Varga Máté bejegyzései

Hópehely

Közzétéve Szerző:
Válasz

snowflake.pngKözel negyven éven keresztül a barcelonai állatkert embelematikus lakója egy fehér gorilla volt.

Hópehelyt 1967-ben, gyerekkorában fogták be Egyenlítői Guinea őserdejében, és kalandos úton innen került végül Barcelonába. Egy gorilla egyébként sem mindennapos látványosság és egy fehér gorilla pedig egyenesen tökéletes közönségcsalogató: Hópehely közel négy évtizeden keresztül vonzotta a látogatókat, míg végül 2003 őszén rákban el nem pusztult.

Természetesen egy genetikus számára mindig az az izgalmas kérdés, hogy a szokatlan, albínó színezet mögött milyen genetikai változás áll.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kedves Lajos

Közzétéve Szerző:
8

alltrials_logo.pngHa van alkalom, amikor helye van a civil aktivitásnak, akkor ez az. Az utóbbi év talán egyik legnagyobb hatású civil kezdeményezése lehet (és egyre inkább úgy tűnik, hogy lesz is) az a petíció, ami arra próbálja rávenni a gyógyszergyárakat, illetve a gyógyszer-szabadalmaztatást szabályozó politikusokat, hogy minden gyógyszervizsgálat eredménye legen nyilvános. Az AllTrials lényege, hogy a gyógyszergyárak ne csak a saját szájuk íze szerint megkozmetikázott részadatokat publikálják, hanem legyenek kötelesek a teljes vizsgálat nyers adatait is kiadni a kezükből, hogy bárki leellenőrizhesse, igazak-e az állításaik. Ez semmiképpen sem egy utolsó dolog, mert valószínűleg egy kicsit több átlátszóság hatására sokkal kevesebb túlhypeolt, hatástalan (netán kifejezetten káros) és drága gyógyszer kerülne a gyógyszertárak polcaira, veszélyeztetve egyes páciensek életét és fölöslegesen megcsapolva az amúgy sem túl fényesen álló gyógyszerkasszákat. 

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Fehér tigrisek

Közzétéve Szerző:
Válasz

tigers_drinking.jpgNem kell feltétlenül megátalkodott Siegfried és Roy rajongónak lenni, ahhoz, hogy egy fehér tigrist nem csak érdekes, hanem szép és esztétikus jelenségnek tartsunk.

Mivel azonban az esztétikai szempontok felsorolása nem egészen vágna bele a blog profiljába, maradjunk a minket egyébként is jobban érdeklő “érdekes” programpontnál. Vagyis miért fehér egy (bengáli) tigris?

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Toll-evolúció

Közzétéve Szerző:
13

xkcd-BAD_theory.pngA blog régi olvasói jól tudják, hogy többször is terítékre került a madár-dinó kapcsolat boncolgatása, elősorban a tollas dinoszaurusz leletek apropóján. Ilyenkor gyakran a mi remek primavis kollegánk írta le, hogy a mainstreammel szemben, ő miért a Birds Are Not Dinosaurs (BAND) álláspont híve (lásd itt vagy itt).

Ugyanakkor kétségtelen, hogy a többség továbbra is a madarakat az egykor domináns Therapoda dinók ma is élő rokonainak tartja és ebben a kontextusban értelmező a különböző leleteket.

Az utóbbi napokban több cikk is foglalkozott a tollak evolúciójával, és ebben az értelmezésben, a tollas dinók toll-szerű képletei nem konvergens evolúció eredményei, hanem valóban a mai madártollak evolúciós előzményeinek tekinthetők.

A Science rövid összefoglaló cikke azt boncolgatja, hogy miként is jelentek meg a tollak, pontosabban milyen kültakaró-előzményeket feltételezhetünk kialakulásuknál.

Az biztosnak látszik, hogy egyes (a madarakhoz rokonságban közelebb álló) therapodák, mint a Mircoraptor, esetében valódi tollakat láthatunk a testfelszínen. Távolabbi rokon therapodák esetében viszont mindössze szálszerű, üreges képződményeket találtak csak eddig, igaz, van amikor egyetlen tőről több ilyen szál is ered.

Ezek alapján biztos nem lapos pikkelyekből alakultak ki a mai tollak, sokkal inkább a tollgerincre emlékeztető szálakhoz adódtak később “ágak” és jött létre a mai formájában a madártoll.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Szendi Gábor: fantaszta rákterapeuta

Közzétéve Szerző:
129

breast_cancer_awareness_1.jpgAngelina Jolie vallomása a NYTimes hasábjain kétségtelenül a hét híre lett és az egész világ figyelmét a mellrákra, illetve a gyakran mögötte álló örökletes okra, a BRCA1 és 2 génekben bekövetkező mutációkra irányította.

Öröm az ürömben, hogy a hasznos figyelemfelhívás és ismeretterjesztés mellett megjelentek a legostobább ezoterikus konteo elméleteket nyomató fantaszták is, akik – jól bizonyítva, hogy akinek csak kalapácsa van, minden problémát szögnek lát – az alkalmat arra használták ki, hogy amúgy is lejárt szavatosságú kedvenc “elméleteiket” nyomják az előtérbe.

Olvasótáboruk és relatív ismertségük miatt a mezőnyből  kiemelkedik Somamamagésa, és régi ismerősünk, Szendi Gábor. Míg előbbinek a bornírt hülyeségéről Szily Laci a Cinken már leszedte a keresztvizet, méltatlanul kevés figyelem irányult utóbbi tudományosabbnak hangzó, de nem kevésbé ostoba állításaira (amelyeket, mint volt oly kedves emlékeztetni minket, a más téren is kétes elméleti háttérrel megtámogatott “Paleolit táplálkozás” c. művéből reciklizál – ezzel korábban itt és itt foglalkoztunk).

Szendi állítása szerint Jolie-t megvezették és tulajdonképpen elég lett volna a súlyára vigyázni, na meg persze egy kis D-vitamin és sose lett volna semmi baja:

“Példának okáért itt vannak a mellrák kapcsán az 1990-es években felfedezett BRCA1 és BRCA2 gének. […] A két gént úgy kezdik tekinteni, hogy ezek az öröklődő mellrák genetikai hordozói. […] Amerikában az e két gént hordozóknál mellamputációt és petefészek vaklamint méhkürt eltávolítást végeznek a rák megelőzésére.

A mellrák ellenes kampányokban a hatékonyabb szűrésre buzdítanak, aminek a következménye 20-25%-os fölösleges műtét és megelőző mellamputáció, de soha nincs szó pl. a D vitaminról, mint a legolcsóbb és az egyik leghatékonyabb megelőzésről. Moray Campbell és munkatársai 2000-ben kimutatták, hogy a D vitamin a BRCA1 gén szabályozója (Campbell és mtsi., 2000). A BRCA1 és 2 géneket tehát a D vitaminhiány provokálja. Milyen különös, hogy egészen máig erről összesen egy vizsgálat jelent meg. Vizsgálták viszont a rák egyéb tényezőit. Amikor BRCA1-2 gént hordozó mellrákos nőket hasonlítottak össze kontrollokkal, kiderült, hogy a BRCA1-2 gént hordozók közt 44% volt 30-as BMI-nél nagyobb testtömeg indexű, szemben a kontrollok 22%-os arányával (Ready és mtsi., 2010).[…]

Tovább is van, mondja még, de nem lesz jobb, csak hosszabban köszön vissza ugyanaz a nonszensz. És ebben a két bekezdésben benne van minden, aminek alapján biztosak lehetünk, hogy Szendinek halvány fogalma sincs az egészről.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Mindannyian egyéniségek vagyunk

Közzétéve Szerző:
6

brian_egyenisegek_1.jpgA különböző sci-fi művek visszatérő motívuma a kvázi arctalan tömegként, minden körülmény közt azonos módon viselkedő egyénekből álló klónhadsereg. Ez az elgondolás egy elég szélsőséges állásfoglalás egyben a viselkedés okát kajtató “nature vs. nurture” vitában, hiszen azt implikálja, hogy a viselkedés genetikai determinációja hihetetlenül erős.

Hogy ez mennyire nem így van, pontosabban, hogy ez mennyivel bonyolultabb, azt jól példázza az aktuális Science-ben megjelent cikk, ahol kvázi azonos genetikai állományú egerek viselkedését, illetve idegrendszeri fejlettségét követték hosszabb időn keresztül.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kíméld az agyadat: lustálkodj

Közzétéve Szerző:
9

comet_assay.jpgA legelterjedtebb nézet szerint a szellemileg (is) aktív mindennapok a zálogai a hosszú, egészséges életnek. Ezért is meglepő, hogy egy új kutatás szerint az aktív szellemi tevékenység az idegsejtekben a DNS törését okozza.

Az örökítőanyag sérülése ugyanis minden eddigi ismeretünk szerint egy káros folyamat: a genom fajra jellemző számú – esetünkben 23 pár – kromoszómába szerveződik és nemkívánatos, hogy tovább darabolódjon, mert az a kódolt információ sérüléséhez, elvesződéséhez vezet. Ezért a sejtek különböző védekező, hibajavító mechanizmusok révén igyekszenek amint lehet kijavítani a töréseket. Ez az esetek többségében sikeres, ritkán azonban a hibajavító mechanizmus is hibázik és nem az eredeti állapot áll vissza. Márpedig, ha elég gyakoriak a DNS-törések, akkor a nagy számok szigorú törvénye szerint hibák fognak bekövetkezni. (Nem véletlen, hogy a DNS törést okozó anyagok és körülmények – pl. ionizáló sugárzás – mutagenizáló hatásúak és szinte kivétel nélkül kapcsolatba hozhatók daganatos megbetegedésekkel is.)

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A legkisebb rovar

Közzétéve Szerző:
7

Amikor alig pár hete boncolgattam a kevesebb mint 200 mikronos Megaphragma mymaripenne sejtbiológiai különcségeit, már utaltam rá, hogy az a méret, fizikai okokból is az elképzelhető rovarméretek alsóbb határát súrolja. Annyi pontosítást azért megérdemel a dolog, hogy “az aktív repülésre képes, táplálkozó és szemmel tájékozódó” rovarok elméleti-minimumát közelíti (számos más, függetlenül összemenő, de hasonló jellegű csoport is kb hasonló mérettartományt mondhat magáénak). Ha azonban a fent említett kitételben szereplő megkötéseket is elvetjük, eljuthatunk a rovari lét feltételezett abszolút méretminimumához.

dicopomorpha.png

Ezzel a mérettartománnyal – kb 80 mikron – egy parazita és röpképtelen darázsfaj, a Dicopomorpha echmepterygis hímjei büszkélkedhetnek, akiknek sem szemeik nincsenek (fejükön csak tömszi csápokat láthatunk), sem szárnyaik – ennek megfelelően látóközpont nélküli agyuk, illetve repülő-izom mentes testük még kisebb lehet – és szájszervek hiányában táplálkozni sem tudnak. Életük egyetlen eseménye, hogy viszonylag jól fejlett lábaikon a közelben levő nőstények hátára másznak és párosodnak velük.

Huber JT, Noyes JS (2013) A new genus and species of fairyfly, Tinkerbella nana (Hymenoptera, Mymaridae), with comments on its sister genus Kikiki , and discussion on small size limits in arthropods Journal of Hymenoptera Research 32: 17–44, doi: 10.3897/JHR.32.4663

Ujjszámeredet

Közzétéve Szerző:
9

polydactylia.pngA béka hátsó lábában, a gekkók melső végtagjában és a mi kezünkben a számtalan homológ csontocska mellett is feltünő egy, fontos, közös vonás: mindannyiunknak öt ujja van. Az öt ujjúság a szárazföldi négylábú gerincesek nagy közös vonása, olyannyira, hogy egy tudományos kifejezés is születtet a sztereotip négylábú végtag leírására: pentadactyl végtag. 

Az ettől való eltérés mindig különös és az evolúciósan csak egy irányba történik: a békák melső lábán, a madarak szárnyában, vagy a lovak patájában egyaránt kevesebb ujj figyelhető meg (négy, három, illetve egy). Az ötnél több ujjúság (az ún. polydactylia) kóros esetekben észlelhető, például a végtagok fejlődése apropóján korábban már emlegetett Sonic-hedgehog (Shh) gén mutációja okozhat ilyen elváltozást.

De vajon miért pont öt a normális, illetve lehette-e valamikor hat, vagy hét? Esetleg tizenkettő?

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →