, ha valaki az adataikat nezi, akkor egyertelmu.
Egyébként, Ti miért véditek a GMO-t? 🙂
@RMO: Ha jól értem a kérdésed, arra keresed a választ, hogy miért nem támogatjuk az irracionális, ignoranciára alapozó, “minden GMO veszélyes” ijesztgetősdit. Nos, mert általában nem szívleljük az irracionális, ignoranciára alapozó, pánikot keltő konteókat.
@dolphin: Sajnos nem érted jól a kérdést. A kérdés inkább úgy hangzik, mi szükség van a GMO-ra? (mivel bár tény, hogy nem ilyen központosított formában, de vegyszer, gépesítés és GMO vetőmagok nélkül is kielégíthető az emberiség élelmiszer szükséglete) ld.: néhány “irracionális, ignoranciára alapozó, pánikot keltő konteót, mint Bill Mollison, David Holmgren, Sepp Holzer… stb. Az, hogy valakinek tetszik, nem tetszik, az egy morális kérdés. Ne csináljunk belőle azt. A természet alapvetően cseppet diverzebb, minthogy kiirtsam a talajéletet, majd egy monokultúrával beültessem. Persze hasonlóan tiltakozhatnánk más F1 hibridekkel szemben is..ez is igaz. Ha USA példát veszünk, ott elég súlyos a büntetés a patentolt növények újravetésekor. A probléma szerintem az, hogy egy ügyes biológiai tevékenységet, legfőképp annak eredményét egy csoport a saját céljai kiszolgálásra monopoliumként használ. De ezt, mint racionális ellenérvet az előadásban is megtaláljuk.
@RMO: Összemosódik néhány dolog azért itt.
1. A GMO-ellenesség mai szintje irracionális, és mint minden irracionális dolog ellen fel kell lépni. Nincs olyan ok, bármennyire is próbálják sokan a csillagokat lehazudni az égről, ami miatt minden génmódostás káros lenne.
2. Mint te is utalsz rá, a GMO-k ellen felhozott ökológiai ellenvetések nagyon nagy százaléka a mai takarmánynövényekre ugyanúgy felvethető (monokultúra, őshonos fajokba irányuló, diverzitás csökkentő génáramlás, stb). Épp ezért egy átfogó rendszer kell, ami a növények ökölógiai hatásait vizsgálja, nincs miért kipécézni az elég jól jellemzett GMO-kat, miközben szuper egészségesnek tekinteni a besugárzással “nemesített” más fajtákat.
3. A GMO egy technológia. Hogy mire használjuk az ezer dolgon múlik. Paradox módon a zöldmozgalmak irracionális paráztatása vezetett olyan regulációs helyzethez, hogy csak a Monsanto szintű mamutcégeknek van ideje és pénze kijárni az engedélyeztetést, egy kisebb KKV bele se merne vágni. Vagyis az egészséges diverzitást épp a mai mentalitás gátolja meg.
3a. GMO-val lehet diverzitást is menteni. Pl. hogy Hawaiion maradt papaya az épp a GMO-nak köszönhető, különben egy betegsége kiírtotta volna (gmopundit.blogspot.hu/2012/05/another-inconvenient-truth-for-take.html) és valami hasonló készül most az amerikai gesztenyefákkal (http://www.economist.com/news/science-and-technology/21577033-gm-species-may-soon-be-liberated-deliberately-wildwood). Ismétlem: a GM egy technológia, amit sokféle érdek szolgálatábva lehet(ne) állítani és ebből csak az egyik a Monsantóé.
3b. És vannak a különleges esetek, amikor a GM fajok kívánatosak lehetnek. Én például egyszerűen nem hiszem el, hogy igazuk lenne azoknak akik szerint egyszerűen visszafordgatva az idő kerekét a Norman Borlaug előtti időbe simán és gond nélkül tudnánk a teljes mai Föld népességét etetni. Ezt semmilyen valóságos számsorral nem lehet igazolni. Tehát egyrészt azt gondolom, hogy ha el akarunk 7 milliárd embert látni kajával és közben nem beszántani a maradék érintetlen zöld területet a világon, akkor valahogy a meglevő növények hozamát kell növelni. Plusz, amikor GM módosítással komoly egészségügyi kockázatot is lehet csökkenteni – lásd aranyrizs, aminek a cinikus, menthetetlen ellenzése sokunk szemében morálisan totálisan megsemmisítette a Greenpeacet és csatolt részeit.
