A különböző influenzavírusokról mindenki hallott már, néhány évente tömeges pánikot okoz egy-egy újabb törzs, ami éppen gazdaszervezetek között mozog. Ritkábban szoktuk hozzátenni, hogy egy keményebb járvány a haszonállatokat is megritkíthatja, viszonylag nagy gazdasági károkat okozva. Nyilván a haszonállatok, csirkék, kacsák, vagy akár malacok immunizálása nem költséghatékony, mert az influenzavírusok változékonysága miatt eddig senkinek sem sikerült általános influenza elleni védőoltást készítenie. Viszont ahogy John Lyall és munkatársainak mai cikke is mutatja, nem csak oltással előzhető meg az influenzafertőzés, hanem bizony influenzának ellenálló génmódosított jószágokat is készíthetünk, akik onnantól ingyen védettek a fertőzéstől.
Egy viszonylag rövid génkazettát juttattak a csirke genomba, amely egy olyan RNS molekulát kódol, amelyhez erősen kötődik az influenzavírus polimeráz enzime, ami így zavarja a vírus szaporodását. Ezt ők D5 decoy vagyis D5 csali konstruktnak nevezték el. Mivel a vírus genomnak ez a szakasza rendkívül konzervált, ezért ez az egyetlen konstrukt nagyon sok influenzatörzs ellen véd. Ezek után egyszerűen csirkéket fertőztek madárinfluenzával és nézték, mutatkozik -e valamilyen különbség a transzgénikus és a hagyományos csirkék halálozása között. Tíz csirkét fertőztek közvetlenül nagy adag H5N1 HPAI vírussal, majd egy nap után ezeket tíz másik csirke közé eresztették, ezek lettek a közvetve fertőzöttek. A közvetlenül fertőzött transzgénikus és kontroll csirkék is mind elpusztultak 2-4 nap alatt, ebben nem láttak különbséget, ellenben a közéjük kevert közvetett fertőzöttek túlélésében már látszott különbség a két csoport közt, a kontrollcsoportban hét csirka psuztult el, a transzgénikus csirkék közül azonban csak kettő. Még egy kísérletet végeztek, itt tíz csirkét fertőztek közvetlenül, majd ötöt-ötöt tizenkét-tizenkét transzgénikus vagy nem-transzgénikus csirke közé kevertek és figyelték a túlélést. Meglepő módon a közvetlenül fertőzött csirkék mind elpusztultak, a közvetve fertőzöttek közül a nem-transzgénikus csirkék közül tíz pusztult el, a transzgénikusak közül csak öt.
Őszintén szólva nagyon csodálkozok, hogy ez a cikk a Science-ben jelenhetett meg, elvégre mintha valami harmatgyenge védelmet jelentene a módosítás, de korántsem olyan átütő erejűt, mint ami várható lenne. Valószínűleg az az oka, hogy ez a csapda-konstrukt igen előremutató megoldásnak tűnik, ugyanis ahhoz, hogy ennek ellenálló vírus jöjjön létre, egyszerre meg kellene változnia a vírus polimerázának és az összes génjének is, ami nyilván nagyon alacsony gyakoriságú esemény. Kár hogy úgy tűnik ebben a változatában alacsony hatékonysággal működik. Mindenesetre az elgondolás helyessége már ezekből a kísérletekből is látszik, a haszonállatokat viszonylag egyszerűen és olcsón meg lehetne védeni a vírusfertőzésektől, génmódosítással, ezzel a saját fertőződésünk esélyét is jelentősen csökkenthetnénk.
Lyall, J., Irvine, R. M., Sherman, A., McKinley, T. J., Núñez, A., Purdie, A., … & Tiley, L. (2011). Suppression of avian influenza transmission in genetically modified chickens. Science, 331(6014), 223-226.
Az omega-3 hosszú láncú, többszörösen telítetlen zsírsavak az utóbbi időben jöttek divatba, a legtöbb helyen az örök élet zálogaként tekintenek rájuk, ennek következtében a kereslet is hirtelen megugrott irántuk. Viszont tengeri halakból vonják ki őket, így a halászat és a vízikultúra óriási terhet ró a környezetre. Nyilván sokkal egyszerűbb lenne, ha más forrásból is nyerhetnénk omega-3 zsírsavakat, nem kéne hozzá túlhalászni az utolsó néhány még meglévő tengeri élőhelyet. Nyilván az új forrásnak fenntarthatónak és bővíthetőnek kellene lennie, különben semmivel sem leszünk előrébb vele. Noemi Ruiz-Lopez és munkatársai úgy gondolják, hogy ők találtak egy ilyen alternatív forrást: A sárgarepce magvas gomborka (Camelina sativa) genomba juttatták az omega-3 zsírsavak szintéziséhez szükséges enzimeket, így a növény termeli meg a szükséges zsírsavakat.
Hogy kicsit elkalandozzunk a MucoRice -tól, nézzük meg, mire lehet még használni a génsebészetet! Mei Guo és munkatársai elég fatengelyes módon indultak neki a kutatásnak, egyszerűen fogtak egy gént, az argos -t, amely lúdfűben a szervek méretének kialakítását szabályozza, majd hasonló géneket kerestek a kukorica genomban. Nem meglepő módon találtak, ezeket ZAR1-8 -nak nevezték el, mint Zea mays Argos. Ezek mind apró fehérjéket kódolnak, 64-156 aminosav hosszúságúak. Szóval a szerzők fogták a ZAR1 fehérjét és túltermeltették kukoricában egy folyamatosan aktív ubiquitin promóterrel.
A védőoltások léte az orvostudomány egyik legnagyobb eredménye. A kérdés az, hogy lehetne -e még javítani rajtuk valamit? Az első és kézenfekvő megoldás, hogy bár a jelenlegi védőoltásokat injekcióstűvel adják be, ezzel az egész szervezetre kiterjedő hatékony ellenanyagválaszt váltanak ki, de meg lehet -e oldani injekció nélkül? Az orális védőoltásokat, mint a nyelvük is mutatja, szájon át adják és hatékony immunválaszt váltanak ki a nyálkahártyákon. A védőoltások másik hátránya, hogy általában hűtve kell őket tárolni, ami sok harmadik világbeli országban nehezen megoldható, nyilván ezek lényegesen olcsóbbak lennének, ha nem kellene őket hűteni.
Azt hiszem az almát senkinek sem kell bemutatnom, itthon annyit termelünk belőle. Viszont különböző betegségek fenyegetik az almafáinkat, az egyik legkomolyabb veszélyt a tűzelhalás nevű fertőzés jelenti, amelyet egy Erwinia amylovora nevű baktérium okoz, amely egész almaültetvényeket tarolhat le, ha nem figyelnek rá. Maga a betegség elég régóta ismert, Észak-Amerikában őshonos, itt már az ezerhétszázas évek végén leírták a megjelenését, de itt Európában viszonylag 
Magyarországon különösen fontos kérdés a szilvatermés, hiszen ki ne szeretné a jóféle házipálinkát? A szilvafákat viszont folyamatosan fenyegeti a 
Az állattenyésztés az emberi környezetszennyezés egyik fő oka, hihetetlen mennyiségű takarmányt használunk fel a haszonállatok táplálására, így minden olyan találmány óriási hatást gyakorol a környezetünkre, ami az állattenyésztés hatékonyságát javítja. A sertéstrágya különösen erősen szennyező, ugyanis nagyon magas a foszfortartalma. A takarmánynövények foszfortartalmának jelentős része ugyanis fitátban található, ez a vegyület felelős a növényi sejtekben a foszfor raktározásáért. A gabonafélék foszfortartalmának 59-79% -a így a sertések számára hozzáférhetetlen marad, mivel a malacok nem képesek megemészteni a fitátot, így viszont az általuk megevett foszfor nagy részét egyszerűen a környezetükbe ürítik. Ennek ellensúlyozására szoktak a malacoknak foszfátot keverni a tápjába, ami nyilván csak ront a helyzeten, növeli az ürülékük foszfáttartalmát. A magas foszfáttartalmú sertéstrágya természetes vizekbe kerülve elősegíti az algásodást, egész vízi életközösségeket tehet tönkre. A másik hasznos megoldás, ha fitáz enzimmel kezelik a tápot, ami lebontja a fitátot, felszabadítja belőle a foszfort, így a malacok ürülékének foszfáttartalma a felére csökkenthető.
A