Uncategorized kategória bejegyzései

Csillagok, csillagok

Közzétéve Szerző:
8

naledi_skull.jpgA dél-afrikai Rising Star barlangrendszer neve múlt hétig csak avatott barlangászoknak mondott valamit. Azóta azonban – még ha nem is pusztán ismeretterjesztő lapokat, újságokat és szociális médiát bújunk – szinte a csapból is ez folyik. Az történt ugyanis, hogy az évtized egyik legmeglepőbb és sok tekintetben legfantasztikusabb paleontológiai lelete ennek a barlangnak az egyik elérhetetlennek tűnő kamrájából került elő és ha nem is fenekestül forgatta fel a Homo génusz családfáját, néhány nagy kérdőjelet mindenképpen felvetve arra utal, hogy az eddigi, kicsit lineáris értelmezése a leleteknek nem feltétlenül helyes.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Köztünk él a gyermekbénulás vírusa

Közzétéve Szerző:
Válasz

polio_em_phil_1875_lores.png

A járványos gyermekbénulás (más nevén polio) elleni harc alapvetően egyike az orvostudomány sikertörténeteinek, hiszen a korábban rettegett betegséget az elmúlt században szinte teljesen sikerült legyőzni. Az egész történetnek fontos magyar vonzata is van (erről bővebben a novemberi impaktában volt szó), hiszen Magyarország az egyik első olyan hely volt a Földön, ahol bevetették a Sabin-cseppet, így az első országok közé tartozott, ahol sikerült kiírtani a betegséget (az oltás ma is kötelező).

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Az oltás-paradoxonról tudománykommunikátor szemmel 2. A média szerepe

Közzétéve Szerző:
19

04_difteria_elleni_vedooltast_adnak_be_egy_7_eves_fiunak_londonban.jpg

Mi is az az oltás-paradoxon?

Az oltások által megelőzhető betegségek előfordulása illetve az ilyen betegségek által okozott halálesetek száma az elmúlt évtizedek alatt rekormélységekbe zuhant. Ezáltal a kötelező védőoltások számítanak az eddig bevezett orvosi és közegészségügyi intézkedések közül a leghatásosabbnak. Éppen emiatt a hatékonyság miatt kaphatott erőre az oltásellenesség újabb hulláma, hiszen az oltások beadását ellenzők, illetve a vacillálók közül a legtöbben soha életükben nem láttak torokgyíkos vagy vastüdőben fekvő gyereket. A Kölcsey-t megvakító himlő olyan messzinek tűnik, hogy elképzelhetetlen, ma azt bárki is megkaphatná, pedig csak 1980 óta nincs feketehimlős megbetegedés a világon. Vagyis annak ellenére, hogy a szakmabelieknek evidensnek tűnik az oltások sikere, a nagyközönség számára a pozitív hatás egyáltaltalán nem magától értetődő. Ezzel szemben viszont egyre több rémtörténet kering az oltások potenciális vagy valósnak hitt negatív hatásáról. Manapság az oltások mellékhatásainak kockázatát nagyobbnak érzékeljük, mint az általuk kivédett betegségekét, ami, mi tagadás, elég paradox helyzet [1].

A média szerepe az oltás-paradoxonban

A legtöbb ember a mainstream médiából (tévéműsorokból, rádióadásokból, újságcikkekből) nyeri a tudományos információit, ez igaz az oltások megbízhatóságának témájára is.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Boross Péter illúziója

Közzétéve Szerző:
62

skin_colors.jpg

Boross Péter aggódik. Aggódik, mert “az európaiaktól eltérő bőrszínű emberek érkeznek milliószámra Európába“, ráadásul ezeknek az embereknek másak “a biológiai, genetikai adottságaik is“. Sok minden miatt lehet okkal aggasztónak találni a napi többezer menekült érkezését (tegyük hozzá, ez ráadásul nem kor és hely specifikus probléma: nagy menekülthullámok érkezésekor a fogadó országokban mindig voltak feszültségek), de a Boross által kiemelt bőrszín és genetikai adottság aligha tartozik ide. Ráadásul sajnos az ilyen, szalonrasszizmusba hajló, irracionális félelmeket tápláló nézetek egész biztosan nem visznek közelebb a probléma megoldásához, csak nehezítik azt. 

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Jön, jön, jön – CB10, avagy így öregszünk mi

Közzétéve Szerző:
3

number-10-by-andrew-lewin-creative-commons-license-flickr.jpg

Kicsit ijesztő leírni, de lassan szó szerint évtizedes múltra tekint vissza a blog – olyannyira, hogy október 31-én pont 10 éve lesz annak, hogy az első posztot kilőttem az éterbe. Ezalatt sok minden történt velünk is, veletek is, meg úgy átlalában a körülöttünk levő világgal. Nehéz elmondani, hogy mit vártunk akkor a blogtól, így azt is lehetetlen megítélni, hogy beváltotta-e a korabeli reményeinket ez a dolog. Ami számomra talán a legmeglepőbb lett, hogy az utóbbi években hány szakmabelitől hallottam vissza, hogy rendszeres olvasónk lett.