Azért azt megint megismétlem, el tudja látni étellel magát 7 milliárd ember is. Akár szántás nélkül. (Sok anyag van róla, érdekes lehet a mélyebb megértésért ez irányba szétnézni, később tudok linkelni érdekes kísérleteket, ha valaki igényli) Természetesen nem ilyen központosított formában, és talán kevesebb hús fogyasztással. Most nincs időm tovább sorolni a problémáimat, de pl az, hogy azért irtanak esőerdőt, hogy a területen néhány évig szóját termeljenek, amivel etetjük a szarvasmarhákat a “húsgyárakban” nem elfogadható. A “húsgyárak” jó vagy rossz volta megint nem csak morális kérdés. Ha nincs olcsó energia, a dolog nem működik. A többiben igazad van, nem a technológiák fejlesztése a probléma, hanem azok felhasználási módja.
@RMO:
”Azért azt megint megismétlem, el tudja látni étellel magát 7 milliárd ember is.”
Igen, de tízmilliárdra készülünk. 🙂
És számolnunk kell a globális éghajlatváltozás hatásaival. Meg a csökkenő vízkészletekkel. Meg – a monokultúráknak hála – a jövő növényi járványaival. Az aflatoxin már itt van, és jönnek a többiek ( en.wikipedia.org/wiki/Stem_rust )
Semmi sem tiltja, hogy egy permakultúrás kertben jelen legyen a GMO.
Pl. ott van a NERICA – en.wikipedia.org/wiki/New_Rice_for_Africa
óriási fajtagazdagság (félezernél is több helyi variáns), és simán működik egy fenntartható mezőgazdaságban is.
(További példák a GMO és a “bio” termesztés együttéléséről: scienceblogs.com/tomorrowstable/ , meg persze a blog névadójául szolgáló könyv )
“Most nincs időm tovább sorolni a problémáimat, de pl az, hogy azért irtanak esőerdőt, hogy a területen néhány évig szóját termeljenek, amivel etetjük a szarvasmarhákat a “húsgyárakban” nem elfogadható.”
Ennek nincs köze a GMO-hoz. 🙂
“A többiben igazad van, nem a technológiák fejlesztése a probléma, hanem azok felhasználási módja. “
Viszont a fejlesztésnek is betsz a GMO-ellenes hangulat.
Lásd magyar alaptörvény: esélyük sincs a magyar szakembereknek, hogy valami hasznos GMOt tegyenek le az asztalra (mert minek csinálnák, ha itthon úgysem lehetne használni.
Lásd az ausztrál példát, amikor a Greenpeace állami kísérleti projekteket fűnyírózott le, ahol alacsony gluténtartalmú búzával próbálkoztak. (Ez ugyanaz a Greenpeace, aki együtt anti-GMO turnézik a magyar kormánnyal – de lehet, hogy csak azért zavar, mert arra külön allergiás vagyok, ha valakik állami kutatási pénzekből fenntartott programokat, kutatásokat szabotálnak :))
A modern mezőgazdaságból a fenntartható mezőgazdaságig folyamatos átmenet kell.
Aközött, hogy az üzemi mezőgazdaság rossz, a fenntartható/permakultúra/akármi meg jó lenne, és visszazöldítené a sivatagokat meg ellátna sokmilliárd embert, óriási a szakadék.
A fokozatos átmenethez fontos lehet a GMO. De ehhez az kell, hogy ne démonizáljuk a technológiát, és nézzük meg őszintén és elfogulatlanul az előnyöket-hátrányokat, minden egyes GM-növény esetében.
Valahol biztosan bántón fog hangzani, amit írok, nem annak szánom, csak ilyen a stílusom.
Amíg a húsgyárak állatai GMO szóját zabálnak csak van némi köze a kérdéshez..
“számolnunk kell a globális éghajlatváltozás hatásaival. Meg a csökkenő vízkészletekkel. Meg – a monokultúráknak hála – a jövő növényi járványaival.”
Nos akkor a ipari mezőgazdaság szántásos talajművelése, a nem kis mértékű deforesztáció, a kialakuló deflació, erózió mennyit befolyásol a több szintű mikroklímán? A csökkenő vízkészletek mellett a talajtakarás nagy jelentőséget kap(hatna). ld.: Jean Pain Method. (de egyszerűen rekonstruálható a módszer, érdemes kipróbálni) A monokultúrák alkalmazása magáért beszél, hogy baromság. Egyébként klímaváltozás? (ez nem Greenpeaces konteo a blog írói szerint? :D)
“Aközött, hogy az üzemi mezőgazdaság rossz, a fenntartható/permakultúra/akármi meg jó lenne, és visszazöldítené a sivatagokat meg ellátna sokmilliárd embert, óriási a szakadék. ”
Attól függ, honnan nézed..ha azt nézed hogy kb 100m2-en lehet egy év alatt olyan 850kg-ot termelni…(fajta gazdagon, vegyszermentesen,kevés vízzel) nem gondolom hogy lehetetlen. A szakadékot jelenleg szerintem növeljük, a gazdasági növekedés hajszolásával..a fiatalok városokba szivattyúzásával (nem kell a megjegyzés, hogy ez önálló döntés, a tömegtájékoztatás tesz róla, hogy mi legyen trendi és vonzó) Azért van abban egy aprócska fintor, amikor azért növeljük a gazdaság teljesítőképességét (ld. erőforrások, természeti kincsek felélése) hogy majd jusson pénz környezetvédelemre.. ja, hogy ez néhány országban nem látszik?, mivel a járulékos költségeiket ügyesen externalizálják.
A bio szemléletmód nem egyenlő a permakultúrás szemlélettel. A permakultúra nem támogatja a GM magokat, (az hogy melyik cég milyen hangzatos nevet választ egy kampánynak az más kérdés) Az egységes alapelvek között én láttam ilyet, hogy végy egy kis GM vetőmagot, és a termést szolgáltasd be a szerződéses partnerednek, mert ha nem teszed, (esetleg még mentesz is magot) akkor sajnos néhány szankcióval találod szemben magad. A permakultúra egyik eszköze a magfogás (ami GM magoknál törvénybe ütközik) Afrika esetén azért érdemes lenne, figyelembe venni: egy terület természetes eltartóképessége, illetve külső energia fecskendezés egy egyensúlyi rendszerbe és annak hatásai, illetve mit tegyünk a kínzó lelkiismeret furdalással, miután erőforrásnak (humán-rabszolga, ásványkincs, szemétlerakó) tekintettünk egy kontinenst.. kérdéseket).
Az alapvető problémát (és szerintem a GP problémáját is) nem értitek meg. Nektek labor kísérletek, új felfedezések, molekuláris szintek boncolgatása, tudományos rangok stb. fontosak, mások meg azzal szeretnének hatékonyan főzni, ami már megvan. Mert viszonylag népes számú teremtmény lakja a földet dinamikus egyensúlyban, csak az ember akar valami újat “teremteni” beteges frusztrációjában.
Bizonyára egyszerű “konteo”nak tartotok minden híresztelést, ami egyes GM cégek tarolásáról és teljes országok élelmiszeriparának leigázásáról szólnak. Beszélgessetek el a függésben tartott gazdákkal. 😉
Innentől ez érzelmi kérdés. Nekem legalábbis. Bár más hivatásom van, és sajnos jelenleg még hagyományos mezőgazdasággal is foglalkozom, igyexem megtermelni a betevő falatot egyre inkább a körforgó energiát felhasználva (minimál szénhdrogénen) ha szerencsém lesz engem már ne számítsatok bele a 10 milliárdba. 😉
Jó kertészkedést!
@RMO:
“Nos akkor a ipari mezőgazdaság szántásos talajművelése, a nem kis mértékű deforesztáció, a kialakuló deflació, erózió mennyit befolyásol a több szintű mikroklímán? “
Sokat, ezért is kell változtani rajta. Fokozatosan.
Kezdjük a szántásos talajműveléssel, jó?
Az a helyzet, hogy a herbicid-rezisztens GMO növények sokkal kevesebb (olykor semennyi) szántást nem igényelnek.
Lásd pl. http://www.agbioforum.org/v14n1/v14n1a01-smyth.htm
“Attól függ, honnan nézed..ha azt nézed hogy kb 100m2-en lehet egy év alatt olyan 850kg-ot termelni…(fajta gazdagon, vegyszermentesen,kevés vízzel) nem gondolom hogy lehetetlen. “
Nosza, vágj bele. Adam Henson írta egyik könyvében (Adam’s Farm), hogy nagyon tetszik neki a biotermesztés/bioállattartás, de jelenleg nem látja, hogy hogyan tudná pénzügyileg túlélni azt a pár (ugye min. 5) évet, amíg át tudna térni.
Van Magyarországon olyan gazdaság, ami képes így termelni? Van arra forgatókönyved, hogy öt, tíz éven belül a magyar gazdaság teljesen vegyszermentesen produkálja ugyanazt, mint most (a fikciót is megengedve, és elfeledve pl. a friss földtörvényt?)
“A monokultúrák alkalmazása magáért beszél, hogy baromság.”
Jó, jövő tavasszal szüntessük be az összes monokultúrát. Mit eszünk ősszel? A monokultúra itt van, nem lehet egy csapásra leváltani. Két dolgot lehet tenni: csökkenteni a káros hatásait, és fokozatosan áttérni valami másra.
Ebből az elsőre jó megoldás lehet a GMO.
(Nem tudom, hogy jön ide a városiasodás vagy a gazdasági teljesítőképesség, én csak mezőgazdaságról meg népszaporulatról beszéltem.)
“A permakultúra egyik eszköze a magfogás (ami GM magoknál törvénybe ütközik)”
Már megint egy-két konkrét növény alapján beszélsz egy technológiáról. Nem minden gmónál törvénybe ütköző a magfogás.
“illetve mit tegyünk a kínzó lelkiismeret furdalással, miután erőforrásnak (humán-rabszolga, ásványkincs, szemétlerakó) tekintettünk egy kontinenst..”
Nem tudom, nekem szimpatikus a megoldás, hogy a legmondernebb tudást, tapasztalatokat adjuk át. Amiben egyszerre elfér a NERICA és mindaz, amit most tudunk az ökológiáról, fenntarthatóságról.
“Egyébként klímaváltozás? (ez nem Greenpeaces konteo a blog írói szerint? :D)”
Nem hallottad még, hogy az anti-GMO a baloldal klímaváltozás-tagadása? 🙂 Az anti-GMO az Greenpeaces konteo. A klímaváltozás az a tudományos konszenzus. Mármint szerintem, de nekem semmi közöm a blog íróihoz…
“Bizonyára egyszerű “konteo”nak tartotok minden híresztelést, ami egyes GM cégek tarolásáról és teljes országok élelmiszeriparának leigázásáról szólnak. Beszélgessetek el a függésben tartott gazdákkal. ;)”
A nagy agrocégek tarolása gazdasági kérdés, nem technikai. Magyarország GMO mentes. Mekkora részesedése van pl. a kukoricaiparban a pár külföldi óriáscégnek? Ja, hogy ennek semmi köze a GMO-hoz? Akkor miről beszélünk?
Egyébként meg hogy lehet függésben tartani egy gazdát? Ha nem jön be egy fajta az egyik évben, a másikban másikat vesz, és ennyi, nem?
“Innentől ez érzelmi kérdés. Nekem legalábbis.”
Na látod, ez a baj. 🙂
(Legalábbis az egyet nem értés oka. Engem pl. az zavar, hogy egyesek mindenáron érzelmi kérdést akarnak csinálni belőle. Egy technológiából. )
@Komavary:
Elismerem bárki szaktudását, tapasztalatát, de azt nem értem,miért ragaszkodunk szükségtelen technológiákhoz. Rendben, valaki okos volt, ügyes volt, csinálja, hurrá. A kérdés minek..
“Van Magyarországon olyan gazdaság, ami képes így termelni? “
Van… és néhány évtizede, még több volt, mint most.. egy kevés húst fogyasztó vidéki embernél ez szinte természetes volt. A megváltozott igényeket és a népességrobbanást elég könnyű összekötni a kőolaj korszakkal, és tetszik nem tetszik de egyenúsly akkor állna be, ha végre ebből kifogynánk és kipusztulnánk, annyian amennyien az eltartó képesség felett lakjuk a bolygót. Világszerte ezek a “minifarmok” sokkal inkább elterjedtebbek, mint azt a témát nem ismerők gondolják. Sajnálom, akik ezt sosem tapasztalhatták meg, milyen ha ők nevelnek bármit ami utána a táplálékuk lesz. Számomra hasonlóan érthetetlen pl.: hogyan képesek nyilvánvaló ipari hulladékot (ld mekdonácc) naponta magukba tömni.
“Nem tudom, nekem szimpatikus a megoldás, hogy a legmondernebb tudást, tapasztalatokat adjuk át. Amiben egyszerre elfér a NERICA és mindaz, amit most tudunk az ökológiáról, fenntarthatóságról. “
Néhány évtizede, több ezer elefántot irtottak ki Afrikában, mivel akkoriban a modern tudományos álláspont szerint adott területeken őket tartották a felelősnek az elsivatagosodásért… most máshogy látják.
“Nem hallottad még, hogy az anti-GMO a baloldal klímaváltozás-tagadása? 🙂 Az anti-GMO az Greenpeaces konteo. A klímaváltozás az a tudományos konszenzus. Mármint szerintem, de nekem semmi közöm a blog íróihoz…”
A GP ugyanúgy felhívja a figyelmet a klímaváltozásra.. A politika része nem érdekel.
“Egyébként meg hogy lehet függésben tartani egy gazdát? Ha nem jön be egy fajta az egyik évben, a másikban másikat vesz, és ennyi, nem?”
Ez az a rész, ahol kiderül, hogy sajnos csak a GM technológiát ismered, ami tök jó, és örülök is neki, de bizonyos dolgok gyakorlati oldala nem oldható meg labor körülmények között. A fenti kérdést szerintem nem kell magyarázni egy gazdálkodónak sem, nagyon könnyen sarokba szorítható, mivel jelenleg elég tetemes “előleget” tesz be minden gazda a szezon elején.
Tudom, hogy az egész szócséplés, mert bármit írhatnék én itt természetességről, illetve arról, hogy próbáljunk közelíteni egy fenntartható rendszerhez, akkor is sértés lesz egy csak szakmai oldalról gondolkodónak. Sajnálom, hogy ilyen szűk a doboz. Az én fejembe is sok évig vertek sokféle tudományt, sokféle hangzatos tanulmánnyal támogatva, a kérdéseimet sokszor megválaszolatlanul hagyva, majd a kötelező vizsgáimon túl rájöttem, hogy a világ közel sem olyan szűk, mint egy egyetem mainstream oktatáspolitikája és kutatási területei..ma már viccesnek látom azokat a rengeteg energiát felemésztő diabetes gyógyszer target keresési kísérleteimet, mikor a megoldás szinte pofonegyszerű a legtöbb T2DM-snek. Működik, sőt van mögötte kísérlet és tapasztalat is, működik, mégsem ettől hangos minden médium..mert nem lehet eladni, nem lehet jogdíjat szedni utána..Engem az egész kecmecben a felesleges munka zavar, az hogy addig pofozgatunk egy darab szart, míg a végén nagy csodálkozva rájövünk, hogy az valójában trágya..
Ha valaki unatkozik, és mindenképp ilyesmivel akarja frusztrációit oldani én megértem. Csodálatos a technológia, amíg nem öncélú (bár utána is lehet csodálatos csak nincs értelme) Mert az élő rendszerek, szerintem egyensúlyba kerülnek önmaguktól.
Afrika helyzet továbbra is undorítóan képmutató… leraboljuk, majd eljtászva a nagy megmentőt, örökre rabszolgává silányítjuk őket. A komment nagy részét off-nak is tekintheted, de valójában, ha abban egyet értenénk, hogy nincs olyan, hogy izolált helyzet a világban,(még egy petri csészébe is belenyúlunk)minden hatással van valamire, már közelebb lennénk a vita lezárásához. Itt pedig a technológia, közgazdaságtan, a mezőgazdaság, demográfia stb stb, mind összemosódik és egymáshoz kapcsolódik. A fokozatosságban egyetértünk, de szerintem nem halnánk éhen az átmenet alatt GM nélkül.. bár ha valakinek csak arra van gusztusa, akkor az ciki
A nagy feszültség oldásra egy kellemes szívmelengető videó:
http://www.youtube.com/watch?v=7IbODJiEM5A
@RMO: “Attól függ, honnan nézed..ha azt nézed hogy kb 100m2-en lehet egy év alatt olyan 850kg-ot termelni…(fajta gazdagon, vegyszermentesen,kevés vízzel) nem gondolom hogy lehetetlen.”
Miert nem csinaljak?
Ha igy tobbet es olcsobban lehet termelni, akkor egyszeru gazdasagi versenyben el kene terjedjen.
A farmerek, mezogazdaszok nem hulyek, ok is a piacbol elnek. Ha egy modszerrel olcsobban es tobbet tudnak termelni, akkor nyilvanvalo, hogy azt akarjak hasznalni.
A “fuggoseg” a nagy agrotechnikai cegektol annyi, hogy nelkuluk dragabb lenne ugyanannyi termek aloallitasa, igy sajat jol felfogott erdekukben “kenytelenek” a cegtol vasarolni.
@fordulo_bogyo: 😀 OMG
@fordulo_bogyo: Látom a problémát nem látod, vagy csak nem akarod érteni. Központosítottan nem fog menni. Mindenkinek érdemes lehet kivenni a részét a saját élelmiszerének a megtermeléséből. A módszerek adottak, hozzá az emberek is, bár, mint már korábban írtam ez nem trendi talán, bár valszeg szubkultúra függő. Aki nem akarja hát ahogy gondolja, csak ne sápogjunk olyasmit ami blődség, mármint hogy GMO nélkül éhen halunk és más “alternatív valóságok” (csak hogy használjam a blogon szeretett, másokat becsmérlő kifejezést.)
@RMO: ” Mindenkinek érdemes lehet kivenni a részét a saját élelmiszerének a megtermeléséből.”
Ezt ugye nem tetszel komolyan gondolni? Nagyvarosokban?
Es mashol, ahol van kert, az alkalmazasban vagy vallakozasban ledolgozott napi 8-10-12 ora munka es gyerekneveles utan?
Van kertem, nevelek par zoldseget, amit nem eszik meg elolem a nyuszi, de az csak par tal etel egy evben… en inkabb fizetek a farmernek, hogy termeljen o, aki szakember, es en megveszem tole. En masban vagyok szakember, azt meg a farmer nem tudja csinalni.
Munkamegosztas.
Sokkal hatekonyabb, mint az onellatas.
Nem mondja senki, hogy GMO nelkul ehenhalna z emberiseg (nagyuzemi mezogazdasag nelkul lehet, hogy ehseg lenne), de GMO nelkul kevesebb es dragabb es esetenkent rosszabb minosegu es kornyezetkarositobb…
@RMO: ” “Van Magyarországon olyan gazdaság, ami képes így termelni? “
Van… és néhány évtizede, még több volt, mint most.. “
Gyakorlatilag nincs. Amik Mo-on vannak, azok állami támogatással, és a biotermesztés köré épített mítosz segítségével felhajtott árakkal tudnak a fennmaradás határán egyensúlyozni. Bár a fenntarthatóságról és természetességről szól a filozófiájuk, anyagi és ideológiai hátszél nélkül se nem fenntarthatók, se nem versenyképesek.
“… ne sápogjunk olyasmit ami blődség, mármint hogy GMO nélkül éhen halunk…”
Jó, ne sápogjunk. Senki.
Legyen szó tudományos érveléstől a céges marketingig bármilyen értelmes (!) GMO-kat elfogadó megnyilvánulásról, azok azt állítják, hogy vannak (és lesznek) olyan GM növények, amik hozzá tudnak járulni az élelmiszerellátás javításához, azaz segíthetnek mérsékelni az éhezést a Földön.
Ezt forgatják ki még ma is a GP és társai ezzé a fenti blődséggé, még a tények ellenében is. Tipikus “szalmabábú-érvelés”: kreálnak egy, az eredetire emlékeztető blődség, majd rettenthetetlen bátorsággal legyőzik az általuk kreált szalmabábút…
“Innentől ez érzelmi kérdés. Nekem legalábbis.”
Szíved joga. Abból viszont probléma adódik, ha az érzelem és az értelem ellentmondásba kerülnek, és ezt azzal oldod fel, hogy az értelem érveit ignorálod. És most ezt látjuk.
Ti keveritek a szezont a fazonnal, a biogazdaságokat, az önellátással, a kiskertet a nagyüzemekkel, a permakultúrás világnézetet az államilag dotált pályázatos bioüzemekkel. Alapvető dolgokat mostok össze, tipikus nagyvárosi gondolkodásban. Sajnos a nagyváros sem fenntartható..a vízgazdálkodásunk (szenny és ivóvíz egyaránt) is kész katasztrófa. De ez már túl hosszú lenne, és befogadó készség híján tökéletesen felesleges érveket szállítani, csak az időmet fecsérlem. Egyetek sok gyári kaját és igyátok a tisztított szennyvizetek. 🙂 Jó étvágyat.
@RMO: Reszvetem. Nehez lehet ugy, hogy ennyire elegedetlen vagy mindennel.
Sajnalom, hogy nem az ervekkel foglalkozol es nem probalsz meg ervelni.
@RMO: Bizonyára sok dolog van, amit tudás híján keverek, de amiket itt felsoroltál, azokat biztosan nem.
Én az “összemosós nagyvárosi gondolkodásommal” falun lakom, szőlőből, dióból, mandulából, mogyoróból önellátó vagyok családostól, komposztálok, esővizet gyűjtök, stb, de azért csak gondolj rólam olyan előítéletet, amilyen csak jól esik.
Mindez mit sem változtat azon, hogy bűnbaknak tekinted a géntechnológiát, és ehhez a felszínes, GMO-ellenes sztereotípiákat veszed elő.
Csatlakozom fordulo_bogyóhoz, én is sajnálom.
@RMO:
“Elismerem bárki szaktudását, tapasztalatát, de azt nem értem,miért ragaszkodunk szükségtelen technológiákhoz. Rendben, valaki okos volt, ügyes volt, csinálja, hurrá. A kérdés minek..”
Egy jó példa a génmódosított papaja esete. Hawaiion egyre nagyobb károkat okozott a gyűrűsfoltosság. Nincs olyan fajta, ami ellenállna a vírusnak.
A génmódosított változatot kivéve. Ami egy vírusfehérje-kódot tartalmaz, ennyiben tér el a “sima” változattól. Az eredmény: a növény szinte teljesen ellenálló lesz, az ágazat talpra állt.
Szerinted itt komolyan kérdés a “minek”? És még hány ilyen növénybetegség van, ahol hagyományos úton nincs megoldás, a géntechnológia adna egy esélyt?
“Van… és néhány évtizede, még több volt, mint most.. egy kevés húst fogyasztó vidéki embernél ez szinte természetes volt.”
Tudsz egy példát mondani? Hol lehet megvenni a terményeiket?
“A GP ugyanúgy felhívja a figyelmet a klímaváltozásra.. A politika része nem érdekel. “
Pedig azt mondtad, hogy számodra ez az egész érzelmi kérdés – és ki játszik évtizedek óta érzelemre?
“A fenti kérdést szerintem nem kell magyarázni egy gazdálkodónak sem, nagyon könnyen sarokba szorítható, mivel jelenleg elég tetemes “előleget” tesz be minden gazda a szezon elején.”
Meddig tart egy szezon? Mi lesz a szezon végén? Csak nem visszajön az előleg?
És ha tényleg ennyire tehetetlenek a gazdág, akkor hogy lenne lehetséges egy olyan forgatókönyv, hogy pár éven belül sutty, átállunk fenntartható mezőgazdaságra?
“Afrika helyzet továbbra is undorítóan képmutató… leraboljuk, majd eljtászva a nagy megmentőt, örökre rabszolgává silányítjuk őket.”
Afrikában nem hülyék laknak, akiket meg kell váltania a Nagy Fehérembernek. A helyi igényekhez alkalmazkodó NERICA-fajták kiből, hogyan csinálnának rabszolgát?
” A fokozatosságban egyetértünk, de szerintem nem halnánk éhen az átmenet alatt GM nélkül.. bár ha valakinek csak arra van gusztusa, akkor az ciki”
Senki sem mondott ilyet (pláne nem azt, amit két hozzászólással később csináltál belőle) , viszont a modern mezőgazdaság káros hatásait már most csökkenteni lehetne vele. Még ha elfogadjuk, hogy az, ami modern mezőgazdaság néven megy, borzasztó,és minél hamarabb fel kellene hagyni vele, akkor is csak üdvözölni lehet minden olyan lépést, ami ezt a “borzasztóságot” csökkenteni tudná. Az egyik ilyen a GMO.
“Sajnos a nagyváros sem fenntartható..”
Tudjuk: pár év, és ott fog élni a Föld lakosságának 70%-a. Innentől kezdve nem kérdés, hogy mit kell csinálni: ezt még fenntarthatóbbá tenni.
Márta! Kérem küldje be a következőt, én megpróbáltam 😀
@Komavary: Uram Ön nem képezhető tovább, mivel tökéletes. Ha a fenti megállapítást nem érzi megfelelőnek, ajánlom a google.com -ot egész sok minden vitatott kérdésre választ kaphat, más szemszögből is. Itt több ember, 2-3 példán lovagol az összes hozzászólásában..(papaya, NERICA..) gondolom ezzel operálnak a a “hűdekirálybiotechnológusvagyok” konferenciákon. Én maradok buta, túlképzett paraszt,aki azért nem annyira önhitt, hogy Istennek gondolja magát, még ha a pályatársai ebben a hiú ábrándban élnek is. Sajnos nem tudok felnőni a szinthez. 🙂 Szép napot, indulás horgászni.
@RMO: Hogy van az, hogy amikor valami nagy általánosságban okosat kell mondani, akkor működik a rendszer, amikor konkrét kérdésekre kellene egyszerű választ adni, akkor csak a személyeskedés marad?
Ebben pl. egy fia GMO sem volt:
“Meddig tart egy szezon? Mi lesz a szezon végén? Csak nem visszajön az előleg?
És ha tényleg ennyire tehetetlenek a gazdág, akkor hogy lenne lehetséges egy olyan forgatókönyv, hogy pár éven belül sutty, átállunk fenntartható mezőgazdaságra?”
@Komavary: Ha megfogadod a tanácsom, már megtaláltad volna a kérdéseidre a választ, én meg unom már a gépelést, meg az elpocsékolt időt is sajnálom.
Szezon végén optimális esetben visszajön.. rossz évben nem, sőt ráfizetés..mert hagyományos módszerek mellett viszonylag sok mindenre kell költeni:minden évben új fémzárolt vetőmag, bemunkálás gépekkel (még mindig gázolajjal mennek a traktorok) műtrágyázás, permetezés, betakarítás, tárolás, szárítás..értékesítés. Tavalyi évben pl.: ha nincs a terület alapú támogatás (ami megint egy érdekes kérdés, hogy mennyire valószerű fenntartani a segítségével egy túltermelő rendszert) még az igen jó minőségű földjeimen sincs hasznom,semennyi. – korábban a magok egy részét újravetették, de sokszor az átvételnél meghatározzák milyen magot vethetsz, mert különben a kutya nem veszi át amit megtermelsz.
Ezt a problémát több fiatal kertészmérnök felismerte már. Magyarországon több Közösség által támogatott mezőgazdasági termelő kertet CSA-t (angolszász minta) (a francia minta az AMAP- volt) alapítottak már. Ahol a termelést környezetbarát módon hajtják végre, az értékesítés pedig közvetlen. Itt pl hozzáférhet olyan is a termékekhez, aki nem termel magának. De mozgalom a farmers’ market, a szatyor közösség, vagy bármely helyi termelői piac, vetőmagbörzék (ahol egyértelműen nem patentolt növényeket cserélnek emberek) Ezek apró csírái a megfelelő útnak, de szerintem biztatóak. Hogy miért nem népszerűbbek, vagy éppen miért nem mindenki ezt csinálja? Nehéz kérdés, de az emberek keményfejűsége mindenképp ok erre. Nehezen adják fel bevett technikáikat, akik másban nőttek fel. A másik, hogy kevés hangsúlyt kap, amiben nincs profit, azt nem is reklámozza senki. Illetve még a művelt kútfők is folyton hülyének nézik (nek) az ilyen irányzatokért. Ez szomorú, és belőlem haragot vált, ki, mert úgy érzem nem értik, és talán azért mert nem is néztek utána miről beszélek.
S hogy korábban egy vidéki porta önellátó volt élelmiszerből, ezt sztem nem kell bizonygatnom. Sajnos rossz látni, hogy komolyan gondolod, hogy a növekvő városiasodásra tüneti kezelést kell alkalmazni.. nem pedig a vidéki élet felé terelgetni az embereket.. Hogy mi működik és mi nyilvánvaló kudarc, arra azért van egy nem is olyan régi példa: mikor Magyarországot a vas és acél ipar fellegvárává próbálta tenni egy ideológia… Érdemes végignézni, néhány országban, ahol nem ciki konyhakertet tartani..a vidéki Svájc, Wales, de Oroszország is meglepő mennyiséget termel. Utóbbi pl már most önellátó vegyszermentesen termelt élelmiszerből (többek között a 2003as dácsaforradalomnak köszönhetően)
Mivel foglalkozásom más, ezért korábban csak a fenti módon (gépekkel, permettel stb) foglalkoztam a mezőgazdasággal. Néhány éve kezdtem el a kísérleteimet, melyek furcsa mód (de egyáltalán nem váratlanul) biztatóan működnek..mert csodák csodájára ha takarom a talajt, nem nő a gaz, kevesebbet kell öntözni, ha komposztot szórok a növény alá nem kell műtrágyázni..és nem kell ehhez GMO-s mag. Azon gondolkodunk, hogy fogunk ellátni 10 milliárd embert? Mikor még magunknak sem vagyunk képesek enni adni..mert ez éppen kívül esik az elfogadott társadalmi normán
Egyébiránt a megtermelt élelmiszer legalább felét pocsékoljuk el..világszerte.. ebből nekem megint nem az következik, hogy kapálózzak az esetleg jobban termő GMO fajták iránt, hanem hogy lerövidítsem az utat a fogyasztóhoz, hogy megegyem az esztétikai hibás gyümölcsöt, hogy a nem megvásárolt termékeket odaadjam ingyen azoknak, akik nem tudnak érte fizetni.. vagy csak odaadjam valakinek, mert adni jó.
Remélem sikerült felvillantani néhány építő gondolatot. A célom korábban sem a bántás volt, de talán megérthető, ha zavar, hogy egyoldalúan gondolkoztok a GM növényekkel kapcsolatban, és apró szikráját sem látni, hogy bármilyen más véleményt figyelembe vesztek. Itt egy aranyos iszapbirkózás, olyan fotelfight folyik több témában, aminek valójában nem sok értelmét látom. Lehet a GM technológia csodálatos, de én továbbra is azokat a metódusokat szeretném terjeszteni, ami a legkevesebb függéssel és energia befektetéssel, lokálisan megvalósítható. A szellemi produktumoknak egy normális világban nem szabadna patentolható árucikknek lenni, hanem a közösség javát kellene szolgálják..
@RMO: Köszönöm a választ.
Akkor ezek szerint semmi akadálya, hogy valaki egy szezon végén váltson vetőmagot.
“Sajnos rossz látni, hogy komolyan gondolod, hogy a növekvő városiasodásra tüneti kezelést kell alkalmazni.. “
Nem ezt mondom. Azt mondom, hogy a városiasodás tény, egy visszafordíthatatlan jelenség. Ezzel párhuzamosan a városokban óriási potenciál van, hogy fenntarthatóvá (nem feltétlenül élelmiszer-önellátóvá) váljanak.
Lásd:
e360.yale.edu/feature/greenest_place_in_the_us_its_not_where_you_think/2203/
Vagy (ez utóbbi egy egész könyv):
grist.org/carbon-zero/
“Azon gondolkodunk, hogy fogunk ellátni 10 milliárd embert? Mikor még magunknak sem vagyunk képesek enni adni..mert ez éppen kívül esik az elfogadott társadalmi normán”
Szerinted hogy alakul a világ népessége kb. 2050-ig?
Visszatérve a GMOkhoz: olyan problémákra ajánlana, ajánl megoldást, amire a hagyományos növénytermesztés még nem képest. De ezeknek a megoldásoknak esélyük sincs, amikor azt sulykolják, hogy GMO=méreg=Monsanto.
Micsoda szánalmas nyeretlen kétéves banda, jönnek itt a hülye konteós baromságaikkal 😀
link alatt a sok senkiházi 😛
http://www.i-sis.org.uk/list.php
@RMO: Hát ja. Gyorsan ránéztem, az első nem doktor, a harmadikra még találatot sem adott a google. Így hogyan bízzak meg bennük?