A csodálatos cím sajnos nem az én kreativitásomat dicséri, hanem egy 1997-es Nature cikk tetején volt található, amit a Hox gén-kutatás egy félistene, Denis Duboule jegyez. A napokban futottam bele egy másik cikk irodalomjegyzékében, és mivel a címen túl a téma is meglehetősen érdekes, egyértelmű, hogy itt a helye.
A cikk egyike azoknak a korai publikációknak, amelyek a Hox gének végtagokban való kifejeződését vizsgálják, pontosabban az egyik klasszikus mutáns-leíró cikk “utórezgése”.
Az ún. A és D Hox gén-klaszterek utolsó (poszterior) génjei a végtagfejlődés során két fázisban fejeződnek ki a fejlődő végtagbimbóban, egyszer klasszikus kolinearitás alapján (vagyis minél előrébb helyezkedik el a gén a klaszterben, annál közelebb kezdődik a kifejeződése a testhez), egyszer (a fejlődés során később) pedig fordított kolinearitás szerint. Ekkor az ujjak identitását határozzák meg és míg a hátsó Hox-gének (Hoxa13 ill. Hoxd13) a teljes tenyérben kifejeződnek, a többiek a leendő hüvelykujjból hiányoznak (itt egy bővebb leírás a teljes folyamatról).
Ennek az utóbbi inverz kolineritásnak egy érdekes tulajdonsága, hogy közben egy intenzitásbeli kolineritás is megfigyelhető: a hátsó gének erősebben fejeződnek ki, mint a klaszterben előttük levők. És ez az intenzitás-kolinearitás a test egy másik fejlődő “nyúlványán” is észlelhető: hímek esetén a péniszről van szó, míg nőstényeknél a klitoriszról.
Mindez alapján már adódik is a kérdés: mennyiben hasonló ezeknek a nemi struktúráknak a fejlődése, illetve annak Hox-gének általi szabályozása a végtagokéhoz?
A jelek szerint sok mindenben. A Hoxd13 és Hoxa13 génjeiket egyaránt elvesztő egerek (Hoxd-13-/-;Hd/Hd) egyik jellegzetes tulajdonsága, hogy végtagjaik csökevényesek, kezük és ujjaik nem alakulnak ki. (A csökevényesedés egyébként fokozatos, ha csak az egyik gént ütjük ki a kettő közül, akkor egy átmeneti forma figyelhető meg.) Ugyanezekben a kettős mutáns egerekben azonban a testfalból kiálló nemi szervek is eltűnnek, azaz ezek fejlődését és növekedését ugyanazon a (Hox-gén vezérelte) folyamatok vezérlik, mint az ujjaink kialakulását.
Így a sliccükön az ujjukat kidugó tinédzserek sokkal mélyebb biológiai azonosságra tapintanak rá, mint azt gondolnák. 😉
Kondo T, Zákány J, Innis JW, Duboule D. (1997) Of fingers, toes and penises. Nature 390: 29.
Nem tudom, hogy eszedbe jutott-e írás közben, de itt látható megint valami, ami az ID szerint nem is létezik:
“(A csökevényesedés egyébként fokozatos, ha csak az egyik gént ütjük ki a kettő közül, akkor egy átmeneti forma figyelhető meg.)”
Nem tudom, hogy itt kellene, de lenne egy kérdésem. Miért van az, hogy nem érezzük nagyon a limonádéban levő citromsav savanyúságát a cukortól, pedig a cukornak nincs is lúgos kémhatása?
A péniszekről nem nyilatkozom, de az evolúció tervezett, vagy nem tervezett voltáról igen. Módfelett zavar az, hogy nem lehet kihámozni egyik fél érveléséből sem azt, hogy mit is képviselnek, ugyanis az alapra lennék kíváncsi.Arra, hogy milyen meggyőződésre építkeznek.Mindent elhiszek, amit bebizonyítanak, csak következtetni lehessen belőle arra amit képviselnek.
Kedves Kererengődervis!
Bár nem én vagyok a leginkább megfelelő személy arra, hogy válaszoljak, de megpróbálok neked segíteni.
Szerintem elegendő, ha az érvelési módokat megfigyeled. A tudományos érvelésben kivétel nélkül szerepelnek más, már – hosszú, fáradtságos kísérletek, kutatások által – bizonyított eredményekre történő hivatkozások, és/vagy folyó kísérletek eredménye, és/vagy bonyolult és szerteágazó hivatkozások, és hasonlók. Valamint a tudományos érvelésben jellemzően nem az szerepel megállapításként, hogy ez+ez így van, hanem az, hogy ezek és ezek a kutatások ezt és ezt az eredményt produkálták, amiből ezt és ezt a következtetést lehet levonni. A tervezett evolúció képviselői jellemzően végtelenül egyszerű hivatkozásokat, példákat emlegetnek, ilyesmiket, hogy “ha találsz egy órát, azt gondolhatod, jogosan, hogy megtervezték és elkészítették, mert annyira bonyolult tehát, ha találsz egy állatot, azt is”, és “mivel nem tudják bizonyítani, hogy magától, ezért megtervezték, de ha nem ezt, akkor a másikat, de ha azt sem akkor az az előttit” stb. Meg, hogy “a tudomány nagyon gyakran tévedett”, csak nem teszik hozzá, hogy ezt ő maga, vagyis a tudomány állapította meg és javította, módosította álláspontját.
Tehát, a tudományos érvelés/elméletek jellemzője az, hogy “a már ismert tényekkel és jelenségekkel magyarázza az új tényeket és jelenségeket”, amíg a tervezett evolúció híve akár egy benyomást is tényként kezelnek és bizonyítási rendszerük nem szigorú szabályok között működik, hanem náluk megengedett az ötletelés. A tudományos világban sok szűrőn megy át egy-egy felfedezés, megállapítás, mire tudományos tényként ismerik el. Egy tudós először publikálja a felfedezését, aztán a többi megkísérli megcáfolni (de azt is meg kell majd védeni, ha sikerül neki), aztán, ha ezeken átmegy, akkor válhat elfogadottá, amit még mindig nem tekint örök érvényűnek. Ma már a tudomány mai állására hivatkoznak a tudósok. A tudományban azokat a kísérleteket, kutatásokat, amik nem szigorú, ellenőrzött és ellenőrizhető körülmények között zajlanak nem elfogadhatók és erősen megkérdőjelezik, míg a tervezett evolúció híveinek ilyen igényük nincs.
Remélem, hogy nem összezavartalak, hanem segítettem valamennyit.
Ui: Álláspontomat nem szigorúan ellenőrzött kutatásokra alapoztam, az nem minősül tudományosnak. Örülök, ha a tanultabbak kijavítanak, vagy kiegészítik írásomat! 😀
Nagyon szépen megköszönném a segitséget, ha nem érezném úgy, hogy olyasmit magyaráztál el, amit én is tudok. Annak, hogy ezt a hozzászólásomban nem jeleztem az az oka,hogy akkor még nem ismertem elégé az itt írogató emberek beálítottságát. Ma már úgy fogalmaznék, hogy a tudományok képviselőinek szemléletét nemcsak elfogadom, de sok esetben egyet is értek velük. Amiben pedig nem értek egyet, arról most ne essék szó. Nekem azzal van bajom,hogy aki megnyilvánul, az egyértelműen jelezze mindazt, amit a méltósága fontosnak tart. A helyzet kívánja ezt. A két csoport vitája. Elnézést, hogy ilyen későn válaszoltam, de csak most olvastam a hozzászólást.