Egyelőre nekünk is homályosak az elképzeléseink, miként is szeretnénk két és fél hónap múlva ezt a szülinapot megünnepelni, de ha terveink megvalósulnak, akkor ebben a legfontosabb szerepe a (törzs)olvasóinknak lenne. Akár úgy, hogy leírják/leírjátok melyik volt a kedvenc posztotok és miért, akár, ha vállalkoztok arra, hogy ha netalán lesz egy IRL dzsembori, hogy ott elmondtok röviden egy sztorit, amiből szerintetek remek poszt lehetett volna a blogban. Akinek lenne ihlete bármelyik dologhoz, az írjon a dolphinm kukakc gmail pont com-ra, úgy, hogy a tárgyba azt is beleírja, hogy “CB10”.

(A kép forrása: Andrew Lewin – Flickr)

Tökéletesen hatékony oltás az ebola ellen?

Közzétéve Szerző:
1

afp-ebola_vaccination.jpg

Ha pusztán a statisztikákat nézzük, akkor is látható, hogy az ebola visszahúzódóban van Afrikában. Ugyanakkor ehhez a ponthoz nem “csak úgy” jutottunk, hanem rengeteg pénz, energia és számtalan orvos és egyéb egészségügyi alkalmazott áldozatkészsége (nagyon sokan közülük is meghaltak a járvány alatt) rejlik a javuló statisztikák mögött. Épp ezért azt is tudjuk, nem ülhetünk ölbe tett kézzel, hanem nagyon is résen kell lenni, hiszen a pusztító vírus könnyen újból felütheti a fejét, ha azok az intézkedések, amelyek a visszaszorulását okozták, lankadnának.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Mik azok a GMOk? Reloaded

Közzétéve Szerző:
6

Már régebben pedzegettem, hogy a GMO vita résztvevőinek túlnyomó többsége egyszerűen nem tudja, mik is azok a GMOk amiről szó van. Éppen ezért írtam egy felvilágosító jellegű összefoglalót, de kicsit hosszú lett, úgyhogy nem fogom blogbejegyzésként kirakni. Ellenben pdf állományként iderakom, ha esetleg van, aki művelődni szeretne, annak jó olvasgatást!

Mik azok a GMOK?

Használjatok napkrémet

Közzétéve Szerző:
2

ezgif_com-resize.gif„Használjatok napkrémet. Ha csak egyetlen egy tanácsot adhatnék a jövőre nézve, a napkrém lenne az. Amíg a napkrém hosszútávú védőhatása kutatók által bizonyított tény, addig a többi tanácsomnak nincs megbízhatóbb alapja, mint saját élettapasztalatom.”

Mary Schmich 1997-es publicisztikája egyike azoknak a szövegeknek, amelyek időről-időre új életre kelnek az interneten. (Bár gyakran, tévesen, Kurt Vonnegutnak tulajdonítják.) A közhelyes életbölcsességeket felsoroló írásnak nem sok helyet tudnák egy tudományos blogban találni – kivéve a bevezetőjének, ami nemcsak, hogy igaz, de így nyár közeledtével aktuális is.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Az “Ősi Ember” és társai – kik lehettek az első amerikaiak?

Közzétéve Szerző:
1

ancient_one_skull.pngHa a korábbi genetikai vizsgálatokat nézzük, az amerikai kontinensek eredeti, Homo sapiens által történő benépesítése viszonylag jól visszakövethető eseménynek tűnik, hiszen mind a mitokondriális DNS, mind a genomi szekvenciák azt mutatják, hogy egy É-Ázsiából származó populáció kolonizálta a két kontinenst, fokozatosan, dél felé haladva. A kolonizáció kezdete is jól definiálható eseményhez köthető: a legutóbbi jégkorszak alatt a világóceán szintje alacsonybban volt, így a Bering-szoros egy hidat képezett Ázsia és É-Amerika között, amelyen a világ benépesítésén tüsténkedő H. sapiens-ek is átjutottak.

Ezután azonban egy igazi jégfal állta útjukat: pont a jégkorszak miatt a mai Kanadát áthatolhatatlan jégpáncél fedte, így a kontinens további kolonizására még várniuk kellett, mígnem megnyílt a délre vezető út – évszázadokkal később. Ez a mai “kanonikus” eredettörténet, de ennek – eddig – azért akadtak bírálói is, akik szerint a szárazföldi hódítás előtt akár évszázadokkal, a partok mentén hajózva egy másik populáció már “előkolonizálta” a területet és a később érkezők tulajdonképpen már nem is az első telepesek lehettek.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →