A cetek vízi életmódhoz való alkalmazkodása egy megunhatatlan téma, részint azért mert a gerincesek evolúciójának egyik legérdekesebb története, részint pedig azért, mert az egyre gazdagabb fosszilis anyagnak köszönhetően egyre jobban tudjuk rekonstruálni, hogy miként is következett ez be.
A napokban leírt újabb "átmeneti forma", a Maiacetus inuus, azonban nemcsak abban különleges, hogy újabb részleteket tesz láthatóvá a cetek morfológiai átalakulásából, hanem egyszersmind egy kicsit betekintést enged az ősi cetek viselkedésébe.
A Maiacetus maradványai, mint a ceteknél az már szinte megszokás számba megy, Pakisztánban kerültek elő, egy kb. 47.5 millió éves rétegből. Ha egy későbbi cet, a Dorudon atrox csontvázával vetjük össze, akkor könnyen észrevehető a tipikus cet koponyaforma jelenléte, de az talán még szembetűnőbb, hogy a Maiacetus-nak még mind a 4 végtagja jól fejlett volt. Vagyis még képes volt a szárazföldön járni, bár hosszú újpercei alapján valószínűsíthető, hogy ez rövidebb távokat jelentett csak, és végtagjait már többnyire a víz lapátolására használta.
A szárazföldi életforma abban is megnyilvánulhatott, hogy a mai cetekkel ellentétben, ezek az állatok még a szárazföldön szültek. Erre enged következtetni az egyik lelet, amely egy ellés előtt álló nőstény, és a méhében levő magzat különlegesen jó minőségben megmaradt maradványa. A magzat (kék színnel, bal oldalt) fejjel a méhszáj fele található, ami tipikusan a száraföldi emlősök sajátossága (lásd egy tehén szülését A-C), és azért előnyös, mert csökkenti a fulladás veszélyét. A mai bálnákra viszont már egy fordított testhelyzet a jellemző (D), ami az ő, vízi életmódjuk során minimalizálja a világrajövetel kockázatát.
Gingerich PD, ul-Haq M, von Koenigswald W, Sanders WJ, Smith BH, et al. (2009) New Protocetid Whale from the Middle Eocene of Pakistan: Birth on Land, Precocial Development, and Sexual Dimorphism. PLoS ONE 4(2): e4366. doi:10.1371/journal.pone.0004366
Honnan tudjuk, hogy nem a “fejfekvéses” magzat miatt pusztult el az állat? 🙂
Nem tudjuk :-). Valoszinusegek vannak csak: mivel a fejfekveses magzatok eleve a terhessegek kis szazalekat tettek ki, lenyegesen kisebb a valoszinusege, hogy ez az legyen, mint annak, hogy normalis terhesseg. Lenyegesen kisebb, de valoban nem nulla. (Mivel mas – valszleg him – Maiacetus egyedek maradvanyai is elokerultek ugyanitt, valoszinu, hogy valami kornyezeti oka volt az allatok halalanak, es nem veletlenul egy szulesbe belehalt nosteny fosszilizalodott kulonleges korulmenyek kozott.)
csak két tényt emlitenék meg 3-ban: 1. ismét megdőlt az a sokáig uralkodó és hangoztatott állitás, hogy a cetek a patások (?) leszármazottjai lenének. Ők bizony szárazföldi húsevő, ragadozó elődöktől származnak.
2. nyilvánvaló, hogy zárt medence hiányában a magzatnak már nem kell megfordulnia és behelyezkednie a szülőcsatornába, ahogy az a többi méhlepényesnél megtörténik.
fuhur: tesék figyelembe venni, hogy a cetek kivételével a többi méhlepényes emlősnek zárt a medencéje! Csak az a magzat jöhet a világra, amelynek a feje/teste kifér az alsó medencenyillásba elhelyezkedő szülőcsatornán! Ezért előnyösebb a fejjel előre való ellés azoknál a fajoknál, amelyeknél egyszerre csak egyetlen fióka szokott megszületni. Ahol a fiókák kicsik, ott rendszerint sok is van belőlük és gyakran farfekvésben jönnek a világra (ld. kutyák, macskák, stb). Az embernél is veszélyes a magzat farfekvése és sok szülő nő belepusztult a szülésbe , mielőtt elterjedt volna a császármetszéses szülés. Azelőtt forceps-el távolitották el a magzatot és rendszerint nem élte túl, vagy maradandóan károsodott. A természetben erre nincs lehetőség, ezért belpusztul mind az anya, mind a magzat..
dolphin: az hogy más egyedek példányai is előkerültek egy lelőhelyről, csak azt bizonyitja, hogy ott több egyed élt és pusztult el (akár természetes halállal is, nem muszáj mindig katasztrófákra aszociálni) – nem okvetlenül egyszerre, hiszen pár éves-évtizedes eltéréseket nem lehet rétegtanilag kimutatni- másrészt, hogy az a bizonyos terület megfelelő tafonómia jellegzeteségekkel rendelkezett a tetemek konzerválódásának tekintetében.