Varga Máté bejegyzései

Ujjakról, lábujjakról és péniszekről

Közzétéve Szerző:
5

A csodálatos cím sajnos nem az én kreativitásomat dicséri, hanem egy 1997-es Nature cikk tetején volt található, amit a Hox gén-kutatás egy félistene, Denis Duboule jegyez. A napokban futottam bele egy másik cikk irodalomjegyzékében, és mivel a címen túl a téma is meglehetősen érdekes, egyértelmű, hogy itt a helye.

A cikk egyike azoknak a korai publikációknak, amelyek a Hox gének végtagokban való kifejeződését vizsgálják, pontosabban az egyik klasszikus mutáns-leíró cikk “utórezgése”.

Az ún. A és D Hox gén-klaszterek utolsó (poszterior) génjei a végtagfejlődés során két fázisban fejeződnek ki a fejlődő végtagbimbóban, egyszer klasszikus kolinearitás alapján (vagyis minél előrébb helyezkedik el a gén a klaszterben, annál közelebb kezdődik a kifejeződése a testhez), egyszer (a fejlődés során később) pedig fordított kolinearitás szerint. Ekkor az ujjak identitását határozzák meg és míg a hátsó Hox-gének (Hoxa13 ill. Hoxd13) a teljes tenyérben kifejeződnek, a többiek a leendő hüvelykujjból hiányoznak (itt egy bővebb leírás a teljes folyamatról).

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

TEDx Danubia Update

Közzétéve Szerző:
10

Avagy epilógus no. 2 múlt heti nyílt levelünkhöz: tegnap megkeresett a HVG Könyvek kiadóvezetője (aki egyben a TEDx Danubia egyik szervezője), hogy továbbítsa Tasi István válaszát a levélre.

Tömören összefoglalva a lényeg az, hogy Tasi végül elő fog adni a TEDx-en, a “vallások közös etikai alapelveiről”. Ne tévesszen meg senkit a látszólagos egybeesés, a témaváltás nem a levelünk miatt van, sőt nincs is szó témaváltásról, hiszen eredetileg is ez lett volna az előadás témája, csak a szervezők ragadtak ki szerencsétlenül egy mondatot a Tasival készült öt perces interjúból a hvg-videóhoz. A peches címválasztás szintén a szervezőkön múlt, mert ők akarták ezt használni, hiszen a hasonló című könyv nemzetközi sikere miatt “ez benne van a köztudatban” Tasi István személyével kapcsolatban. Jelen előadás esetében “A természet IQ-ja” azonban “a vallások által egyaránt feltételezett természetfeletti lehetőségekre utal”.

Mi természetesen örömmel vesszük tudomásul, ha Tasi István végül nem “az állati viselkedésről”, hanem szakterületébe vágó etikai és vallásfilozófiai kérdésekről fog előadni. Mint azt a szervezőknek levelünkben is jeleztük, akciónkat elsősorban TED brand tisztelete vezérelte. Egyébként értelemszerűen a szervezők feladata (és felelőssége) az előadók listájának összeállítása, a TED-színvonal biztosításához. Ha végül nívós rendezvény alakul ki, mi is örülni fogunk.

Nem értik 6. – Az értelmes tervezés mozgalom tudományos tevékenysége

Közzétéve Szerző:
36

(SexComb szorgalmának köszönhetően továbbra is “témánál maradhatunk”. Sorozatának újabb cikkét olvashatjátok.)

No tehát egy érdekes kis cikk jelent meg nemrég az ÉRTEM honlapján, nevezetesen egy, az ID szellemi fellegvárának számító Discovery Institute honlapjáról átvett összefoglaló jellegű cikkgyűjtemény, olyan publikációkról, amelyek “különböző referált tudományos szakfolyóiratokban jelentek meg a tervezési iskola által felvetett kérdésekről”.

Kíváncsiságból megnéztem a felsorolást és első pillantásra valóban nagyon tekintélyes, majdnem ötven cikket sorol fel. Ugyan a “Wedge” célkitűzései között az első öt évre terveztek száz referált cikket, de ne akadjunk fel azon, hogy ennek a fele is csak tíz év alatt sikerült, örüljünk inkább az értelmes tervezés (ID) tudományos sikerének. Azonban ha kicsit alaposabban megnézzük ezt a bizonyos felsorolást, érthetetlen dolgokat találhatunk benne, de mielőtt belevágnánk, érdemes körbejárni, mik is azok a sokat emlegetett referált folyóiratok, amikről beszélünk?

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Nyílt levél a TEDxDanubia szervezőihez

Közzétéve Szerző:
18

A kismadarak a fülünkbe súgták, hogy a TED franchise hamarosan megrendezésre kerülő magyarországi rendezvényén hatalmas kedvencünk (de nem tudományos témákban) Tasi István, az ÉRTEM oszlopos tagja lesz az egyik előadó, aki az állati ösztönök apropóján kreacionista felvilágosítást készül tartani.

Mivel a TED eddig remekül működött kreacionisták nélkül is (sőt, épp azért működött remekül, mert nem áltudományos marhaságokkal foglalkoztak), nyílt levélben fordulunk mind a magyar szervezőkhöz (igen, ezúton is csókoltatjuk a HVG-t), mind az amerikai brand tulajokhoz. Mivel borítékolható, hogy Tasiék olvasata az lesz, hogy a gonosz evilucionisták el akarják őt hallgattatni, íme a levél teljes szövege.

(UPDATE: közben a szervezők visszaírtak, hogy Tasi, közös megegyezéssel mégsem szerepel. Szóval happy end, és még valószínűleg mi sem kellettünk hozzá ;-).)

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A nyomok a lengyelekhez vezetnek

Közzétéve Szerző:
9

Az új évet rögtön egy szenzációval indítjuk, egy olyan felfedezéssel, ami minden valószínűség szerint jelentősen átrendezi, hogy mit is gondolunk a szárazföldek négylábú gerincesek általi meghódításáról.

A Nature-ben frissen megjelent cikk puszta adatanyaga első ránézésre meglehetősen unalmas: elmosódott, éppen csak észrevehető lábnyomok, amelyek egy dél-kelet lengyelországi kőfejtő mélyéről kerültek elő, a Góry Świętokrzyskie (Szent Kereszt Hegyek) közelében.

És mégis, aligha lehetett volna jobban felforgatni az őslénytan területét. A fejben tartandó két lényeges adat ugyanis az, hogy a nyomok egyértelműen egy olyan lénytől származnak, amelyiknek ujjai voltak minden végtagján, és a réteg amiben előfordulnak, az több millió évvel idősebb, mint a négylábú gerincesek eddig feltételezett kialakulása.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Szagot vesztők

Közzétéve Szerző:
4

Ami elromolhat, az el is romlik, tartja Murphy örökbecsűje, és természetesen ez igaz az élővilágra vonatkoztatva is. Azzal a kitétellel megtoldva, hogy a szelekció szigorából csak olyan dolog szabadulhat ki (vagyis romolhat el, a fitnessz vészes lecsökkenése/megszünése nélkül), amit az élőlény már nem, vagy nem nagyon használ.

Ilyenek például természetesen örök kedvenceink, a csökevényszervek, vagy ezek DNS szintű analógjai, a pszeudogének.

Amikor utóbbiakról egy átfogó poszt keretében szót ejtettem anno, már említettem, hogy a legszebb példák egyike a szaglóreceptorokhoz (olfactory receptors – OR) tartozik.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Méteres kékeres – 2.

Közzétéve Szerző:
6

Amikor pár éve szó esett a gácsérok méretes nemiszervéről (ami különösen a madarak közt szokatlan, hiszen a legtöbb madár faj esetében a hímnek egyáltalán nincs kiálló “hímtagja”), már röviden leírtam a jelleg kialakulásának feltételezett okát is.

Ez pedig az ún. “szexuális konfliktus”, ami a hímek és a nőstények közt zajlik: előbbiek szeretnének minél több utódot nemzeni, utóbbiaknak pedig az az érdeke, hogy szabályozni tudják ki is lesz az utódaik apja (ha már egy csomó energiát belefeccolnak a tojásrakásba és keltésbe).

Az ellentétes érdekek vezettek aztán ahhoz, hogy a kacsa hímeknek egyre hosszabb fallosza lett, a nőstényeknek pedig egyre bonyolultabb hüvelye: előbbiek esetében a cél az, hogy minél mélyebbre juttassák az ivarsejtjeiket, hiszen annál nagyobb az esélye az apaságnak, míg utóbbiak épp ezt a folyamatot meggátlandó alakítottak ki magukban egy izmos labirintust.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A nőkben rejlő férfi

Közzétéve Szerző:
8

A világ amelybe belenövünk tele van közhelyekkel, amelyek a férfi és női identitást valamilyen bináris választásként prezentálja, gondoljunk csak a Mars és Vénusz, vagy a Ying és Yang hasonlatokra. Csak amikor olyan különleges esetekkel kerülünk szembe mint Caster Semenya, akkor döbben rá a világ nagy többsége, hogy létezik egy “homály zóna” a két nem között, ahova olyan személye tartoznak, akiknek puszta léte bizonyítja, hogy a nemi determináció egy sokkal komplexebb folyamat, mint azt az átlagember képzeli

Nem segít a helyzeten, hogy az általános iskolai tananyag sem lép komolyabban túl a “másodlagos nemi jellegek”, illetve nemi kromoszómák említésén túl, amikor a férfi és női nem közti különbségeket igyekszik kielemezni, és szinte semmilyen szinten nem kerül ismertetésre az a bonyolult genetikai folyamat, amely végén eldől, hogy a fejlődő magzat ivarszerve petefészekké, vagy herévé alakul.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →