A nyomok a lengyelekhez vezetnek

Az új évet rögtön egy szenzációval indítjuk, egy olyan felfedezéssel, ami minden valószínűség szerint jelentősen átrendezi, hogy mit is gondolunk a szárazföldek négylábú gerincesek általi meghódításáról.

A Nature-ben frissen megjelent cikk puszta adatanyaga első ránézésre meglehetősen unalmas: elmosódott, éppen csak észrevehető lábnyomok, amelyek egy dél-kelet lengyelországi kőfejtő mélyéről kerültek elő, a Góry Świętokrzyskie (Szent Kereszt Hegyek) közelében.

És mégis, aligha lehetett volna jobban felforgatni az őslénytan területét. A fejben tartandó két lényeges adat ugyanis az, hogy a nyomok egyértelműen egy olyan lénytől származnak, amelyiknek ujjai voltak minden végtagján, és a réteg amiben előfordulnak, az több millió évvel idősebb, mint a négylábú gerincesek eddig feltételezett kialakulása.

A fejlett végtagok, ujjszerű “toldalékokkal” illetve a négylábú gerincesek kialakulása, ha nem is lefutott ügynek tűnt, de mindenesetre egy olyan területnek, ahol a főbb vonalak már jól látszódtak. A rendelkezésre álló, az uszony-végtag átmenet különböző fázisairól tanúskodó fosszíliák (a Tiktaalikal és Acanthostegával bezárólag) alapján a szárazföld gerincesek általi meghódításának időpontját valamikorra a Felső- Devonba tették, durván 370 millió évvel ezelőttre.

A lengyel “lábnyomok” azonban ennél lényegesen korábbról, mintegy 395 millió évvel ezelőttről származnak, s mivel – mint az fenti ábrán jól látható – egy “szabvány” négylábú (pl. szalamandra) mozgásához nagyon hasonló, fejlett, alternáló haladásról árulkodnak, az is egyértelmű, hogy a négylábúak kialakulása még ennél is korábbra tehető.

Ez egyszersmind azt jelenti, hogy az eddig uralkodó nézettel (lásd lent, a.) ellentétben, a négylábúak nem szorították ki hamar a Tiktaalik-hoz hasonló elpistostegid bojtosúszós halakat (mert azok végső soron még halaknak számítottak), hanem nagyon hosszú évmilliókon keresztül együtt éltek (b.). (Akárcsak, mint arra a cikk rámutat, a földön élő tollas therapod dinók és a mai madarak már repülő ősei.)

Kicsit másképp fogalmazva, a Tiktaalik a maga idejében egy (akkor még) “élő fosszília” volt, akárcsak ma a bojtosúszós halak, vagy a kacsacsőrű emlős.

A másik érdekesség, hogy a nyomok környezete révén elég jó képet kaphatunk arról, hogy milyen élőhely adott otthont ezeknek (a most feltételezett) első négylábúaknak. Korábban kiszáradó tavak, majd nagy mangrove-mocsarak voltak a jelöltek, azonban az új lelőhely mindkettőtől különbözik. Anno itt egy egyenlítőközeli sekély, sztromatolit borította tengerpart lehetett, amely valószínűleg apály során mindig szárazon maradt. Feltehetőleg az ilyenkor kintrekedt, tehetetlenül csapkodó halakkal táplálkoztak az első négylábúak.

(Egy jó, de sajnos nem embeddelhető videó van még a Nature honlapján, ahol a cikk utolsó szerzője, Per Ahlberg beszél.)


Niedźwiedzki G, Szrek P, Narkiewicz K, Narkiewicz M, and Ahlberg PE (2010) Tetrapod trackways from the early Middle Devonian period of Poland Nature 463: 43-48.

9 thoughts on “A nyomok a lengyelekhez vezetnek

  1. bazsi

    “Ez egyszersmind azt jelenti, hogy az eddig uralkodó nézettel (lásd lent, a.) ellentétben, a négylábúak nem szorították ki hamar a Tiktaalik-hoz hasonló elpistostegid bojtosúszós halakat (mert azok végső soron még halaknak számítottak), hanem nagyon hosszú évmilliókon keresztül együtt éltek (b.). (Akárcsak, mint arra a cikk rámutat, a földön élő tollas therapod dinók és a mai madarak már repülő ősei.)”

    Vajon mit szól ehhez Primavis?:)

    Reply
  2. Ismeretlen_131970

    Nem újdonság, hogy a történelem során vannak fatális tévedések az időpontokat illetően. Pl.: a piramisokon, pontosabban a 3 nagy gízai piramison is megtalálták már a vízözön nyomait, csakúgy, mint a szfinx-en. Ami ugye 11 ezer évvel id.e volt. A három nagy piramist a tudomány mégis 5ezer évesnek gondolja és az adatok hivatalossága ellenére nem ismeri el a tényt, hogy akár 12-13 ezer évesek is lehetnek. De ennyi idővel ezelőtt az ember-szintén a tudomány szerint- még csak épphogy lejött a fáról!!! De ez a lelet most azt támasztja alá, hogy a fejlődés az élővilágban sokkal előbb kezdődött. És itt lehetőség van arra, hogy elgondolkozzunk, Atlantiszon, az előző emberiséges teóriákon, a Darwini elmélet baklövésein, stb… De ezzel a világ csak nagyon sokára fog megismerkedni, mert ahhoz előbb át kéne írni a tankönyveket. Az akadémikusoknak pedig el kéne ismerniük, hogy nagyot tévedtek. De ezt aligha teszik majd meg, inkább nem foglalkoznak majd ezzel a lelettel sem sokat, sőt, megpróbálják eltitkolni, mint annyi ezer más ilyen tárgyú leletet, bizonyítékot.

    Reply
  3. Mackósajt

    Elnézést kérek a cikkhez offtopic hozzászólásért, de már régen jártam a népszerű portálok fórumai közelében, és most kivágta nálam a biztosítékot a tudatlanságnak ez a szintje. Azt hittem legalább itt biztonságban vagyok, mert akik ilyeneket írnak, azok úgysem értik az itteni cikkeket, így talán nem szólnak hozzá. Én kis naiv.

    R.Dorka

    – Hogyan találták meg rajtuk ” vízözön” nyomait? Hogyan lehet megállapítani egy víz vagy elárasztásnyomról, hogy az “a vízözön” nyoma? A Biblia szerint különben “a vízözön” később volt, mert 13000 éve még nem létezett a világ, más forrás meg elég soványan van “a vízözön”-ről. 🙂
    Az utolsó eljegesedés végi olvadás időpontja valahogy eljutott hozzád, de te sem gondolhatod komolyan, hogy a Földet beborította a víz. Klasszikus kérdés: hová lett?

    “De ennyi idővel ezelőtt az ember-szintén a tudomány szerint- még csak épphogy lejött a fáról!!!”
    Láthatóan halvány lila gőzöd sincs róla mit állít a tudomány erről. Az általam ismert mai álláspont szerint 13000 évvel ezelőttre a mai értelemben vett ember történetének durván 80-90%-án már túl volt, de a fél millió évvel ezelőtt élt elődök is régesrég lejöttek a fáról, és pl. tüzet használtak.

    “De ez a lelet most azt támasztja alá, hogy a fejlődés az élővilágban sokkal előbb kezdődött.”

    Sokkal korábban, mint az a pár milliárd év, amit a tudomány mond? Esetleg száztrillió-billió éve? 🙂 Egyáltalán mi köze a piramisok korának ahhoz, hogy mikor kezdődött az élővilág fejlődése? A piramisok kora még a te elméleted szerint is semmi, egy szempillantásnyi idő az élővilág korához képest. Kicsit mintha összevissza beszélnél.

    Mielőtt olyasmit adsz a “tudomány” szájába, amit az nem állít, és soha nem is állított, talán olvasnod kéne kicsit a témában. Nem csak Danikent és Stargate-t. (Bár jó sorozat.:)
    Ha azután sem értesz egyet a tudomány állításaival, hogy már egyáltalán tudod melyek azok (most láthatólag nem), az szíved joga, de nehéz értelmezni az egyetnemértést olyan állításokkal, amelyeket az egyetnemértő láthatólag nem ismer.

    Reply
  4. Ismeretlen_118303

    R.Dorka

    Nekem még az nem világos, hogy ez a felfedezés mégis hol cáfolja a darwini evolúcióelméletet, vagy hol világít rá annak “baklövéseire”. Tudtommal nem tesz ilyet, teljesen megfelel neki. Ráadásul hiányoznak a titkolózó tudósok is, hiszen például ezzel a felfedezéssel is ők foglalkoznak, és aktívan igyekeznek beilleszteni az eddigi ténykupacba, ahelyett hogy titkolnák. Szóval akkor most miről beszélünk?

