Mire jó a GMO? 11. – A kukorica hozama

zar01.jpgHogy kicsit elkalandozzunk a MucoRice -tól, nézzük meg, mire lehet még használni a génsebészetet! Mei Guo és munkatársai elég fatengelyes módon indultak neki a kutatásnak, egyszerűen fogtak egy gént, az argos -t, amely lúdfűben a szervek méretének kialakítását szabályozza, majd hasonló géneket kerestek a kukorica genomban. Nem meglepő módon találtak, ezeket ZAR1-8 -nak nevezték el, mint Zea mays Argos. Ezek mind apró fehérjéket kódolnak, 64-156 aminosav hosszúságúak. Szóval a szerzők fogták a ZAR1 fehérjét és túltermeltették kukoricában egy folyamatosan aktív ubiquitin promóterrel.

Mint kiderült ezek a növények gyorsabban nőttek és nagyobb termést hoztak, ez látható az első ábrán. Meglepő módon ezzel együtt a transzgénikus kukoricanövények szárazságtűrése is emelkedett, mégpedig annál jobban, minél sűrűbben ültették a kukoricanövényeket. Nyilván egy szántóföldi növénynél hasznos tulajdonság, ha bírja, ha minél sűrűbben ültetik.

zar02.jpg

Kipróbálták a terepen is, három éven át vetették különböző kísérleti telepeken és megállapították, hogy a transzgénikus kukorica általában alacsonyan fekvő száraz területeken terem többet, míg magasan fekvő és/vagy nedves területeken nem mutatott semmi előnyt sem, sőt több helyen hátrányba került, ez látható a második ábrán. Mivel elég alaposan követték a kísérleti telepek környezetét, meg tudták állapítani, hogy a transzgén előnybe kerül melegebb és szárazabb körülmények közt, viszont az előnye fordítottan arányos az eső mennyiségével.

zar03.jpg

Ezek után megvizsgálták, hogy vajon a csúcsminőségű termesztett kukoricák milyen ZAR1 alléleket hordoznak és meglepetésükra azt tapasztalták, hogy a Pioneer 424 elit vetőmagtörzsének 95% -ban összesen kétZAR1 allél található meg, ezeket SS1 -nek és NS1 -nek nevezték el. Ezek után kipróbálták, hogy mi a hatása ennek a két ZAR1 allélnek ugyanebben a rendszerben de körmönfontak voltak és azt is megvizsgálták, mi történik, ha nem csak egy ZAR1 fehérjét termeltetnek meg a kukoricában, hanem rögtön mind a kettőt, így a két különböző ZAR1 fehérjének más hatása lesz -e mint csak az egyiknek? Meglepő módon igen, a 2011 -ben végzett szabadföldi vizsgálatok alapján az egyféle ZAR1 -t túltermelő növények öt telepből négyen jobban teljesítettek, mint a nem-transzgénikus társaik ám az egyszerre kétféle ZAR1 fehérjét termelő növények mindkét egszeres transzgénikus kukoricánál jobban teljesítettek. Ez a különbség még úgy is szignifikánsnak adódott, ha átlagot számítottak az öt telep ereményéből, amikor nyilvánvalóan látszik, hogy az ötödik telepen nem érezték jól magukat a ZAR1 transzgénikus kukoricák, ez látható a harmadik ábrán.

Magyarul két egyszerű transzgén kifejeztetésévél szignifikánsan növelték a kukorica hozamát, a szárazságtűrését és még a sűrűbb ültetést is jobban bírja. Természetesen a Föld jelentős részén tilos lesz vetni, mert hát ugye GMO.


Guo, M., Rupe, M. A., Wei, J., Winkler, C., Goncalves-Butruille, M., Weers, B. P., … & Simmons, C. R. (2014). Maize ARGOS1 (ZAR1) transgenic alleles increase hybrid maize yield. Journal of experimental botany, 65(1), 249-260.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.