Angelina Jolie vallomása a NYTimes hasábjain kétségtelenül a hét híre lett és az egész világ figyelmét a mellrákra, illetve a gyakran mögötte álló örökletes okra, a BRCA1 és 2 génekben bekövetkező mutációkra irányította.
Öröm az ürömben, hogy a hasznos figyelemfelhívás és ismeretterjesztés mellett megjelentek a legostobább ezoterikus konteo elméleteket nyomató fantaszták is, akik – jól bizonyítva, hogy akinek csak kalapácsa van, minden problémát szögnek lát – az alkalmat arra használták ki, hogy amúgy is lejárt szavatosságú kedvenc “elméleteiket” nyomják az előtérbe.
Olvasótáboruk és relatív ismertségük miatt a mezőnyből kiemelkedik Somamamagésa, és régi ismerősünk, Szendi Gábor. Míg előbbinek a bornírt hülyeségéről Szily Laci a Cinken már leszedte a keresztvizet, méltatlanul kevés figyelem irányult utóbbi tudományosabbnak hangzó, de nem kevésbé ostoba állításaira (amelyeket, mint volt oly kedves emlékeztetni minket, a más téren is kétes elméleti háttérrel megtámogatott “Paleolit táplálkozás” c. művéből reciklizál – ezzel korábban itt és itt foglalkoztunk).
Szendi állítása szerint Jolie-t megvezették és tulajdonképpen elég lett volna a súlyára vigyázni, na meg persze egy kis D-vitamin és sose lett volna semmi baja:
“Példának okáért itt vannak a mellrák kapcsán az 1990-es években felfedezett BRCA1 és BRCA2 gének. […] A két gént úgy kezdik tekinteni, hogy ezek az öröklődő mellrák genetikai hordozói. […] Amerikában az e két gént hordozóknál mellamputációt és petefészek vaklamint méhkürt eltávolítást végeznek a rák megelőzésére.
A mellrák ellenes kampányokban a hatékonyabb szűrésre buzdítanak, aminek a következménye 20-25%-os fölösleges műtét és megelőző mellamputáció, de soha nincs szó pl. a D vitaminról, mint a legolcsóbb és az egyik leghatékonyabb megelőzésről. Moray Campbell és munkatársai 2000-ben kimutatták, hogy a D vitamin a BRCA1 gén szabályozója (Campbell és mtsi., 2000). A BRCA1 és 2 géneket tehát a D vitaminhiány provokálja. Milyen különös, hogy egészen máig erről összesen egy vizsgálat jelent meg. Vizsgálták viszont a rák egyéb tényezőit. Amikor BRCA1-2 gént hordozó mellrákos nőket hasonlítottak össze kontrollokkal, kiderült, hogy a BRCA1-2 gént hordozók közt 44% volt 30-as BMI-nél nagyobb testtömeg indexű, szemben a kontrollok 22%-os arányával (Ready és mtsi., 2010).[…]
Ezeket a géneket hordozták őseink is, de a mellrák ismeretlen betegség volt az ősidőkben, vagy a természeti népek körében. Mert állandóan “sportoltak”, ill. paleolit módon táplálkoztak. Ezek a “gyilkos gének” elsősorban a nyugati táplálkozás és mozgásszegény életmódra aktiválódtak.“
Tovább is van, mondja még, de nem lesz jobb, csak hosszabban köszön vissza ugyanaz a nonszensz. És ebben a két bekezdésben benne van minden, aminek alapján biztosak lehetünk, hogy Szendinek halvány fogalma sincs az egészről.
Mielőtt ízekre szedjük a fenti irományt, lássuk először, hogy a valóságban mit is csinálnak a BRCA gének.
A névhasonlóság ellenére két különböző, egymásra aminosavsorrendben nem hasonlító fehérjéről van szó, amelyeket az kapcsolt össze, hogy mindkettőt mellrákos betegekben azonosították először, mert mutációjuk a megbetegedés okozójának bizonyult. Ma már tudjuk, hogy emellett a funkciójuk is kapcsolódik egymáshoz, ez magyarázza a bennük bekövetkező mutációk hasonló következményét.
A BRCA1 feladata, egészséges egyedekben, hogy a károsodott DNS-t kijavítsa. A kettősszálú DNS ugyanis időnként eltörik (ennek lehet az oka pl. UV-sugárzás, vagy reaktív (sejt)anyagcsere-melléktermékek), amit a sejt hibajelző mechanizmusai jeleznek és olyan molekuláris mechanizmusok kapcsolnak be, amelyek a hibát igyekeznek megszüntetni. Alapvetően két mechanizmus jön szóba a javításnál: az úgynevezett Homology Repair (HR), amikor a sejt, kihasználva, hogy a diploid élőlények minden kromoszómából nem egyet, hanem egy párat hordoznak, a másik kromoszómán meglevő, nem sérült kópia információja alapján javítja ki a sérülést. Ez nagy pontosságú folyamat, aminek a végén csak ritkán marad bent hibás információ. A másik a Non-Homologous End Joining (NHEJ) folyamata, amikor törött DNS végeket összekapcsol a sejt, nem törödve azzal, hogy esetleg a két végpont közül elvész valamennyi információ, vagy, ha több törés is van, esetleg eredetileg nem összeillő szálak is összekapcsolódhatnak. Könnyen belátható, hogy ez a pontatlanabb javítás sokszor új mutációk megjelenéséhez vezethet.
A BRCA1 fehérje a HR folyamatában játszik szerepet, a DNS-törés után aktivizálódik és egyrészt segít összeszerelni azt a molekuláris apparátust, amely a homológ javítás elvégézéséhez (illetve a gyakran ezzel együttjáró homológ rekombináció lezajlásához) kell, másrészt megállítja a sejtciklust, hogy amíg a hiba ki nem javítódott, a sejtosztódás ne folytatódhasson, mert annak beláthatatlan következményei lehetnek.
A BRCA2 kevésbé központi fehérje, ugyanakkor a HR lezajáláshoz szintén nélkülözhetetlen. A BRCA gének nélkül tehát nem tud lezajlani a nagy pontosságú HR, így a DNS hibajavítás az NHEJ útvonalon zajlik. S a nagy számok törvénye alapján ez előbb-utóbb mutációk megjelenését eredményezi. Minél több mutáció jelenik meg, annál nagyobb esély van egy káros, rákot okozó (pl. metasztázist elősegítő) elváltozás megjelenésére és rögzülésére is. Azaz, ha a BRCA gének nem működnek rendesen valamilyen mutáció miatt, azzal a teljes sejt mutációs rátája megnő. Tehát az öröklött mutáció megnöveli a rák kockázatát (nőkben és férfiakban egyaránt, tegyük hozzá), és az általános populációhoz képest, ahol a nők 12%-a lesz mellrákos, a BRCA1 mutációt hordozók közt az arány 60% körüli. Ezért fontos a genetikai szűrés (annak vizsgálata, hogy valaki hordoz-e hibás BRCA variánst) és ezért súrolja a perverzió határát, hogy ez egyetlen cég monopóliuma lett, de ez egy másik történet.
Mindkét génben számos mutációt azonosítottak különböző betegekben, ezek többsége olyan – szaknyelven nonszensz – mutáció, amely egy rövid, funkcióképtelen fehérje megjelenését okozzák. (Aki bővebben szeretne erről olvasni, annak ajánlom Oláh Edit cikkét a Magyar Tudományban.)
E zanzásított felvezetés során ugyan még csak a BRCA-król való tudás felszínét kapargattuk meg, de már tudunk annyit, hogy pontosan megérthessük, hogy hogyan és hány helyen mond blődséget Szendi.
Kezdjük rögtön azzal, hogy “az e két gént hordozóknál mellamputációt és petefészek vaklamint méhkürt eltávolítást végeznek“, ami, ha igaz lenne, azt jelentené, hogy minden nőt ivartalanítanak és a férfiakat is mellamputációnak vetik alá. Ugyanis a két gént természetesen mindannyian hordozzuk, egészségesek és mellrákosok is, csak míg az egészségesek génjei ellátják a funkciójukat, a betegekéi nem. Szendi tévedésének oka, hogy keveri a gén és az allél fogalmát, vagyis nem tudja a jelek szerint, hogy egy génnek egy adott közösségben több variánsa (allélja) is létezhet, normális és mutáns. A mellrák kockázatát nem a gén jelenléte növeli meg, hanem az, ha mutáns allélt hordoz valaki.
Ehhez a ponthoz kapcsolódik tulajdonképpen az is, hogy mint az az idézett szövegből kiderül, Szendi a BRCA gének indukálását tartja valamiért ördögtől valónak (“soha nincs szó pl. a D vitaminról, mint a legolcsóbb és az egyik leghatékonyabb megelőzésről. […] A BRCA1 és 2 géneket tehát a D vitaminhiány provokálja. […] Ezek a “gyilkos gének” elsősorban a nyugati táplálkozás és mozgásszegény életmódra aktiválódtak”), vagyis nem érti, hogy nem az a baj, ha jelen vannak a gének, hanem ha nincsenek jelen, vagy hibás formában vannak jelen. Ismét ott vagyunk tehát, hogy a mutáns és nem-mutáns allélok létezését és működését nem érti polihisztor étrendszakértőnk. (És ugyan nem világos, hogy mit ért Szendi “provokáció” alatt, de abból kiindulva, hogy korábban a gének jelenléte miatt már kezdte is volna a masztektómiát, illetve a szövege végén az egyértelmű “aktiválódás” kifejezést ahsználja, némi joggal feltételezhetjük, hogy a gének indukciójára próbál utalni. Ez esetben csak hab a tortán, hogy az általa citált cikk pont arról szól, hogy a D-vitamin aktív formája indukálja a BRCA1 átíródását, nem pedig a hiánya, így fejti ki ráksejtek osztódását gátló hatását…)
Szintén meg kell említenem, akárcsak Szendi máshol más kontextusban elejtett “a paleolitikumban így volt” levezetései kapcsán, ez esetben sincs jelnleg semmilyen adatunk arról, hogy mekkora lehetett 100, 1000, 6000 évvel ezelőtt a BRCA mutációk, illetve a mellrák gyakorisága (de az biztos, hogy nem nulla).
Végül szintén ide kapcsolódik, hogy Szendi nem hallott az autoszomális domináns mutációkról sem, márpedig, ha valaki megnézi az előbbi ábrát, láthatja, hogy minkdét gén öröklődése kapcsán előkerül ez a fogalom. Autoszomális dominanciáról akkor beszélhetünk, ha a gén mutáns alléljáról egy olyan termék képződik, ami a jelen levő egészséges fehérjék működését is gátolja (az iskolai biológia órákon előkerülő klasszikus genetikai példák ezzel szemben általában recesszív mutációkat hoznak fel, ahol csak akkor van következméne a mutációnak, ha mindkét génkópia hibás). Vagyis egyetlen hibás allél jelenléte közel olyan hatást vált ki, mintha teljesen hiányozna ez a gén, illetve mindkét verziója hibás lenne.
Összefoglalva Szendi mindössze azt nem tudja, mi a gén és mi az allél, hogyan működnek a BRCA gének és meghibásodásuk miért okoz mutációt. Ki is lenne alkalmasabb, hogy genetikai szaktanácsadásba kezdjen…
(BRCA témában még ajánlom Kiss Gergő posztját.)
