Mire jó a GMO? 7.: A szilvahimlő

szilva02.jpgMagyarországon különösen fontos kérdés a szilvatermés, hiszen ki ne szeretné a jóféle házipálinkát? A szilvafákat viszont folyamatosan fenyegeti a szilvahimlő (plum pox) vírus, más néven a sharka. A fertőzött fák termése idejekorán lehullik, sőt a vírus a termés érését is befolyásolja, csökkenti a szilva cukortartalmát és növeli a savtartalmát így az alkalmatlanná válik legfontosabb feladatára a pálinkafőzésre. A betegség nem új, 1915 -ben fedezték fel Bulgáriában, azóta pedig a szilva szaporítóanyagok kereskedelme során a világon mindenhová széthordták. Jelenleg ez ellen semmilyen védelem vagy gyógymód sem létezik a fertőzött fák kivágásán kívül. Ismert néhány himlőnek ellenálló szilvafajta, de amennyire látható száz év alatt igen kevés ellenálló törzset sikerült nemesíteni.

Ralph Scorza és munkatársai már 1994 -ben közöltek egy cikket, amelyben leírták, hogy a szilvahimlő-vírus kapszidfehérjéjét kódoló gént a szilva genomba juttatva a növények ellenállóvá váltak a vírusra. Már 1997 -ben leközölték a fák üvegházi vizsgálatának az eredményét, a transzgénikus szilva hajtásokat Marianna szilva tövekre oltották, majd mesterségesen PPV-vel fertőzték őket levéltetvek segítségével, amelyek a vírus elsődleges terjesztői. A transzgénikus törzs a keresztségben a C5 nevet kapta, mint az első ábrán látható, a fák levelei a kontrollokkal (A, B, C) ellentétben semmilyen jelét sem mutatták a fertőzésnek. Ez így is maradt, az első táblázatban látható módon a C5 törzs egyedei teljesen ellenállónak bizonyultak a PPV fertőzésre, nyolc növényből egyetlen egy sem fertőződött meg, míg a többi törzs nagy része megbetegedett. Hat hónap után az összes olyan fát, amely eddig elkerülte a vírusfertőzést újra megfertőztek egy másik módszerrel, de a C5 törzs egyedei továbbra sem mutatták vírusfertőzés jeleit és a vírusfehérjék jelenlétét sem sikerült belőlük kimutatni, minden jel szerint teljesen ellenállóvá váltak a szilva himlőre.

szilva01.jpg

Ugyanez a csoport 2004 -ben újabb cikket közölt, egy szabadföldi vizsgálatról, amit Lengyelországban végeztek szilva03.jpgel, mivel az USÁ-ba eddig még nem került be a PPV. Egyszerűen minden csoportból nyolc-nyolc fát ültettek, majd ezek közül kettőt-kettőt mesterségesen fertőztek PPV -vel, a többit hagyták, hogy a szabadon közlekedő levéltetvek fertőzzenek meg. Nem meglepő módon a kontroll szilvafák szinte mindegyike megfertőződött és kifejezetten súlyos tüneteket mutatott, míg a C5 törzs fáiból egyedül a mesterségesen fertőzöttek között tudtak valami kis vírusmennyiséget kimutatni, a cikk szerint ez is egy-egy elszíneződött levelet jelentett egy-egy ágon, ezek is nagyrészt egészségesek maradtak. Ez látható a második ábrán (A és B két érzékeny törzs, a C az ellenálló C5 törzs) és a második táblázaton. Ez a különbség négy éven át megmaradt.

szilva04.jpg

Ami miatt érdemes közelebbről is megemlíteni a PPV ellenálló szilvát, hogy ez a növény tizenöt évnyi vizsgálatok után az USÁ -ban termesztési engedélyt is kapott, HoneySweet néven 2009 óta termeszthető. Nyilván mivel egy szilvafa nem azonnal fordul termőre, ha azonnal elkezdték volna ültetni, akkor lassan már meg is jelenhetne az USA piacán a HoneySweet szilva. Ez azonban nem túl valószínű, mivel az USÁ -ban 1999 -ben észlelték először a szilva himlőt, akkor az érintett ültetvények elpusztításával meg is akadályozták a járvány kirobbanását, úgyhogy jelenleg nulla kereslet mutatkozik himlőrezisztens szilvára. Amennyire tudni lehet, Európában a közeljövőben nem várható, hogy termesztési engedélyt kap, úgyhogy jelenleg az USÁban lehetne ültetni, de ott nem fertőz a PPV vírus, az EU-ban ugyan komoly károkat okoz a vírus, csak az ellenálló GM-szilvát tilos ültetni.

Ravelonandro, M., Scorza, R., Bachelier, J. C., Labonne, G., Levy, L., Damsteegt, V., Callahan,

A. M., and Dunez, J. (1997). Resistance of transgenic Prunus domestica to plum pox virus infection. Plant Dis. 81:1231-1235.

Hily, J. M., Scorza, R., Malinowski, T., Zawadzka, B., & Ravelonandro, M. (2004). Stability of gene silencing-based resistance to Plum pox virus in transgenic plum (Prunus domestica L.) under field conditions. Transgenic Research, 13(5), 427-436.

1 thought on “Mire jó a GMO? 7.: A szilvahimlő

  1. fordulo_bogyo

    Nagyon erdekes tortenet es tanulsagos is. Koszonom.
    O a ven Europa… 🙁

    Egy aprosagot ha megengedsz:

    idejekoran = epp a megfelelo idoben
    koran = a megfelelo ido elott
    idejeben = epp a megfelelo idoben

    Tudom, hogy ez egy vitatott ertelmezes, de en szeretnem megorizni a magyar nyelv sokszinuseget.
    Az uj koznyelvi ertelmezes a ket szora azonoskent tekint.

    “Az értelmező szótár és az etimilógiai szótár szerint az „idejekorán” szó eredeti, első jelentése a ‘még mielőtt valamely hátrányos helyzet előállott volna; még a kellő időben, jókor; idejében’.
    A szóösszetétel úgy jött létre, hogy az „idején-korán” összetétel módosult, az első tag elvesztette ragját.
    „Az utótag hatására a mai nyelvi köztudatban kezd ‘túl korán, ideje előtt’ jelentése kialakulni.” (Tótfalusi: Magyar etimológiai szótár).”

    bocs

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.