Hogy kicsit elkalandozzunk a MucoRice -tól, nézzük meg, mire lehet még használni a génsebészetet! Mei Guo és munkatársai elég fatengelyes módon indultak neki a kutatásnak, egyszerűen fogtak egy gént, az argos -t, amely lúdfűben a szervek méretének kialakítását szabályozza, majd hasonló géneket kerestek a kukorica genomban. Nem meglepő módon találtak, ezeket ZAR1-8 -nak nevezték el, mint Zea mays Argos. Ezek mind apró fehérjéket kódolnak, 64-156 aminosav hosszúságúak. Szóval a szerzők fogták a ZAR1 fehérjét és túltermeltették kukoricában egy folyamatosan aktív ubiquitin promóterrel.
Mire jó a GMO? 11. – A kukorica hozama
Válasz
A védőoltások léte az orvostudomány egyik legnagyobb eredménye. A kérdés az, hogy lehetne -e még javítani rajtuk valamit? Az első és kézenfekvő megoldás, hogy bár a jelenlegi védőoltásokat injekcióstűvel adják be, ezzel az egész szervezetre kiterjedő hatékony ellenanyagválaszt váltanak ki, de meg lehet -e oldani injekció nélkül? Az orális védőoltásokat, mint a nyelvük is mutatja, szájon át adják és hatékony immunválaszt váltanak ki a nyálkahártyákon. A védőoltások másik hátránya, hogy általában hűtve kell őket tárolni, ami sok harmadik világbeli országban nehezen megoldható, nyilván ezek lényegesen olcsóbbak lennének, ha nem kellene őket hűteni.
Azt hiszem az almát senkinek sem kell bemutatnom, itthon annyit termelünk belőle. Viszont különböző betegségek fenyegetik az almafáinkat, az egyik legkomolyabb veszélyt a tűzelhalás nevű fertőzés jelenti, amelyet egy Erwinia amylovora nevű baktérium okoz, amely egész almaültetvényeket tarolhat le, ha nem figyelnek rá. Maga a betegség elég régóta ismert, Észak-Amerikában őshonos, itt már az ezerhétszázas évek végén leírták a megjelenését, de itt Európában viszonylag 
Magyarországon különösen fontos kérdés a szilvatermés, hiszen ki ne szeretné a jóféle házipálinkát? A szilvafákat viszont folyamatosan fenyegeti a 
Az állattenyésztés az emberi környezetszennyezés egyik fő oka, hihetetlen mennyiségű takarmányt használunk fel a haszonállatok táplálására, így minden olyan találmány óriási hatást gyakorol a környezetünkre, ami az állattenyésztés hatékonyságát javítja. A sertéstrágya különösen erősen szennyező, ugyanis nagyon magas a foszfortartalma. A takarmánynövények foszfortartalmának jelentős része ugyanis fitátban található, ez a vegyület felelős a növényi sejtekben a foszfor raktározásáért. A gabonafélék foszfortartalmának 59-79% -a így a sertések számára hozzáférhetetlen marad, mivel a malacok nem képesek megemészteni a fitátot, így viszont az általuk megevett foszfor nagy részét egyszerűen a környezetükbe ürítik. Ennek ellensúlyozására szoktak a malacoknak foszfátot keverni a tápjába, ami nyilván csak ront a helyzeten, növeli az ürülékük foszfáttartalmát. A magas foszfáttartalmú sertéstrágya természetes vizekbe kerülve elősegíti az algásodást, egész vízi életközösségeket tehet tönkre. A másik hasznos megoldás, ha fitáz enzimmel kezelik a tápot, ami lebontja a fitátot, felszabadítja belőle a foszfort, így a malacok ürülékének foszfáttartalma a felére csökkenthető.
A 
A napokban jelent meg Dudits Dénes és Györgyey János új könyve, a