Chowdhury D, Choi YE, Brault ME. (2013) Charity begins at home: non-coding RNA functions in DNA repair. Nat Rev Mol Cell Biol 14(3):181-9.
paleo diéta is vicces 🙂
Tuti, hogy ebben a fickóban akad egy kis B(I)RCA gén…
Szendi nem tudományos felvilágosító célú cikket írt, hanem a könyvét akarta reklámozni.
Egy átlagos hétköznap délutáni reklámblokkban ennél vadabb állítások is elhangzanak és mégse mennek tiltakozó tömegek az utcára 😀
“Öröm az ürömben,…”
Fordítva.
Nagyon jó cikk egyébként, köszönöm.
Egy kissé túlmutat a mostani témán, de hogyan ismeri fel, és lokalizálja a törést a HR mechanizmus? Ez nem nekem nem tűnik épp triviálisnak. A transzkripciót végző enzim képes valamilyen jelzőanyagot készíteni?
Én némi egészséges gyanakvással szemlélem Szendi nézeteit, és nem is ajánlanám senkinek, hogy Szenditől (főleg hogy csak Szenditől) tájékozódjon bármiről, de azért néhány megjegyzést tennék.
1) A gén és az allél a köznyelvben felcserélhető szinonimák. Mindenki érti, hogy miről beszél, amikor azt mondja, hogy aki hordozza az adott gént. Ennek megfelelően a “hibás gén aktiválása”, “provokálása”, stb. mind ugyanazt jelenti: a hibás működés előidézését.
2) Nem olvastam az általa citált cikket, de akkor ezek szerint a D-vitamin fogyasztása tényleg szignifikánsan csökkenti a rosszindulatú daganat kockázatát? Mert akkor teljesen mindegy, hogy a D-vitamin-hiány “provokálja” az allélt, a lényeg, hogy a D-vitamin hiánya nagyban növeli a hibás működés valószínűségét. (Amióta a magyar orvosok megsokszorozták a D-vitamin beviteli ajánlást, azóta a D-vitamint én is szedtem most télen, bár az ajánlottnál kevesebbet, és másnak is ajánlanám, függetlenül a mellráktól.)
3) Csak beleolvastam Szendi cikkébe, de a vizsgálatban a háború alatt gondolom az USA-ról van szó, ott pedig bőven igaz, hogy a háború után kezdődött csak igazán a tömeges elhízás, a háború alatt pedig volt mit enni (szerintem senki se éhezett, sőt a főbb élelmiszerek közül se mindent adtak jegyre), viszont a benzint jegyre adták, ezért nem lehetett a vécére autóval járni.
Ha alaposabban elolvasnám, talán több megjegyzés is akadna, de ennyi biztosan.
Ezt sosem értettem igazán. Elbomló lágy szövetekből semmi nem maradt eleink maradványai közt, erre kijelentik, hogy akkor ilyen rákok sem voltak. Aztán most meg kezd kiderülni, hogy a csontvizsgálatok alapján mégis volt rák.
Szendi egy büntetni való kártékony buta sarlatán. “Hívei”csak szimplán buták 😉
@Siri Keeton: “1) A gén és az allél a köznyelvben felcserélhető szinonimák. Mindenki érti, hogy miről beszél, amikor azt mondja, hogy aki hordozza az adott gént.”
= Senki sem érti miről beszél, de okosan néz meg helyesel! 😀
@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: De hát te is érted, mit mond!
Van egy (pontosabban két) adott gén. Ennek (ezeknek) van több allélja. Van egy-egy hibás allél. Akiben a hibás allél található = “aki hordozza a hibás gént”. Ez köznyelv, nem tudományos szaknyelv. Olyan, mint azon vitatkozni, hogy van-e a médiának többes száma. Szakmai szövegben ez megengedhetetlen pontatlanság, de ez egy nagyközönségnek készült ismeretterjesztő cikk.
Más kérdés, hogy fokozza az ember gyanakvását Szendivel szemben, de amit mondott, azt azért lehet érteni.
azért az érdekes, hogy ez a poszt kritizálja Szendi pongyola megfogalmazását, meg hogy nem tudja mi a gén – allél, etc
aztán a végén kiderül, hogy Szendi lényegi állítása, miszerint masztektómia, és a nők invartalanítása, kipakolása helyett olcsóbb, és jobb lenne D vitamint szedetni velük, azt nem is vitatja..!
arra a poszt szintén nem tért ki, hogy
1) a D vitaminnak van-e köze a rákhoz vagy nincs
2) a konkrét esetben, megismerve a fenti gének működését, szerepét etc még mindig igaz-e 1), tehát ha a normál alléllal rendelkező emberek rák hajlamosságát csökkenti is a D vitamin, ez még igaz-e a sérült BRCA gének esetén is, vagy esetleg ez a hatás még fokozottabb-e?
tipikus reakció szokott lenni minden felkent szakértőtől, hogy amikor valaki kívülről beleszól a szakmájába, akkor elkezd a megfogalmazás(ok) pongyolaságán lovagolni, a lényegről meg elfelejtkezik
érdemes elgondolkodni, hogy a D vitamin ajánlások hirtelen megugrása, meg a Szendi könyv megjelenése között oksági összefüggés van-é vagy jól sikerült neki jósolnia, hogy ez lesz az elfogadott irány…
Örülök, hogy megtudtam valamit a BRCA1 és kettőről. Nagy kár, hogy a cikk egyáltalán reflektál Szendi cikkére, annak lényegére, mindössze kiemel egy látszólag pontatlan fogalmazást.
Média, médiák, médiákok. Erről tudományoskodni, a lényeg figyelmen kívül hagyása mellett, legalábbis hiba.
Talán elvakította a szerzőt féktelen Szendi-gyűlölete, ezért nem vette észre, hogy ebben az ügyben a fő kérdés az, hogy mit tehetünk a mellrák (és általában a rák) ellen.
A tudományos álláspont szerint semmit, vagy csak alig valamit. Vágás és besugárzás. Vagy sikerül vagy nem.
Szendi elmélete szerint volna egyszerűbb és sokkal olcsóbb módszer is.
Na, ezt az elméletet kéne megcáfolni, ha már annyira nem bírja elviselni, hogy belebeszél a dolgokba.
@Siri Keeton: persze, hogy lehet érteni. de vajon ha nem tud szakmailag pontosan fogalmazni, akkor mennyire érthet hozzá?
ez nem kötözködés. egy autószerelő sem mondja azt az ékszíjra, hogy “madzag”…
egy pszichológusnak ezeket- gén,mutáció stb – nem kell tudnia,
de
ne is kampányoljon
(arról, amit nem tud pl. az influenza oltás ellen is kampányolt)
A Jolie-t meg, nem megvezették, sok pénzéért jó tanácsot adtak
tres jolie!
@Siri Keeton: A “köz” azt sem tudja mi a fehérje. A gén az már kínai. Én sejthetem mire gondolt, mert nem vagyok a “köz”.
Újságírók kértek tőlem segítséget (az étrend a szakmám): “A dió az zsír vagy fehérje?”
Szerinted tudták mi a gén?
@Hadrian77:
a rák kialakulásához azért kell némi idő, vagyis életkor.
Régen az emberek jóval-jóval hamarabb haltak, ezért talán nem akkora merészség kijelenteni, hogy sokkal kevesebb volt a rákos beteg.
(Persze, az autóbalesetekben elhunytakat nem vigasztalja, hogy megelőzték a rákot.)
@Siri Keeton: pontosan. amugy meg kötelező genetikai vizsgálat mindenkinek, és azonnali mellcsonkolást javaslok, na meg herélést.
jusson egy kis pénzhez a blogger is.
@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: Elhiszem neked, de az ilyen embereknek tökmindegy, mit ír Szendi (vagy akárki).
Én is erősen csodálkoztam rajta, amikor egyik kollégám (intelligens, diplomás ember) nem értette az allél meg a recesszív öröklődés fogalmát (pedig Mendel szerintem általános iskolás tananyag volt, de gimnáziumban biztosan tanították), de nekem teljesen egyértelmű volt.
De aki tudja, mi az, az érti, aki meg nem tudja, annak meg mindegy.
@kino: Azért szerintem ez nem olyan, mint a madzag, hanem mintha azt mondaná egy “ékszíjas” kocsira, hogy “amiben van ékszíj”. Persze minden kocsiban van ékszíj, csak az “ékszíjas” kocsiban rossz. De egy ilyen fura fogalmazást is lehet érteni.
Azt én is írtam, hogy kicsit nagyobb gyanakvással szemlélem ezután, de velem a saját szakmámban előfordul, hogy magyarul sokkal pongyolábban fogalmazok, mint angolul (pedig az allele-allél meg gene-gén párhoz hasonlóan magyarul sokszor kb. ugyanaz, mint angolul), egyszerűen magyarul csak informálisan beszélek, és mivel minden ismeretemet angolul szereztem, nem figyelek abszolút a magyar szaknyelv használatára.
@lüke: Leírja, hogy ő mit olvasott a dologról, a forrás megadása mellett. Ahogy @padisah: írta, ezért lett volna érdekes, hogy _tartalmilag_ van-e gond vele.
Remélem mindenki számára világos, hogy csak az a kérdés, hogy tartalmilag sarlatánságot mond-e, nem pedig az, hogy pongyolán fogalmaz-e.
olvasva ezt a posztot (meg korábban SzG könyvét is), azt nem értettem, hogy ha a BRCA1-BRCA2 gének szerepe ennyire alapvető, és befolyásolja minden típusú rák kialakulását, akkor miért van a fókusz konkrétan a mellrákon?
tehát ugyanilyen elven a hibás gén jelenléte nemtől függetlenül, mindenféle rákok okozója is lenne, nem csak a mellráké
az persze előfordulhat, hogy kezdetben, a mechanizmus részleteit nem ismerve, csak statisztikákból kiindulva annyit vettek észre hogy a BRCA1/2 hibás allél jelenléte korrelál a mellrákkal (és azért azzal mert esetleg kifejezetten azt mérték), és csak később derült ki hogy ez egy általános dns javító mechanizmus része
Az utókor fejlettebb orvostudománya valószínűleg elrettentő példaként fog majd mutogatni az efféle statisztikákra hivatkozó amputációs barbarizmusra…
@padisah:
“érdemes elgondolkodni, hogy a D vitamin ajánlások hirtelen megugrása, meg a Szendi könyv megjelenése között oksági összefüggés van-é vagy jól sikerült neki jósolnia, hogy ez lesz az elfogadott irány…”
Ez nem az ő irányzata, nemzetközi irányzat a D-vitamin terén. Ahhoz igazodtunk. Több éve mondom-írom én is, de ahhoz sem igazodtunk.
Ő átvette ezt a tudományos trendet, egyébként már 2001-ben leírta magyar orvos a kiegészítés szükségességét és daganatokra gyakorolt hatását:
LAM (Lege Artis Medicinæ) – 2002;12(1)
A teljes cikk PDF-ben
( Letöltés: 245.5 kbyte )
A D-vitamin biológiai és klinikai hatásai
Lakatos Péter, Speer Gábor
http://www.elitmed.hu/upload/pdf/a_d_vitamin_biologiai_es_klinikai_hatasai-2478.pdf
Az elméleted téves.
@p_ilonka: Téves, a konszenzus konferencia után hibás ez az állítás.
@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás:
A konszenzus megállapításai
– In vitro és in vivo vizsgálatok alapján a D-vitamin sejtanyagcserére kifejtett hatásai révén tumorellenes hatású.
– A D-vitamin-hiány az emlő- és colondaganatok kialakulása és progressziója szempontjából bizonyítottan rizikótényező, ezért a szérum-25(OH)Dvitamin-
szint meghatározása és szükség esetén a szérumszint korrekciója indokolt.
– A malignus betegségek kemoterápiás kezelése önmagában rizikótényező a D-vitamin-hiány kialakulása szempontjából.
– A daganat lokalizációjától függően különböző a D-vitamin-hiány gyakorisága és mértéke, valamint a D-vitamin-pótlás hatására bekövetkező szérum 25(OH)D-vitamin-szint-változás, ezért a D-vitamin-pótlás dózisa a daganat típusától függően és egyénenként változhat, így a szérum 25(OH)D-vitamin- szint ellenőrzése javasolt onkológiai betegségben
szenvedők körében.
Forrás:
Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében, DOI: 10.1556/OH.2012.29410
A D-vitamin jótékony hatásairól először Szendi honlapján olvastam, mikor terjedőben volt az influenza, és a feleségem várandós volt a kislányunkkal. Akkor az oltás mellett döntöttünk, de nagyon elgondolkodtattak az ott olvasottak. Azóta a D-vitamin szint ajánlása a tízszeresére nőtt, a D-vitaminről kiderült, hogy nem is vitamin, hanem előhormon, és hogy bizonyos ráktípusok kifejlődésének valószínűségét, vagy vírusoktól való megbetegedések esélyét töredékére csökkenti.
Ő ezt az orvosat hosszú évekkel megelőzve mondta, bár nem Ő találta fel a spanyolviaszt, voltak nyugati elemzések is, melyeket nem vett komolyana -most is kissé tudálékos- szakma.
Szerintem nem az a lényeg, hogy mennyire szakmai zsargonban adja elő a mondandóját, hanem az, hogy minél közérthetőbben, minél könnyebben feldolgozható módon adja azt át a tömegeknek, jha az hasznos. Ezáltal többen olvassák el, így több embernek tudott vele segíteni az információval.
Egy durva hasonlattal élve ha Jézus doktori disszertáció szinten próbálta volna átadni Isten igéjét, valószínűleg nem lett volna túl sok híve, mert az emberek többsége képtelen lett volna feldolgozni és befogadni az információ lényegét…
@padisah: Ez a hiba amiről itt szó van tudtommal csak az emlőrákok töredékében ok.
@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: Melyik állítás? Kié?
i296.photobucket.com/albums/mm180/2graphic4you/organic_caveman.gif
@Siri Keeton: Nem egészen értem, hogy miért mentené Szendit, azt hogy más sem érti mit jelentenek alapvető genetikai fogalmak. Hogy nagyon egyszerű példával éljek, ha valaki nekem autószerelési tanácsot akarna adni, de a sebességváltót keverné a botkormánnyal, akkor nem biztos, hogy jó ötletnek tartanám, hogy ő egy éceszgébernek tartja magát a témában…
@p_ilonka: Sajnálom, hogy Szendi iránti rajongása miatt nehezen viseli az idoljának a jogos kritizálását. Mert ugye az idézett részben Szendi azt állítja explicit módon, hogy Jolie hülyeséget csinált, hiszen a valódi kockázat nem a BRCA1 mutáns variánsában rejlik, hanem a Dvitaminhiányban. Ezzel szemben az igazság az, hogy a kevés D-vitamin illetve a mutáns BRCA1 egyaránt rizikó faktorok, amelyek nem jelentenek 100%-os bizonyossággal rák kialakulást, csak az esélyét növelik meg. A különbség az, hogy a Jolie által hordozott BRCA1 mutáció saccperkb nagyságrendnyivel nagyobb kockázatot jelent, mint az eseteges D-vitamin alulfogyasztás.
@Martian: Lehet, hogy fél évszázad múlva a maszektómia barbarizmusnak fog tűnni, mert sokkal célzottabb terápiával el lehet majd pusztítani konkrétan azokat a sejteket a mellben és a petefészekben, amelyekből kiindulna a rák. A különbség mindössze annyi, hogy mindez aligha segítene valakin, akiben mondjuk három év múlva megjelenik a tumor és max 10 év múlva már nem is lesz az élők sorában.
@padisah: Ez egy nagyon jó kérdés, és hasonlóan ahhoz, hogy miért elsősorban emlő- és petefészekrák alakul ki egy DNS-hibajavító fehérje meghibásodása során, az sem teljesen világos, amennyire én nézegettem az irodalmat, hogy nőkben miért sokkal magasabb a rák-incidencia, a mutáció esetében, mint férfiakban. Egy logikus válasz az lenne, hogy hormon szintekkel függ mindez össze, de ez finoman szólva sem tűnik még bizonyítottnak.
@MMSZoli: Kedves Zoli, az az inszinuáció, hogy nem lényeges mennyire ért valaki valamihez, amiről élet-halálba vágó tanácsot ad, minimum bizarr. Te mennyire szívesen hajtanál rá egy hídra, amit mondjuk egy mérnökséggel csak műkedvelő módon foglalkozó pedikűrös tervezett, akinek alapvető hiányosságai vannak az alapvető mérnöki kifejezések terén…?
@MMSZoli: Nyugati _és_magyar_ orvosok kutatásai alapján emelték meg a D-vitamin ajánlást. Igaziból itt annyi történt, hogy az orvosi ajánlások változásának egy bürokrácián kell keresztülmennie, és Szendi honlapján hamarabb megjelent, mint hogy a bürokrácián keresztülment volna.
@p_ilonka: Az öné:
“A tudományos álláspont szerint semmit, vagy csak alig valamit. Vágás és besugárzás. Vagy sikerül vagy nem. “
@MMSZoli: A baj ott van, hogy mélyebb és rendszerezetten elsajátított élettani, táplálkozásélettani, genetikai stb. ismeretek nélkül teszi ezt. (Alapos ember, legtöbbször áthidalja ezt a hiányosságot.)
Van amiben igaza van, van amiben nincs. Az olvasói pedig nem tudják ezt eldönteni.
Tény, hogy D-vitamin kérdésben évek óta hasonló a felfogásunk, nézetünk. (A sport és D-vitamin kapcsolatáról például én írtam itthon előbb, de ez is még csak elmélet!)
@dolphin: “Nem egészen értem, hogy miért mentené Szendit, azt hogy más sem érti mit jelentenek alapvető genetikai fogalmak.”
Én nem ezt írtam. Kinek a hozzászólására reagáltál?
Egyébként Szendi esetében nem világos, hogy nem érti a fogalmat, vagy csak pongyolán használja. Én rengeteg fogalmat szoktam pongyolán használni. Egy autószerelő ha azt mondja, hogy “abban az autóban van ékszíj”, akkor ugye hülyeséget mondott, hiszen minden autóban van ékszíj, csak éppen abban az egyben rossz. De mégis érthető, mit mond, és a szóhasználata alapján nem megítélhető, hogy mennyire ért hozzá.
Amennyire tudom, Szendi nem tanult magyarul orvoslást, amit tud, azt autodidakta módon szerezte, ezért érthető, hogy magyarul pongyolán fog fogalmazni, mivel az ismereteit angolul szerezte, és megpróbálja magyar köznyelvre átfordítani az angol nyelvű ismeretét.
Teljesen értelmetlen a gén és allél különbségén lovagolni, hogy mást ne mondjak, én is értem a különbséget a kettő között, de mégis sokszor gént mondok allél helyett. A köznyelvben nem mindegy? Ez nem egy tudományos cikk volt.
Az lenne a kérdés, hogy a forrásként hivatkozott cikkek közül valamelyiket félreértelmezte-e, esetleg vitatottak-e a forrásai, vannak-e más források, amik az övéinek ellentmondanak (de amit Szendi nem említ). Más szóval, tartalmilag igaz-e, amit ír.
@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás:
most egy picit megzavarodtam hogy melyik elméletem volt téves, mindenesetre a pdf-et elolvastam és köszönöm
ha jól értettem a D vitamin hatása részben az immunrendszert gyengíti (autoimmun, allergia?), másfelől a sejtek differenciálódását elősegíti, ezért a rosszindulatú daganatképző mutáns sejtek is gyorsan differenciálódnak, amitől csökken a veszélyességük
@Siri Keeton: Nagyon egyszerű kérdésem, hogy Szendi – számomra zavaros – szövege alapján, szerinted mit kellett volna tennie Jolie-nak? Több D-vitamint fogyasztani? Az hogyan csökkentette volna a domináns mutánsként viselkedő BRCA1 allél hordozásából eredő kockázatot?
@padisah: “olvasva ezt a posztot …. azt nem értettem, hogy ha a BRCA1-BRCA2 gének szerepe ennyire alapvető, és befolyásolja minden típusú rák kialakulását, akkor miért van a fókusz konkrétan a mellrákon?”
Ez egy nagyon jo es erdekes kerdes!
@Siri Keeton: Lektoráltatnia kellene a könyveit, ez a megoldás. A táplálkozási “szakembere”, Mezei Elmira sokat nem segíthetett neki, két éves holisztikus “tudományos” oktatáson szerezte az ismereteit.
“1998-2000 Angliában a Lawrence Plaskett Holistic Nutritional Medicine College-ban tanultam táplálkozás tudományt.”
@padisah: Elnézést, fáradt vagyok. Nehéz érthetően fogalmaznom.
Igen, nagyon leegyszerűsítve erről van szó. A D-vitamin receptor is beleszól a hatásba más tényezők mellett, ezért sokaknál a kiegészítés nem segítene.
@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: A D-vitamin egy jó példa arra, hogy a “hivatalos” orvostudomány egy ilyen alapvető dologban évekig hülyeséget mondott. Még tavaly nyáron is nyilatkozta egy bőrgyógyász, hogy az emberek ne menjenek a napra, mert nyáron öt perc alatt megszerezzük a szükséges D-vitamin mennyiséget. Ja, ami a csontoknak kell.
Ez alapján sokan azt gondolják majd, hogy igaz, hogy a Szendi Gábor néha hülyeségeket mond, de hát a hivatalos orvosok is néha, miért ne higgyek inkább neki?
A megoldás az lenne, ha lenne néhány olyan orvos (te orvos vagy amúgy?), vagy ha van, akkor nagyobb láthatóságot kapna a médiában, aki a naprakész eredményeket népszerűsítené, és akkor sarlatánságok nélkül, de mégiscsak a “hivatalos” ajánlásokat megelőzve lehetne információkhoz jutni.
A BRCA gén olyan, mint a Biffidus Effensis. Az egyik a gyomorban csinál jót, a másik a rákot okozza. Amire kiderül, hogy csak azért tudományos, hogy lehessen rá állami támogatást kapni, addigra lesz új ” felfedezés” . Pont, mintba klímakutatás. Csak száz év mulva bukik a sok nagy tudományos felfedezés.
nos, ha az első kommentem nem tetszik, azaz kicenzúrázod, majd másho-l/va megírom.
@dolphin:
látszik, h te qrva nagy szakértő vagy:
“BRCA gének.
A névhasonlóság ellenére két különböző, egymásra aminosavsorrendben nem hasonlító fehérjéről van szó, ” – nos, a gének nem fehérjék, hanem nukleinsavszakaszok
ennyit a te tudományos hitelességedről.
————————————–
ez a mondat csak simán rossz: “Mindkét génben számos mutációt azonosítottak különböző betegekben, ezek többsége olyan – … – mutáció, amely egy rövid, funkcióképtelen fehérje megjelenését okozzák.” – okozza.
Ha az ember tudományt művel, vagy legalábbis azt a látszatot kívánja kelteni, hogy ő a tudomány térfelén játszik ilyen mondatok megengedhetetlenek.
nagyon fontosak @Siri Keeton: észrevételei
teljes mértékben egyetértek velük.
[ egy példa az újságírók “slendriánságára”:
” egy kislány DNS-ét úgy választották ki, hogy véletlenül se legyen benne jelen a mellrákot okozó BRCA1 nevű gén.”
“mellrákot okozó BRCA2 gén” — ÉÉS IGENIS ÉRTHETŐ, HOGY MIT ÍRT (pongyolán/slendriánul le) AZ ÚJSÁGÍRÓ… —
index.hu/tudomany/2010/04/05/forradalom_jon_a_rakgyogyaszatban/ ]
D-vitamin: “…35 százalékkal a rákos megbetegedések” index.hu/tudomany/egeszseg/2013/02/22/d-vitaminal_3_evvel_nohetne_az_atlageletkor/
@dolphin:
“Hogy nagyon egyszerű példával éljek, ha valaki nekem autószerelési tanácsot akarna adni, de a sebességváltót keverné a botkormánnyal, akkor nem biztos, hogy jó ötletnek tartanám, hogy ő egy éceszgébernek tartja magát a témában…”
Azt mondja neked az autómentő: “ezt az autót nem lehet vontatni a sebességváltója miatt, csak platón lehet szállítani”. Nagyon szigorúan véve helytelen amit mond: helyesen a kérdéses sebességváltó _fajtája_ miatt nem lehet vontatni (ti. mert automata váltó, nem hagyományos “kéziváltó”). Ettől a nem teljesen helyes szóhasználattól még lényegileg igaz amit mond, és ha te azt mondod “no ez se’ tudja miről beszél” akkor a legtöbb ember számára egyértelmű hogy a szemantikai igazságodból egy teljesen hibás következtetést vontál le.
Szendi Gábor ide vagy oda, az ő írásait és másokét is “tanulmányozva” eljutottam “odáig”, hogy nem szedek egy szem gyógyszert sem . Mind ezt élettapasztalataim is igazolják, hogy az un. nyugati táplálkozás igen is is nagyon sok betegségnek az okozója. + a kapitalista verseny, rohanás, karrier, stressz, szennyezett környezet , élelmiszerek kétes minősége. Nézzék csak meg ezt :
youtube: Élelmiszeripar Rt. ( Itt van Amerika, itt van Amerika…ismert sláger)
Jó egészséget !
Nagy divat Szendit fikázni. Pedig mióta követem a stratégiáját még náthás sem voltam.
De mindenki szabadon dönthet, hogy a logikus érvek mentén vagy a rablógazdálkodást kiszolgáló “tudományos” sulykolás irányában halad. Szerencsére.
… vicces, hogy olyanok bírálják Szendit a szakzsargon használatában elkövetett hibái miatt, akik leírnak egy olyan cikket – lásd ez – amit biológus végzettség nélkül nem lehet megérteni. 🙂
A blog szerzői Szendivel ellentétben pont a ló túlsó oldalára estek, és a “plebs” Szendit olvassa majd, nem ezt: mert ezt nem érti a “nép”, Szendi írásait meg igen.
(Szendit régebben ismerem, akkor még nem táplálkozási szakértő volt, csak egy idegesítő pszichomókus aki már akkor is furcsákat irogatott…)
Úgyhogy tisztelt tudós urak: tessék úgy szembeszállni Szendi hibás állításaival, hogy azt mindenki megértse.
@soproni1:
“Pont, mintba klímakutatás.”
**
Na igen.
Ma arról szól minden, hogy felmelegedés van az üvegházhatást okozó gázok miatt.
Csakhogy a római császárkorban (Kru.1-3.sz.) és a Kru. utáni 10-14. században MAGASABB volt Európa átlaghőmérséklete, mint ma! (Gabonafélék termesztése Grönlandon, szőlő termesztése Norvégiában stb.)
Ennek fényében ma egy a késő-középkori kis jégkorszakot követő felmelegedési fázis van, ami még nem érte el a fent említett korszakokban lévő hőmérsékleti határokat.
@Siri Keeton: Nem olyan rossz a helyzet, mint Semmelweis idejében. Kiemelném: Szendi is a hivatalos orvosok és más szakemberek kutatásait használja fel.
Dietetikus vagyok:
sportorvos.hu/sporttaplalkozas/20120801/teljesitmenyfokozas_d-vitaminnal/
sportorvos.hu/sportorvos/20130317/konyvajanlo_ujdonsag_teljesitmenyfokozo_sporttaplalkozas
A megoldáshoz állami szándék kellene. 🙁
(Ha belelapozol a könyvembe pár évtizedre előre láthatsz irányokat.
Mérsékelhetnénk étrendi úton az erőszakos cselekedetek gyakoriságát, emelhetnénk az általános IQ-t /a jelenlegihez viszonyítva jobb eredmények elérhetőek, ez sajnos nagyon nehezen mérhető/, nagyok a lehetőségek minimális étrendi változtatásokkal.)
@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: Te aztán egy prominens képviselője vagy a “sértődött okostojásoknak” !
már ne is haragudj, de azért mert az étrend a szakmád, te már nem vagy “köz”?! Arcod aztán van! Képzeld, hogy nálad kvalifikáltabb emberek is elgondolkodnak néha azon, hogy hátha nem mindenre a szike meg a gyógyszer a megoldás! Aztán: értem én hogy gyűlölöd Szendit, hiszen rávilágít arra, hogy amit a fejedbe vertek a tanfolyamon a táplálkozásról az kuka! Előbb próbálj ki valamit, aztán beszélj róla! A régi mondás azért még igaz: “az vagy amit megeszel”.
@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: Fú, te aztán körbepisilted ezt a helyet is – megmondod a tutit! Miközben a vacak gyógygombáidat árulod meg a könyvedet a blogodon amit népszerűsíteni vélsz ezekkel a buta hozzászólásokkal. Próbáltál már bármilyen low-carb diétát?! Szerintem nem. Nekem 2.típusú cukorbetegségem van és gyógyszeren és inzulinon kívül csak a low-carb diéták voltak – vannak hatással érdemben rá. Azért mert te a szénhidrátra építed a karrieredet, attól még nincs igazad! Próbáld ki, és aztán beszélj róla! De mert te a szénhidrátos kaja-tippeidből élsz gyógygombával keverve, attól még lehet másnak igaza ugye?!
Hiába vágatják le a csöcsüket a nők, sosem lesznek férfiak. Genetika? A világ legostobább tudománya.
@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás:
“Lektoráltatnia kellene a könyveit, ez a megoldás”
igen, ebben teljesen igazad van, sok és adott esetben jogos kritikát megspórolhatott volna magának, ha előtt mikrobiológust ráereszt a könyvre, hogy kiszűrje a hülyeségeket
@Martian:
Ha jól értem, akkor valószínűleg a fogbeültetés, vagy más egyéb esztétikai okok miatt kihúzott egészséges fogakról is nyugodtan elmondhatnák, hogy tiszta barbarizmus ilyesmit elkövetni.
@szabidoki: Azért ez nem ilyen egyszerű doki! ki voltak téve még jópár olyan hatásnak, amiben a mai ember 3 nap alatt halna meg, nem 30 év alatt! Pl, meleg otthon hiánya, kevés kaja, vadállatok, sérülések – amik halálhoz vezethettek, stb,stb. Tegyél ki Amazóniában egy embert egy szál késsel és nézd meg meddig marad életben (tévéstáb nélkül – bocs Bear! )! Ha az első hetet túléli – lehet, de nehéz – akkor marad némi esélye. Te meg azt kritizálod, hogy ilyen közegben csak 30 évig élt?! Csoda hogy 30 évig élt!!! Mert olyan erős, gyors volt és eltűrte a viszontagságokat! A mai ember 3 nap alatt halna meg! A 30 év ebben a közegben, egy horroisztikusan nehéz élet, és dicsőséges! Azért orvosként illene komplexebben látnod!
Ez a cikk éppúgy hiányos mint a Szendié.
Én itt csak arcoskodást látok és a szokásos lebarmolását a másiknak. Pedig Szendi ezúttal is jogos kérdéseket vet fel szerintem is. Teljesen mindegy, hogy igaza van vagy sem. A mellrák és általában a rák inkább modern megbetegedés és logikus, hogy van genetikai háttere is, ami hajlamosít — az orvosok szerint is elsősorban az életmód a meghatározó. Csak azt nem tudja senki, hogy mi a helyes életmód.
Szendi tévedései elviselhetőek és valahogy kevésbé károsak.
@dolphin: Ennyi erővel Jolie kapásból 20 évesen is levágathatta volna a melleit, hiszen eddig is együtt élt a BRCA1 allélje okozta kockázattal…
Tulajdonképpen a javaslat arról szól, hogy extra D vitamin adagolásával a bekövetkező rák valószínűsége ceteris paribus csökken. A postban az az adat szerepelt, hogy a hordozók 60%-a kap mellrákot, az átlag 12%-val szemben. Az alatta lévő ábrán az szerepel, hogy a BRCA1 génnek 500 ismert különböző mutációja van, azt nem tudjuk Jolie ezek közül melyikkel rendelkezik, és lehet hogy nem minden mutáció emeli 60%-ra a mellrák kockázatokat. Tegyük fel hogy az ő esélye is 60%, ezt a D vitamin esetleg 30%-ra csökkenti. Adat nélkül simán lehet ilyen feltevéseket tenni, nem tudjuk mennyivel csökkenti.
A másik kicsit matek, ha valakinek egész életében 60% az esélye a mellrákra, de eddig nem kapott, annak az esélye hogy mondjuk 40. életév-> 85 között fog kapni, nem 60% lesz, hanem kevesebb.
Ez olyan mint dobókockával elmenni 10 olyan egymást követő dobásig, ami nem fordul 6osra. Induláskor ennek az esélye (5/6) ^10 ami 16,15%. De ha már lepörgettünk sikeresen 5 dobást, annak az esélye hogy még 5 dobás is sikerül, már (5/6) ^ 5-en, nem függ az előző 5 sikeres dobástól, az már a múlt, és ennek az esélye 40,18%
Tehát Jolie, aki valószínűleg a 60%os rák kockázat ismeretében döntött a megelőző amputáció mellett, úgy hogy nincs is mellrákja (még), akkor ha valaki kiszámol neki egy tényleges, életkort is tartalmazó rák kockázatot, és ezt megalapozottan lehet korrigálni a D vitamin vagy más tumorszuppresszorok hatásával, esetleg kijön 15%, és ezért már nem műtteti meg magát előre. Hanem esetleg csak azt követően, hogy diagnosztizáltak is nála valamit.
