A védőoltások léte az orvostudomány egyik legnagyobb eredménye. A kérdés az, hogy lehetne -e még javítani rajtuk valamit? Az első és kézenfekvő megoldás, hogy bár a jelenlegi védőoltásokat injekcióstűvel adják be, ezzel az egész szervezetre kiterjedő hatékony ellenanyagválaszt váltanak ki, de meg lehet -e oldani injekció nélkül? Az orális védőoltásokat, mint a nyelvük is mutatja, szájon át adják és hatékony immunválaszt váltanak ki a nyálkahártyákon. A védőoltások másik hátránya, hogy általában hűtve kell őket tárolni, ami sok harmadik világbeli országban nehezen megoldható, nyilván ezek lényegesen olcsóbbak lennének, ha nem kellene őket hűteni.
Nyilván számos előnye lenne annak, ha a védőoltásokat növényekben lehetne előállítani, például eleve lényegesen olcsóbbak lehetnének, hiszen nem kellene őket tisztítani és hűteni, nem kellene hozzájuk injekciós tű és fecskendő sem.
Yoshizaku Yuki és munkatársai a már ismertetett MucoRice rendszerhez nyúltak, ezzel rizsben termeltették meg meg a kolera toxin B alegységét. Kipróbálták, legalább másfél évig hűtés nélkül is megőrzi a minőségét az így termelt rizs, tehát a harmadik világ országaiban is könnyűszerrel eltartható. Mivel a kolera toxin B alegysége önmagában is immunválaszt vált ki, erős adjuváns, így egyebet nem is kellett a rizshez adni az immunizáláshoz.
Kipróbálták mi történik, hogy ha egereket ezzel a MucoRice-CTB -vel immunizálnak, majd kolera toxint etetnek velük? Nem meglepő módon az immunizálatlan egereknek nagyon erősen menni kezdett a hasa, az immunizált egereknek pedig csak nagyon kevéssé. Ez látható az ábrán, a fekete oszlopok az egerek beléből távozó hasmenés mennyiségét ábrázolják, ezek alapján úgy tűnik, hogy a MucoRice-CTB véd a kolerától. Természetesen az elterjedése előtti legfőbb akadály, hogy bizony ez GMO -nak számít, így a világ egy jelentős részén eleve sohasem kap majd termesztési engedélyt.
Yuki, Y., Tokuhara, D., Nochi, T., Yasuda, H., Mejima, M., Kurokawa, S., … & Kiyono, H. (2009). Oral MucoRice expressing double-mutant cholera toxin A and B subunits induces toxin-specific neutralising immunity. Vaccine, 27(43), 5982-5988.
Nocsak-nocsak, még a végén kiderül, hogy a gonosz gyógyszergyárak és a gonosz GMO nagyvállalatok nem a kéz a kézben járnak az emberiség ellenes globális összeesküvésük elkövetése során, hanem egyenesen egymás ellenségei is lehetnek. 😀
Jol ertem, hogy ez egy kiveteles eset, amikor a taplalekkal bevitt antigenre immunrekcio indul?
Ha ugyanilyen modon influenza vagy hepatitis feherjeket termelne a rizs, az nem lenne oltoanyag.
Ez semmit nem von le az adott alkalmazas ertekebol (nagyon jo), csak az altalanosithatosagot kerdojelezem meg.
@fordulo_bogyo:
Jól érted, az egész azon alapszik, hogy a kolera toxin önmagában erősen immunogén. Ha bármilyen más fehérjét adnánk be ugyanígy, akkor semmi hatása sem lenne, megemésztené a fogyasztó és kész. Nyilván ez egy kivételes jelenség, de attól még kihasználható.
Ha megnézed a másik MucoRice alkalmazás a MucoRice-ARP1 teljesen más elven működik, nem is célja az immunválasz kiváltása, eleve az effektorfehérjét termeli.
Én arra lennék kíváncsi, hogy az immunválasz mennyire volt lokalizált. Az eredmény úgy még meglepőbb lenne, ha gyakorlatilag nem lokális reakcióról lenne szó, hanem a szisztémás keringés is tele lenne ellenanyagokkal.
@[Prolixus]: Igazából a nyálkahártyákra kerülő antigén elleni immunválasz sem meglepőbb, mint az izomba szúrt elleni. A trükk benne a megfelelő adjuváns. Írtak erről nemrég egy cikket:
http://www.nature.com/nri/journal/v12/n8/pdf/nri3251.pdf
@Sexcomb: A nyalkahartyakra szamos antigen tulajdonsagu anyag kerul. Minden feherje (es azoknak minden reszlete) amit megeszunk. Megis ritka betegseg az immunvalasz a taplalek feherjeire es egyeb makromolekulaira.
Valami zavart erzek itt az eroben.
Sajna nem szabad hozzáférésű a cikk…
@fordulo_bogyo: Gondolj bele a másik oldalról: Ha a bélbe kerülő antigének ellen sohasem indulna immunválasz, minden, a bélből támadó baktériumfertőzés azonnal halálos lenne, hiszen a szervezet sehogyan sem tudna ellene védekezni.
@[Prolixus]: Itt egy ingyenes: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3004000/
A helyzet az, hogy ezt messze nem értjük annyira, mint az immunrendszer többi részét, de a bél Peyer plakkjaiban történik valahogyan ez az immunológiai döntés, ott derül ki, hogy egy antigén ellen indul -e immunválasz vagy nem. Onnantól, hogy indul, hasonlóan zajlik a folyamat, mint egy bármilyen más antigén bekerülésekor.
Köszi a linket!