    Reply
  5. primavis

    háát primavis a következőket szólja hozzá: [-:)))]
    1. már többször kifejtettem, hogy az első négylábú gerincesek már a vízben megjelentek s csak utána hóditották meg a szárazföldet (persze, fokozatosan). Ugyanis a szárazföldön való négylábon haladó mozgáshoz szükséges feltételek nélkül csak időlegesen lehet a ott megélni (ld. kúszógébek s hasonlók).
    Ezek a feltételek:
    – a tüdővel való légzés lehetősége+ bőrlégzés;
    – a vállöv leválása a koponyáról (ami álmellcsont kialakulásával jár, a támasztkodhatóság miatt);
    – az utóbbi következtében a fej és a gerincoszlop mozgathatóan kapcsolódik egymáshoz és megjelenik a nyaktájék (mégha csak egy csigolyával is);
    – a gerincoszlopon megjelennek a különböző tájékok (ami a csigolyák difernciálódásának az eredménye);
    – párhuzamosan a zsigerekben is változások következnek be (a tüdő és bőrlégzés kialakulásával eygrészt a pitvarok különválása, másrészt a tüdő és bőrosztó/gyűjtőerek megjelenése).
    Személyes véleményem szerint ezeknek a jellegeknek javarésze, vagy éppenséggel valamennyi, már a partmenti sekélyvizes élőhelyeken megjelent az ősi négylábuaknáél.
    2. ezeknek a négylábuaknak pont annyi közük van a velük kortárs bojtosúszóju halakhoz, mint a tollas dinoszauruszoknak a madarakhoz: közös ősből fejlődtek ki, de nem egymásból! Mivel felődési vonalaik szétválása jóval megelőzte a már ismert alakok megjelenését.

    Reply
  6. Tomi

    Sztem R.Dorka olvashatott jó pár Nemere könyvet. Dögivel vannak Nemerének olyan témájú oknyomozó regényei. Sztem nem teljesen ide illik amit írt, de valahol mélyen kapcsolódik a dolog, az időpontok távolabbiak, mint gondoltuk korábban. Azért abban egyetértek, hogy sokminden nem stimmel a történelemben.
    De bár én csak laikus vagyok, olvasni én is tudok. Pont Darwin írja a Fajok eredetében, hogy, (nem pontos idézet, csak hirtelen nem találom a könyvet)”ha lenne olyan élő szervezet, amely egyszerűbb formában nem létezhetett volna, akkor elméletem megdőlne” és arra is sok helyen utal, hogy az elmélete közel se biztos és lehet hogy csak egy hóbortnak szentelte az életét. Kérdezem én, laikus, hogy a dns működhet egyszerűbb formában? Álatlános iskolai tanulmányaim szerint, ha a fehérjék nem a megfeleőbb sorrendben kapcsolódnak, akkor az nem lesz dns. Csak meghat. aminosavak és fehérjék 1 féle kapcsolata adja ki a dnst, a többi akráhányszáz lehetőségből nem lesz semmi, ami élő. Legalábbis én így tanultam annakidején.Szóval akkor itt hol az egyszerűbb forma?

    Reply
  7. Mackósajt

    Tomi

    Kicsit túl távoli a felvetés ahhoz, hogy igazán meg lehessen válaszolni kevesebb mint 100 oldalban, mindenesetre szögezzük le, hogy a DNS _nem_ aminosavakból áll, és ennél fogva nem is fehérjékből.
    Az aminosavak _és_ fehérjék szintén furcsa megfogalmazás, mivel a fehérjék viszont aminosavakból állnak.
    Ha elfelejtjük a keveredést, akkor is érdekes állítás, hogy a DNS bárminek csak egyféle kapcsolódásából jöhetne létre, tekintve, hogy mennyire változatos.

    Veszélyesek ezek az általános iskolai emlékek. Én pl. egyáltalán nem emlékszem rá, hogy általánosban akár érintőlegesen is tanultunk volna a DNS-ről, de (sajnos) már régen volt, és a tanároknak különben van némi szabadságuk e téren.

    Én nem nagyon szeretem, és az idevonatkozó magyar nyelvű szócikkek enyhén csonkák, de emlékfrissítésnek jó:
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Dezoxiribonukleinsav
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Fehérje

    Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.