Re: Génpiszka-piszka – Hegyi Gyula (MSZP)

Közzétéve Szerző:
4

(Ha osztanánk a sebességre díjat, azt Hegyi Gyula kapná, aki hihetetlen impresszív sebességgel válaszolt GMO-s kérdéseinkre. Ha majd összegyűl több válasz, akkor lesz egy reakció poszt is. Ha nem lesz több válasz, akkor is ;-)).)

"Az EP Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottsága tegnap (megj.: 16-án – dolphin) – előterjesztésemben – ismét megvitatta a GMO-kérdést. Egyértelművé vált, amit én eddig is hangsúlyoztam, hogy az EFSA nem végez önálló vizsgálatot, csak a gyártó által benyújtott dokumentációt értékeli. Ezt az Európai Bizottság (Commisson) jelen levő vezető képviselője is elismerte. Minimális követelmény lenne, hogy ne a forgalmazásban érdekelt cég, hanem független szakértők végezzék el a vizsgálatot.
Az irodalomban természetesen léteznek "jó" GMO-k, mint a fokozottan szárazságtűrő növények, de az európai piacra kizárólag toxikus anyagot termelő növényeket – elsősorban a MON810-et akarják behozni. A géntechnológiát általában és a génmódosított növényekkel való kutatásokat természetesen nagy hiba lenne "betiltani". De erről szó sincs. Egy mérget termelő, a környezetet veszélyeztető, a gazdálkodókat a magas jogdíjjal és a kötelező kiegészítőkkel megkárosító kukoricafajtáról vam szó, amelyet az EU Magyarországra akar kényszeríteni – olyan károkozó ellen védekezve, amely nem is okoz különös károkat Magyarországon.
Ha sikerül elérni, hogy minden EU-tagállam maga határozzon, akatr-e GMO-kat vagy nem a saját területén, akkor az Ön által felvetett kérdéseken is el kell gondolkozni.
Addig a diktátum ellen kell küzdeni."

Génpiszka-piszka

Közzétéve Szerző:
4

Aki már korábban olvasta a blogon génmódosításról alkotott véleményünket, az gondolom nem lepődik meg, hogy amikor bő két hete attól zengett a teljes magyar média, hogy mekkora öröm is az, hogy "Magyarország génmódosítás mentes marad" és ez egy mekkora össznépi összeborulás most akkor, mi koránt sem éreztük az előírt extázist, hanem azon morgolódtunk, hogy egy tudományos kérdésben úgy sikerült véleményt alkotni, hogy közben a valóban érdemi vita el sem kezdődött.

Hogy egy kicsit jobban megérthessük, mit is jelent a magyar álláspont, az alábbi kérdésekkel kerestem meg a parlamenti pártok, valamint az LMP egy-egy képviselőjét:

  1. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) tavaly megvizsgálta a magyar álláspontot a MON810 génmódosított kukorica kapcsán és azt (ismételten) megalapozatlannak találta. Milyen szakmai ellenvetések miatt gondolja Ön és a pártja, hogy az EFSA tavalyi, ill. korábbi jelentése megalapozatlan? (A napi sajtóban népszerűnek bizonyult az az álláspont, hogy az EFSA GMO-bizottsága túlságosan a "GMO-lobbi" hatása alá került. Amennyiben Ön osztja ezt a nézetet, kérem, jelölje meg, hogy a szóban forgó bizottság melyik tagjairól van szó, ill. melyik cégről, és mi a (közvetett vagy közvetlen) bizonyíték a kapcsolatra.)
  2. A döntést üdvözölve valamennyi magyar politikai erő azt emelte ki, hogy Magyarország "génmódosítás-mentes marad". Mivel ez a nézet lényegesen túlmutat a MON810 kukorica elutasításán, kérem, indokolja meg, milyen általános ellenvetések merülnek fel a génmódosítással, mint technológiával szemben, amelyek ugyanúgy érvényesek a Bt-kukoricéra, mint a ciszgenezissel létrehozott fajtákra? 
  3. Van olyan feltétel, amelynek teljesülése esetén Ön és az Ön által képviselt politikai erő megváltoztatná a génmódosított élőlényekről alkotott nézetét? Ha igen, akkor kérem nevezze meg ezt a feltételt, ha pedig nincs, kérem írja meg, miért.

Az esetleges válaszokat (néhány már született) a blogban közzétesszük. 

