Ha csak szóba kerül bármilyen GMO élőlény, azonnal magasra csapnak az indulatok és általában a legképtelenebb érvek kerülnek elő a GMO élőlények felhasználása ellen. A mai cikk egy tökéletesen gyakorlati kérdést igyekszik megválaszolni: Mire is jók a jelenleg a mezőgazdaságban használatos GMO növények? A tavalyi évben (2012) a Földön rendelkezésre álló mezőgazdasági terület 12% -án GMO növényeket termesztettek, számszerűleg százhetven millió hektáron, nagyrészt gyapotot, szóját kukoricát és repcét, ám a termés nagy részét nem közvetlen emberi fogyasztásra szánták. A GMO vetésterület fele fejlődő országokban található, a szerzőket az érdekelte különösen, hogy a szegény parasztok életminőségét, a birtokuk jövedelmezőségét hogyan befolyásolja a GMO technológia? Egészen pontosan a Bacillus thuringiensis baktériumból származó egyik Bt toxint termelő gyapotnövényt vizsgálták, mivel ezt körülbelül tizenötmillió kisparaszt is termeszti Indiában, Kínában és Pakisztánban. A szóban forgó gyapotnövény egy fehérjetermészetű mérget termel, amely megöli a növényt elfogyasztó lepkéket, ám emberekre nézve ártalmatlan, főleg, hogy nagyon kevés gyapotot szoktunk enni.
A szerzők kétévente, 2002 -ben, 2004 -ben, 2006-ban és 2008 -ban véletlenszerűen kiválasztott ötvennyolc faluban vizsgálódtak Indiában, Maharashtra, Karnataka, Andhra Pradesh és Tamil Nadu államokban. Minden egyes faluban véletlenszerűen választottak ki parasztokat a gyapottermelők közül és a családfővel személyesen beszélgettek el, hogy az adatfölvételt ne torzíthassák előre nem látható körülmények. A mintaszám így nem lehetett évről-évre azonos, mivel a vizsgálat kezdetén a parasztok jelentős része nem GMO gyapotot vetett, ám 2008 -ra már túlnyomó többségük áttért a GMO vetőmagra. A mintaszám látható az első ábrán. Alaposan összehasonlították a két csoport jellemzőit, ez látható a második ábrán, ahol három csillaggal jelölték azokat az értékeket, amelyek esetében szignifikáns eltérést tapasztaltak a GMO vetőmagot használó és a nem-GMO vetőmagot használó háztartások között, ez látható a második ábrán. Azonos méretű, viszonylag kis birtokokat vizsgáltak, körülbelül azonos méretű háztartásokkal. Az őket leginkább érdeklő adat az egy főre jutó kalóriabevitel volt, vagyis, hogy mégis mennyit esznek a parasztok. A “Farm size” sor a birtok mérete hektárban, a “Cotton area cultivated” a gyapottal bevetett területet mutatja, az “Area cultivated with Bt cotton” a GMO gyapottal bevetett terület. Az “Age of farmer” sor a paraszt életkorát mutatja, az “Education of farmer” a paraszt iskolában töltött éveinek a számát, a “Per capita consumpiton expenditure” az évente fejenként fogyasztásra költött pénz mennyiségét mutatja USA dollárban. Az “Off-farm income” a birtokon kívüli bevételüket mutatja, a “Calorie consumpiton AE” az egy felnőttre vetített kalóriafogyasztást, kcal/nap értékben, a “Calories consumed from more nutritious foods” sor a táplálóbb ételekből származó kalóriákat mutatja, a “Household size” a család méretét, a “Food insecure households” (=bizonytalan élelmezésű háztartások) sor pedig azt mutatja meg, hogy a vizsgált háztartások hány százalékában fogyasztanak napi 2300 kcal -nál kevesebb kalóriát egy AE (adult equivalent) egysége számítva. Három csillaggal jelölték azokat a sorokat, ahol statisztikailag szignifikáns eltérést találtak a két csoport közt.
Milyen következtetéseket vontak le az adataikból? Egyrészt a birtokméret és a család mérete nem különbözik szignifikánsan a GMO és a nem-GMO gyapotot vető háztartások között. Látható, hogy ezek a parasztok kifejezetten szegénynek mondhatók, az évi 300-500 USD/fő fogyasztás (70-120000 Forint) kifejezetten alacsony a mi viszonyainkhoz képest. Érdemes megfigyelni, hogy a GMO gyapotültetvények mérete valamivel kisebb, mint a teljes gyapotültetvények mérete a GMO gyapottermelők közt, a GMO gyapottermelők csak a földjük 85% -át vetették be GMO gyapottal, a többin nem-GMO gyapotot vetettek. Nagyon úgy tűnik, hogy óvatos duhajként a GMO vetőmagra áttéréskor a parasztok csak a földjük egy részére vetettek GMO gyapotot, a többit meghagyták nem-GMO gyapotnak. Viszont ez az érték nem állandó, 2002-ben egy hektárnál is kisebb volt a birtokonkénti GMO vetés, míg 2008 -ban már két hektárnál is több, vagyis egy folyamatos áttérést figyelhetünk meg, a GMO gyapot termelők a birtokuk egyre nagyobb hányadán vetnek GMO gyapotot. Viszont a GMO gyapotot vető háztartások szignifikánsan több kalóriát fogyasztanak, és körükben szignifikánsan kisebb a bizonytalan élelmezésű háztartások aránya is. A hatást jól szemlélteti a harmadik ábra, amelyen a kalóriabevitel sűrűségdiagramja látható, elég jól látszik, hogy a GMO gyapotot vető háztartások egyszerűen többet tudnak enni.
Qaim M, Kouser S (2013) Genetically Modified Crops and Food Security. PLoS ONE 8(6): e64879. doi:10.1371/journal.pone.0064879
Most akkor egy mondatban össze tudnád esetleg foglalni a konklúziót? Mert nem világos számomra a cikk konklúziója. Az volt az alap kérdés ugye, hogy, mire is jók a jelenleg a mezőgazdaságban használatos GMO növények? Előre is köszönettel.
@G. M. E.: A konklúziót, mint általában az utolsó mondatban foglaltam össze: “elég jól látszik, hogy a GMO gyapotot vető háztartások egyszerűen többet tudnak enni.”
Erre jó például a GMO gyapot, a szegény kisparaszt is kicsit többet kereshet vele, így kevesebb paraszt fog éhezni.
A lényeg inkább az, amit nem találtak. A GMO vetőmag bevezetését folyamatosan végezték, először csak a parasztok egy része a földjének egy részén, majd nyilván a tapasztalatok nyomán nőtt ez az arány. Nem találták nyomát, hogy a GMO vetőmagot bárki rákényszerítette volna a parasztokra és már nem tudnának visszatérni a nem-GMO gyapothoz. Átlagosan a kisparasztok bevétele is nőtt valamicskét, nem találták nyomát, hogy a kisparasztok tönkremennének a GMO gyapot bevezetésétől, ahogy ezzel sokan riogattak.
Gratulalok a cikkhez! Sajnos az alapveto sotetzold ellenerven amugy sem valtoztat, hogy lehet ugyan, hogy a termeloknek tobb jut, de a gonoszmulti keres rajta es ez GONOSZ dolog
@G. M. E.: ” A hatást jól szemlélteti a harmadik ábra, amelyen a kalóriabevitel sűrűségdiagramja látható, elég jól látszik, hogy a GMO gyapotot vető háztartások egyszerűen többet tudnak enni.”
Ez igy megfelel?
Hogy jön ki a harmadik ábráról az, hogy többet tudnak enni?
A kutatás, ha jól értem, nem vizsgálta, hogy növekedett-e a bevételük az áttérőknek.
Az több, mint valószínű, hogy nem a GMO gyapot, nem ennyi idő alatt növelte a GMO-gyapotot használó gazdák iskolázottságát.
Nem lennék meglepve, hogyha a kalóriabevitel ugyanilyen arányban állna az iskolázottsággal.
Akkor viszont ott a kérdés: mi van, ha egyszerűen azok tehetik meg, hogy kísérleteznek a GMO gyapottal, akiknek eleve nagyobb a pénzügyi játékterük?
” és a családfővel személyesen beszélgettek el, hogy az adatfölvételt ne torzíthassák előre nem látható körülmények”
Előre nem látható körülményként itt azt kell érteni, hogy a családfő és fiai kapával-kaszával-afgán háborúból megmaradt AK47-essel próbálnak pontot tenni a vetésükben kutató úriemberek tevékenységére? 😀
Ezt az egy adattáblát nézve én az ok-okozati összefüggést nem látom.
Maximum annyi jelenthető ki, hogy a vizsgált parasztok között némileg többet esznek azok a családok ahol GMO gyapotot használnak.
De az, hogy azért esznek többet, mert GMO gyapotot termesztenek, azt én nem látom.
Hihetőbbnek tartanám pl, hogy az iskolázottabb családok többet esznek, vagy hogy azon családok akik modernebb termelési technikákat használnak azok nagyobb bevételeket érnek el.
De persze lehet a GMO-k haszna miatt is, csak szerintem ez a vizsgálatból nem derül ki egyértelműen.
@Komavary:
“Hogy jön ki a harmadik ábráról az, hogy többet tudnak enni?”
A második görbe jobbra tolódik el az elsőhöz képest és a vízszintes tengelyen balról jobbra nő az elfogyasztott kalóriaérték.
“A kutatás, ha jól értem, nem vizsgálta, hogy növekedett-e a bevételük az áttérőknek. “
Ezt két okból tették. Egyrészt rengeteg vizsgálat született már arról, hogy a Bt toxint termelő gyapot nagyobb hasznot hoz, de ők nem arra voltak kíváncsiak, hanem hogy ez a technológia nagy általánosságban hogyan befolyásolja a használók életét. Másrészt ebben a jövedelemtartományban nagyobbrészt csak kajára költenek, úgyogy a kalóriabevitel viszonylag jól jellemzi a jövedelmüket.
“Az több, mint valószínű, hogy nem a GMO gyapot, nem ennyi idő alatt növelte a GMO-gyapotot használó gazdák iskolázottságát. “
Valóban. Inkább az a valószínű, hogy a gimit is végzett gazdák könnyebben állnak át új módszerekre, mint az analfabéták.
“Nem lennék meglepve, hogyha a kalóriabevitel ugyanilyen arányban állna az iskolázottsággal. “
Olyan jó fejek voltak, hogy a nyers adatokat is mellékelték a cikkhez egy .pdf képében, úgyhogy nyugodtan ellenőrizheted a sejtésedet.
http://www.plosone.org/article/info%3Adoi%2F10.1371%2Fjournal.pone.0064879#s4
“Akkor viszont ott a kérdés: mi van, ha egyszerűen azok tehetik meg, hogy kísérleteznek a GMO gyapottal, akiknek eleve nagyobb a pénzügyi játékterük?”
2008 -ra a parasztok 90% -a átállt a GMO gyapotra és külön kiemelik a cikkben, hogy sok gazdaságról vannak adataik még GMO mentes és GMO -s időkből is. Szóval nem tartom valószínűnek, hogy ez jelentősen változtatná az eredményt. De ha gondolod, megnézheted a nyers adatokat.
@Mikron:
“Ezt az egy adattáblát nézve én az ok-okozati összefüggést nem látom.”
Ere külön ki is térnek a cikkben, nyilván mivel ezer változó működhet a háttérben ilyet nem is lehet kijelenteni, mint ahogyan ők sem állítják, hogy csak és kizárólag ez lenne az oka. Mindenesetre nem találták nyomát annak, hogy a kisparasztok elszegényednének ha GMO vetőmagot használnak. Mint ahogy ezt nagyon sok helyen olvashatod.
@Sexcomb: igen, ez jogos.
@razZ0r: köszönöm!
(Ma délután én is kb. eddig jutottam :D)
Most már jöhetnek a zöld jelly beansek!
xkcd.com/882/
Azt hittem lesz szó a GMO gyapot hasznáról olyan értelemben, hogy miért jobb a GMO biológiai szempontból. Itt igazából a GMO gyapottermelés hasznáról volt szó gazdasági és pénzügyi vonatkozásban. A biológiájáról esetleg a genetikai vonatkozásokról nem lesz szó?
@G. M. E.: Ez a cikk semmi ilyesmiről sem szól. De ezen a blogon már jó párszor írtunk erről:
criticalbiomass.blog.hu/2008/04/19/gmo_para_2
criticalbiomass.blog.hu/2008/01/09/gmo_para_mirol_is_beszel_j_unk
criticalbiomass.blog.hu/2009/02/21/jajistenemgejemo_2
criticalbiomass.blog.hu/2009/03/22/genpiszka_piszka
criticalbiomass.blog.hu/2011/12/07/a_mehcsalad_osszeomlas_es_a_gmo
criticalbiomass.blog.hu/2010/04/08/toxin_mellek_hatas
criticalbiomass.blog.hu/2012/09/21/gmo_444_rak_44_vilagvege_avagy_seralini_prof_pocsek_statisztikaja
criticalbiomass.blog.hu/2010/04/04/korunk_generacios_felelossege
criticalbiomass.blog.hu/2010/03/05/tamadnak_a_mutans_krumplik
criticalbiomass.blog.hu/2009/03/29/re_genpiszka_piszka_szabo_rebeka_lmp
criticalbiomass.blog.hu/2009/03/22/re_genpiszka_piszka_hegyi_gyula_mszp
@Sexcomb: Amit nem vizsgáltak, az nem pusztán kalória kérdése. Azt írtad, hogyy nem is tudnának már visszatérni a nem GMO-ra. A GMO tehát egy nagy függőség, tekintettel arra, hogy nem teheted el a vetőmagot. Ki leszel szolgáltatva a gonoszmulti árpolitikájának, ha azt mondja, hogy 2x áron adja, akkor lehet megvenni annyiért, vagy el lehet menni öngyilkosnak. A GMO teszi meg a gonoszmultinak azt a szívességet, hogy segít a paraszt fejét önként a járomba hajtani. Persze a nem GMO mag idején sem volt nagy a mozgástér, de így sokkal közelebb van a 0-hoz. Ez a nem biológiai probléma.
A biológiai meg az lehet (nem tényként írom, mert a hatóanyagot nem ismerem), hogy a méregtől elpusztuló rovarokat megeszi a madarak, meg mindenféle más úton is közlekedhet a méreg. Nem fog az valahogy belekerülni az emberi fogyasztási láncba, még ha gyapotot viszonylag keveset is eszünk?
@Spikk: Te egyébként olvastad ezt az írást, vagy csak gondoltad ideírod a szokásos hazugságokat?
Mint a cikkből is világosan kiderül végig vetettek nem-GMO gyapotot is, mivel a GMO termelő gazdák esetében is a GMO vetésterület kisebb, mint az összes gyapot vetésterület, úgyhogy akármikor vissza tudnának térni a régi vetőmagjukhoz, ha akarnának.
Ugyanígy tényleg megkérnélek, hogy nézz utána, mielőtt véleményt nyilvánítasz, ugyanis attól, hogy valami GMO még nyugodtan elvethetnéd a magjait a következő évben is. Amire te gondolsz, az a hibrid vetőmag (Olvasd el: criticalbiomass.blog.hu/2012/03/30/honnan_jon_a_kukorica ), amit kb. a harmincas években kezdtek tömegesen használni, ennek a technológiának valóban következménye, hogy évről évre újra meg kell venned a vetőmagot, de semmi köze a GMO -hoz. Nem mellesleg az utóbbi nyolcvan évben nem is tiltakozott ellene senki. Magyarországon például a kukorica esetében a hetvees évek óta teljes a vetőmagfüggésünk, de ez senkit sem zavar.
Természetesen bekerülhet a táplálékláncba bármi, amit a gyapoton élő hernyók tartalmaznak, nyilván ez valós veszély, hiszen olyan gyakran eszünk rántott varjút és főtt kakukkot, sőt én legalább heti négyszer rókapecsenyét is fogyasztok, a medvesonkáról nem is beszélve.
De komolyra fordítva a szót, az a bizonyos “méreg”, amiről írsz egy fehérje, a Bacillus thuringiensis baktérium által termelt, teljesen természetes anyag. Ellentétben a gyárakban előállított rovarirtókkal, amik általában a természetben addig nem létező vegyületek, amiknek a lebontására éppen ezért kevés élőlény képes, a fehérjék minden élőlény fontos alkotóelemei, így gyakorlatilag minden élőlény termel is fehérjebontó enzimeket, így a Bt toxin fölhalmozódásától sokkal kevésbé kell tartani, mint bármilyen más növényvédő szerétől. Ezért egy Bt toxin termelő GMO növényből valószínűleg sokkal kevesebb “méreg” kerül a táplálékláncba, mint a hagyományos permetszerekből, egyszerűen azért, mert minden egyes élőlény megemészti, így sokkal biztonságosabb. Olyannyira az, hogyha nem a kukorica termeli, hanem a baktérium, még biogazdaságokban is engedélyezett, sőt, eleve “zöld rovarirtó” -ként árulják és áradoznak arról, hogy milyen veszélytelen a használata. Szóval ha a Bt toxintól félsz, ne egyél soha biotermékeket, mert azokat pont ezzel kezelik.
@Spikk: ” A GMO tehát egy nagy függőség, tekintettel arra, hogy nem teheted el a vetőmagot. Ki leszel szolgáltatva a gonoszmulti árpolitikájának, ha azt mondja, hogy 2x áron adja, akkor lehet megvenni annyiért, vagy el lehet menni öngyilkosnak.”
Ezt nem értem telesen. Veszek egy fajta vetőmagot, és a következő évben megnézem, hogy mennyi a termés, megérte e a mag az árát. Ha nem akkor veszek másfajtát. Ha felemelik a mag árát akkor megint el tudom dönteni, hogy ér e ez ennyit vagy nem.
Hol itt a kényszer, hogyha egyszer GMO-t vettem akkor nem térhetek vissza a régire? Ezt egyszer valaki elmagyarázhatná.
@Sexcomb: Erről eszembe jut a tapasztalt vidéki rokonom megjegyzése. “a bio az amit éjszaka permeteznek.” 🙂
Bocs az off ért.
@Spikk: “A biológiai meg az lehet (nem tényként írom, mert a hatóanyagot nem ismerem), hogy a méregtől elpusztuló rovarokat megeszi a madarak, meg mindenféle más úton is közlekedhet a méreg. Nem fog az valahogy belekerülni az emberi fogyasztási láncba, még ha gyapotot viszonylag keveset is eszünk?”
A B.th toxin az ember (madar, emlosallat) szamara nem mergezo, eheto, taplalek.
Csak a rovarok egy szuk csoportja szamara mergezo.