Elég napozni és kész!
SzG nem egy Ötvös prof meg nem is egy Loren Cordain. Simán a bevált rszváltó receptet követi. Összeollóz (összelop) egy zanzát és rábukik a neveccséges jogdíjakra miközben a kiadók és könyvesboltok jól keresnek rajta az emberek meg olvassák a hülyeséget. Persze a könyvei már rég ingyen olvashatók a neten és a kiadók is rájöttek jobban járnak ha pl. a LC-t fordításban legálisan kiadják. Abban viszont SzG-nek igaza van, h. a rák és minden civilizációs betegség alapvetően visszavezethető a “modern életmódra”. Másrészt AJ hozzáállásával akkor ma fejünket is levágathatjuk (kicseréltethetjük), mert a génjeinkben mindenütt ott a halál… az egész storynak van egy jó kis Frankenstein szaga.
@padisah: Általában 65% (nem 60) és nála ezt 87%-ra becsülték. Ezt csökkentették 5%-ra az emlő szövetének (később követi nála a petefészek) eltávolításával.
“Jolie’s mother, Marcheline Bertrand, died of ovarian cancer* on January 27th, 2007. Jolie elected to have a double mastectomy to minimize her risk of breast cancer. She has also intimated that she may consider having her ovaries removed (Oophorectomy).
* Jolie’s mother died of ovarian and not breast cancer. Many newspapers and TV channels have mistakenly reported she died of breast cancer.
In an article in the Opinions section of the New York Times, titled “My Medical Choice”, Jolie writes about her mother who died of cancer at the age of 56, and held out long enough to hold one of her grandchildren in her arms. Her other grandchildren will never have the opportunity to know her, she added.
Jolie’s children refer to her mother as “Mommy’s mommy”. After explaining the illness that took her away, her children asked whether the same could happen to her. She would answer by telling them not to worry, but knew that she carries the mutated (faulty) BRCA1 gene.
Jolie emphasized that the risk of breast and/or ovarian cancer in women with the BRCA1 mutation varies from case to case – her doctors estimated her lifetime risks are 87% and 50% respectively.
A small fraction of breast cancers are caused by an inherited gene mutation. The average risk of developing cancer for women with the BRCA1 defect is approximately 65%, Jolie wrote.”
“Her risk of developing breast cancer is now 5%, a considerable drop from 87%.”
Az anyja halála biztosan befolyásolta a döntését.
@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: Remek kérdés. És mi a dió?
@padisah: Forrás: http://www.medicalnewstoday.com/articles/260516.php
@Kelly és a szexi dög: Nem elég. Télen különösen nem elég.
@padisah: Nem mikrobiológus/biológus lektor kellett volna. El vagy kicsit tévedve. Aggasztó, hogy ennyire kevés ismerettel (még a szakmákat sem ismered) alkotsz véleményt!
@jánosbácsi: Nem árulok gombákat. Semmit nem árulok közvetlenül, még a könyvem sem. 🙂 Amit szerinted tanfolyamon vertek a fejembe, az kb 5000-5500 óra volt, gyakorlati képzésekkel. Nem 2 év esti iskola.
(Etikai okokból nem is árulhatnék MLM rendszerben sem gombákat sem mást, ahogyan boltban sem. Etika. Ismered ezt a kifejezést?)
Egyéb óhaj-sóhaj, összeesküvés-elmélet? XD
@jánosbácsi: Rájöttem: Dr. Tihanyi László keversz, ő nem rokonom. Tihanyi Tamás sem.
Kellemetlen a névrokonság, Tihanyi Lászlónak viszont velem szemben nincs szakirányú végzettsége.
Remélem minden másban alaposabb vagy.
Az autószerelős hasonlat tökéletes példája a “csapágyas” kifejezés,ami azt jelenti hogy kopott a csapágy,zajos,melegszik. De természetesen mindenki tudja hogy csapágy nélkül nem működne a szerkezet.
Tökéletesen egyetértek azzal hogy ha vki a mondanivalót nem tudja érdemben cáfolni akkor beleköt a tálalás módjába.
@jánosbácsi: Olvassál is, ne csak írj! Ellentmondásos dolgokat írsz rólam. Műtétes – kemós gyógygomba?
@szorokin:
“szorokin · 2013.05.19. 08:06:48
@dolphin:
látszik, h te qrva nagy szakértő vagy:
“BRCA gének.
A névhasonlóság ellenére két különböző, egymásra aminosavsorrendben nem hasonlító fehérjéről van szó, ” – nos, a gének nem fehérjék, hanem nukleinsavszakaszok
ennyit a te tudományos hitelességedről.”
Égeted magad? 😀
A szövegrészlet pontosan:
“Mielőtt ízekre szedjük a fenti irományt, lássuk először, hogy a valóságban mit is csinálnak a BRCA gének.
A névhasonlóság ellenére két különböző, egymásra aminosavsorrendben nem hasonlító fehérjéről van szó, “
Jelentése: Mit csinálnak a BRCA gének? Fehérjét kódolnak, és ez két különböző fehérje. Átugrotta ami magától értetődő. A másik is tévedés amit írsz.
@szorokin: Ezt nézted be:
BRCA1 (pron.: /ˈbrækə/;[1] breast cancer 1, early onset) is a human caretaker gene that produces a protein called breast cancer type 1 susceptibility protein, responsible for repairing DNA.[2] The first evidence for the existence of the gene was provided by the King laboratory at UC Berkeley in 1990.[3] Four years later, after an international race to find it,[4] the gene was cloned in 1994 by scientists at University of Utah, National Institute of Environmental Health Sciences (NIEHS) and Myriad Genetics.[5][6]
BRCA1 is expressed in the cells of breast and other tissue, where it helps repair damaged DNA, or destroy cells if DNA cannot be repaired. If BRCA1 itself is damaged, damaged DNA is not repaired properly and this increases risks for cancers (see BRCA mutation).[7][8]
BRCA2 (breast cancer type 2 susceptibility protein) is a protein found inside cells. In humans it is encoded by the gene BRCA2.[1] BRCA2 belongs to the tumor suppressor gene family,[2][3] and orthologs have been identified in most mammals for which complete genome data are available.[4] The protein encoded by this gene is involved in the repair of chromosomal damage with an important role in the error-free repair of DNA double strand breaks.[5]
Nálam már a myomával kapcsolatos írása is kiverte a biztosítékot.
Ki tudja, hány embernek az élete fordult miatta tragédiába……..
@Frizuravarjú:
“De mindenki szabadon dönthet, hogy a logikus érvek mentén vagy a rablógazdálkodást kiszolgáló “tudományos” sulykolás irányában halad.”
Hivatalos lett a magasabb D-vitamin ajánlás. Már ezt sulykolják. Gyorsan le kell szokni a D-vitaminról, mert a szedése csak a gyógyszergyártók érdeke? (Több mint 5 éve szedem, nekem is sokat segített.)
Ellenségkép gyártása helyett tételezzük fel, hogy a legtöbb orvos is jót akar.
@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: nem.
ő is pongyola/pontatlan volt.
és ilyen erővel szendi szüvege is magától értetődő.
—
a másik is ?
nem. az csak egy aprócska nyelvhelyességi bicsaklás.
@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: Ne bántsd, hátha még mond valami hasonlóan vicceset :-D.
@padisah: Rendben, legyünk nagyvonalúak és mondjuk, hogy csak és pusztán a D-vitamin miatt 87%-ról 30%-ra csökken a kockázata. Maszektómiával pedig 5%-ra. Természetesen már az is egyéni döntés kérdése, hogy valaki a 87%-ot nem tekinti tuti biztosnak és bízik a 13%-ban, így nem csinál semmit. Ugyanígy lehet, hogy valaki a 30%-ot is nagyon nagynak tartja, ezért szeretné tovább csökkenteni.
Szendi érvelésével a nagyobb baj, hogy az általa vázolt kontextusban tök mindegy lenne egyébként, hogy szed-e valaki D-vitamint, hiszen az általa vázolt logika szerint max. a BRCA1 szintjét szabályozná a dolog, márpedig ha az egyik allél hibás akkor ez nem sokat oszt vagy szoroz. (Történetesen a D-vitamin teljesen másképp is interaktálhat a mellrákkal, BRCA1 mutáns sejtkultúrákban is, de hát ez valahogy nem jelent meg Szendi szövegében, így a “mit mondott Szendi” vita szempontjából irreleváns.)
Ajánlok egy könyvet: Dr. David. B. Agus: A betegségek kora lejárt címűt. Magyarul is megjelent. Az író amerikai orvos, onkológus, a rákkutatás nemzetközileg elismert szakértője, az egyénre szabott gyógyításban bevezetett új eljárásaival vált nemzetközileg ismertté.
Nem tartja jónak a táplálékkiegészítők, vitaminok használatát és ezt sok oldalon keresztül meg is indokolja könyvében. Külön fejezetet szentel a D vitaminnak. Néhány idézet:
….óvatosnak kell lennünk a D vitaminra, illetve a különböző betegségekkel és rendellenességekkelvaló kapcsolatára vonatkozó általánosításokkal. A tanulmányok ezrei ellenére nincs túl sok meggyőző kutatás, amelyek azt igazolnák, hogy a D-vitamint tartalmazó táplálékkiegészítők fogyasztása minden esetben előnyös volna…
…..a D vitamin lehetséges előnyeinek az érdemi vizsgálata szinte lehetetlen, hiszen az emberek D-vitamin szintje nem szabályozható pontosan.
….a D vitamin szint és a rák közötti kapcsolatot kimutató adatok jelentős része ökológiai jellegű tanulmányokból származik, amelyek a szélességi kör és a rák miatti halálozás korrelációját vizsgálják. Csakhogy az ökológiai tanulmányokból közismerten veszélyes dolog ok-okozati következtetéseket levonni, egyebek közt azért, mert az ilyen tanulmányoknál nem lehet figyelembe venni egy sor egyéb, a rák kockázatát befolyásoló tényezőt, amelyek szintén a szélességi körrel változnak. ..
….szervezetünk elképesztően homeosztatikus rendszer. Tegyük fel, hogy a legtöbb egyéni funkciójához hasonlóan igyekszik állandó értéken tartani a D vitamin szintjét. Ehhez a napfénnyel való érintkezést és a táplálékkal bevitt D vitamint tudja felhasználni. A bőrszín különböző árnyalatai miatt minden ember bőrének különböző a D vitamin termelő képessége. Az emberiség történelmének jelen szakaszában sokan már nem olyan körülmények között- azaz nem olyan régióban – élünk, amelyekre az evolúció felkészített bennünket. De vajon valóban veszélyes D vitamin hiányban szenvednek-e a magasabb szélességi körökre áttelepült sötét bőrű emberek? S még ha a D vitamin szintjének mérésére használt jelenlegi tesztek ezt is mutatják, honnan tudhatjuk, hogy szervezetük nem fokozza-e valami módon a D vitaminnal szembeni érzékenységet? …
…az emberek D vitamin receptorai nem működnek egyformán. A kutatók bebizonyították, hogy minden embernek genetikailag meghatározott hajlama van egy bizonyos D vitamin szint fenntartására, és hogy nincs olyan érték, amely mindenkinek tökéletes lenne…
….ezek után felmerül egy kézenfekvő kérdés: mit is jelent a “hiány” vagy az “elégtelenség”? Honnan tudja valaki, hogy az ő esetében mit jelent a” hiány”? Mekkora az ideális szint? És ami még inkább lényeges, ki dönti el, hogy mi számít “normális” D vitamin szintnek? Sajnálatos módon az emberhez a Földön való megjelenésekor nem mellékeltek használati útmutatót, amely tartalmazná a normálértékeinket.
Eddig az idézetek, sok lényeges dolgot tartalmaz a könyv, engem meggyőzött arról, hogy ne szedjek semmiféle táplálékkiegészítőt, vitaminokat, omega 3 zsírsavakat. Bízzam a szervezetemre, okos, tudja mit kell tennie. Az a dolgom, hogy a vitamindús, értékes, megfelelő táplálkozással segítsem.
@szorokin:
Nem értünk egyet. Manipulatív módon torzítva emeltél ki egy részletet.
@Tara.: A C-vitamin esetében egyértelmű, hogy kialakulhat hiány.
Valójában még azt sem tudod, hogy rákos leszel-e a C-vitaminban dús és értékes étrendedtől. 🙂
“A British Journal of Cancer augusztus 6-i számában jelent meg az az elemzés, amely a grapefruit-fogyasztás és a változókor utáni nők mellrák-kockázatának összefüggését vizsgálta. Az elemzés alapját az az óriási adathalmaz képezte, amely a Multiethnic Cohort Study, egy nagyszabású, még a 90-es években megkezdett és több mint 200 000 emberre kiterjedő vizsgálat nyomán keletkezett. Ennek a ma is folyó vizsgálatnak a tárgya a táplálkozás és a rák összefüggése.
Mintegy 50 000, változókor utáni nő adatai álltak rendelkezésre. Köztük összesen 1657-en kaptak mellrákot a vizsgált időszakban, s ami a vizsgálat fő eredménye: azoknál a nőknél, akik átlagosan egynegyed vagy annál több grapefruitot fogyasztottak el naponta, mintegy 30%-kal gyakoribb volt a mellrák előfordulása, mint a grapefruitot nem fogyasztók között.”
szkeptikus.blog.hu/2007/09/07/grapefruit_es_mellrak_egy_nem_vart_ossze
Ez igaz a szójára és minden más étrendi összetevőre is.
@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: 2 részletet, ha neked a kettő egy, a matek a biósoknak sokszor nehéz…
“Mindkét génben számos mutációt azonosítottak különböző betegekben, ezek többsége olyan – szaknyelven nonszensz – mutáció, amely egy rövid, funkcióképtelen fehérje megjelenését okozzák.”
szerinted ez így komolyan helyes és érthető és értelmes mondat ?
Nekem placeboszaga van ennek a D vitaminos reklámnak,de nem baj,ha gyógyítja a betegeket spongyát rá.
@Frizuravarjú: +1
@minyimaaa: Nem tökéletesen helyes, viszont mindenki érti köznyelvileg. Ez a lényeg. Nincs itt semmi látnivaló, oszoljunk kérem!
@dolphin: a fő kérdés, hogy a genetikai hiba ellenére daganatmentes populációnál milyen döntő tényezők játszanak szerepet.
Potencianövelő!
Már rájöttem: szimpla lejáratókampányt folytatsz. Látod mire nem elég 5000 óra tanfolyam?! Nem tanfolyamon kéne tanulnod, hanem a való élettől! Próbáld ki, aztán szidd! De így könnyebb…..na oszoljál fel most már.
@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: nos @minyimaaa: -nál a pont; – azaz nem 1, hanem kettő, sőőt több.
sőőt. volt ott egy másik kommentem is, amiben
kifejezem egyetértésem @Siri Keeton: megjegyzéseivel
+
a pongyola/pontatlan beszédmódot illusztráltam idézett pl-al.
——————-
de a lényeg a lényeg: ne legyen már kettős mérce:
a kritikában elfogadom a pontatlanságot/stb-t
a kritizálandó műben nem, sőőt, feltételezem a posztolóval együtt, hogy a slendriánság alapján Szendi nem érti, nem tudja (Siri Keeton-megjegyzése erre (is) vonatkozik, ugyeee).
Még valami: azt elfogadom, hogy ha valaki beteg lesz, és az orvosok különféle vizsgálatokkal megállapítják, hogy a betegsége D vitamin pótlás esetén gyógyulhat vagy jelentősen javulhat, akkor szedjen D vitamint. De amíg teljesen egészséges valaki, mindössze a D vitamin szintmérés laborértéke mutat hiányt, feleslegesnek tartom a szedését, mert a szervezet működésébe bekavar.
Itt jön be az, hogy mindenkinek más a szervezetének megfelelő D vitamin szint, ezért nem kell szentírásnak venni a laborértéket. Ki tudja, kinek mennyi D vitaminra van szüksége? Hogy neki magának mennyire van szüksége? Ezért jó a könyv, amit ajánlottam, mert laikus számára is érthető módon magyaráz el mindent.
@Tara.: Remek dolog megvilágosodni egyetlen könyv elolvasása után, de ennél egy kicsit többre lenne szükség ahhoz, hogy számítson szerinted mi felesleges és mi nem. C-vitamint is akkor adjunk amikor már kialakult a skorbut?
Nem az új normál értékek, hanem a RÉGI, normál csontfejlődéshez szükséges értékek alsó határán vannak az “egészséges” asztmás és fertőzéseket folyton elkapó serdülők akiknek látjuk a leleteit télen és tavasszal. Feltehetően fogalmad sincs miről írsz.
@jánosbácsi: A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar “tanfolyamain” gyakorló szakembereket képeznek. Probléma?
@Tara.: Elnézést kérek amennyiben bántóan fogalmaztam.
A D-vitamin hiányának és az angolkórnak a kapcsolata megfelelően igazolt. Az optimális szint (markerérték szintje) valóban kérdéses, jelenleg azonban nem ez látszik a fő problémának a rendelkezésre álló szűkös tapasztalatok fényében.
(2009-ben ismert és sikeres olimpikonnál sem tudtunk hivatalosan, állami keretek között D-vitamin szintet méretni. 10-16 ezer forintos vizsgálatot pedig aránylag kevesen finanszíroztak önmaguknak. Jelenleg ennél már valamivel jobb a helyzet.)
Rák megelőzése, hosszú élet
Szia! A születéskori genetikai állomány csupán hajlamot jelez, ez max. 15%-ban játszik szerepet a később kialakuló betegségeinkben! A többit mi tesszük hozzá az életmóddal.
Tehát ha valakinek 15% a hajlama a rákra, de odafigyel, akkor szinte esélytelen a komolyabb betegség kialakulása. Viszont ha genetikailag nincs “kódolva” daganatra, de hanyagul éli életét, akkor nagy eséllyel meg fog betegedni.
Te nagyon ésszerűen gondolkozol, hogy jobb a megelőzés, odafigyelés, mint majd a tűzoltás, amikor lehet késő…
Nézzük meg együtt mivel lehet a legtöbbet tenni a daganatos, de más degeneratív betegségek megelőzése érdekében:
– legalább 80%-ban olyan élelmiszerek fogyasztása, ami tápanyagban gazdag, nem szennyezi hanem regenerálja a testet: zöldségek, gyümölcsök, teljes gabonák, hüvelyesek, olajos magvak, csírák, finomítatlan növényi olajok (állandó fogyasztásra csak az olívaolaj és a kókuszolaj alkalmas, a többit csak kúraszerűen), fermentált bio tejtermékek, hús és hal csak ellenőrzött környezetből
– állati fehérje átlagban max. 10-12% legyen
– étkezés nyugodt körülmények között, jól megrágva, egyszerre keveset
– bélflóra helyreállítása, karbantartása: rostok, szinbiotikumok
– rendszeres, nem teljesen kimerítő – inkább feltöltő testmozgás
– megfelelő légzés, légzőgyakorlatok: jóga, csikung
– stresszhelyzetek csökkentése, stressz célzott kezelése, pozitív szemlélet, ezt segíti elő a shang-gung
– gyógynövények kúraszerű fogyasztása (mindenkinek az aktuális igényének megfelelően)
– időnként végezzünk el egy teljes testre kiterjedő méregtelenítést: bél, vese, máj, tüdő, vér, szövetek, bőr… (egy példa megtalálható itt az oldalon is), a méregtelenítést támogatja a Civirsh ősi keleti mozgássor is
– hormonális egyensúly megtartása, visszaállítása, AVIVA torna
– elegendő napfény (D vitamin szint), friss levegő
– alacsony glikémiás terhelés (finomított, cukrozott, készételek ételek kerülése)
– gluténfogyasztás csökkentése, kordában tartása (egy héten kb. 3-szor lehetne fogyasztani)
– szabadgyökök lekötése megfelelő mennyiségű antioxidáns fogyasztásával (növényi táplálék, kiegészítők)
– a tápanyaghiány megelőzésére, kezelésére organikus és hatásos kiegészítőket szedjünk (változatosan), iktassuk ki teljesen a szintetikus készítményeket
– figyeljünk a gyógyszerfogyasztásra, csak végső (?) esetben alkalmazzuk, hiszen a mellékhatások sokszor súlyosabbak, mint az eredeti probléma
– kerüljük a hormonális fogamzásgátlókat
– kialakult ételintolerancia kezelése, a kimutatott (pl. Food Detective teszttel) ételek kerülése
– kezdjük a napot citromos langyos vízzel és pár csepp olívaolajjal, majd reggelizzünk rendesen!
– 2 – 3 óránként étkezzünk, hogy a vércukorszint ne zuhanjon le
– lefekvés előtt 2-3 órával már ne együnk semmit
– fogyasszunk egész napra elosztva sok folyadékot, főleg tiszta vizet
– legyen értelme, feladata életünknek, higgyünk valamiben, ami előre visz, segítséget nyújt, örömet okoz
– szánjunk időt magunkra, pihenjünk, szakítsunk időt kikapcsolódásra, szórakozásra
– ápoljuk családi és baráti kapcsolatainkat
Biztosan lehet folytatni a sort, lényeg, hogy találd meg, ami az egészséges életmódon belül NEKED beválik, kell! Mert nincs olyan étel – gyógynövény – terápia kombináció, ami csodaszerként mindenkinél egyforma mértékben beválik. Ki kell tapasztalni mire van szükséged!
Ajánlom még figyelmedbe A világ rák nélkül című könyvet is!
Biztos vagyok benne, hogy ha odafigyelsz, akkor megszakad a “rákos genetikai vonal”!!!
@Siri Keeton: pont erről van szó. Nem minden autóban van ékszíj, és az autók jelentős részében nem az van, bár a funkció azonos. (Hajtástechnika) Ha azonban valakik hajtásproblémákról beszélgetnek, vagy adnak tanácsot ráadásul pénzért, nem nagy baj értenek hozzá. SzG-vel komoly baj hogy áltudományos ismereteit, rosszul fordított tudományos feltételezéseit tényekként publikálja.
@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: írtam arról, hogy egészségesen kell táplálkozni, sok zöldlevelű zöldség és gyümölcs például, és akkor nem léphet fel C vitamin hiány. Ugyanis nagyon kevés elég belőle. Arról van szó, talán nem értetted meg, vagy én nem írtam le elég jól, hogy a megfelelő táplálkozással minden vitamint és nyomelemet beviszünk a szervezetünkbe, amire szüksége van. Nem pótolják vagy helyettesítik a táplálékkiegészítők, szintetikus vagy bármilyen vitaminok az egészséges táplálkozást.
@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: húsz éve olvasok, keresek, kutatok táplálkozás témakörben. Egynél picivel több könyvet olvastam el:) De attól még nem leszel okosabb, ha a személyembe kötsz bele.
@Teljesítményfokozó sporttáplálkozás: elnézem.
Még mindig nem érted: bármilyen D vitamin szint mérés félrevezető, mert snki nem tudja, kinek milyen D vitamin szint a megfelelő, ezt mindenki saját szervezete tudja kizárólag. Logikus is, nem kell ehhez semmilyen könyv. Bízni kell lényegesen jobban a szervezetünkben. Amit tehetünk, megadni mindent neki, ami jó. Normális, egészséges ételeket, mozgást, lelki békét.
@fordulo_bogyo: tökéletesen egyetértek. És éppen ez az, amit kevesen tesznek meg, aki megteszi – én is – azt minimum hülyének nézik. Kényelmesebb bekapni a látványpékségek iszonyúan ócska minőségű de meleg, friss csábító illatú pogácsáit vagy egyebeit, mint otthon jó lisztből kenyeret sütni a családunknak és magunknak. Ez van.
@Legelő Őse: Szendi Gábor könyvei nagyon jók. A pszichológiával kapcsolatos könyvei nem is képezhetik vita tárgyát, zseniálisak, aki nem tudja miről beszélek, olvassa el.
A táplálkozásról írott könyvei bizony sokat tudnak segíteni azoknak, akik a könyveiben felsorolt problémákkal küzdenek. Egy nagy hibát azért elkövet: általánosan mindenkinek ajánlja a paleolit étrendet. Ez hiba. Bizonyos típusú, anyagcseréjű emnereknek jó lehet a paleolit étrend – de csak boldog állatok húsával, nem a nagyüzemből – más embereknek meg árthat. Mindannyian mások vagyunk.
Embereket nem lehet az internetről gyógyítani. Nem lehet hiteles egy olyan gyógyító, aki életében egy beteget sem vizsgált meg közelről, nem tudja, milyen az anyagcseréje, hogy működik a mellékveséje, milyen a bélflórája, stb. Ehhez hosszú évek orvosi gyakorlata kell, aktívan praktizáló orvos, akinek a rendelőjében mindenféle beteg megfordul. Voltak olyan orvosok régebben, akik kizárólag az étellel, a beteg alapos megfigyelésével majd a megfelelő gyógymóddal gyógyítottak, gyógyszerek nélkül. Vissza kellene térnünk ehhez a módszerhez.
Szendi munkássága azért jelentős, a zöld könyve is, mert felhívta a figyelmet olyan dolgokra, ami sok embernek még csak eszébe sem jutott. Ha csak tízen gyógyultak meg ennek hatására, már megérte. Idővel rá fog jönni ő is, hogy a paleó nem mindenható, nem több, mint egy divatétrend, ami lecseng majd. De mindig lesznek emberek (a soványak, a legyengültek, a “hideg” típusú emberek – kezük lábuk hideg, sokat fáznak) akiknek a jó minőségű hús jót fog tenni.
Nem kell bántani Szendit. Helyén kell kezelni a munkásságát. Olyan dolgokra hívja fel a figyelmet, amelyek fontosak. Hogy néha átesik a ló túlsó oldalára? Van ilyen egy szenvedélyes ember esetében, aki a végsőkig küzd valamiért, amit jónak, helyesnek gondol.
@Tara.:Bocs, szatiranak szantam, nem gondolom komolyan, csak megprobaltam bemutatni, hogy mi a “koz” egy reszenek a felfogasa…. ezek szerint nem jott at… 🙁
Sajnalom.
@Tara.: “Bizonyos típusú, anyagcseréjű emnereknek jó lehet a paleolit étrend”
Konkretan milyen anyagcsereju embernek, es hogy lehet tudni, egy konkret egyen bizonyos tipusu, vagy sem?
“- de csak boldog állatok húsával, nem a nagyüzemből -“
Egy meggyilkolt allat mitol lenne boldog? Mert ugye nem bekes oregkori vegelgyengulesben kimult allatok husara gondolsz?
@Tara.: “Még mindig nem érted: bármilyen D vitamin szint mérés félrevezető, mert snki nem tudja, kinek milyen D vitamin szint a megfelelő, ezt mindenki saját szervezete tudja kizárólag.”
Ez egy nagyon ártalmas és maradi hozzáállás. Kommented alapján úgy tűnik, hogy szerinted semmi értelme kutatni testünk működését, hiszen mindenki más és más, mindenkinek más a jó, mindenki másként működik. Ezzel tulajdonképpen az emberi test és tágabban értelmezve a világ megismerésének lehetlensége, és az érte tett erőfeszítések feleslegessége van deklarálva.
@Tara.: nem értek veled egyet. Pszichológiával kapcsolatos munkássága egyenesen életveszélyes!
Munkásságát igenis kritizálni kell, hiszen emberek ezrei követik, tekintik hitelesnek,miközben a saját szakmája elzárkózik tőle. Részigazságai, téves következtetései sok száz beteg embert vezetnek félre. A szenvedélye legyen a magánügye. Tiszteletben tartom hogy vele tartasz, de jó szándékkal azt javasolhatom csak, probléma esetén fordulj szakemberhez. Dietetikushoz, pszichológushoz stb. Akik nem abból élnek hogy szenzációhajhász könyveket, ponyvákat,áltudományos segítő műveket írnak, hanem a valóságban gyógyítanak nap mint nap. Nincs baj azzal ha valaki vitatja a fősodor álláspontját. A baj ha ilyen módon teszi. Az új felfedezésekért pedig keresd a szakmai publikációkat.
Hálás köszönet ezért az írásért, nagyon örülök, hogy vannak még értelmes és főleg okos emberek kis hazánkban! Igaz, hogy külföldön már rég lecsengett, de Magyarországon a paleoipar még mindig az egyik legjobban virágzó lehúzás. Hogy honnan tudom? ONNAN JÖVÖK! Úgyhogy kedves elvakult Szendi-hívők, ti még ott leledztek, ahonnan én már rég eljöttem: újat mondani nem tudtok, ugyanis két év tapasztalat pont elég volt ahhoz, hogy az ilyen és ehhez hasonló írások csak megerősítsenek abban, hogy életem legjobb döntése volt kilépni a szemellenzős, folyamatosan kizsebelt birkanyáj soraiból. Nagyon köszönöm még egyszer ezt (és a másik két előző, a témához kapcsolódó) kiváló cikket is, le a kalappal a szakmában jártasak előtt! Csak így tovább!!
@Tara.: Adok neked 10 szelet rántott karajt, mindegyiket másik disznóból. 5 a bácskai kombinátból van, 5 meg Jóska bácsi tanyájáról. LÉgy szíves, add meg az eljárást, ami alapján megállapítod, hogy az egyes karajok eredeti tulajdonosa honnan jött!
@Legelő Őse: milyen szempontból, miért életveszélyesek a pszichológia témában írt könyvei? Érdekelne.
A paleóban nem vagyok érdekelt, vega vagyok hosszú évek óta, bár nagyon néha eszem halat. Egészséges vagyok ( 63 évesen) mióta nem eszem zsírosan – értem ezalatt a látható zsírokat – a magas vérnyomásom is helyreállt. Más bajom meg sosem volt.
Nem vagyok elvakult Szendi hívő, sőt, én vagyok az, akit a kritikus véleményem miatt régebben kitiltott a blogjából. Ettől föggetlenül az érdemeit elismerem.
Teljesen felesleges a cionista diktatúra oktatási rendszerében kiképzett henteseket és mészárosokat győzködni a valódi emberi, természeti értékrendről.
Egyétek csak a “mekdonáct”, a ragasztott húst, a génmanipulált cuccokat és zabáljátok két pofára a gyógyszereket! Fogyasztói társadalmat a fenntartható növekedés érdekében minden élőlénynek! 🙂
@negondolkozz!majdénmegmondom!: “génmanipulált cuccokat”
Akkor ugye te kizárólag vadászatból élsz, és még búzát sem eszel? 🙂
@Tom Benko: így nem hiszem, hogy meg lehet állapítani, én biztosan nem tudnám. Veszünk néha húst, mert a férjem nem vega, de mindig közvetlenül az állattartótól. Akinek ismerjük a birtokát, látjuk, hogy bánik az állatokkal, tudjuk, mit esznek az állatai. Van a youtubon egy videó is róla.
Másképp soha, sehonnan nem vennénk húst. Van neve is ennek az embernek: Nagy Tibor és Hárskúton él. A Zirc melletti Akli majorban lehet időnként rendelni, akkor ő a frissen vágott húst odahozza.
Nálam érzelmi kérdés is a húsevés, miattam ne kelljen egy állatnak se meghalnia. A férjem is vega lenne, ha nem lenne ez a lehetőség. Ritkán eszik hús egyébként, azt is leves formájában.
Halat pedig: vadlazacot eszem, jó minőségű kapható fagyasztva a Lidl-ben ( Sparban is van, de az sokkal drágább) nagyjából kéthetente egy szereletet.
@fordulo_bogyo: éppen ez a baj a világgal, az emberek egészségével, ezért van annyi beteg. Mert amikor megszívlelendő dolgokat írsz a táplálkozáról, azt szatírának nevezed. Sebaj, a te egészséged vagy betegséged, nem az enyém:)
@Tara.: azér van annyi beteg, mert a lökött orvostudomány egyre javítgatja őket, ahelyett, h hagyná, a bölcs természet végezze el a munkáját.
fagyasztott vadlazac a lidlből…
ravasz, kíváncsi vok, mit ennél, ha az utóbbi két évezrednyi civilizáció véletlen nem tolta volna a kezed ügyébe ezt a meglepő, ám felettébb motiválatlan táplálékválasztást.
csakmert a tavi ponty büdi, nincs húsíze, és utál meghalni.
@De gustibusaut bene, aut nihil: teljesen igazad van. Abszolút.
@Tara.:
“Halat pedig: vadlazacot eszem, jó minőségű kapható fagyasztva a Lidl-ben ( Sparban is van, de az sokkal drágább) nagyjából kéthetente egy szereletet. “
Hja kérem, így én is vega vagyok, kivéve amikor épp hús van ebédre :p
@Komavary: jogos. Huszonéve vagyok vega, és éppen a Szendi zöldkönyv hatására próbálkoztam meg a hús- és halevéssel, hátha a szénhidráttól magas a vérnyomásom:) a húst nem jól emésztem, valószínűleg nem alakult ki az ehhez megfelelő bélflórám. Halat meg azért eszem néha, hogy kerüljön belém némi omega 3 zsírsav, ugyanis táplálékkiegészítőket elvből nem eszem. Ezzel választ adtam arra is, miért nem ponty vagy busa. Csak a hideg vízben élő halakban van omega 3.
Jól elvagyunk, nem?:) Abba kellene hagyni ezt a témát, nem én vagyok műsoron, hanem Szendi Gábor. Térjetek vissza hozzá szerintem.
@Tara.: Ja, akkor ezek szerint nincs különbség a “boldog” és a “nem boldog” állat húsa között. Ebben az esetben én viszont a nekem tetszőt választom, ami, jelen helyzetben, a legolcsóbb. Egyébként nem tudom, amikor édesanyámékkal tyúkot vágtunk, szigorúan háztáji nevelésűt, tiszta növényi táplálásút, akkor a tyúkok nem tűntek túl boldognak…
@Tara.:
“Nálam érzelmi kérdés is a húsevés, miattam ne kelljen egy állatnak se meghalnia. “
Nálam is érzelmi kérdés a húsevés, mert ha nem ennénk húst, a kedvenc gazdád is levágná azt a rengeteg állatot amit tart. Minél vegább valaki, annál inkább arra ösztönzi a termelőket, hogy egyáltalán ne tartsanak állatokat és szabaduljanak meg a meglévőktől.
@Tom Benko:
“Ebben az esetben én viszont a nekem tetszőt választom, ami, jelen helyzetben, a legolcsóbb.”
Pedig erre még mondás is van: olcsó húsnak híg a leve. 🙂
” tiszta növényi táplálásút, akkor a tyúkok nem tűntek túl boldognak…
Szerencsétlen tyúkok nem növényevők, persze hogy nem boldogok a tiszta növényi tápláláson 😛
@Komavary: Sajnos tanári bérből csak a csirkefarhát jön ki jól. 🙂 Egyébként vega tyúkok voltak, emlékszem, a földigiliszták vidáman randalírozhattak az tyúkudvarban, legfeljebb rájuk léptek. Mondjuk volt ragadozó kakasunk is, állandóan a tyúkok hátára ragadt. 🙂 Sőt, a fatert le is akarta vadászni, úgyhogy ettünk kakaslevest is. 🙂
@Tara.: véleményem szerint azért,mert a részigazságokat tartalmazó pszichiátria kritikája, nem pontosan árnyalt gyógyszerellenessége, az állításival ellentétben nem elégséges valódi klinikai gyakorlat híján azokat az embereket, akiket még a mostani egyébként béka segge alatt lévő rendszer is meg tudna gyógyítani, további alternatív terápiákra sarkallja (lásd weboldalának blogján kommentelőket) miközben jelentős részük aktív gyógyszeres és terápiás kezelés kombinációjától már valószínűleg már tünetmentes lenne… Mindez szerintem iszonyat!
itt egy nagyon jó orvos beszél a hammer féle rákterápiáról… is…
http://www.vntv.hu/videokereso.php?psearch=gelleri&btn=Keres%C3%A9s
Dr. Gelléri Julianna
@wmiki: Már az ismertetők is szánalmasan bugyuták… Amúgy a hölgy nevére rákeresve sem található semmi értelmes. Új medicinás homeopata, azaz kb nem ért hozzá. De tudod, mit? Ha adsz nekem korrekt klinikai vizsgálatot akár a homokos paciról, akár a neonáci orvoslásról, akkor majd foglalkozom vele. Addig viszont felesleges erőlködni…
@p_ilonka: bocsi, de itt nem az érzelmekről van szó ( a gyűlölet – ha van – oda tartozik), hanem a genetikai alapok értéséről/nem értéséről! Milyen elmélet az, ami a nem megértésen alapszik?
@A.E.: kinek kevésbé károsak? Szendinek, vagy azoknak akik pechükre betartják az ajánlásait?
@padisah: AJ elsősorban az előzetes családi események miatt döntött úgy ahogy! Ha valakinek a felmenői Alzheimeresek voltak idős korukra, nyilván az illőtő is gondol arra, hogy neki is ez lesz a sorsa s ha ez ellen valamiféle kibúvót lát, akkor elindul azon az úton.
@barankai: a civilizáció inkább a diagnosztikában mutatkozik meg, mivel megfelelő vizsgáló és elemző módszerek/lehetőségek nélkül a rákot és sok más betegséget is legfeljebb tünetileg lehetett diagnosztikálni. Régen óriási lehetett a különbség a halál látszólagos oka és a valódi közt. Erről a patológusok tudnának többet mondani.
@fordulo_bogyo: mondjuk megfordithatnád az arányt: 85/15-re s akkor akár igaz is lehet!
Na ehhez mit szólsz zsugorított agyú Kecsua harcos:
hvg.hu/egeszseg/20130624_Kiehezteti_a_rakos_sejteket_a_paleolit_di
@negondolkozz!majdénmegmondom!: De mi ennek a hírnek az eredetije? Az MTI-n kívül én néhány APA hírt átvevő osztrák híroldalt találtam, viszont a würzburgi klinika honlapja nem ismer Daniela Pfeifert. Szóval még csak nem is lektorált szakcikket keresek, megelégszem egyelőre az inkriminált borssúrával, hogy lássuk pontosan mit ír (mert ami átvevődött az inzulinreceptrorkról az péládul tuti, hogy ebben a formában nem igaz).
Erről a könyvről van szó:
http://www.amazon.de/Ketogene-Ern%C3%A4hrung-bei-Krebs-Tumorerkrankung/dp/3942772434/ref=sr_1_2?ie=UTF8&qid=1372115501&sr=8-2&keywords=Ulrike+K%C3%A4mmerer
(vagy a tavalyi, hasonló témájú könyvről)
A szerzőtől egy review:
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3267662/
meg egy vizsgálat, 16 fővel:
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3157418/
@negondolkozz!majdénmegmondom!: Ugyanazt a hirt az Index es az Origo es szorol szora ugyanigy hozta, csak a cim volt mas, ott nem volt szo paleolit dietaror, hanem korrektul katogen dietarol szolt.
Íme az idézett brossúra/betegtájékoztató:
lchf.de/wp-content/uploads/2011/06/ketogene_ernaehrung_bei_krebs.pdf
A cikkben idézett dietetikus hölgynek pedig sem a würzburgi klinikához, sem a tanulmányhoz nincs köze, ő csak egyszerűen a téma szakértője 🙂
A sztori pedig onnan indult, hogy a La vida loca nevű osztrák honlapra, aminek a blogjába Daniela Pfeifer nagyon gusztusos reggelikről rak fel fotókat, Steffen nevű kollegája idén februárban írt egy bejegyzést a ketogén diéta és a rák viszonyáról, a würtzburgi egyetem kiadványát idézve.
lavidalocateam.wordpress.com/2013/02/15/was-hat-es-auf-sich-mit-der-anti-krebs-ernahrung/
@Komavary: Biztos bennem van a hiba, de mivel az eleve 16 fővel induló vizsgálatból öten csinálták csak végig a kúrát, ráadásul mindennemű kontrollcsoport nélkül (esetükben sem állt meg a rák, csak relatíve jobb közérzetről beszéltek), nem értem, hogy milyen következtetést lehet ebből a megfigyelésből levonni. Honnan tudják, hogy ez a dolog jobb, mint bármi nemű placebo?
“Until now, no randomized controlled trials have been conducted to evaluate the effects of a KD on tumor growth and patient survival. It has to be noted in general, however, that any dietary intervention requiring a dramatic change of life style makes randomized studies nearly impossible – however, even prospective cohort studies are missing. There is only anecdotal evidence that such a diet might be effective as a supportive treatment. “
Ez a reviewből van.
Úgy látszik, más stílusban ír az ember szakcikket és más stílusban ismeretterjesztő könyvet.
_Elméletileg_ segítenie kéne, gyakorlatilag biztosan nem árt – csak az a fránya adat hiányzik.
(Szerintem megint az a probléma, hogy a SWD-nél kb. bármi jobb, de egy ilyen többváltozós szituációban ezt lehetetlen normálisan mérni.)
@Komavary: ” It has to be noted in general, however, that any dietary intervention requiring a dramatic change of life style makes randomized studies nearly impossible “
Ugyan miert?
Miert ne lehetne veletlenszeruen ket csoportra osztani a pacienseket es az egyik csoportnak eloirni a ketogen dietat, a masiknak meg nem.
Mi az SWD?
Nem lesz “vak”, kulonosen nem “dupla vak” proba, de miert ne lehetne random?
@dolphin: Itt a kérdés az, hogy volt-e már, aki a paleonak nevezett diétába belehalt, és hányan voltak, akiknek használt? A nagyjábóli arányok alapján tudjuk mondani, hogy az ajánlásai jók.
Lehet apróbb dolgokat kritizálni, finomítani, satöbbi.
@fordulo_bogyo:
“Miert ne lehetne veletlenszeruen ket csoportra osztani a pacienseket es az egyik csoportnak eloirni a ketogen dietat, a masiknak meg nem.”
Mert túl kevés a beteg, túl vegyes a háttér, és – szerintem – egy gyógyíthatatlan, áttétes rákkal együtt élő beteg számára joggal huszadrangú kérdés, hogy élete utolsó pár hetében-hónapjában mit eszik. Ha egyáltalán van mit ennie.
Ha a paleolit diéta hatásait akarod tesztelni, akkor szerintem két dolgot tehetsz.
Egy, fogsz x darab egészséges fiatalt, és Y ideig a csoport egy részét ezzel, a másikat meg a szokásos étrenddel eteted, azután meg keresel olyan egészséget leíró értékeket, amik alapján kijelented, hogy az új étrend jobb vagy rosszabb, írsz belőle cikket és/vagy ismeretterjesztő könyvet.
Kettő, megvárod míg lesz elég adat egy széles körben végzett vizsgálatból az adott étrendre nézve. Szerintem ilyen még nics a paleóból.
Másképp (pl. végstádiumos rákos betegekkel) szerintem esély sincs.
Egy viszont szinte biztos: a szokásos nyugati étrendhez képest (standard western diet, SWD, meg nevezik még vagy hatféleképpen: en.wikipedia.org/wiki/Western_pattern_diet ) a tudatos étrend/életmódváltozások pozitív változást fognak mutatni. (A fényevést és társait persze kizárva).
@Komavary: a másik topikban is írtam, hogy még a nagyobb létszámú kontroll csoportok esetében sem kaphat az ember teljes értékű eredményt, mivel minden egyed másként reagál úgy a gyógyszerekre, mind a táplálékokra, ergo a különböző diétákra is. A nagyszámok törvénye persze érvényesül, de egyénekre lebontva már korántsem egyértelmű a helyzet. Nem véletlenül van a gyógyszerek dobozaiban hetvenhét kontraindikáció jelezve, csakhogy senki se perelhesse a gyártót!
@Tara.: “milyen szempontból, miért életveszélyesek a pszichológia témában írt könyvei? Érdekelne.”
Két cikk azoknak, akik még nem olvasták, esetleg árnyalja a képet:
index.hu/tudomany/2013/06/21/kell-e_nekunk_a_pszichiatria/
epa.oszk.hu/01300/01326/00058/11vizi.htm