Nature’s Great Events

Közzétéve Szerző:
1

A BBC új sorozata (az öreg Attenborough tálalásában) nem mutat igazából semmi újat, hiszen a pisztrángok és szardíniák vándorlása, vagy az Okavanago "delta" évente megismétlődő története már ismert más filmekből. Ugyanakkor, ha jól tévedek, ilyen minőségben és részletességgel még sosem láthattuk, mi is történik. A teljes filmeket csak a BBC iPlayer rendszerén keresztül lehet megnézni, ami elvileg nem működik Nagy Britannián kívül, de a YouTube-on levő hivatalos oldal filmecskéi is magukért beszélnek. (Akinek van lehetősége, mindenképpen HD minőségben nézze.)



Korallok ideje

Közzétéve Szerző:
5

Jerry Coyne új könyvében leltem egy igen érdekes történetre, amely hevenyészett gyorsfordításban valahogy így hangzik:

"Más módjai is vannak, hogy a radiometrikus időmeghatározás pontosságát leellenőrizzük. Ezek közül az egyik, a Cornell University-n dolgozó John Wells fosszilis korallokról szóló szellemes tanulmánya, biológiai vonatkozású.

A radióizotópos meghatározás szerint ezek korallok a Devon során, 380 millió évvel ezelőtt éltek. De Wells egyszerű ránézésre is meg tudta mondani, hogy mikorról származnak. Azt a tényt használta fel, hogy az árapály okozta súrlódás fokozatosan lelassítja a Föld forgását. Minden nap – a Föld egy teljes fordulata – egy kicsit hosszabb, mint az előző nap. Nem mintha észrevehetnénk: hogy egész pontosak legyünk 100.000 évente a nap hossza kb. 2 másodperccel nő. Mivel az évek hossza – az az idő, ami során a Föld megkerüli a Napot – nem változik, az évet alkotó napok száma fokozatosan csökken az idő során."

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A sérv mint érv

Közzétéve Szerző:
12

Mármint az evolúció mellett és a tervezettség ellen. Ugyanis a lágyéksérv egy tipikusan olyan betegségünk, ami egy "értelmesen tervezett" rendszerben elkerülhető lett volna, azonban az evolúció hozott anyagból való bütykölése magyarázatot ad arra, hogy miért kell mégis tartanunk tőle.

De mi is a lágyéksérv? Szakértői megfogalmazásban: "Sérvnek (hernia) általában a hasfal rétegei között előtüremkedő hasi
szerveket, elsősorban a beleket tartalmazó hashártyatasakot nevezik. A
sérvek rendszerint a hasfal leggyengébb, a hasüregi nyomásnak
legkevésbé ellenálló pontjain alakulnak ki. Férfiaknál ilyen helyek a
lágyékcsatorna nyílásai, melyeken keresztül a herékhez futó erek,
idegek és egyéb képletek lépnek ki a hasüregből."

A kérdés tehát adott, miért van a férfiak lágyékcsatornája ott ahol, és gyengíti a hasfalat úgy ahogy? Hogy erre választ kaphassunk, egy kicsit fel kell idéznünk a férfi ivarszervek fejlődését.




Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A hordó fenekéről nézni

Közzétéve Szerző:
3

Vannak olyan pillanatok, amikor egy addig számára ismeretlen fajt látva egy biológus szeme is nagyra tágul, és a hoaxra meg photoshopra gyanakodva kezd keresgélni az eredeti cikk után. Kb. ez volt esetemben is, amikor először megláttam a Macropinna microstoma fényképét.

Nem is annyira a felfele meredő szemek miatt (amelyekről bővebben lásd mindjárt), hanem az átlátszó fejtető miatt.

Ezt lényegében egy rugalmas, pikkely mentes (és, értelemszerűen, átlátszó) kötőszöveti réteg, valamint az alatta levő, folyadékkal kitöltött üreg alkotja. Ennek az üregnek az aljából merednek felfele a szemek – ami egyen azt is jelenti, hogy a koponya nagymértékben átalakult, hogy ezt a pozíciót lehetővé tegye. (Megj: a hal elején, a száj felett levő “szemszerű” bemélyedések a szaglóüregek.)

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Az anti-Baldwin jelenség

Közzétéve Szerző:
10


Ahogy a jó angolok mondják, "it came to my attention"… Mármint az, hogy a blogunk egyik posztját egy olyan elméleti konstrukció alátámasztására citálják, ami max. szigorúan gravitációmentes térben nem omlik instant össze. Az említett poszt lényegi mondanivalója, bár erősen megkérdőjelezhető, itt nem is érdekes, inkább egyik felhozott "tudományos" érvet vesszük egy kicsit szemügyre (és akkor ez egyúttal az előzetes figyelmeztetés mindazoknak, akik először
keverednek ide: a moderálás is szigorúan ennek a jegyében zajlik).

Nem az eszméletlenül magasra feldobott labdákról lesz szó, mert azok annyira evidensek, hogy nem elegáns túl sokat rugózni rajtuk. Így nem szaporítom túl sokáig a szót azzal, hogy mi is a gond, amikor valaki szerint: "[a] zsiráf nyaka bizony hogy azért hosszú, mert a korábbiak sokat nyújtogatták, és úgy maradt. Ezt nevezik evolúciónak…". (Természetesen Lamarck is az evolúciót igyekezett megymagyarázni, ahogy Darwin is, csak épp a később felismert biológiai sajátosságok utóbbit támaztották alá. Pl. az ivarsejtek jóval azelőtt elkülönülnek, hogy a zsiráf érdemben nyújthatná a nyakát, így aztán persze nem nagyon adódhat át egy efajta szerzett tulajdonság.) Azzal sem töltenék túl sok időt, hogy mennyire értelmetlen az a fejtegetés, hogy "számos kísérlet történt például az evolúció modellálására: muslicák
millióit tették ki mindenféle mutagén hatásnak azzal, hogy a
véletlenszerű mutációk között ott kell lennie egy-két előnyösnek is.
Nos: ilyet sosem sikerült kimutatni, ártalmast viszont annál többet."; majd esetleg SexComb, ha lesz nagyon ingerenciája rá ;-). A különböző emberi populációk közti, vélt IQ különbségek nem létező genetikai alapjait meg már korábban kiveséztük.

Van azonban egy eredeti(bb) felvetés is a posztban, amivel érdemes egy kicsit foglalkozni: "A tanult magatartásformák bizony öröklődővé válnak – hogy pontosan
hogyan, azt még nem tudjuk, de az már nem kérdés, hogy van mód erre. Ha
nem így lenne, a pikók rég kihaltak volna, hiszen nem tudnának fészket
építeni… "

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Maiacetus

Közzétéve Szerző:
4

A cetek vízi életmódhoz való alkalmazkodása egy megunhatatlan téma, részint azért mert a gerincesek evolúciójának egyik legérdekesebb története, részint pedig azért, mert az egyre gazdagabb fosszilis anyagnak köszönhetően egyre jobban tudjuk rekonstruálni, hogy miként is következett ez be.

A napokban leírt újabb "átmeneti forma", a Maiacetus inuus, azonban nemcsak abban különleges, hogy újabb részleteket tesz láthatóvá a cetek morfológiai átalakulásából, hanem egyszersmind egy kicsit betekintést enged az ősi cetek viselkedésébe.

A Maiacetus maradványai, mint a ceteknél az már szinte megszokás számba megy, Pakisztánban kerültek elő, egy kb. 47.5 millió éves rétegből. Ha egy későbbi cet, a Dorudon atrox csontvázával vetjük össze, akkor könnyen észrevehető a tipikus cet koponyaforma jelenléte, de az talán még szembetűnőbb, hogy a Maiacetus-nak még mind a 4 végtagja jól fejlett volt. Vagyis még képes volt a szárazföldön járni, bár hosszú újpercei alapján valószínűsíthető, hogy ez rövidebb távokat jelentett csak, és végtagjait már többnyire a víz lapátolására használta.

A szárazföldi életforma abban is megnyilvánulhatott, hogy a mai cetekkel ellentétben, ezek az állatok még a szárazföldön szültek. Erre enged következtetni az egyik lelet, amely egy ellés előtt álló nőstény, és a méhében levő magzat különlegesen jó minőségben megmaradt maradványa. A magzat (kék színnel, bal oldalt) fejjel a méhszáj fele található, ami tipikusan a száraföldi emlősök sajátossága (lásd egy tehén szülését A-C), és azért előnyös, mert csökkenti a fulladás veszélyét. A mai bálnákra viszont már egy fordított testhelyzet a jellemző (D), ami az ő, vízi életmódjuk során minimalizálja a világrajövetel kockázatát. 


Gingerich PD, ul-Haq M, von Koenigswald W, Sanders WJ, Smith BH, et al. (2009) New Protocetid Whale from the Middle Eocene of Pakistan: Birth on Land, Precocial Development, and Sexual Dimorphism. PLoS ONE 4(2): e4366. doi:10.1371/journal.pone.0004366

Jajistenemgéjemó

Közzétéve Szerző:
148

(Bár bő egy éve már leírtam a lényeget, egy mai IndexVideo miatt most amúgy is megint a génmódosításról írnék. Mivel azonban a napokban hasonló apropóból már máshol írtam néhány sort, és nincs kedvem kvázi ugyanazt leírni, most annak a betűhalmaznak kicsit átírt verzióját teszem ide.) 

Egy mondatban a lényeg: nincs semmilyen a priori okunk arra, hogy a génmódosítást félelmetesnek állítsuk be, és a génmódosítás, mint
technológia, csuklóból elutasítása nemcsak alaptalan és tudománytalan, de felelőtlen is.

És akkor egy kicsit részletesebben: a génmódosítás mindennapjaink
része, bár remélhetőleg egy biológia-blogban ezt fölösleges nagyon kifejteni. A természet maga is intenzíven "génmodosít"
(mutációk, anyone?), amit aztán mi, emberek, keményen kihasznál(t)unk.
Aki azt hiszi, hogy a génmódosítást csak őrült és/vagy pénzéhes
tudósok csinálják, szuper-titkos laborjaikban, az az én szememben
ignoranciából egy kreacionista szintjén mozog, hiszen mind a ketten a
genomok kvázi állandóságát hiszik és hirdetik.

Nyilván nem az jut eszünkbe, amikor kukoricát veszünk, hogy ennek a
növénynek erősen módosult tga1 génje van, vagy amikor rizst főzünk,
hogy az azért válhatott a fél világ haszonnövényévé, mert az sh4 gén
mutációjának következtében nem szórja a magjait. (A jázmin rizs
kedvelői meg az sk2 enzim loss-of-function mutációjáért lehetnek
hálásak, a sticky-rice rajongók pedig egy keményítő-szintáz
splice-acceptor mutációjáért.) Az organic szekcióban/piacon vásárolt
hosszúkás (lucullus) paradicsomot fogyasztva sem az az első
gondolatunk, hogy hú, ez mennyire transzgén, hiszen egy transzpozon
ugrott az IQD12 gén szabályozórégiójába és emiatt az túltermelődik,
pedig mégis erről van szó. Vagy ott van az ultimate Frankenfood, már
ha az eredeti történetre gondolunk, a 3-4 különböző faj
hibridizációjából létrejött búza – amit mégis gondokozás nélkül
fogyasztunk.

Ami, így 2009-ben, különbözik az előző sokezer évtől, hogy több évig
(évtizedig) tartó szelekció-keresztezés-szelekció helyett közvetlenül, célzottabban tudunk géneket módosítani. Igen, ez azt is jelenti, hogy akár Bt-toxint tudunk termeltetni a levelekkel, de azt is jelentheti, hogy ún. ciszgenezist hajtunk végre, amikor rokon fajtákból viszünk át közvetlenul genomi szakaszokat a tápnövénybe. Ez gyakorlatilag ugyanazzal az eredménnyel jár, mint az előbb említett, erősen időigényes "klasszikus" eljárás, ahol tucatnyi generációt eltarthat, amíg sikerül csak az adott szakaszt berekombináltatni.  Ciszgenezissel már növeltek meg a fehérjehozamot, vagy a szárazságtoleranciát gabonafajokban, de ebből a legtöbben nem tudunk semmit, mert ezek a növények (hiába csak búzafajta – búzafajta közti génmódosításról van szó), egy csomó helyen nem kerülhettek forgalomba, hiszen jajistenemgéjemók. Személy szerint nem latom, hogy állíthatja valaki, bármilyen alapon, hogy ez nem egy nonszensz állapot. 

A Monsanto anyagi érdekei és a Bt-kukorica így csak nagyon dogmatikus felfogásban lehet ok arra, hogy egy teljes technológiát tiltsunk emiatt. (Már egyáltalán, ha utóbbi valóban annyira veszélyes, mint azt
állitják.) Kb. olyanná válik így a diszkusszió, mintha a Merck-en és a
Vioxx-on rugózva a teljes gyógyszerfejlesztő ipart le akarnánk csukni. A hasonlat azért is instruktív, mert látható, hogy igen, a
fejlesztések során történhetnek csalások, amire fel kell készülni, a
cégeket kötelezni kell teljes hatástanulmányaik nyilvánosságra
hozzatalára. (Alternatívaként: állami, vagy független nemzetközi intézet
végezhesse csak az egyes teszteket, amit a cégeknek kell viszont
fizetniük.) Sőt, olyan is lesz, hogy egy fejlesztés alatt álló anyag
valóban veszélyes, ami sajnálatos körülmények közt fog a teszteken
kiderülni (lásd TGN1412). De ettől még csak a legelszálltabb homeopaták, és nagyon "ezós-tudatú"
new age hippik akarják a gyógyszerfejlesztéseket en bloc betiltani.
Az alaptalan ijesztgetés meg általában az élet semmilyen területen nem szokott bevállni. Olyan lesz a helyzet, mint amikor a túlbuzgó szülők rendes magyarázat helyett rettenetesen szörnyű következmények egész sorát ecsetelik gyermekeiknek, különböző tevékenységekkel kapcsolatban, és aztán persze a gyerek, mivel
egyik haverjának sem lett tőlük semmi baja, mégis kipróbálja azokat. Legutóbb
egy walesi farmer tartott be a walesi törvényhozásnak hasonló módon, de még a luddita
amishek is simán es örömmel termesztik a GMO kukoricát, a nagyobb
hozam miatt.

A zöld mozgalmak elemi érdeke, hogy egy flottul működő teszt- és
monitoring rendszert állítsanak fel, amivel kiszámíthatóan lehet
tesztelni az egyes GM fajokat, és ezek alapján a valóban veszélyeseket
betiltani, a többit meg szépen engedni termeszteni. Ha "erkölcsi alapon" született
dogmatikus döntésekhez akarjuk igazítani a tudományos eredményeket,
akkor azzal magunkat és a tudományos módszert járatjuk le. És ha majd
lesz egy valóban veszélyes GMO, akkor hiába veri a Greenpeace a
tam-tamot, mert már senki nem veszi komolyan sem őket, sem más zöld szervezeteket. És ez egy tényleges felelősség.

Fekete farkasok

Közzétéve Szerző:
Válasz

És akkor egy kis visszatérés egyik kedvenc vesszőparipánkhoz, a pigmentáció evolúciójához. Ezúttal az észak amerikai szürkefarkasokat vesszük nagyító alá, ugyanis ennél a fajnál egy érdekes színezeti trend figyelhető meg: az északi, fátlan tundrán fiatalon világosszürkék, idősebben pedig piszkosfehér színűek ezek a ragadozók, viszont délebbre, ahogy nő az erdővel borított területek aránya, úgy nő egy olyan színváltozat gyakorisága is, amelyik fiatalon fekete, majd később sötétszürkévé válik.

A fekete szín ilyen esetekben mindig egy kicsit árulkodó: mivel már számos faj esetében feltérképezték a besötétülést, azaz melanizációt okozó mutációt, tudjuk, hogy leggyakrabban ez a egy ún. melanocortin receptorhoz, vagy az általa aktivált útvonalhoz köthető. Így aztán kézenfekvő volt a fekete farkasokban is először a receptort kódoló mc1r gént, ill. a jelátviteli út anatgonistáját kódoló agouti-t megvizsgálni. A vizsgálat azonban nem hozta a várt eredményt: a két említett génben semmilyen olyan változás nem tapaszatlható, ami megmagyarázná a pigmentációs útvonal extra aktivációját.

Így aztán más jelöltek után kellett nézni, és az egyik az történetesen az a K lókusz lett, amiről nemrég kutyák esetében derült ki, hogy mutálódva fekete szőrszínt okozhat. Itt már több szerencsével járt a kutatás: kiderült, hogy a szóbanforgó gén, a fekete egyedekben valóban tartalmaz egy rövid, 3 bázispárnyi deléciót, ami működésképtelenné teszi. Ami azonban furcsává teszi a dolgot, hogy pont ugyanezt a mutációt lelték a fekete ebekben is.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →